A közlemény szerint a kedden nyilvános ajánlattételre bocsátott, 2027-es lejáratú jelzáloglevél évi fix 3,5 százalék kamatot fizet.

Ismertették, hogy a jegyzésből befolyó bevételből kizárólag energiahatékony lakóingatlanok építését, illetve zöldnek minősített használt lakások vásárlását, valamint használt ingatlanok energiahatékony felújítását finanszírozzák.

Az aukción tapasztalt nagy érdeklődés is mutatja, hogy a tőkepiaci szereplők is egyre inkább felismerik az ESG-szempontok (Environment, Social,Governance -környezetvédelmi, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási szempontok) bankcsoportunk működésében betöltött szerepét, illetve a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás mérséklésének jelentőségét.

– idézte a közlemény Nagy Gyula vezérigazgatót.

A társaság 2021-ben jelent meg először zöldjelzáloglevél-kibocsátással a piacon.
A bank integrált hitelintézetként a Takarék csoport tagja, egyben a 2020-ban megalakult Magyar Bankholding csoport tagja is, amely az egyesült MKB csoporttal együtt a második legnagyobb magyarországi bankcsoport.

Az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. jogi egyesülésével a Magyar Bankholding keretében csaknem három éve tartó fúziós folyamat április 30-án lezárul és a Takarék Jelzálogbank május 1-től az egységes MBH Bank márkanév és arculat alatt működik tovább.

A Takarék Jelzálogbank Nyrt. adózott eredménye 2021-ben 2,745 milliárd forintra emelkedett az előző évi 2,373 milliárd forintról, a nettó kamatbevétel 3,212 milliárd forintról 4,248 milliárd forintra nőtt a vizsgált időszakban.

A mérleg szerint 2021. december 31-én a kibocsátott jelzáloglevélállomány 327,835 milliárd forintra csökkent, az egy évvel korábbi 329,084 milliárd forintról.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A közlemény szerint a fúzió után a tisztán magyar tulajdonú nagybank csaknem 11 ezer milliárd forintos mérlegfőösszegével az ország második legnagyobb pénzintézete lesz.

Az egyesülést követően a korábbi MKB Bank és Takarékbank fiókok arculata több lépésben megváltozik, és az év során egyre több ponton találkozhatnak majd az ügyfelek az MBH Bank arculatával.

Közölték: a Magyar Bankholding a Takarékbank csatlakozásáig a belső működést harmonizálja, emellett folyamatosan fejlesztik és egységesítik az informatikai rendszereket.

A közleményben Egerszegi Ádám, a Magyar Bankholding transzformációért és operációért felelős vezérigazgató-helyettese úgy vélte, hogy a régióban is példátlan fúzió folyamat lezártával egy integrált és élvonalbeli nagybank előnyeit élvezhetik majd a fogyasztók, amely egységes termékportfóliót és még modernebb országos fiókhálózatot kínál.

A közlemény szerint a Magyar Bankholding tagbankjai több szegmensben is piacvezetők: a mikro-, kis- és középvállalatok hitelezése, az agrár- és élelmiszeripar mellett a lízing piacon.

A bankcsoport több mint 1,5 millió lakossági és 300 ezer vállalati ügyfelet szolgál ki, az ország legnagyobb fiókhálózatával rendelkezik, munkavállalóinak száma a 10 ezret közelíti.

A Magyar Bankholding az ügyfeleket érintő legfontosabb változásokról hamarosan tájékoztató kampányt indít – írták.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Az agrár- és élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója szerint az ukrajnai háború miatt folytatódik az élelmiszerdrágulás 2023-ban, addigra ugyanis elfogy a tavalyi, még az olcsóbb alapanyagokból előállított takarmány. A mostani tehát még nem a háborús, csupán a koronavírus utáni árszint. A nehézségekkel a termelők is tisztában vannak, ennek ellenére nem érzik olyan súlyosnak a helyzetüket, mint a járványos időszak elején – mondta Hollósi Dávid.

Felmérésük szerint az aszály miatti csaknem 1000 milliárd forint értékű terméskiesés ellenére a szántóföldi növények kilátásai a legkedvezőbbek, mert jó áron értékesíthetők. Jobb évük csak akkor lenne a termelőknek, ha a magas felvásárlói ár jó terméssel párosulna. A napraforgó, a kukorica, a búza mellett a zöldségtermesztés is bizakodhat, különösen a geotermikus energiát hasznosító üvegházak, a gázzal fűtött nyugati vetélytársaik ugyanis most sokkal drágábban kénytelenek termelni. A magyar termelők tehát végre kiléphetnek a nyugati piacokra, ami azért is jól jöhet nekik, mert a belföldi fogyasztás valószínűleg visszaesik a drágulás miatt – véli Hollósi Dávid, aki szerint a gyümölcstermesztők is hasonló gondokkal küzdenek, a vásárlók ugyanis az ő termékeikről mondanak le elsőként, ha kevesebbet tudnak költeni.

Az állattartók szintén nehéz helyzetben vannak, nekik főképp a takarmány- és energiadrágulás okoz gondot. Hozzátette, hogy az áremelkedések hosszú időre átrendezhetik a fogyasztói szokásokat, átmenetileg nőni fog a gyengébb minőségű élelmiszerek forgalma, mivel a fizetések emelkedése több év alatt érheti csak be az utóbbi egy év élelmiszer-drágulását. A nagy átárazásnak ugyanakkor hamarosan vége lehet, ilyen mértékű emelkedés aligha várható megint belátható időn belül. Az üzletágvezető szerint ilyen drágulások mellett 2023 a mezőgazdaságban és az élelmiszerparban nem a nagyberuházások éve lesz, mert a termeléshez szükséges forgóeszközök beszerzése is sokaknak okoz gondot, a most kezdődött gazdálkodási évben több százmilliárd forinttal nőhetett a magyar termelők forgóeszköz-igénye. A fogyasztók számára Hollósi Dávid szerint a takarékosság lehet a legfontosabb a következő években, mert az olcsó élelmiszerek korszakának vége, az elpazarolt élelmiszerek aránya ugyanakkor a nyugati országokban még mindig csaknem 40 százalék, világszerte csaknem 1 milliárd hektár termőföld termése vész kárba.

Héjja Csaba agrár- és élelmiszeripari stratégiai elemző szintén az energiaárak alakulását emelte ki, a drágulás ugyanis 2020 közepe óta folyamatos, és idén különösen kiszámíthatatlannak látszik. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonysága sokat javult az utóbbi években, ennek ellenére még mindig viszonylag sokat fogyaszt, évente 180-190 milliárd forint értékben. Bár ez nem jelentős összeg a több mint 3 ezer milliárd forintos kibocsátás mellett, ám idén 150 milliárd forinttal többet kell költeniük a növénytermesztőknek, állattartóknak, feldolgozóknak üzemanyagokra és fűtésre.

Héjja Csaba szerint különösen a fosszilis energiahordozókkal szembeni kiszolgáltatottságot kell csökkenteni, a felhasználás túlnyomó részét ugyanis a gázolaj és a gáz teszi ki. A magas energiaköltségek miatt az energiahatékonysági fejlesztések minden eddiginél gyorsabban megtérülnek, ezért az ilyen célú beruházások nagy lehetőséget jelentenek mind a beruházók, mind a banki finanszírozás számára – tette hozzá.

Nyitókép: Unsplash.

A Magyar Nemzeti Bank július végén emelte 10 százalék fölé, 10,75-re az alapkamatát. A bankok nem kapkodták el a választ, augusztus elsején nem volt tömeges hiteldrágítás, de aztán jöttek sorban a kamatnövelések egymás után. A hónap első felében végül valamennyi nagybank hozzányúlt a hiteleihez. Ezúttal főleg a személyi kölcsönök voltak soron. Itt szinte minden nagy pénzintézet emelt, nem is kis mértékben. 

Ennek hatására újra általánossá vált, hogy ezeket a hiteleket a jegybanki alapkamat fölötti áron lehet csak megkapni. Mostanra csupán nagyon ritka kivétel maradt a 10,75 százalék alatti teljes hiteldíj mutató (THM). Jellemzően 13-14 százalék felett kezdődnek a nagyobb bankok személyi hitel ajánlatai. 

A régebben szokásosnak mondható elsejei kamatemelésekhez már nem ragaszkodnak a bankok, pedig ez augusztusban még hétfőre is esett. A személyi kölcsönök mellett a lakáshiteleknél is volt több hóközi drágítás. Ennek nyomán elbúcsúzhatnak az igénylők a 8 százalék alatti THM-ektől, még magasabb jövedelemmel is itt kezdődnek az ajánlatok – írja elemzésében a Bank360.hu.

A nagybankoknál így emelkedtek tovább a kamatok az augusztus elsejei drágítások után:

CIB Bank

A CIB Bank a személyi kölcsönök feltételeit módosította az alábbiak szerint:

• nettó minimálbér jóváírásának vállalása esetén 1 százalékponttal,
• havonta legalább 250 ezer és 450 ezer forint jövedelem vállalása esetén 1,50 százalékponttal (utóbbinál 7 millió forintos hitelösszegig),
• havi nettó 450 ezer forintos jövedelem igazolása és legalább 7 millió forint hitelösszeg igénylése esetén 2,50 százalékpont volt az emelés mértéke. 

Az ügyleti kamat a módosítás után 10,95 és 15,95 százalék között van, a legkedvezőbb kamat eléréséhez legalább 450 ezer forintos jövedelem szükséges, a felvett hitelösszegnek pedig el kell érnie a 7 millió forintot. 

Erste Bank

Az Erste Banknál az igazolt jövedelemtől és az igényelt hitelösszegtől függően eltérő, hogy mennyivel emelkedtek a személyi hitelek kamatai:

• legalább 200 ezer forint jövedelem mellett 0,70, 0,80 és 2 százalékpontos az emelés, függően a felvett hitelösszegtől,
• 300-399 ezer forintos jövedelem között 0,50 – 1,70 százalékpontos az emelés mértéke,
• 400 ezer forintos jövedelem felett pedig 0,50 – 2 százalékpont. 

Az emelés egyaránt vonatkozott a szabad felhasználású és a hitelkiváltásra felvehető kölcsönökre is. Az elérhető ügyleti kamat 12,99 és 15,79 százalék között alakul. 

Szintén emelt az Erste a fogyasztóbarát személyi kölcsön kamatán, amit a jövedelem és a hitelösszeg mellett a választott futamidő is befolyásol. Az emelés mértéke 0,50 – 2,55 százalékpont között változott, így az ügyleti kamat 13,19 és 20,08 százalék közé esik. A legolcsóbb kamat eléréséhez a fogyasztóbarát hitelnél legalább 250 ezer forint nettó jövedelemre, 8-10 millió forint közötti hitelösszegre és 66-84 hónap közötti futamidőre van szükség.

MKB Bank és Takarékbank

Egyforma mértékben emeltek augusztus 15-től a személyi hitelek kamatain a Magyar Bankholding tagbankjai, az MKB Bank és a Takarékbank. A kamatnövelés mértéke a jövedelemtől függ és 1-2 százalék között van:

• 150 ezer forintos jövedelem felett 1 százalékpont, legalább ekkora összeg jóváírásának vállalása mellett 1,50 százalékpont,
• 350 ezer forintos jövedelem felett 2 százalékpont, legalább ekkora összeg jóváírásának vállalása mellett szintén 2 százalékpont,
• 600 ezer forint jövedelem felett 1 százalékpont, legalább ekkora összeg jóváírásának vállalása mellett szintén 1 százalékpont.

A legkedvezőbb ajánlathoz 600 ezer forint jóváírás vállalása szükséges, így az ügyleti kamat 9,99 százalék az MKB és a Takarékbank esetén is. A 150 ezer forintos jövedelem 16,99 százalékos kamathoz elegendő az augusztus 15-ei módosítás után. 

A fogyasztóbarát személyi kölcsön kamata 2 százalékponttal lett magasabb, 14,99 százalékos kamattal érhető el. 

Raiffeisen Bank

A Raiffeisen Bank is emelt a személyi kölcsönök kamatán. A standard kamat 1,50 százalékponttal, 19,45 százalékról 20,95 százalékra nőtt, emellett az alábbi változások történtek:

• aktív számlahasználattal (legalább négy tranzakció) minimálbér érkeztetése, valamint 250 és 450 ezer forint feletti jövedelemnél is 1 százalékpont volt az emelés mértéke,
• az új ügyfelek által igénybe vehető kölcsönöknél pedig 1,50 százalékpont. 

A legkedvezőbb, 12,95 százalékos ügyleti kamatot aktív számlahasználattal és legalább 450 ezer forintos jövedelemmel lehet igénybe venni. 

UniCredit Bank

Az UniCredit Banknál a standard kamat mértéke nem változott, az továbbra is kereken 18 százalék. A többi, jövedelemhez, igényelt hitelösszeghez és a hitelfedezeti biztosításhoz kötött személyi kölcsön kamata 0,05 és 2,50 százalékpont közötti mértékben emelkedett, és ezeket lényegesen olcsóbban is meg lehet kapni az egyes esetekben. A legkedvezőbb elérhető kamat így 10,80 százalék. Havi 150 ezer forintos nettó jövedelem jóváírása esetén a legkedvezőbb elérhető kamat 11,93 százalék, ehhez 6-10 millió forint közötti hitelösszeget szükséges felvenni és hitelfedezeti biztosítást is kell kötni. 250 ezer forintos jövedelemmel 11,84 százalék az elérhető legalacsonyabb kamat, 400 ezer forinttal pedig 10,80 százalék. 

K&H Bank

A sort egyébként augusztusban még a K&H Bank nyitotta a személyi kölcsönöknél, amikor havi nettó 300 ezer forint jövedelem alatt 1,41 százalékpontot drágított, így az ügyleti kamat 17,40 százalékra módosult. A havi nettó 300 ezer forint feletti jövedelmű igénylőknek pedig 3,21 százalékponttal emelkedett a kamat, 15,20 százalékra – emlékeztetett rá a Bank360.hu.

A legnagyobb bank a jelzáloghitelei kamatán emelt

Az OTP Bank augusztus 15-től a jelzáloghitelek feltételein módosított. A növelés mértéke kamatperiódusonként eltérő volt:

• az 5 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 1 százalékponttal,
• a 10 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 0,75 százalékponttal,
• a 20 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 0,39 százalékponttal emelkedett. 

A módosítás érintette a lakásvásárlásra, építkezésre, lakás- és egyéb hitel kiváltására felvehető kölcsönöket, emellett a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is. 

Az UniCredit Bank a személyi kölcsönök mellett a jelzáloghitelein is módosított. A 10 éves kamatperiódusú kölcsönök kamat 0,15, illetve 0,70 százalékponttal emelkedett, a fix kamatozású lakáshitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata pedig a választott futamidőtől függően 0,15-0,50 százalékponttal.

Az adásvétel azt követően jöhetett létre, hogy a Takarékbank az igazgatóság döntése alapján a részvényértékesítéssel 100,26 milliárd forintról majdnem 187 milliárd forintra emelte az alaptőkéjét. Az MKB Bank részesedése Takarékbankban 85,72 százalékra nő, a részvények átvétele 46,37 százalékos közvetlen részesedést jelent – írták.

Az MKB Bank vállalta azt is, hogy megszerzi a Magyar Posta Zrt. 17,66 százalékos Takarékbank-részesedését. A 17,71 milliárd forint össznévértékű részvényt október végéig vásárolják meg a közlemény szerint.

A Takarékbank integrációjával a mérlegfőösszeget tekintve Magyarország második legnagyobb nagybankja jön létre 2023 májusáig. A bankfúzió részeként múlt héten jogilag egyesült a Magyar Bankholding Zrt. két tagbankja, a Budapest Bank Zrt. és az MKB Bank. Az új intézmény majdnem 311,320 milliárd forint törzstőkével átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven működik.

Ebben az eljárásban a 2,5 millió forintnál nagyobb kártalanítási összeggel rendelkező magánszemélyek, valamint a 20 millió forintnál nagyobb kártalanítási összeggel rendelkező cégek vesznek részt.

A zökkenőmentes kiszolgálás érdekében javasolják a beosztás szerinti érkezést. A magánszemélyeket a vezetéknevük, a cégeket a cégnév első betűje alapján várják ügyintézésre jövő péntekig, de attól kezdve március végéig bármikor fogadják az ügyfeleket. Pénteken az É betűig, március 16-án szerdán a K-tól az F-ig, 17-én csütörtökön L-től R-ig, 18-án pénteken S-től Zs-ig tart a beosztás. Időpontot az OBA ügyfélszolgálatával is lehet egyeztetni.

Az érintettek kifizetési elszámolást kapnak postai úton, de az nem feltétele az ügyintézésnek, nem fogják kérni a Takarékbank fiókjaiban. A betétesek érdeke a mielőbbi kártalanítás, így előfordulhat, hogy a pénzüket előbb kapják meg, a kártalanításról készített kivonatot csak később hozza a posta – olvasható a közleményben.

Az MNB grémiuma az alapkamatot 3,40 százalékra emelte az eddigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az MNB vezetése előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Rámutatott: az év közepére 5,50 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozásaik szerint májusban érheti el az 5,50 százalékot. Az év közepére ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó, 4,50-6,50 százalékot jelölve ki a két szélének – tette hozzá. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére Suppan Gergely legkorábban 2023 második negyedévétől számít abban az esetben, ha az előrejelzések alapján az infláció 2023-ban visszatér a toleranciasávba.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arról írt, hogy a monetáris politika szigorítási ütemében a márciusi kamatdöntő ülés hozhat változást, hiszen ezzel párhuzamosan jelenik meg új Inflációs jelentés. A monetáris tanács most a kiszámíthatóságot tartotta fontosabbnak, mint az inflációs adatra való reagálást – jegyezte meg. A februári inflációs adatokban az elemző szerint már látszódnia kell a 6 alapvető élelmiszer árbefagyasztásának, ami némileg visszább foghatja az inflációt. Az MNB jövőbeni döntéseire jelentős hatással bírhat a geopolitikai feszültségek fokozódása és ennek forintárfolyamra gyakorolt hatása – húzta alá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika további szigorítása elengedhetetlen lesz. Az infláció mérsékléséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség – tette hozzá. A szakember szerint a monetáris politika nagyobb hatékonyságát segíthetné a transzmisszió erősítése, azaz ha a szigorítás nemcsak a hitel-, de a betéti kamatokban is megjelenne.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy fogalmazott: a kamatemelés kiszámítható módon folytatódik tovább. Az egyhetes betéti kamatszint várhatóan csütörtökön 30 bázisponttal emelkedik, ezzel tovább közeledik egymáshoz az alapkamat és a rugalmas eszköz – jelezte. Februárban az eddiginél is magasabb, 8,0-8,5 százalékos inflációra számítanak a döntéshozók. Az év eleji átárazásoknak köszönhetően tovább erősödött az inflációs nyomás januárban, a fogyasztói árindex 7,9 százalékkal emelkedett éves bázison, mely közel 15 éves rekordot jelentett – emlékeztetett. Megjegyezte: a bázishatás áprilistól fékezheti némileg az infláció ütemét, de a jegybanknak határozottan kell reagálnia a folyamatokra.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: mind a jegybanki közleményben, mind a jegybank alelnöke által kedden tartott sajtótájékoztatón a kommunikáció fókuszában az inflációs fejlemények álltak. Az év eleji átárazások szokásosnál jóval magasabb üteme általánosan megfigyelhető jelenség; a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan átgyűrűzik a fogyasztói árakba. Szintén megjegyezte: mivel az egyhetes betét kamatának emelésével is folytatódnak majd a szigorító lépések, csütörtökön így várhatóan 30 bázisponttal, 4,60 százalékra nő majd az egyhetes betéti ráta. Az elemző szerint a sajtótájékoztatón az alelnök által bejelentett, a januári 7,9 százaléknál magasabb inflációs várakozás arra utal, hogy bár most még – a kiszámíthatóság jegyében – „csak” 50 bázisponttal emeltek ismét, márciusban akár a szigorítások gyorsításáról is dönthetnek.

Nyitókép: MTI.

A stratégiai együttműködés értelmében a három bank fiókjaiban, azaz Magyarország legnagyobb bankfiók hálózatában, elérhetővé válnak a CIG biztosítási termékei. A Bankholdinghoz tartozó bankok összesen 2,2 millió lakossági ügyfele mostantól innovatív nyugdíj-, baleseti- és életbiztosítás, valamint egészségbiztosítás, hitelfedezeti- és lakásbiztosítás termékekhez juthat.

A CIG Pannónia Biztosító számára jelentős szakmai mérföldkő a mostani stratégiai megállapodás, hiszen így elérhető közelségbe került egyik stratégiai célunk megvalósítása, vagyis, hogy még tovább növekedjünk, és a létrejövő szuperbank direktbiztosítójaként, a magyar biztosítási piac stabil, meghatározó biztosítójává váljunk. A magas minőséget biztosítjuk minden ügyfelünk és partnerünk részére, ezzel is támogatva azt a stratégiát, mely befektetőinknek, tulajdonosainknak a hosszútávon kiszámítható árbevétel és osztalékpolitika alapjait teremti meg.

– mondta el a bejelentés kapcsán Polányi Zoltán, a CIG Pannónia Biztosító vezérigazgatója.

Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta:

Ügyfeleinket a saját igényeikre szabott, kedvező árú, modern, piacvezető és hazai fejlesztésű biztosítási termékekkel szeretnénk kiszolgálni és hiszünk benne, hogy a CIG Pannóniával kötött stratégiai együttműködés ezt szolgálja. Mostantól mindhárom tagbankunk ügyfelei számára elérhetőek a CIG termékei és az MKB Bank és a CIG Pannónia közötti korábbi üzleti partnerség sikeressége alapján is biztosak vagyunk abban, hogy mind ügyfeleink-, mind saját stratégiai céljaink szempontjából a legjobb partnert választottuk.

Ismertetik, hogy az adatlopási kísérlet során a „TAKARÉK Service csapata” nevében üzenetet küldenek, új biztonsági szolgáltatást ajánlanak.

A levelekben szereplő hivatkozás megtévesztő, a csalók ugyanis annak segítségével hozzájuthatnak az ügyfél netbanki belépési adataihoz, és a számlájához is – hívták fel a figyelmet.

A Takarékbank hangsúlyozta, hogy soha nem küld netbanki belépésre szolgáló linket e-mailben, és arra kéri ügyfeleit, ne kattintsanak rá ilyen linkre, minden esetben kizárólag a bank hivatalos weboldalán keresztül lépjenek be a Takarék netbankba.

Amennyiben valaki megnyitotta az e-mailben küldött hivatkozást, és adatot adott meg, az függessze fel netbankjogosultságát. Ehhez keressen fel haladéktalanul egy Takarékbank-fiókot, vagy hívja a telefonos ügyfélszolgálatot (+36-1-311-3110) – tájékoztatott a Takarékbank.

Amundi

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a kamatdöntést kommentálva úgy fogalmazott „a döntés nagy meglepetést okozott”. A decemberi, vártnál magasabb inflációs mutató, valamint az év eleje óta megemelkedett piaci volatilitás fényében azonban az MNB úgy gondolhatta, hogy érdemes határozottabban lépnie – vélekedett.

Az Amundiál arra számítanak, hogy az alapkamat 50 bázispontos havi ütemezésben 3,90 százalékra emelkedik az első negyedév végére, majd 4,50 százalék körül lehet a fél év végén, miközben a jelenlegi különbség az egyhetes betét kamata és az alapkamat között fennmaradhat.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy bár az elemzők többségét a mérték meglepte, a Magyar Bankholding és a Takarékbank előrejelzése ehhez közeli emelést prognosztizált. A forint a várhatónál kisebb erősödéssel reagált a döntésre, mert árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja – tette hozzá.

Várakozásuk alapján az év első négy hónapjában 4 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,0 százalékig emelkedhet.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint tavaly decemberhez képest nőtt az alapkamat, illetve a kamatfolyosó aljának jelentősége is, tehát a szigorítás ténye sem elhanyagolható. A döntéssel az MNB a vártnál magasabb maginfláció nyomán a vártnál nagyobb szigorítást hajtott végre, ez a forint árfolyamára jótékony hatással lehet.

A következő hónapokban az alapkamat felzárkóztatása az egyhetes betéti kamathoz folytatódhat, azonban a monetáris kondíciók pontos alakulását nagyban befolyásolják majd a beérkező – különösen a januári – inflációs adatok – írta. Az egyhetes betéti kamathoz történő felzárkóztatás ugyanakkor azt is jelenti, hogy az egyhetes betét kamata az alapkamatnál kisebb mértékben fog emelkedni. A kamatfolyosó tetejének 50 bázispontos emelése lehetőséget teremt (például piaci turbulencia esetén) ennél nagyobb szigorításra is. A kiemelkedően alacsony korábbi alapkamat rövidtávon nem fog visszaállni – vélekedett.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a jegybanki kommunikáció alapján a csütörtökön esedékes egyhetes betéti tenderen 50 bázispontnál kisebb mértékben, de tovább emelhetik a jelenleg 4,0 százalékon álló egyhetes betéti kamatot. Arra is kitért, hogy csúcson ragadt az infláció, tavaly év végén. A következő hónapokban eldőlhet, hogy tetőzött-e az infláció, illetve a folyamat fékezése érdekében bevezetett kormányzati intézkedések mennyire hatékonyak. A tavalyi bázis áprilistól jelentősen emelkedik, így idén a tavaszi hónapokban ez is fékezheti az áremelkedés ütemét. Néhány felfelé mutató kockázat továbbra is fennáll, az olajárak ismét emelkedést mutatnak, ugyanakkor az importált infláció jelentősége a forint év eleji erősödésének köszönhetően csökkent – írta.