Fintech után itt az insurtech

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által rendezett XIV. biztosításszakmai konferencián a Mabisz elnöke rámutatott: az úgynevezett fintech cégek után a biztosítási piacon is megjelennek az insuretech vállalkozások. Ez a biztosító társaságok számára is új kihívásokat jelent majd, bár a magyar biztosítási piacon korábban is számos területen alkalmazták a digitális és internetes új megoldásokat – jelezte a Mabisz elnöke. 

Mérséklődő életbiztosítási tartalékok

A Mabisz elnöke kifejtette: a háztartások életbiztosítási díjtartaléka az elmúlt években folyamatosan mérséklődik abban az összehasonlításban, amely a háztartások pénzügyi vagyonának alakulását mutatja be.

A Mabisz egyik fő törekvése, hogy ez a trend megforduljon, s a háztartások vagyonában egyre nagyobb részt jelentsen a hosszú távú megtakarítás, így az életbiztosítás

– emelte ki.

Adókedvezményt kaphatnának a pán-európai nyugdíjtermékek

Pandurics Anett úgy vélte: komoly problémák merülnek fel az Európai Unió által tervezett pán-európai nyugdíjtermék (PEPP) esetében, amely alapvetően olyan konstrukció lenne, amelyet online módon értékesítenek. Ezt az elképzelést több ponton sem dolgozták ki, de úgy tűnik, a hazai nyugdíjbiztosításokkal azonos adókedvezményt kapna az uniós konstrukció, kérdéses még az is, hogyan bonyolítanák le a hozzá kapcsolódó kifizetéseket.

A Mabisz elnöke elmondta: a hazai biztosítási piacnak sikerült jól átvenni a biztosításokra vonatkozó szolvencia II. szabályozást, és azt is remélte, hogy a következő időszakban a biztosításértékesítési irányelv (IDD) és a csomagolt befektetési termékekre vonatkozó előírások (PRIIPs) hazai gyakorlatba történő átvételét is jól oldják meg a hazai biztosító cégek.

Bővülő piac

Kandrács Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója közölte: az elmúlt öt évben évi 4,5 százalékos volt a biztosítási piac átlagos növekedése, ám az idei első fél évben több mint 6 százalékos bővülést mutatott a piac. Hozzátette: gondot jelenthet az MNB felügyeleti szemszögéből, hogy az életbiztosítási ágban a korábbi években egyre enyhülő piaci koncentráció megfordulni látszik.

Kandrács Csaba kiemelte: a lakásbiztosításokból mintegy évi 100 ezer szerződést kötnek Magyarországon, miközben 4,2 millió lakás van az országban.

A magyar lakások biztosítottsági szintje európai szinten is magas. A régi, elavult és drága biztosítások átdolgozása hozhat majd új üzletket a biztosítóknak és az alkuszoknak.

Több éves csúcson a jutalékok

Az MNB ügyvezető igazgatója rámutatott: a biztosítási jutalékbevételek többéves csúcson vannak, hozzátéve:

• az életbiztosításoknál a bankok és a postai értékesítés a bevételek 40 százalékát adják, 
• a biztosítóktól függő biztosításközvetítők szintén 40 százalékos részarányt képviselnek,
• addig a független alkuszok viszont csak az üzletek 12 százalékában játszanak szerepet.

A nem életbiztosítási üzletek 41 százalékát kötötték az alkuszok, de meglepő, hogy az alkuszok által közvetített üzletek 65 százaléka 5 biztosítóhoz kötődik.

Nyilvános lakossági közvetítési jutalékok

Sebestyén László, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke az alkuszok javadalmazásáról szóló változásokról elmondta: a független biztosításközvetítők számára végül is előnyösek lesznek a jövőbeni változások. A vállalati partnerek után a jövőben a lakossági ügyfeleknek is lehetősége lesz arra, hogy megismerjék, milyen összeget kap a közvetítésért az alkusz. Az európai uniós irányelvnek a magyarországi jogba való átvezetése után ezt kérésre köteles lesz bemutatni a biztosítási alkusz – mutatott rá az FBAMSZ elnöke.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!