A Takarék Csoport elemzői által összeállított Takarék Index szerint jelentős kereslet élénkíti az újlakáspiacot, ami a családtámogatások mellett hozzájárul a dráguláshoz. Hozzátették, a Takarékbank elemzői által 2022-re várt, 5,5 százalékos infláció mellett az idén is erős lehet a lakáspiacon a befektetői aktivitás.

A közlemény szerint az idén a lakásépítési engedélyek számának további növekedésével számolnak, hiszen az engedélyeket az 5 százalékos áfaszint alkalmazásához még 2022 végéig meg kell szerezniük a beruházóknak.

Közölték, idén csaknem 5800 társasházi lakás átadása várható a fővárosban. Ezek nagy része már tulajdonosra talált, mivel sok vásárló már az építkezés fázisában leköti a lakásokat.

Vidéken az értékesítés alatt álló, legalább tíz lakást tartalmazó társasházakban 13 500 lakás épül. Jelentősek ugyanakkor a regionális eltérések, a legtöbb épülő lakás (körülbelül 2300) Somogy megyében van, amelyet a Balaton közelsége tesz népszerűvé a fejlesztők és a vásárlók körében. A második legtöbb ingatlan Pest megyében található a terület agglomerációs szerepének köszönhetően, míg a harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye áll, több mint 1800 lakással.

A további projektindításokat támogathatja, hogy a fejlesztők jelentős kereslettel és növekvő árakkal találkoznak az újlakáspiacon, amiben nagy szerepük van a családtámogatásoknak, illetve a tavaly ősszel elindított zöldhitelprogramnak. Mindezek mellett a kedvező munkaerőpiaci folyamatok és a bérek emelkedése is pozitív hatással lehet a lakáspiaci keresletre.

Ugyanakkor jelezték, a kamatszint drágítja az újonnan felvett lakáshiteleket, amelyet csak részben tudnak ellensúlyozni a béremelkedések, így ez kedvezőtlen hatással lehet a hitelkihelyezésekre és ezáltal a lakáspiaci keresletre, különösen a használt lakásoknál.

Ezen felül arra is rámutattak, hogy a piacon bizonytalanságot szül, hogy az idei év ismét az építőanyagok drágulásával kezdődhet, ami nehezíti a költségkalkulációkat, különösen a 2024-2025-ös átadású beruházásoknál.

Kiemelték: az elmúlt években emelkedtek a lakásárak Magyarországon, bár tavaly a koronavírus-járvány hatására megtorpanás, enyhe visszaesés volt tapasztalható.

A legnehezebb lakást vásárolni Budapesten és környékén, a Balatonnál, Győr, Kecskemét, Debrecen, valamint Sopron, Mosonmagyaróvár és Szentgotthárd környékén – közölték a Takarék Csoport adatai, valamint a NAV-tól megvásárolt adatbázis alapján készült elemzésben.

A megyeszékhelyek esetében Kelet-Magyarországon a legkönnyebb lakáshoz jutni – mutattak rá, példaként felhozva Salgótarjánt, ahol egy tipikus otthonért kevesebb, mint háromévnyi bért kell megspórolni. Kiemelték: 

A lakóingatlanok értéke 2014 eleje óta nominálisan 146 százalékkal nőtt 2020-ra, a bruttó átlagkereset 2014-ről 2020 harmadik negyedévére mintegy 66 százalékkal emelkedett.

Az elemzők összegzésképpen úgy fogalmaztak, hogy 2008-hoz képest általában könnyebb, 2014-hez viszonyítva nehezebb lakáshoz jutni. Hozzátették, hogy a megfizethetőség romlása – elsősorban a városokban – nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi szinten jellemző trend.

Otthon Centrum

Az Otthon Centrum azt emelte ki, hogy a turistáknak bérbeadott lakások megjelenésével jobb alkupozícióba kerültek a leendő bérlők, nemcsak az ár, hanem a minőség vonatkozásában is.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője a közleményben rámutatott, a budai oldalon az egyszobás lakásokat 110-140 ezer forintért, kétszobás lakásokat 115-160 ezer forintért, míg a 3-4 szobás lakásokat 150 ezer forinttól lehet bérelni. A pesti belső kerületekben a legtöbb idén kiadott egyszobás lakás a 100-130 ezer forintos tartományban maradt. A két-három szobás ingatlanok bérleti díja 150-200 ezer forint, de az ársáv alatt és felett is akadt bérbeadott lakás.

OTP Ingatlanpont

Az OTP Ingatlanpont szerint a járvány és a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás küszöbön álló korlátozása az idén a szokásosnál feszültebbé tette a helyzetet az albérletpiacon. A bizonytalanságok miatt Budapesten csökkentek az albérleti díjak. Példaként a XI. kerületet említették, ahol nem ritka a 20 százalékos árzuhanás sem.

Közölték, hogy míg korábban havi 150-160 ezer forintért lehetett kiadni egy jó állapotú, 50 négyzetméteres lakást a kerület belső részén, most ugyanezt az ingatlant már 120-130 ezer forintért is ki lehet bérelni.

Jelezték, hogy ugyanakkor, a kerület albérletpiacának alakulása nagyban függ a járványhelyzettől. Ha az egyetemi kollégiumokban korlátozzák a férőhelyek számát, vagy esetleg zárva maradnak, akkor élénkülhet a kereslet, ami felnyomhatja az árakat a centrumban. A külső körzetekben azonban csökkenhetnek a magas, 160-180 ezer forint körüli bérleti díjak, annak következményeként, hogy már a 100-120 ezer forintos sávban is jelentős a kínálat jó lakásokból.

Takarék Index

A Takarék Index elemzése szerint a járvány hatására Budapesten könnyebb helyzetbe kerülhetnek az albérletet kereső egyetemisták, mivel a turisták elmaradása miatt sokan a korábbi rövid távú bérbeadás helyett a hosszabb időtávra kiadást választhatják.
Rámutattak, hogy a kollégiumoknál is több a bizonytalanság, az ELTE esetében például már be is jelentették, hogy a fertőzésveszély elkerülése érdekében csökkentik az egy kollégiumi szobában lakók számát.

A Takarék Index vizsgálta a lakásbérlés és -vásárlás lehetőségét is, és megállapította, hogy Budapesten, 3 éves alapképzéssel számolva, már csak kivételes esetekben éri meg vásárolni a fedezeti időtávok (az a pontot, ahol a bérlés és vásárlás költsége még éppen megegyezik) emelkedése miatt.

Számításaik szerint, míg tavaly 1,8 és 7,6 év között volt az az időtartam, amelyben a saját lakás vásárlása tűnhetett az olcsóbb megoldásnak Budapesten, a mostani adatok alapján ez már 3,9-10 év között alakult.

Nyitókép: Pexels.