Az adóügyekért felelős államtitkár elsőként a családi adóvisszatérítést emelte ki. Felidézte, hogy a családi adóvisszatérítéssel a gyermeket nevelő szülők, illetve azok akik családi kedvezményre jogosultak (így például a várandós kismamák vagy a rokkantsági járadékban részesülők) összesen több mint 600 milliárd forint befizetett adót kapnak vissza.

Idén debütál a 25 év alatti fiatalok adómentessége, amely mintegy negyedmillió fiatalnál hagy összességében 140 milliárd forintot. Az érintettek 2022. január 1-től az átlagkereset mértékéig mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól.

A lakosságot érintő harmadik kedvező változás a kripto-devizával kereskedőket érinti – mondta az államtitkár. Már az idén benyújtandó szja-bevallásban alkalmazhatóak a kripto-devizákra vonatkozó kedvező szabályok. Az adó mértéke a felére, 15 százalékra csökken, így tisztul a hazai kripto-piac és tovább fehéredik a gazdaság, ami számottevő bevételt hozhat a költségvetésnek – magyarázta.

Izer Norbert a vállalkozásokat érintő adóváltozások közül elsőként a munka közterhének négy százalékpontos csökkentését emelte ki. Míg 2009-ben 33,5 százaléknyi adó terhelte a vállalkozásokat, addig 2022. január 1-től kevesebb, mint a fele: mindössze 13 százalék – jegyezte meg.

Megszűnik idén a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett pedig két és fél százalékponttal mérséklődik a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó. A változtatás csaknem 600 milliárd forint körüli összeget hagy az érintetteknél, egyben jelentős adóegyszerűsítést is jelent, hiszen egy újabb önálló adófajta szűnik meg. A szakképzési hozzájárulás megszűnésével úgy szabadul meg egy bonyolult adminisztratív kötelezettségtől a magyar cégvilág, hogy a szakirányú oktatást, illetve duális képzést végző vállalkozások a szociális hozzájárulási adóból lényegében ugyanúgy érvényesíthetik a kedvezményt, mint eddig – hangsúlyozta az államtitkár.

A kisvállalati adó kulcsa – további egy százalékponttal – 10 százalékra csökken – tért át az államtitkár a kkv-kat érintő könnyítésre. A már kivázó vállalkozásoknak 10 milliárd forintot jelent az adómérséklés, de már most látható, hogy ez az összeg magasabb lesz, hiszen a kedvező szabályok miatt december 31-ig már csaknem kilencezer újonnan jelentkező cég jelezte a kivára váltást.

Kiemelte: idén is érvényes a kis- és középvállalkozások kedvezménye a helyi iparűzési adóban, vagyis 2022-ben is automatikusan jár a legtöbb esetben az alacsonyabb, maximum egy százalékos adómérték az érintetteknek. Az intézkedés révén a kkv-k összességében 150 milliárd forintot spórolhatnak. Idén is védi a vállalkozásokat, a családokat és a lakosságot az a szabály, amely szerint nem alkalmazható az a helyi adórendelet vagy települési adórendelet, amely adómérték-emelést vagy adóelőny-szűkítést fogalmazna meg, és 2022-ben sem lesz lehetőségük a települési önkormányzatoknak új, eddig nem lévő helyi adó vagy települési adó bevezetésére.

Izer Norbert szerint 2022 nagy nyertesei lehetnek a mikrovállalkozások. Emlékeztetett, hogy idén teljesen megújul az átalányadó, amelynek választását nemcsak a legkisebb vállalkozásoknak, hanem sok munkaviszony mellett egyéni vállalkozóként dolgozónak is érdemes megfontolni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme az éves minimálbér feléig adómentes, ami 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy kétmillió forintos bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük – emlékeztetett az államtitkár.

Izer Norbert jelezte azt is, hogy a kockázati tőkealap-kezelőknek, a tőzsdének és az árutőzsdei szolgáltatóknak is könnyebbséget hoz 2022 az adózásban, hiszen esetükben megszűnik a pénzügyi szervezetek különadó-kötelezettsége.

A tárcavezető elmondta, a kormány által kidolgozott gazdaságvédelmi akcióterv értéke a nemzeti össztermék (GDP) 18-20 százaléka körül van. A koronavírus-járvány miatt kidolgozott program a második fázisban jár, és tovább bővíthető, ha erre szükség van.

Ha úgy látjuk, hogy nem elegendő a munkahelyteremtés érdekében ez a mostani szakasz, akkor a kormánynak további lépéseket kell hoznia.

– fogalmazott.

Kitért arra is, létrehoznak az idei költségvetésben egy védekezési alapot, amelynek az értéke 634 milliárd forint és egy gazdaságvédelmi alapot 1345 milliárd forinttal. Ez azt jelenti, hogy mintegy 2000 milliárd forint „mozdul meg” a költségvetésben – fűzte hozzá.

Rámutatott, van egy harmadik alap is, amely az Európai Unióból (EU) érkező forrásokat kezeli, ez azonban egyelőre üres, ugyanis az uniótól – az álhírek ellenére – nem érkezett támogatás a járvány elleni védekezésre. Az EU olyan forrásokat kíván előre hozni, amelyek egyébként is jártak volna az országnak, mint például a kohéziós alapban rendelkezésre álló összegek.

Ezzel az a probléma, hogy Magyarország a pályázatokat már kiírta, a támogatások jelentős része le van kötve, tehát ez likviditásban, pénzügyi segítségben annyit jelent csak, hogy előrébb hoznak olyan kifizetéseket, amelyekre később került volna sor, plusz pénzt ez önmagában nem jelent.

– hangsúlyozta.

A tárcavezető elmondta azt is, az elmúlt években fegyelmezett államháztartás-gazdálkodást alakítottak ki, így 3 százalék alatt alakult a hiány; tavaly ez éppen 2 százalék volt. Ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkent az államadósság mértéke is: 2010-ben ez a GDP több mint 80 százaléka, tavaly pedig a 66 százaléka volt.

Hozzátette, most az a döntés született, hogy a járvány miatt a hiányt egy kicsit „elengedhetik”, de továbbra is 3 százalék alatt próbálják tartani:

a 2,7 százalékos hiány közel ezer milliárd forintos plusz mozgásteret enged.

Kérdésre elmondta azt is, nem tervez külföldi hitelt felvenni a kormány, hiszen Magyarország olyan stabil pénzügyi pályára került az elmúlt években, ami lehetővé teszi, hogy saját forrásokból teremtse meg a koronavírus-járvány miatt szükséges gazdaságvédelmi program lehetőségét.