Egyre több az IT vonatkozású bűncselekmény

• Az „információs rendszer vagy adat megsértése” nevű bűncselekményből 2018-ban még alig 200-at regisztrált a belügyi tárca által üzemeltetett Belügyi Statisztikai Rendszer (BSR). 2020-ban ez az érték több mint a négyszeresére, 830-ra emelkedett, és a növekedés a 2021-es évben is folytatódott: idén őszig ebből a bűncselekménytípusból 831-et regisztrált a rendőrség.
• A bővülés a rokon bűncselekménytípusoknál is látványos. „Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás” 2018-ban valamivel több mint 1100 történt, 2020-ban viszont már 3400 hasonló bűncselekmény-típus jutott a rendőrség tudomására.

A magyar kiberbűnözési statisztikák ezzel egy nemzetközi trendbe illeszkednek: a vírus- és zsarolóvírus-támadások látványos terjedése mellett még egyértelműbb a vállalati rendszereken keresztül a felhasználók munkahelyi és személyes azonosító adatait célba vevő adathalászat térnyerése.

A legutóbbi MS Digital Defense Report szerint a vállalati-intézményi szegmensben a leggyakoribb célpont a kiskereskedelem (13%), ezt követi a pénzügyi szolgáltató szektor (12%), a gyártás (12%), a kormányzati adminisztráció (11%) és az egészségügy (9%).

A magyar nyelv elszigeteltsége sem probléma már

Hasonló tendenciákról számoltak be a T-Systems kiberbiztonsági központja, a CTRL (Cyber Threat Resilience Team) munkatársai is. A CTRL-ben napi tízmilliárdos nagyságrendű ún. informatikai eseményt dolgoznak fel, naponta százas nagyságrendű incidensgyanús esetet vizsgálnak ki, és minden nap tízes nagyságrendben találnak olyan tényleges incidenseket, amelyeket lejelentenek az érintetteknek, részletesen elemeznek, és támogatják az elhárításukat. Az is friss T-Systems CTRL központ tapasztalat, hogy immár a magyar nyelv viszonylagos nehézsége, illetve elszigeteltsége sem jelent akadályt:

a bűnözők képesek megfizetni a nyelvileg legfelkészültebb háttérembereket is.

A károkozásnak pedig nincs felső elméleti határa: ha az incidens súlyos, akár egy nagyvállalat teljes további működésének ellehetetlenülése is a lehetőségek között szerepel.

Deepfake, deepvoice és más technikák

Az elmúlt egy évben a zsarolóvírusok, illetve a túlterheléses támadások okozták a legtöbb problémát. Bővült az „email-bűnözés” és az adatlopás eszköztára is: a klasszikus adathalászat mellett a MS Digital Defense Report 25 további kártékony email-technikát azonosított, és több mint 15 ezer olyan adathalász oldalt említett, amelyet a megelőző három hónapban derítettek fel, illetve semlegesítettek.

Szintén új jelenség a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás bevetése a bűnözők részéről a jelszavak feltörésére, illetve a kártevők álcázására, vagy a kép, a hang hamisításán alapuló deepfake illetve deep voice technológiák használata, amelyek ellen hatékonyan általában szintén csak a mesterséges intelligencia segítségével, például a hálózati forgalmat vagy a video- és hangfelvételeket elemző algoritmusokkal lehet védekezni.

Egy másik aktuális jelenség, hogy egyre gyakrabban államok állnak a kiberbűnözők mögött – állami intézményeket vagy kritikus infrastruktúrákat támadva -, olyan eszköztárral és képeségekkel, amellyel szemben egy házon belüli IT-részleg nehezen tudja felvenni a küzdelmet.

A T-nél komplex védelmet nyújtanak

Mivel a védelem biztosítása egyre komplexebb feladat, mind több nagyvállalat és intézmény bízza ezt a munkát olyan IT-biztonsági szolgáltatóra, ahol

egy kézből érhető el a SOC – biztonsági felügyelő központ, a sérülékenységelemzés, a végpontvédelem és a menedzselt határvédelmi szolgáltatás.

A T-Systems nemrég bevezetett szolgáltatásával a fentieken túlmenően baj esetén azoknak is tud segíteni, akikkel előzetesen nem állt szerződéses kapcsolatban: a SWAT, vagyis a gyors reagálású incidens-elhárítás keretében 60 percen belül megkezdi a segítségnyújtást, tudva, hogy súlyos támadások esetén a károk minimalizálásában és a már bekövetkezett veszteségek helyreállításában minden másodpercnek és a rutinos problémamegoldásnak is nagy jelentősége lehet.

Senki se tudha a valós esetszámokat

A rendelkezésre álló kibertámadás-adatok rendkívül erős – és növekvő – kitettséget sugallnak, arról azonban senki sem tud pontos számot mondani, hogy valójában hány incidens történik, mivel sok vállalat és intézmény a saját jó hírnevének védelme érdekében inkább igyekszik eltitkolni, ha támadás éri. Ugyanakkor megalapozottan lehet állítani: 

A reális esetszám biztosan nagyobb, mint ami akár a rendőrség, akár az IT-biztonsági trendriportokat készítő cégek adatsoraiban szerepel.

A megoldást elsősorban a tudatosság növelése, a munkatársak adatbiztonsággal kapcsolatos edukációja, illetve a minél professzionálisabb megelőző védekezés és az incidensek bekövetkeztére felkészülés jelentheti.

Rakovszky Balázs, a T-Systems Magyarország pénzintézeti üzletágvezetője csütörtökön Budapesten sajtóbeszélgetésen elmondta: az autókba szerelt kapcsolattartó modul segítségével a biztosítások is alapvetően átalakulnak majd, mivel ez a fejlesztés az autóról és használatáról pontos adatokat ad.

A jelzések alapján az autó állapotáról, a sofőr vezetési stílusáról, a szabályok betartásáról, illetve a gyorshajtásról is értesülhet a biztosító, amely így valóban használat– és kockázatarányos díjakat ajánlhat majd az ügyfeleinek.

(A telematika, a mobilos és internetes kommunikáció mögött az úgynevezett dolgok internete – Internet of Things, IoT – az egymással összekapcsolt és egymással kommunikáló gépek hálózata áll.)

Persze azért személyiségi jogi vonatkozásban (ki mikor merre ment, mennyivel ment, stb.) a civil szférának még lehet egy-két keresetlen szava – a szerk.

A telematika a balesetek megelőzésében is segít, hiszen állandó visszajelzést ad a sofőröknek arról, mennyire biztonságosan vezetnek. Ezen túlmenően az autóba beépített úgynevezett ODB-port például „természetellenes vezetési adat”, ütközés esetén automatikusan riaszt, így a mentők a pontos helyszínre mehetnek ki. A rendszerbe bekötött autók esetében a nyomonkövető funkció révén a telematika a lopás elleni védelemben is komoly segítséget nyújthat nemcsak az ellopott autó megtalálásában, hiszen akkor is riaszt, ha kulcs nélküli indítás történik, vagy ha a telematikai eszközt eltávolítják a kocsiból.

Kaszab Attila, a biztosító vezérigazgató-helyettese elmondta azt is, hogy az eszköz a folyamatos visszajelzések révén csökkentheti az autók üzemanyag-fogyasztását 5-13 százalékkal azáltal, hogy adatokat közvetít a sofőrnek például a sebességről és vezetési stílusáról.

Kifejtette: az Európai Unió előírásai szerint 2018. január elsejétől csak olyan autókat lehet majd forgalomba helyezni az unió területén, amelyek képesek a kapcsolattartásra, illetve beépített SIM-kártyával rendelkeznek, és így követni lehet majd, merre járnak. (Connected cars – a szerk.)

A benzines kocsikba 2001-től, a dízelesekbe 2004-től a gyártók már beépíthetik azt a modult – ODB-port -, amelynek révén az autó alkalmas a kapcsolattartásra. A Magyarországon futó 3,6 millió autóból 1,6 millió személygépkocsi alkalmas arra, hogy rákapcsolható legyen a világhálóra.

Napjainkban világszerte mintegy 1,5 milliárd járművet üzemeltetnek, 2020-ra számuk 2 milliárdra nő majd a becslések szerint, és 2025-re az autók 60 százaléka kapcsolódik majd az internetre.

Kaszab Attila elmondta azt is, hogy világszerte leginkább Olaszországban és az Egyesült Államokban használják a biztosítók a telematikai megoldásokat. Az Egyesült Államokban a gépjármű-biztosítások díjának csökkentésére használják, különösen a fiatal sofőröknél, míg Olaszországban az autólopások visszaszorításában játszik főszerepet a technológia. Általános cél mindenütt a közlekedési morál javítása, a balesetmegelőzés és az üzemanyag-fogyasztás mérséklése.

Kaszab Attila közölte: ők arra szeretnének választ kapni, hogy a vezetési stílus vagy a megtett út játszik-e nagyobb szerepet a káresemények számában és súlyosságában.