A Takarék Csoport elemzői által összeállított Takarék Index szerint jelentős kereslet élénkíti az újlakáspiacot, ami a családtámogatások mellett hozzájárul a dráguláshoz. Hozzátették, a Takarékbank elemzői által 2022-re várt, 5,5 százalékos infláció mellett az idén is erős lehet a lakáspiacon a befektetői aktivitás.

A közlemény szerint az idén a lakásépítési engedélyek számának további növekedésével számolnak, hiszen az engedélyeket az 5 százalékos áfaszint alkalmazásához még 2022 végéig meg kell szerezniük a beruházóknak.

Közölték, idén csaknem 5800 társasházi lakás átadása várható a fővárosban. Ezek nagy része már tulajdonosra talált, mivel sok vásárló már az építkezés fázisában leköti a lakásokat.

Vidéken az értékesítés alatt álló, legalább tíz lakást tartalmazó társasházakban 13 500 lakás épül. Jelentősek ugyanakkor a regionális eltérések, a legtöbb épülő lakás (körülbelül 2300) Somogy megyében van, amelyet a Balaton közelsége tesz népszerűvé a fejlesztők és a vásárlók körében. A második legtöbb ingatlan Pest megyében található a terület agglomerációs szerepének köszönhetően, míg a harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye áll, több mint 1800 lakással.

A további projektindításokat támogathatja, hogy a fejlesztők jelentős kereslettel és növekvő árakkal találkoznak az újlakáspiacon, amiben nagy szerepük van a családtámogatásoknak, illetve a tavaly ősszel elindított zöldhitelprogramnak. Mindezek mellett a kedvező munkaerőpiaci folyamatok és a bérek emelkedése is pozitív hatással lehet a lakáspiaci keresletre.

Ugyanakkor jelezték, a kamatszint drágítja az újonnan felvett lakáshiteleket, amelyet csak részben tudnak ellensúlyozni a béremelkedések, így ez kedvezőtlen hatással lehet a hitelkihelyezésekre és ezáltal a lakáspiaci keresletre, különösen a használt lakásoknál.

Ezen felül arra is rámutattak, hogy a piacon bizonytalanságot szül, hogy az idei év ismét az építőanyagok drágulásával kezdődhet, ami nehezíti a költségkalkulációkat, különösen a 2024-2025-ös átadású beruházásoknál.

A közleményben felidézték: a Bankholding idén márciusban hirdette meg ötéves stratégiáját a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport egyesítésére.

A bankcsoport stratégiájának központi eleme, hogy az új nagybank a teljes piaci spektrumot és minden ügyfélszegmenst kiszolgál a jövőben, miközben jelentős hangsúlyt kap a lakossági, mikro-, kis- és középvállalati, valamint agrárügyfeleinek nyújtandó modern termék- és szolgáltatási paletta.

• Ginzer Ildikó jelenleg az MKB Nyrt. általános és üzleti vezérigazgató-helyettese is egyben. Feladata a bankcsoport élén a lakossági, valamint a mikro- és kisvállalati ügyfelekkel kapcsolatos termékfejlesztés és kiszolgálás, valamint a létrejövő nagybank digitális transzformációjának üzleti oldali irányítása lesz.
• Szabó Levente – aki a Takarékbank Zrt. jelenlegi üzleti vezérigazgató-helyettese – a Bankholdingnál a közép- és nagyvállalati, az agrár, a treasury, a befektetési szolgáltatási, valamint a privátbanki terület vezetője lesz.

A szakemberek megtartják tagbanki pozíciójukat is, ugyanakkor az új megbízatásaikkal lefedett területek szakmai irányítását átveszik mindhárom tagbankban – jelezték a közleményben. Ebben arra is kitértek, hogy a holding további felső vezetői pozícióira a kiválasztás jelenleg is folyamatban van.

A Magyar Bankholding Zrt. hazai tulajdonú pénzügyi holdingtársaság, amely 2020. december 15-én kezdte meg tényleges működését, miután a jegybank engedélyének birtokában a három hitelintézmény – a Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és a Takarék Csoport – meghatározó tulajdonosai a banki részvényeiket a közös holdingtársaságba apportálták. Ezzel Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre.

A csoport tagjai fél év alatt több mint 2500 család lakáshoz jutását segítették a csok-on keresztül

Az állami támogatási forma három évvel ezelőtti bevezetése óta a Takarék Csoport összesen közel 15 ezer szerződést hozott tető alá – jegyezték meg.

Minden ötödik támogatott család a tagjaik közvetítésével vásárolt lakást vagy házat

– hangsúlyozták.

A közleményben arra is kitértek, az összes támogatás figyelembevételével a Takarék Csoport közvetítésével egy család átlagosan közel 3 millió forinttal egészíthette ki a lakásvásárláshoz rendelkezésre álló forrásait.

Az idei év első felében a törvény által megengedett maximális, 10 millió forintos összegű csok-támogatásra 414 család kötött szerződést – ismertették.

Közölték azt is: a támogatások 72 százaléka használt lakás vásárlását finanszírozta, míg 18 százaléka új otthon építését, 10 százaléka pedig új lakás megvételét.

A csoport várakozásai szerint az igénylések a jövőben tovább növekedhetnek a csok kiterjesztésének, a lakáspiac dinamikus felfutásának, valamint a kedvezményes újlakás-áfa 2019 végi kivezetésének következtében.

Foto: Freepik