Magyarországon járt Hszi Csin-ping

A tárcavezető történelmi látogatásnak minősítette Hszi Csin-ping budapesti vizitjét, ugyanis kínai elnök legutoljára húsz éve járt Magyarországon, a két ország pedig idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját.

Rendkívül sikeres tárgyalásokat folytatott az elnök úr és a miniszterelnök úr a mai napon, amelyeknek az eredményeként tizennyolc megállapodás aláírására került sor

– mondta.

Először arról számolt be, hogy a kelet-nyugati összeköttetések fejlesztését célzó, kínai Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország olyan projektlistát állított össze, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek.

Bővült a projektlista

Kiemelte, hogy ezen projektlistát ma bővítették, aminek alapján megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében.

Ezt régen V0 névvel említettük. Ennek a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének előkészítése most megindul, egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében.

Szavai szerint erre azért van óriási szükség, mert Magyarországon jelentős kínai beruházások zajlanak, alapvetően az ország keleti felében, de az itt előállítandó termékeket döntő részben Európa nyugati felében fogják piacra bocsátani, ezért hatékonyabbá és fenntarthatóbbá kell tenni a szállítást.

Ugyanígy, megkezdjük az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek is, amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni

– közölte.

Ennek kapcsán pedig emlékeztetett rá, hogy Magyarországról már hét kínai nagyváros érhető el közvetlenül, hetente tizenkilenc légi járattal.

E-mobilitási fejlesztések

Szijjártó Péter ezután arra is kitért, hogy megkezdik az előkészítését az elektromos autók töltőhálózat-fejlesztésének, ugyanis „a jövő az elektromos autózásé, így lehet megóvni a környezetünket„.

Megállapodtunk, hogy Magyarországon az elektromos autók töltőhálózatát fejlesszük, annak érdekében, hogy az ország minél több pontján minél gyorsabban lehessen feltölteni az elektromos autókat.

Határátkelő is épül

Tájékoztatása szerint emellett megkezdik Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között.

A röszkei autópálya-határátkelő rendkívüli mértékben leterhelt. Sajnos mindannyiunk számára ismerősek a képek a hosszú kamion- vagy autósorokról. Szeretnénk, ha ez már nem így lenne a jövőben, nem kellene hosszú órákon, napokon keresztül várakozniuk sem a személy-, sem a teherforgalomban részt vevőknek

– mutatott rá.

Kőolajvezeték Magyarország és Szerbia között

Valamint arra is kitért, hogy közösen megvizsgálják annak a lehetőségét a szerb és a kínai partnerekkel, hogy milyen módon lehetne a lehető leggyorsabban kőolajvezetéket építeni Magyarország és Szerbia között, hozzájárulva ezzel mindkét ország, és ezáltal az egész térség energiaellátásának biztonságához.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági export fontos szerepet játszik a kétoldalú kereskedelemben, különös tekintettel arra, hogy Közép-Európában Magyarország rendelkezik a legtöbb kínai exportengedéllyel, az érintett termékek köre pedig a mai megállapodás nyomán tovább fog bővülni, például a cseresznyét is felveszik a listára.

Nukleáris energia

Végezetül pedig tudatta, hogy olyan új területre is kiterjesztik az együttműködést, amely új dimenziót hozhat a kétoldalú kapcsolatokba, ez pedig a nukleáris energia.

Most abban állapodtunk meg a kínaiakkal, a kínai kormánnyal, hogy a nukleáris ipar teljes vertikumára készítünk együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelőképp tudja alkalmazni

– emelte ki.

Ezzel összefüggésben pedig megjegyezte, hogy a következő években az áramigény meredeken tovább fog nőni az egész világon, és ezt a keresletet leginkább nukleáris energiával lehet kiszolgálni.

Azok az országok lesznek jó helyzetben, biztonságban, amelyek komoly nukleáris kapacitásokkal rendelkeznek

– szögezte le.

Történelmi tehát ez a látogatás, és a történelmi látogatáshoz méltó eredmény is született a mai napon – összegzett.

Nyitókép: MTI/KKM

A minisztérium közölte: a tárcavezető átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Kapitány Istvánnak, a Shell brit energetikai vállalat globális alelnökének, majd beszédében leszögezte, hogy Magyarország előkelő helyet foglal el lakosságszámához képest sok különböző ranglistán, például az olimpiai aranyérmek vagy a Nobel-díjak terén, és számos magyar szakember játszott szerepet a világgazdaság fejlődésének előmozdításában.

Amikor nemcsak a gazdaság, hanem az egész emberiség előtt álló, feszítő problémákról beszélünk, akkor azt láthatjuk, hogy a magyarok ezek megoldásában is erőn felül vesznek részt.

– fogalmazott a minisztérium közleménye szerint.

Aláhúzta: néhány évvel ezelőtt a koronavírus-járvány elleni védekezés kidolgozásában is magyar tudós játszott vezető szerepet, és előttünk az újabb kihívás, a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása, hogy a bolygót meg lehessen őrizni a következő nemzedékek számára.

Ennek kapcsán érintette azt is, hogy hazánk a világ azon húsz országa között van, amelyek az utóbbi években a károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett tudták növelni a gazdasági teljesítményüket.

Ebben „megkerülhetetlen tényezőnek” nevezte a teljes károsanyag-kibocsátás 17 százalékát adó közúti közlekedést, és aláhúzta, hogy az autóipari forradalomban a Shell fontos, egyedülálló szerepet tölt be.

Hozzátette, Kapitány Istvánnak jelentős érdemei vannak abban, hogy a vállalat 2035-re, saját tevékenységét tekintve, zéró kibocsátást tervez elérni, 2050-re pedig ezt a teljes értékláncban is meg kívánják valósítani.

Szijjártó Péter méltatásában kijelentette: Minket különös büszkeséggel tölt el, kedves alelnök úr, hogy a világ egyik legjelentősebb vállalatának ezen rendkívül fontos erőfeszítéseiben vitathatatlanul vezető szerepet játszik egy magyar ember.

Itt egy újabb pont, amikor elmondhatjuk, hogy mi, magyarok, erőn felül teszünk hozzá a világ feszítő problémáinak megoldásához

– mondta, arra is kitérve, hogy a díjazott sikeres nemzetközi karrierjének ellenére mindvégig megtartotta magyarságát, mindig segítette a hazáját.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Kapitány István rendkívül sokat tett a magyar energiaszektor, a magyar emberek mindennapi élete, a magyar autózás és az autóipar, a magyar környezetvédelmi törekvések érvényre juttatása és folyamatos fejlesztése érdekében.

Nagyon szépen köszönjük mindazt, amit eddig Magyarországért, a magyar emberekért, Magyarország dicsőségéért tettél.

– közölte.

Nyitókép: MTI/Soós Lajos

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-jordán gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtóértekezleten kérdésekre válaszolva felháborítónak, elfogadhatatlannak és botrányosnak minősítette, hogy az ukrán hatóságok hazug és nevetséges indokokból felvették ezen jegyzékbe a legnagyobb magyar bankot, ahol nagyjából hárommillió ember vezeti a számláját.

Tényleg néha az az érzésünk van, hogy szórakoznak velünk, ezt csak azért nem mondjuk gyakrabban, mert háború zajlik a szomszédban, s az ilyen helyzetben az ember megválogatja azokat a kifejezéseket, amelyeket használ.

– mondta.

De az, hogy mindent megteszünk azért, hogy az ukrán embereknek segítsünk, hogy a magyar emberek fizetik egy olyan háborúnak az árát, amihez semmi közük nincsen, ehhez képest a reakció az, hogy a legnagyobb magyar bankot felteszik egy ilyen szégyenlistára, ez több a soknál – vélekedett a miniszter.

Szijjártó Péter az OTP listázása melletti ukrán érvek kapcsán leszögezte: nem tudja, hogy ezeken sírni kellene inkább vagy nevetni. „Szívesen nevetnénk, mert ezek nevetséges dolgok, amiket felhoznak, de mivel a helyzet súlyos, ezért inkább szörnyülködünk” – húzta alá.

Úgyhogy az álláspontunk világos: amíg az OTP-t nem veszik le erről a listáról, addig Magyarország nem fog hozzájárulni semmilyen további európai uniós finanszírozáshoz az ukrajnai fegyverszállítások tekintetében

– tudatta.

Nemcsak ahhoz az 500 millió euróhoz nem fogunk hozzájárulni, amit jelenleg megállítottunk, hanem jobb, ha nem is jönnek semmilyen előterjesztéssel további fegyverszállítások finanszírozására – tette hozzá a miniszter.

A miniszter a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjával kapcsolatban kiemelte, hogy az erről szóló döntés teljes egészében az országgyűlési képviselők kezében van, a kormány készen áll, hiszen rég benyújtotta az előterjesztést.

Közölte, hogy az utóbbi napokban többször is konzultált a török kollégájával, és a kommunikáció ezután is szoros lesz, mivel Ankara egyeztetni fog Svédországgal és a NATO-val is.

Amennyiben elmozdulás történik, akkor természetesen az ígéretünket, miszerint Magyarország nem fog késleltetni egyetlen országot sem a tagság vonatkozásában, be fogjuk tartani

– mondta.

A tárcavezető az Ammáni Biztonsági Fórum nyitó panelbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy bár regionális fegyveres konfliktusról van szó, az súlyos negatív hatásokkal jár az egész világ számára, egyebek mellett az első valódi globális energiaválság és a kialakuló élelmezési krízis miatt.

Felszólalásában rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarországon azonnal és rendkívül súlyosan jelentkeznek a háború közvetlen következményei, de a közvetett hatások is érezhetők.

Hazánk kettős nyomás alatt áll, kelet felől már több mint egymillió menekült érkezett, miközben a déli határt ostromolják, ott a hatóságok csak idén már mintegy 230 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg.

– közölte.

Ráadásul – mint mondta – a helyzetet csak tovább súlyosbítják az elhibázott európai uniós szankciók, amelyek nem váltották be az ígéreteket, nem vetettek véget a háborúnak, nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot, ehelyett a harcok egyre brutálisabbak, Európában energiaválság alakult ki és az árak az egekben vannak.

Erre példaként hozta fel, hogy Magyarország tavaly hétmilliárd eurót fordított energiaimportra, míg ez idén 19 milliárd euró, jövőre pedig 29 milliárd euró is lehet.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a negatív következmények különösen nagy veszélyt jelentenek az amúgy is instabil helyzetben lévő térségekre, mivel az életkörülmények romlása hamar a szélsőséges ideológiák terjedéséhez és az erőszak fellángolásához vezet.

Ez pedig újabb migrációs hullámokat válthat ki, ami fokozza a terrorfenyegetettséget világszerte, mivel az ellenőrizetlen emberáradat megkönnyíti a merénylők mozgását.

Magyarország ezért abszolút érdekelt az ukrajnai békében, azonban, sajnos, azon kevés ország között vagyunk Európában és a nyugati féltekén, amely a béke hangján szólal meg, mivel a többség eszkalációs retorikát alkalmaz.

– szögezte le.

Hozzátette, hogy hazánk lényegében az egyetlen európai ország, amely nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem vesz részt az EU kiképző missziójában, ezért pedig a kormány támadásoknak van kitéve politikailag és a nemzetközi médiában.
A miniszter figyelmeztetett: minél előbb véget kell vetni a regionális fegyveres konfliktusoknak, ugyanis minél több ilyen zajlik párhuzamosan, annál nagyobb a veszélye egy újabb világháború kirobbanásának. Kiemelte, hogy az ukrajnai helyzet további eszkalációja nyomán könnyen kontrollálhatatlanná válhat a konfliktus.

Nyitókép: MTI.

A tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tartott közös sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy a kormánynak az európai energetikai válsághelyzet közepette is kötelessége Magyarország ellátásának teljes biztosítása.

Mint közölte, ezért döntöttek a hosszú távú szerződésekben rögzített mennyiségen felüli 700 millió köbméter plusz földgáz beszerzéséről, ami „ha tetszik, ha nem, Oroszországból származó források nélkül nem lenne lehetséges”.

Lehet hiú reményeket árulni, lehet ábrándozni, lehet kommunikációs luftballonokat fújni, de a tény attól még tény marad, a fizikai valóság fizikai valóság marad, hogy orosz források nélkül ma ennyi plusz földgázt vásárolni Európában egyszerűen lehetetlen.

– fogalmazott.

Hozzátette: menetrend szerint zajlik a gáztározók feltöltése, ennek szintje jelenleg az éves fogyasztás 27,3 százalékán áll, míg az európai átlag 17,3 százalék.

Normális időkben ez elég is lenne, biztonságot adna, de mindannyian tudjuk, hogy nem normális időkben élünk, ezért még biztosabbra kell mennünk.

– hangsúlyozta.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarországon megtettek minden szükséges intézkedést az extra mennyiség fogadása és a pénzügyi források biztosítása érdekében. A következő hetekben napi mintegy 20 millió köbméternyi beszállítási kapacitás áll majd rendelkezésre erre a célra a déli útvonalon, illetve a Szlovákia és Ausztria felőli interkonnektoron.

Kitért arra is, hogy szakmai és vállalati szinten már zajlanak egy ideje a tárgyalások, azonban politikai megállapodásra is szükség van, márpedig a mostani találkozó célja épp az, hogy minél gyorsabban le lehessen zárni a folyamatot és mihamarabb megkezdődhessen a szállítás.

Mindenfajta körülmények dacára el akarjuk azt érni, hogy Magyarországon senki ne kerülhessen méltatlan vagy kiszolgáltatott helyzetbe, legyen elég földgáz minden magyar ember, minden magyar család és minden magyar vállalkozás számára.

– mondta.

A miniszter kijelentette, látogatása másik célja, hogy világossá tegye: Magyarország minél előbb békét akar Ukrajnában, a háború ugyanis tragikus következményekkel jár.

Arra kérünk mindenkit, hogy mindent tegyen meg annak érdekében, hogy a háború minél előbb véget érjen és minél előbb béke legyen. Azonnali tűzszünetet szeretnénk és béketárgyalásokat.

– húzta alá.

Végül pedig leszögezte, hogy a magyar nemzeti érdekkel ellentétes lenne, ha a világ újra a blokkosodás irányába menne. Nem akarunk újra olyan világrendet, ahol az egyik blokknak a perifériáján, egy ütközőzónában vagy egy ütközőzóna melletti területen találjuk magunkat – hangoztatta.

Szijjártó Péter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, illetve Alekszandr Novak energiaügyekért felelős és Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterelnök-helyettessel tárgyalt Moszkvában.

Fotó: Szijjártó Péter Facebook oldala.

A külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közzétett videóban elmondta: a parlament alakuló ülése után Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Üzbegisztánba utazik, ahol „fontos tárgyalások várnak ránk”.

A reptérről bejelentkezve közölte: más európai uniós országokhoz hasonlóan úgy döntöttek, hogy a Kijevben folyamatosan javuló biztonsági helyzetre tekintettel az időlegesen Lvivbe telepített magyar nagykövetséget visszaköltöztetik az ukrán fővárosba.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a biztonsági körülmények ehhez adottak. A nagykövetség kijevi működése ésszerű, így tudnak kapcsolatot tartani az ukrán kormányzati szervekkel és szükség szerint segítséget nyújtani magyar vagy más európai uniós állampolgároknak.

Hozzátette: a hétvégén bonyolították a visszaköltözés fizikai részét, mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség.

Szijjártó Péter miniszter bejegyzésében azt írta: a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel vasárnap folyatott megbeszélésének megfelelően, az orosz külügyminisztérium segítséget nyújtott az Almatiban ragadt magyar állampolgárok evakuálásában.

Az orosz védelmi minisztérium evakuációs repülőgépe az imént szállt fel Almati – kereskedelmi forgalom előtt még mindig lezárt – repülőteréről, fedélzetén hat magyar személlyel, illetve családtagjaikkal

– tette hozzá Szijjártó Péter. Megjegyezte: a hetedik magyar, aki kettős állampolgár, végül mégsem élt a felajánlott lehetőséggel.

A miniszter közlése szerint az oroszországi leszállást követően a Magyar Honvédség egyik repülőgépe hozza haza az evakuált személyeket.