Hozzátette: ezzel egyidejűleg a hazai FinTech szektor bővülése is folytatódott, immár 175 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek közel 9 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük meghaladta a 220 milliárd forintot 2021-ben. Vizsgálták a biztosítók digitalizációs szintjét is, ami továbbra is közepes szintű, bár folyamatos fejlődést mutat.

Szombati Anikó szerint a bankoknak fel kell készülni arra, hogy fenntartsák a személyes ügyfélszolgálataikat párhuzamosan az online ügyintézéssel.

A bankrendszer által 2022-ben elért 62-es átlagos fejlettségi szint az egy évvel korábbi 60 pontos eredményhez képest folyamatos fejlődést tükröz – ismertette. A digitális érettség folyamatos intézményi fejlődése ellenére azonban a bankszektor egésze továbbra sem tudott elmozdulni a közepes fejlettségi szintről. A teljes banki működés jellemző területeit lefedő, MNB által vizsgált 7 pillér közül változatlanul a vezetés teljesített a legjobban. Ez az intézmények folyamatos és kiemelkedő vezetői digitalizációs elköteleződését jelzi, amely tetten érhető a banki digitalizációs stratégiák minőségében is.

A legnagyobb előrelépés az előző évhez képest a folyamat és ügyfél pillérek esetében figyelhető meg – a bankok tehát elsősorban az ügyféloldali és belső folyamatok digitalizációs fejlesztéseit priorizálták 2022-ben. Így például az adatkezelési folyamatok automatizáltsága a korábbi évekhez képest nagyobb mértékben fejlődött, és a korábban megfigyelhető stagnálás után az innovatív folyamatszemléletet tükröző megoldások terjedése is jelentős előrelépést mutat a szektorban.

Kitért arra, hogy a banki termékek fokozatos fejlesztéseinek hatására 2022 végére a folyószámlanyitás mellett személyi hitel is már digitálisan igényelhető valamennyi ilyen terméket kínáló hitelintézetnél, ugyanakkor a vállalati termékek digitalizációjában továbbra is jelentős tér van a fejlődésre. A fizetési megoldásokat tekintve, hazánkban a mobil- és
netbanki fókusz előretörésének is köszönhetően dominánsan elérhetővé váltak a virtuális kártyák, valamint rohamosan terjed az érintéses fizetés és a bankkártyák mobiltárcákba integrálása is.

Elmonda, hogy a digitális érettség leghangsúlyosabban fejlesztésre szoruló területei főként a termékek, valamint a belső rendszerek – utóbbi a hazai intézmények szerint is szükséges fejlődési irány -, miközben ezek a pillérek a hosszútávú, digitális versenyképesség biztosításának kulcsterületei lehetnek.

A tájékoztató szerint a digitális értesítések elérhetősége a hiteltartozások terén a legtöbb kategóriában a korábbi éves trendeknek megfelelően 2022-ben is tovább nőtt. Jellemzően a folyószámla hiteltartozás és hitelkeret túllépés esetében történt előrelépés a lakossági szegmensben, melynek köszönhetően a fogyasztók naprakészebbek lehetnek hiteltartozásaik aktuális helyzetével a digitális kézbesítés terjedésével, amely pedig megalapozottabb pénzügyi döntésekhez vezethet. Hozzátette: ugyan összességében javuló tendenciát mutatnak az eredmények, a szektorban lezajló fúziós folyamatok rövidtávon bonyolíthatják a szektor egészére vonatkozó digitalizációs helyzetképet.

Az MNB 4. alkalommal tette közzé FinTech és Digitalizációs Jelentés című kiadványát, amely éves rendszerességgel tekinti át és elemzi a pénzügyi rendszer működésében és fejlődésében egyre meghatározóbb digitális és innovatív megoldások, valamint az ezeket támogató fejlett technológiák – összefoglalóan a pénzügyi digitalizációs folyamatok – nemzetközi és hazai trendjeit.

Hozzátette: jelentősen javult az ügyfelek digitális elérése, ötből négy ügyfél használ digitális megoldásokat. Komoly előrelépésnek nevezte, hogy a bankok tovább bővítették a digitálisan teljeskörűen igénybe vehető termékek körét, és hogy jelentős fejlesztések voltak a befektetési termékek területén is.

A szektor fele szerint már kimutatható a digitalizáció költségcsökkentő hatása – ismertette.
Kitért arra, hogy mivel a járványhelyzet miatt a külső kapcsolattartást támogató fejlesztések kerültek előtérbe, a banki belső működés digitalizációjának fejlesztésére kevesebb erőforrás jutott. Erre tekintettel a hazai bankszektornak a jövőben érdemes nagyobb figyelmet szentelnie a belső rendszereket és folyamatokat érintő fejlesztésekre a digitális transzformációs lehetőségek kiaknázása és a szektor versenyképességének erősítése érdekében – mondta.

A bankszektorban a digitalizáció stratégiai fontosságúvá vált, ugyanakkor a gyorsuló digitalizáció jelentős kiberbiztonsági kihívásokat is jelent. Fontosnak nevezte, hogy a növekvő digitális ügyfélkör is fokozott védelem alá kerüljön a jövőben. Késik a digitális átállás globális szabályozói lekövetése – jelezte.

Idén először vizsgálták a biztosítók digitalizációs szintjét is, ami közepes lett, mind a termékek, mind a működést támogató háttérrendszereket digitalizálták már.

Hozzátette: a kutatás szerint a biztosítók belső folyamatai digitalizálásában és automatizálásában azonban nagyobb fejlődés szükséges.

Ismertette: Magyarországon jelenleg 130 fintech cég működik, számuk dinamikusan nő. Jelentős részben kkv-k, ezek több mint 6 ezer dolgozót foglalkoztatnak. A szektor árbevétele 130 milliárd forint volt 2019-ben, a legutóbbi lezárt gazdálkodási évben, ennek fele exportpiacokról származott. A hazai fintech cégek jellemzően továbbra is a pénzügyi szoftverfejlesztés és rendszerintegráció, az adatelemzés és üzleti intelligencia, illetve a fizetési szolgáltatások területén aktívak – sorolta.

Kitért arra is, hogy az MNB pénzügyi innovációs platformja már több mint 110 megkeresést kapott a piaci szereplőktől, akiket gyors és szakszerű iránymutatással segített a pénzügyi innovációkkal kapcsolatos szabályozási kérdésekben.

A jegybank kerekasztal beszélgetésén részt vevő pénzintézeti vezetők szerint a banki dolgozók rendkívül gyorsan alkalmazkodtak a járvány miatt kialakult új helyzethez. Nem tapasztaltak teljesítménycsökkenést a home office alatt, és a csapatmunka nagyon erős maradt, hatékonyabb lett. Sikeresnek nevezték a pandémia alatti időszakot az ügyfelek kiszolgálásában.