Alanyi adómentes tevékenység

Az alanyi adómentesség alá tartozó adózók esetében eddig is hatályban volt a számlakiállítási kötelezettség, az áfamentesség miatt azonban ezek a számlák nem estek jelentési kötelezettség alá. Az új szabályok értelmében 2020. július 1-jétől nekik is adatot kell szolgáltatniuk minden belföldi teljesítésű, belföldi adóalany részére kiállított számla vonatkozásában. A speciális áfamentes státusz tehát a jövőben már nem jelent „védettséget” az adatszolgáltatás alól.

Tárgyi adómentes tevékenység

A tárgyi adómentes tevékenységet folytató adózók egy részének is fel kell készülnie az adatszolgáltatásra. Az új szabályok értelmében a használt ingatlanértékesítés, fogorvosi és fogtechnikusi tevékenység, magán egészségügyi szolgáltatás, egyéb oktatás, ill. együttműködő közösség adómentes tevékenysége esetén ugyanis a jövőben már nem lehet általánosan mentesülni a számlakiállítási kötelezettség, egyúttal az adatszolgáltatás alól a tevékenység adómentes jellegére való hivatkozással. Azoknak az adózóknak, akik ilyen jellegű tevékenységet folytatnak, 2020. július 1-jétől minden olyan számlát jelenteniük kell majd, amit belföldi adóalanyok felé állítottak ki.

Bár a jogalkotói szándék egyértelműen az, hogy a jövőben minden típusú tranzakció jelentésköteles legyen, a napokban közzétett hivatalos adóhatósági értelmezés szerint a fent nem nevezett áfamentes tevékenységek egyelőre még akkor sem fognak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozni, ha a tranzakciót számla kíséri és azt belföldi adóalany részére állítják ki. Így az egyéb, áfamentes tevékenységet végzőket, például az ingatlanbérbeadókat nem érintik a változások.

– mondta Sík Richárd, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Különbözet szerinti és fordított adózás

A különbözet szerinti adózás hatálya alá tartozó, például használt cikk kereskedelemmel foglalkozó adózóknak is fel kell készülniük az adatszolgáltatásra. Esetükben is jelentéskötelessé válik minden olyan különbözeti áfát tartalmazó számla, amelyet belföldi adóalany részére állítottak ki. Jelentési kötelezettség vonatkozik majd a belföldi fordított adózás alá eső számlákra is.

Mi lesz a kézi számlákkal?

A számlakibocsátási kötelezettségüket kézi számlával teljesítők eddig manuálisan töltötték fel a számlaadatokat a NAV Online Számla felületén keresztül. Kézi számla kiállítására 2020. július 1-jét követően is lehetőség lesz, az értékhatár eltörlése miatt azonban vélhetően teljesen át fog értékelődni a szerepe. Jelentősen megnő ugyanis a jelentésköteles számláknak a köre és a manuális feltöltésre rendelkezésre álló idő 500 ezer áfa tartalmat el nem érő számlák esetén a jelenlegi 5 nap helyett 4 napra rövidül. Ez eddig nem látott adminisztratív terhet jelent azon adózóknál, ahol valamennyi tranzakció kapcsán jelentéskötelessé válik a kiállított számla, ez pedig nemcsak a napi üzletmenetet, de az adminisztrációs és könyvelési költségeket is jelentősen megnövelheti.

Könnyen előfordulhat ennek alapján, hogy az aktuális jogszabályváltozás pragmatikus változást eredményez az elektronikus számlázási rendszerre történő átállást illetően, leginkább a KKV körben még mindig jelentős kézi számlázást alkalmazó adózók esetén.

Mivel nincs már sok idő hátra, érdemes mielőbb elvégezni a szükséges előkészületeket. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a NAV ezúttal is megerősítette, hogy a változások hatályba lépését követő kezdeti hónapokban bírságolásra nem kell számítani. Ettől függetlenül a változások 2020. július 1-jétől hatályba lépnek és az adatszolgáltatást ettől az időponttól minden érintett számla kapcsán a megfelelő minőségben el kell végezni, akár utólagosan is, hiszen a türelmi időszakban kiállított számlákra is vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség.

– mondta dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az online számla adatszolgáltatás kapcsán a múlt év végén előzetesen kommunikált, majd 2019. február elején hivatalosan is publikált 1.1-es specifikáció kötelező érvényű módosításokat ír elő minden, az adatszolgáltatásban érintett adózóra.

A változások részben kisebb mértékű, technikai jellegű módosításokat tartalmaznak az adatszolgáltató és az adóhatóság közötti rendszerkommunikációt illetően, de érintik a beküldendő adatszerkezetet is. Ez utóbbi kapcsán főként a dátum értékek, mennyiségi egységek, adómértékek és az árfolyamok kezelését befolyásolják.

A változtatások kapcsán fontos kiemelni, hogy nemcsak a számlaadatok beküldésének módja változik a megjelölt adatkör tekintetében, hanem az adatkört érintő ellenőrzési eljárások elbírálási szintje is. Azon adatszolgáltatási kör egy része, mely áprilisban még figyelmeztetést eredményezett az Online Számla rendszerben, májustól sikertelen számla lejelentést von maga után.

– mondta el Sík Richárd, a Deloitte adótechnológiai csapatának menedzsere.

Áfakulcs és mennyiségi egységek kezelése

Az első fontos változás a mennyiségi egységek kezelését érintő módosítás:

• Amennyiben a jogszabályi rendelkezések értelmében a számlaképen feltüntetik a mennyiséget, a mennyiségi egységet és az egységárat, úgy ezen információk riportálás szerinti figyelmen kívül hagyása sikertelen adatszolgáltatást eredményez. 
• Továbbá a mennyiségi egységek az adóhatóság által megadott központi értékkészlet szerinti megfeleltetése, vagy egyedi értékként történő megjelölése és riportálása szintén kötelező érvényű lesz.

Mindezek hiánya szintén sikertelen adatszolgáltatást fog eredményezni.

További változás, hogy az áfakulcsban már nem lehet nullás vagy központilag nem definiált értéket megadni. Amennyiben a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nyomán áfa nem merül fel, úgy minden esetben csak a pontos, a hatóság által előre definiált jogcím megjelölésével fogadható be az adatszolgáltatás.

Fontos változás még, hogy a számláról vagy módosító okiratról történő adatszolgáltatáskor minden esetben meg kell adni a használt pénznemet és az átváltási árfolyamot. Forint alapú számla esetén 1-et kell közölni. Mivel a számla kötelező adattartalmának nem része az árfolyam, így amennyiben a számlán nem szerepel az átváltási árfolyam, akkor az adatszolgáltatásnál szükséges kiszámítani. Az árfolyam küldésének hiánya szintén sikertelen adatszolgáltatást eredményez.

A számlázási gyakorlat fenti peremfeltételek szerinti ellenőrzésének szigorítása várható volt, hiszen az árfolyam feltüntetését leszámítva, az ÁFA-törvény kötelező adattartalmáról szóló jogszabályi rendelkezés értelmében ezen információk számlán való feltüntetése kötelező érvényű volt eddig is. Eddig azonban az adóhatóság elnézőbb volt ezen feltételek adatszolgáltatásban történő teljesülésének ellenőrzése kapcsán.

– tette hozzá Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Bár az adóhatóság folyamatosan nyitott az adózói visszajelzésekre az április végi határidő tarthatósága szempontjából, ugyanakkor a határidő kitolása nincs tervben. Ebből adódóan kiemelten fontos a fenti kritériumok teljeskörű vizsgálatának időbeni lefolytatása.

Sajnos számos esetben a nagyvállalati adózók által használt robusztusabb ügyviteli vagy számlázó rendszerek számára az előírt változtatások jelentős időt vehetnek igénybe. Sok helyen alkalmaznak olyan külső adatszolgáltató modult, ahol nem feltétlenül egyértelmű, hogy a vállalat ERP rendszerében, vagy az adatszolgáltató modul logikájában szükséges a változtatás. 

– jelezte Sík Richárd a Deloitte adótechnológiai csapatának menedzsere.

Ebből adódóan, amennyiben a fenti feltételek ellenőrzése még nem valósult meg, mielőbb javasolt elvégezni azt az esetleges változtatási igények időbeni egyeztetése és implementációja miatt.

A számlák elektronikus archiválására vonatkozó korábbi szabályozást az elektronikus számlázás széles körű elterjedésének egyik fő gátjának tartották, elsősorban annak bonyolultsága miatt. Éppen ezért nagy várakozás előzte meg az új, július elsején hatályba lépett szabályokat, melyekhez az adóhatóság és a szakma képviselői is komoly reményeket fűztek.

Nem véletlenül, hiszen a korábban is használt alapelvek megőrzése mellett az új szabályozás számos könnyítést tesz lehetővé. Például az új szabályok szerint többé már nem kötelező az időbélyegző használata a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumok esetében.

A nyár óta hatályos szabályozás szélesítette az archiválási lehetőségek körét is, melyek az új szabályok szerint a következők:

• fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum saját vagy bizalmi szolgáltató általi archiválása;
• archiválás zárt rendszeren keresztül;
• EDI-ben történő archiválás;
• hash-kóddal együtt történő archiválás.

A zárt rendszerben történő archiválást elméletileg lehetővé tette a korábbi archiválási rendelet is, ugyanakkor ennek használata egy akkreditált szervezet előzetes minősítéséhez volt kötve. Mivel ilyen szervezet nem működött Magyarországon, ezért ezt az archiválási megoldást a gyakorlatban korábban nem alkalmazták. Az új szabályok nem támasztanak ilyen megkötéseket, ezért jelenleg lényegében bármilyen zárt rendszer megfelelhet az archiválásra, amely képes teljesíteni a rendeletben elvárt alapvető követelményeket.

Az új szabályozás azonban nem tér ki a zárt rendszer megfelelőségének részletszabályaira, másrészt ezen a téren kialakult gyakorlat sem érhető még el, így számos értelmezési kérdés merülhet fel, amelyeket egy konkrét rendszer kialakítása során mindenképpen vizsgálni szükséges.

– mutatott rá Schütt Attila a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.

Nagy újítás a hash-kóddal történő archiválás lehetősége is, ugyanakkor ez is egy olyan pontja a szabályozásnak, ami kialakult gyakorlat és tapasztalat hiányában alkalmazási kérdéseket vethet fel – például, hogy ez alapvetően csak a számlakibocsátók szempontjából lehet-e releváns opció a számlák megőrzésére, hiszen ők szolgáltatnak online adatot a számlákról, ami a hash alkalmazásának előfeltétele.

Az elektronikus archiválás szabályai az egyszerűsödés irányába mozdultak el, viszont bármilyen új és hosszú távon költséghatékony módszer alkalmazása alapos felkészülést és odafigyelést kíván meg az adózók részéről. Annak érdekében tehát, hogy a kötelezettek minél egyszerűbb, hatékonyabb módon tudjanak megfelelni a követelményeknek, ajánlott a meglévő rendszerek felülvizsgálata, az elérhető alternatívák részletes megvizsgálása, és szükség esetén a hatósággal történő előzetes egyeztetés.

– tette hozzá Tancsa Zoltán a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere.

Nyitókép: Tancsa Zoltán | Fotó: Deloitte

A türelmi időszak július 31-én lejár

A valós idejű online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség július 1-jei hatályba lépésekor az adóhatóság 2018. július 31-ig tartó türelmi időszakot vezetett be annak érdekében, hogy azok, akik nem készültek el határidőre a kötelezettség teljesítéséhez szükséges fejlesztésekkel, mentesüljenek a bírság alól. Túl azon, hogy ebből az időszakból már alig több mint egy hét van hátra, figyelembe kell venni azt is, hogy a bírság alóli mentesülés a hónap végéig is feltételekhez kötött.

A mentességhez regisztrálni kell a NAV Online Számla rendszerében, a jelentési kötelezettség alá tartozó számlaadatoknak legkésőbb július végéig be kell érkezniük a hatósághoz.

A kötelezettség teljesítése bizonyos gazdálkodók esetében jelentősebb fejlesztést igényelhet

A reális várakozás az, hogy az adóalanyok egy része a július 31-ig tartó türelmi időszak végéig sem készül majd el a megoldásával. Amennyiben a szükséges fejlesztések befejezése már belátható közelségbe kerül erre az időpontra, indokolt lehet egyeztetéseket kezdeni a területileg illetékes adóhatósággal. A NAV a bírságolási kérdésekben minden releváns körülményt figyelembe véve dönt, és az adózók proaktív magatartása, együttműködése, transzparens kommunikációja fontos értékelési szempont lehet később, amikor az adóhatóság esetlegesen szankciók alkalmazását mérlegeli.

Megoldások ha mégnem sikerülne teljesíteni az automatikus adatszolgáltatást

Abban az esetben, ha az automatikus adatszolgáltatást előreláthatólag hosszabb ideig nem sikerül valamely adózónak teljesítenie a jelenlegi eszközeivel, mérlegelni kell, hogy milyen más megoldások, lehetőségek állhatnak rendelkezésre a türelmi időszak végével.

• Ennek első lépése a jelenleg alkalmazott számlázási folyamatok átgondolása lehet, vagyis annak meghatározása, hogy a feltételeket nem teljesítő számlázóprogram helyett tud-e az adóalany – akár csak átmenetileg – valamilyen más megoldást használni.
• Ha például több számlázó szoftvert is használ egy társaság, melyek között van olyan, amit felkészítettek az adatszolgáltatásra, kézenfekvő, hogy valamennyi, a jelentési kötelezettség alá tartozó számlát innen állítsanak ki addig, amíg a többi rendszerbe is bekerül az adott funkcionalitás.
• Cégcsoporton belül szintén átszervezhetők lehetnek a számlázási folyamatok, ha van olyan tagja a csoportnak, amelynél már működik az adatszolgáltatás. Ez a gyakorlatban meghatalmazottkénti számlázást jelenthet, amely során a számlakibocsátásra kötelezett társaság egy másik csoportcéget bíz meg a számlák tényleges kiállításával, aki az adatszolgáltatást is teljesíti.
• Meghatalmazotti számlázást természetesen külső szolgáltató is tud teljesíteni, így adott esetben a számlázási folyamat időszakos kiszervezése is megoldás lehet.

További alternatívaként a NAV saját online számlázó programja is használható

A program jelenleg az Online Számla tesztfelületen keresztül érhető el. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a szoftver használatához kötelezően elfogadandó ÁSZF alapján a megoldás belföldi áfa adóalany részére kiállított, 100.000 Ft összeget el nem érő áthárított áfa tartalmú számlákról is adatot szolgáltat, illetve annak használata az adózók részéről választást jelent arra irányulóan, hogy az összesítő jelentéstételi kötelezettséget a törvényi értékhatár figyelembe vétele nélkül (vagyis a 100.000 forint ÁFA-tartalmat el nem érő számlákra is kiterjedően) teljesítik.

Amennyiben tehát valamely adózó azzal a helyzettel szembesül, hogy előreláthatólag a türelmi időszak végéig sem tud eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségének, érdemes minél előbb megfontolnia, hogy van-e olyan alternatív megoldás, eljárás, amit követni tud, annak érdekében, hogy ne kerüljön problémás helyzetbe, ne merüljön fel mulasztás az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésében.

– mondta el Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.