A felmérés a munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő- közvetítéssel foglalkozó cég megbízásából április vége és május vége között 500, 18-25 év közötti fiatal bevonásával készült.

A megkérdezettek 46,9 százaléka jelezte, hogy ha betölti a 25. életévét, akkor fizetésemelést kér munkaadójától, hogy ne csökkenjen a nettó keresete. További 32,2 százalék még nem tudott válaszolni, mindössze alig több mint ötödük jelentette ki, hogy nem kér majd nagyobb fizetést.

A Pályakezdő Index kutatás arra a kérdésre is kereste a választ, hogy az adókedvezmény bejelentését követően történt-e változás a válaszadók bruttó munkabérében. A válaszadók 50,4 százalékának emelték a bérét, 47,8 százalékának nem változott, 1,8 százaléknak viszont csökkent.

A közlemény idézte Czellecz Zoltánt, a Work Force cégvezetőjét, aki szerint az emelések aránya alátámasztja azt a bérversenyt, amit a mindennapokban megtapasztalnak.

A felmérés szerint a növekvő bér egyértelműen pozitívan befolyásolta a munkaadók megítélését, a fiatalok lojalitása nőtt, de fejlődött a szakmai hozzáállásuk is. Ezektől kicsit elmaradva ugyan, de javult az általuk elvégzett munka minősége is.

A Work Force szerint a munkaadóknak érdemes komolyan venniük a fiatalok béremelésre vonatkozó igényét, ugyanis a megkérdezettek 83,4 százaléka fontolóra venné a munkahelyváltást, ha nagyobb fizetésre kapna ajánlatot más cégtőlt.

A 100 százalékban magyar tulajdonú Work Force Kft. 2003 óta foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő- közvetítéssel. Megbízói között termelő és gyártó cégek, valamint a szolgáltató szektorban működő vállalatok egyaránt megtalálhatóak.

Nyitókép: Unsplash.

A visszatérítéshez jutó családok 92 százaléka átlagosan 596 ezer forintot kapott vissza, 20 százalékuk kevesebb mint 250 ezer forintot, 3 százalékuk pedig – a két szülő együtt – több mint 1,5 millió forint extra bevételhez jutott.

A bank felmérésből kiderült az is, hogy a családok 40 százalékánál a visszautalt összeg 250 ezer és 749 ezer forint között volt.

Jelezték, pénteken a NAV összes központi ügyfélszolgálata 18 óráig, valamint a telefonos infóvonal 20 óráig hosszított nyitvatartással várja azokat, akik a tervezettel, bevallással, 1+1 százalékkal kapcsolatban segítséget kérnek.

Aki nem véglegesíti a tervezetet, és nem is nézi át, annak – az őstermelőket, az áfás magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat kivéve – az automatikusan érvényes bevallássá válik.

Kiemelték: az őstermelők, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek és az egyéni vállalkozók részére készített bevallási tervezet azonban csupán egy „ajánlat”, amely nem válik automatikusan bevallássá.

Tehát ezeket a tervezeteket ki kell egészíteni a vállalkozói, az önálló tevékenység, illetve az őstermelői tevékenység jövedelmével, és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel. Ha nem egészítik ki, nem módosítják az adóbevallási tervezetet, az nem válik május 20-án személyijövedelemadó-bevallássá ebben a körben.

Ha valaki nem módosítja a bevallási tervezetét vagy saját maga nem készít és nem nyújt be szja-bevallást, a NAV 15 napos határidővel hiánypótlásra szólít fel. Amennyiben ez elmarad, akkor a NAV 50 ezer forint mulasztási bírsággal büntetheti a mulasztó őstermelőt, az áfafizetésre kötelezett magánszemélyt, illetve az egyéni vállalkozót.

A vallási közösségeknek és a civil szervezeteknek felajánlható 1+1 százalékokról szóló rendelkezőnyilatkozat legegyszerűbben a NAV eSZJA-felületén adható be ma éjfélig.

Az adóbevallások beérkezését követően a 30 napos utalási idő helyett két héten belül visszautalják a családoknak a tavaly befizetett személyi jövedelemadót – tájékoztatott.

A fentiek elsősorban az egyéni vállalkozókat, az őstermelőket és azokat érintik, akik elmulasztották határidőben leadni a nyilatkozatukat.

A gyermeket nevelő szülők már több mint 610 milliárd forintot kaptak kézhez a családi adóvisszatérítéssel – ismertette Varga Mihály. Hozzátette: azzal számolnak, hogy az adóbevallásokban érvényesített visszatérítéssel ez az összeg több tízmilliárd forinttal emelkedhet.

A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság teljesítménye lehetővé teszi a kifizetéseket; a tavalyi volt az elmúlt 30 év legnagyobb gazdasági növekedése, amely egyben első az uniós rangsorban.

A minisztérium idén is jóval 5 százalék feletti bővülésre számít – mondta Varga Mihály.

A szaktárca az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kifejti: visszamenőleg is járhat a családi visszatérítés azoknak a szülőknek, akik felváltva gondozzák gyermeküket, ha a családi pótlék 50-50 százalékos folyósítására vonatkozó kérelmüket legkésőbb február 28-ig benyújtják a kormányhivatalhoz. Aki 2021-ben akár csak egy napig is jogosult volt a családi pótlékra, így a családi kedvezményre, az jogosult az adó-visszatérítésre is.

Az adóvisszatérítés szempontjából most különösen fontos lehet, hogy decemberre visszamenőleg is meg lehet állapítani családi pótlékot. Ennek feltétele, a kérelem benyújtása február 28-ig. A hatóságok természetesen vizsgálják, hogy a felváltva gondozás saját háztartásban és a közös szülői felügyeleti jog ténylegesen fennáll-e.

Jelenleg valamivel több, mint 4500 olyan, felváltva gondozott gyermek van, akiknek a szülei megosztva kapják a családi pótlékot. 2020 októbere óta csaknem megduplázódott az érintettek száma. Az adatok mégis azt mutatják, hogy sokan nem tudják, mit kell tenniük és mit kell tudniuk ahhoz, hogy a családi adó-visszatérítést mindkét, külön élő szülő igénybe vehesse. Tudniillik, nem elegendő önmagában az, hogy a gyerekeiket egyenlő időszakokban saját háztartásukban gondozzák, például a gyermek egy hétig az édesanyánál egy hétig az édesapjánál lakik. Ezt a tényt be is kell jelenteni a családtámogatási szervnél azért, hogy megtörténjen a családi pótlék megosztása. Ez feltétele annak, hogy ugyanarra a gyerekre mindketten igénybe vehessék az adó-visszatérítést.

A kérelmet a jelenleg családi pótlékban részesülő szülő lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani, és csatolni kell egyrészt a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak, másrészt az eddig ellátásban nem részesülő szülő nyilatkozatát arról, hogy hova kéri a családi pótlék felének folyósítását.

Azok a szülők, akik február 28-ig benyújtják a családi pótlék megosztására vonatkozó kérelmüket, szja-bevallásukban vehetik igénybe az adó-visszatérítést, amiben segít a NAV által készített bevallás-tervezet – hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium.

A jövedelmet terhelő adót, az év közben levont adóelőleget és az év közben igénybe vett kedvezményeket tartalmazó szja-tervezeteket az eSZJA oldalon teszi közzé az adóhatóság március 15-ig. Az oldalra KAÜ-azonosítás (ügyfélkapu, e-személyi igazolvány, arcképes videós azonosítás, telefonos azonosítás) után lehet belépni. Postai küldeményként március 16-án éjfélig lehet kérni a dokumentumot, amelyet és április 30-ig küldenek el tértivevényesen.

A NAV ismertette, a tervezettel nincs dolguk azoknak, akik az abban szereplő adatokkal egyetértenek, és kiegészíteniük sem kell adókötelezettséget érintő adattal. Kivételt jelentenek az egyéni vállalkozók, az áfás magánszemélyek, és a mezőgazdasági őstermelők.

Akik olyan jövedelmet szereztek tavaly, amelyről a NAV-nak nincs tudomása, vagy jogosultak olyan kedvezményre, amelyet év közben nem érvényesítettek, és egy összegben igényelnék vissza, a bevallási tervezetüket maguknak kell módosítaniuk az igazolásaik alapján, vagy önállóan kell a bevallást készíteniük május 20-ig. A kedvezményre vonatkozó igazolást nem kell beküldeni a NAV-hoz, csak megőrizni az elévülési idő végéig.

A gyermeket nevelő szülők a tervezetük módosításával, vagy a 21SZJA-bevallás önálló benyújtásával kaphatják meg az adó-visszatérítésként járó összeget, ha december végéig nem nyújtották be a VISSZADO-nyilatkozatot, illetve a NAV sem utalta át nekik automatikusan a tavaly befizetett szja-t – áll a közleményben.

Hozzátette: akik nem nyilatkoztak tavaly december 31-ig a nekik visszajáró összegről, azoknak az adóhatóság az adóbevallásuk elkészülését követően soron kívül utalhat majd. Azt mondta, hogy 161 ezer családnak kézbesítik postán a pénzt.

Nem volt még hasonló nagyságrendű adóvisszatérítést lehetővé tevő kormánydöntés – mutatott rá. Ezt a gazdaság jó teljesítménye tette lehetővé, a magyar gazdaság erőforrásait átcsoportosítva tudták azokat a kifizetéseket, beruházási támogatásokat teljesíteni, amelyekkel a családok járnak jól. A 13. havi nyugdíj visszaépítése az eredetileg tervezett 4 évnél gyorsabban teljesül, most 2022-ben februárban elindulnak az utalások.
Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki vádak szerint az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, és a 25 év alattiak szja-mentessége „megborítja” a költségvetést, azt mondta: „hát ne aggódjanak! Nem.”

Azt mondta, ha a kétezres éveket írjuk, akkor az MSZP-SZDSZ kormány alatt valóban az egekbe szökött az államháztartás hiánya. Amikor a járvány miatt 2020-ban sokkal nagyobb visszaesés volt a világgazdaságban, mint 2008-2009-es válság idején, akkor saját erőforrásból, külső segítség nélkül indították el a programokat. Az államháztartás hiánya és az adósságállomány ugyan magasabb lett a korábban tervezettnél, kényszerhelyzetben mérlegelnie kellett a kormánynak; a munkahelyek megtartása érdekében olyan támogatásokat indítottak, amelyek nem csak itt, hanem Európa számos országában megnövelte az adósságállományt. Ezt majd konszolidálni kell. Az újraindítás megtörtént, 2022-2023-ban a konszolidációs lépések el fognak indulni – mondta.

Varga Mihály arra is kitért, hogy a 2016-ban megkötött bérmegállapodás teljesült, 33 százalékról 16 százalékra csökkentették a munkát terhelő adókat.

Nyitókép: MTI.

Kiemelték, hogy az adóelőleg-nyilatkozatot a dolgozó tölti ki és adja át munkáltatójának, kifizetőjének.

Az adóelőleg-nyilatkozatot online is be lehet nyújtani a NAV honlapjáról elérhető Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA), amelynek használatához mindössze KAÜ-azonosítás – például ügyfélkapus hozzáférés – szükséges. Az online beküldött dokumentumot a NAV automatikusan továbbítja a megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

A NAV felhívta a figyelmet arra, hogy az idei évtől új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a 25 év alatti fiatalok, nekik ugyanis nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a kedvezmény havi összegéig, ami jelenleg 433 700 forint. Ez 65 055 forint adómegtakarítást jelenthet havonta. A kedvezmény érvényesítését a fiataloknak nem kell adóelőleg-nyilatkozattal kérniük, azt a munkáltató, kifizető automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha valaki nyilatkozatban kéri annak részleges vagy teljes mellőzését.

A korábbi személyijövedelemadó-kedvezmények – négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, első házasok kedvezménye, gyermekek után járó családi kedvezmény, kormányrendeletben meghatározott betegségek, illetve rokkantsági járadék vagy fogyatékossági támogatás esetén járó személyi kedvezmény – továbbra is elérhetők, jogosultsági feltételeik nem változtak. A személyi kedvezmény mértéke a minimálbér emelkedéséhez igazodva 2022-ben 66 700 forintra nőtt, ami a gyakorlatban havi 10 005 forint adómegtakarítást jelent – olvasható az adóhivatal közleményében.

Az adóügyekért felelős államtitkár elsőként a családi adóvisszatérítést emelte ki. Felidézte, hogy a családi adóvisszatérítéssel a gyermeket nevelő szülők, illetve azok akik családi kedvezményre jogosultak (így például a várandós kismamák vagy a rokkantsági járadékban részesülők) összesen több mint 600 milliárd forint befizetett adót kapnak vissza.

Idén debütál a 25 év alatti fiatalok adómentessége, amely mintegy negyedmillió fiatalnál hagy összességében 140 milliárd forintot. Az érintettek 2022. január 1-től az átlagkereset mértékéig mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól.

A lakosságot érintő harmadik kedvező változás a kripto-devizával kereskedőket érinti – mondta az államtitkár. Már az idén benyújtandó szja-bevallásban alkalmazhatóak a kripto-devizákra vonatkozó kedvező szabályok. Az adó mértéke a felére, 15 százalékra csökken, így tisztul a hazai kripto-piac és tovább fehéredik a gazdaság, ami számottevő bevételt hozhat a költségvetésnek – magyarázta.

Izer Norbert a vállalkozásokat érintő adóváltozások közül elsőként a munka közterhének négy százalékpontos csökkentését emelte ki. Míg 2009-ben 33,5 százaléknyi adó terhelte a vállalkozásokat, addig 2022. január 1-től kevesebb, mint a fele: mindössze 13 százalék – jegyezte meg.

Megszűnik idén a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett pedig két és fél százalékponttal mérséklődik a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó. A változtatás csaknem 600 milliárd forint körüli összeget hagy az érintetteknél, egyben jelentős adóegyszerűsítést is jelent, hiszen egy újabb önálló adófajta szűnik meg. A szakképzési hozzájárulás megszűnésével úgy szabadul meg egy bonyolult adminisztratív kötelezettségtől a magyar cégvilág, hogy a szakirányú oktatást, illetve duális képzést végző vállalkozások a szociális hozzájárulási adóból lényegében ugyanúgy érvényesíthetik a kedvezményt, mint eddig – hangsúlyozta az államtitkár.

A kisvállalati adó kulcsa – további egy százalékponttal – 10 százalékra csökken – tért át az államtitkár a kkv-kat érintő könnyítésre. A már kivázó vállalkozásoknak 10 milliárd forintot jelent az adómérséklés, de már most látható, hogy ez az összeg magasabb lesz, hiszen a kedvező szabályok miatt december 31-ig már csaknem kilencezer újonnan jelentkező cég jelezte a kivára váltást.

Kiemelte: idén is érvényes a kis- és középvállalkozások kedvezménye a helyi iparűzési adóban, vagyis 2022-ben is automatikusan jár a legtöbb esetben az alacsonyabb, maximum egy százalékos adómérték az érintetteknek. Az intézkedés révén a kkv-k összességében 150 milliárd forintot spórolhatnak. Idén is védi a vállalkozásokat, a családokat és a lakosságot az a szabály, amely szerint nem alkalmazható az a helyi adórendelet vagy települési adórendelet, amely adómérték-emelést vagy adóelőny-szűkítést fogalmazna meg, és 2022-ben sem lesz lehetőségük a települési önkormányzatoknak új, eddig nem lévő helyi adó vagy települési adó bevezetésére.

Izer Norbert szerint 2022 nagy nyertesei lehetnek a mikrovállalkozások. Emlékeztetett, hogy idén teljesen megújul az átalányadó, amelynek választását nemcsak a legkisebb vállalkozásoknak, hanem sok munkaviszony mellett egyéni vállalkozóként dolgozónak is érdemes megfontolni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme az éves minimálbér feléig adómentes, ami 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy kétmillió forintos bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük – emlékeztetett az államtitkár.

Izer Norbert jelezte azt is, hogy a kockázati tőkealap-kezelőknek, a tőzsdének és az árutőzsdei szolgáltatóknak is könnyebbséget hoz 2022 az adózásban, hiszen esetükben megszűnik a pénzügyi szervezetek különadó-kötelezettsége.