A fővároson kívül Bács-Kiskun, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék területén dolgoznak a szakemberek – tartalmazza a közlemény. A kezeléseket földi úton, a települések lakott részein végzik platós gépjárműre szerelt permetező berendezésekkel a napnyugtát követő esti, késő esti órákban – tették hozzá.

Azt írták: az elmúlt hét meleg időjárása kedvezett a szúnyogok szaporodásának, mert ilyenkor a lárvák akár egy hét alatt képesek kifejlődni. A központi szúnyoggyérítés azokra a területekre terjed ki, ahol a legnagyobb a szúnyogártalom. Ugyanakkor minden önkormányzatnak lehetősége van saját költségvetése terhére szúnyoggyérítést végeztetni a településen.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a szúnyogok élőhelyeinek jelentős része magántelkeken található. A ház körüli, vízzel teli vödrökben, esővíztározókban, hordókban, kaspókban, madáritatókban, gumiabroncsokban ezerszámra fejlődhetnek szúnyogok.

Ezért arra kérik a lakosságot, hogy öntsék ki vagy cseréljék a pangó vizeket, megszakítva a lárvák fejlődési ciklusát: ha valaki tartályba, hordóba gyűjti az esővizet, fedje le a tartályt, vagy kössön rá szúnyoghálót – olvasható a közleményben.

A tervezett beavatkozások időpontja és helyszíne nyomon követhető a katasztrófavédelem weboldalán.

Nyitókép: Unsplash.

Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több településén és a Tisza-tónál lehet majd a gyérítést végző járművekkel találkozni. Somogy vármegyében, Kaposváron a múlt héten elmaradt gyérítést pótolják – tartalmazza a közlemény.

Azt írták: a korábbi csapadékos időjárás következtében több területen alakultak ki csípőszúnyog-tenyészőhelyek. A folyók árterei, az állóvizek növényzettel benőtt szélei és a ház körüli kisvizek egyaránt ideális élőhelyet biztosítanak a szúnyoglárváknak.

Meleg időben akár egy hét alatt is képesek kifejlődni a vérszívók – ismertették.

A kifejlett szúnyogok ellen – folytatták – platós gépjárműre szerelt permetező berendezésekkel védekeznek a települések belterületén. A készítményt finom permetként, nagyon alacsony dózisban juttatják ki az esti és éjszakai órákban, így a méhekre és más beporzó rovarokra nincs hatással.

A tervezett beavatkozások időpontja és helyszíne nyomon követhető a katasztrófavédelem weboldalán – olvasható a közleményben.

Nyitókép: Unsplash

Emlékeztettek, múlt szerdán indult el a katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítés.

Azt írták, a gyérítés első napján Pest vármegye déli részén a Duna menti vízfelületekbe juttatták ki a szúnyoglárvák ellen használt biológiai készítményt. A terepjáróval és nagynyomású permetezővel végzett munkát az időjárás nem befolyásolta, ezért erre a tervek szerint került sor.

A Tisza-tónál és a folyó délebbi szakaszán, illetve a Körösök mentén repülőről tervezett kezelések a szeles, esős időjárás miatt elmaradtak, ezeket szerdán pótolják.

A tájékoztatás szerint mintegy 3500 hektárnyi vízfelületre juttatják ki repülőről a lárvákat elpusztító készítményt.

A biológiai szúnyoggyérítéshez használt szer egy baktérium által termelt fehérjét tartalmaz. Ezt a készítményt juttatják a vízbe, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek, és amelytől elpusztulnak. Ez az eljárás minden más élőlényre teljesen ártalmatlan, a kijuttatott dózisban az árvaszúnyogokra is -írták.

Közölték, a biológiai lárvagyérítés optimálisan tavasszal történik. Kevésbé látványos folyamat és általában lakott területektől távolabb zajlik. A legtöbb szúnyogfaj egyedei nyugalmi állapotban telelnek át, a szúnyogok fejlődésére és számára leginkább a tavaszi és a nyári időjárás van hatással. A vérszívók a csapadékos és meleg időjárást kedvelik.

A katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok országszerte hétről hétre elemzik a lárvák és szúnyogok fejlettségi állapotát és számát, ez alapján tervezik meg a

szúnyoggyérítés hétről hétre változó programját, amely elérhető a katasztrófavédelem honlapján.

Nyitókép: Unsplash.

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben az időjárás miatt korábban elmaradt beavatkozásokat pótolják, illetve tovább zajlanak a beavatkozások a Tisza-tónál és Csongrád-Csanád megye folyóparti településein is – tartalmazza a közlemény.

Ugyanakkor, megkezdődik a kifejlett szúnyogok elleni védekezés Baja és Mohács térségében, a Csepel-szigeten és környékén, Budapesten pedig biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen – tették hozzá.

Mint írták: az elmúlt napok változékony időjárása után a felmelegedés hatására várható a vérszívók tömeges megjelenése, ezért a következő napokban folytatódik az intenzív védekezés.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelenlegi esős időszakban a lakosság különösen sokat tehet a szúnyogok elterjedése ellen. Ezért érdemes a ház körül kialakuló kisebb vizeket felszámolni, a csatornákat, árkokat megtisztítani, a vízgyűjtő edényeket hálóval lefedni, a virágcserepekben, vödrökben megálló vizet kiönteni.

A katasztrófavédelem weboldalán a „lakosság – szúnyoggyérítés” menüpontban érhető el a szúnyoggyérítés heti programja – olvasható a közleményben.

A szakemberek Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken gyérítik a rovarokat – közölték.

A munkavégzésről az önkormányzatok minden esetben értesítést kapnak, a tervezett időpontok, a kezelt területek térképes ábrázolása pedig megtalálható a katasztrófavédelem honlapján – tették hozzá.

Mint írták: a melegedő időjárás kedvez a szúnyogok szaporodásának, ám az eltérő csapadékviszonyok miatt a megjelenésük országszerte nagy változékonyságot mutat. Az elmúlt hetekben a Duna mentén jellemzően kisebb, jól megközelíthető tenyészőhelyek alakultak ki, ezek zömét feltárták és eredményesen kezelték a szakemberek. A Tiszán és a Bodrogon ugyanakkor több kisebb árhullám vonult le, emiatt a szúnyogok számára ideális élőhelyek jöttek létre és tömegesen keltek ki.

A napokban autóra szerelt permetező berendezésekkel juttatják ki a szúnyogirtó készítményt permetfelhő vagy köd formájában – fűzték hozzá.

A nagyon kis mennyiségben kijuttatott irtószer emberekre, háziállatokra, növényekre ártalmatlan, csak több ezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást. Hektáronként mindössze fél litert permeteznek ki belőle, kijuttatás után néhány órával pedig le is bomlik.

A szúnyogirtást késő este és éjszaka végzik a települések belterületén – ismertette az OKF.

A közlemény szerint a következő napokban további biológiai kezeléseket végeznek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Hernád mentén, Békés megyében a Körösök térségében található holtágakban, a Csongrád-Csanád megyei Tisza-szakaszon, valamint a Balaton környékén, ahol a korábbi légi beavatkozásokat egészítik ki földi technológiával – tartalmazza a közlemény.

Emlékeztettek arra, hogy az országos szúnyoggyérítési program április 22-i indulása óta mintegy tizenötezer hektáron végeztek biológiai lárvagyérítést a szakemberek.

Az alkalmazott készítmény a szúnyogok lárváin kívül más rovarokra nem veszélyes, közvetlenül a vízi élőhelyeket permetezik repülőről, terepjáróra rögzített berendezésekkel vagy háti permetezővel – írták, hozzáfűzve, hogy a kifejlett szúnyogok ellen földi kémiai módszerrel eddig csak a Tisza-tónál kellett védekezni.

A meleg időjárás kedvez a szúnyogok fejlődésének, a katasztrófavédelem által megbízott szakértők folyamatosan nyomon követik ezt és ahol szükséges, elrendelik a beavatkozásokat – közölte a OKF.

Négy megye 28 településén, 6055 hektáron a kifejlett szúnyogokat kémiai módszerrel gyérítik, hét megyében 3050 hektáron pedig biológiai eljárást alkalmaznak a lárvák ellen; Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindkét módszert alkalmazzák – tartalmazza a közlemény.

A védekezés Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Heves megyékre tejed ki – tették hozzá.

Mint írják: az esős időjárás és a folyók magasabb vízszintje miatt több térségben alakultak ki a szúnyoglárváknak ideális tenyészőhelyek.

A héten a Szigetközben, a Dunakanyarban, a Csepel-szigeten, Dunaújváros és Szekszárd térségében, a Velencei-tónál és az Ipoly mentén biológiai módszerrel végeznek földi lárvagyérítést. Szolnok és Szeged környékén, valamint a Tisza-tónál pedig biológiai folyadék- és granulátumkészítményekkel légi úton csökkentik a lárvák számát – sorolták.

Kitértek arra is: az időjárás miatt a múlt héten a Tisza-tó-környéki településeken elhalasztották a permetezést, a tervek szerint ezt június 3-tól pótolják. Földi kémiai szúnyoggyérítés nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén, három Hajdú-Bihar, hat Heves és tizenegy Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen lesz.

A kezeléseket késő este és éjszaka végzik; az irtószert autóról minimális mennyiségben juttatják ki, amely az emberekre, háziállatokra és növényekre nem ártalmas, néhány óra alatt lebomlik, az éjszakai permetezés miatt pedig a méhekre sem jelent veszélyt – olvasható a közleményben.

A kezelés a parti területekre és a háttérterületek időnként víz alá kerülő mocsaras, nádas részeire koncentrál környezetkímélő biológiai módszerrel. Rossz idő estén a beavatkozás április 2-3-ára tolódik.

Lombár Gábor kifejtette, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Balatonnál az elő és utószezonban a BSZ, a főszezonban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) végezteti a szúnyogirtást, állva annak költségeit is. Az első biológiai beavatkozás mintegy 25 millió forintba fog kerülni, az érintett 47 balatoni önkormányzat zömmel már befizette a lakosságarányosan ráeső részt.

Lombár Gábor kiemelte, idén jelentős változást hoz, hogy az unióban betiltották a szúnyogirtó szerek többségét, és nem lehet több légi kémiai szúnyoggyérítést végezni a Balatonnál. Két földi kijuttatásra engedélyezett szerrel végezhető majd kémiai beavatkozás, ami előrevetíti, hogy az irtás várhatóan nem lesz olyan hatékony, mint eddig – mondta.

Magyarországon nem fordul elő tömegesen a vírus

A vírust a költöző madarak hozzák be Európába, és a szúnyogok terjesztik. Az ember szúnyogcsípés révén fertőződik meg, a betegség emberről emberre természetes úton nem terjed – mondta el Molnár Zsuzsanna.

Azokon a területeken azonban, ahol a vírus cirkulál, a véradományok gyűjtését fel kell függeszteni. Ha valaki akár egy éjszakát is töltött olyan helyen, ahol megjelent a vírus, azt 28 napra ki kell zárni a véradók közül – hangsúlyozta.

A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák még fejlesztés alatt állnak – közölte Molnár Zsuzsanna.

A szakember szerint a szúnyogcsípést kell megelőzni, elkerülni

Csökkenteni kell a szúnyogtenyészhelyek számát, szúnyoghálót, szúnyogriasztót kell alkalmazni. Mivel a szúnyogok szürkületben, hajnalban támadnak, ilyenkor érdemes hosszú szárú nadrágot hordani.

Lefolyása

Az osztályvezető tájékoztatása szerint a fertőződést követően 80 százalékában tünetmentes marad az ember. A szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek. A fertőzés jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz: láz, fejfájás, gyengeség, izom- és ízületi fájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás, de bőrkiütés is megjelenhet.

Az emberek az esetek többségében 3-6 nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, és agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. Ez jellemzően a 60 éven felülieket érinti.

A tünetek: fejfájás, láz, tarkómerevség, zavartság, merevség, görcsök, mozgáskoordinációs zavarok.

Az immungyengeséggel járó állapotok növelik az elhalálozás kockázatát.

Idén nőhet a megbetegedések száma

Tavaly 23 megbetegedést regisztráltak Magyarországon. Mivel most korábban kezdődött a szezon, idén akár több is lehet a megbetegedések száma, mint tavaly. Különösen azért, mert ebben az évben feltételezhetően a tavaszi időjárás is a szúnyogok szaporodásának kedvezett.

nyitókép: Pexels – a kép illusztráció