Csontváry kora egyetlen divatos festőirányzatához sem tartozott, az emberi lét egyetemes kérdései, a belső és a külvilág ellentmondásai ismerhetők meg művészetében – hangsúlyozta a kiállítás csütörtöki ünnepélyes megnyitóján a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára.

Vitályos Eszter felidézte: Csontváry 170 évve1 ezelőtt, 1853. július 5-én született a felvidéki Kisszebenben, Kosztka Mihály Tivadar néven. Évtizedekig tartó, útkereső erőgyűjtést követően 1880-ban egy sorsfordító hallucinációs élmény következményeként határozta el, hogy festő lesz.

Évekig patikusként dolgozott, hogy legyen elég pénze a „nagy motívumot” kutató utazásokra. Igyekezett megteremteni művészetének anyagi feltételeit, önmaga mecénása volt – emlékeztetett, hozzátéve: nemcsak Csontváry munkássága, hanem ez is példa lehet korunk művészei számára.

Vitályos Eszter kiemelte: a nemrég felújított Ión-Pergamon Csarnok tágas tereiben együtt láthatók olyan főművek, mint A taorminai görög színház romjai és a Baalbek, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben és a Mária kútja Názáretben, a Jajcei és a Schaffhauseni vízesés, valamint a híres Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.

A tárlat különlegessége, hogy a festőgéniusz születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM). Innen a kiállítás augusztusban Pécsre utazik, az idén 50 éves JPM Csontváry Múzeumba – közölte.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: a Budapesten július 16-ig nyitva tartó kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria és a JPM Csontváry-gyűjteményét egyesíti, három magángyűjtő Csontváry-képeivel kiegészítve.

Mint hozzátette, a tárlat így a talán legegyedibb és legkülönlegesebb magyar festőművész valamennyi ikonikus alkotását bemutatja.

Ez a kiállítás méltó nemcsak a magyarokban élő Csontváry-kultuszhoz, de látványában és elrendezettségében talán a legközelebb áll ahhoz az eszményhez, ahogyan maga a mester szerette volna látni és láttatni életművét – közölte.

Baán László emlékeztetett arra, hogy Csontváry maga kétszer is az egykori Nagy Iparcsarnokot választotta művei bemutatására, amelynek helyén most az Új Nemzeti Galéria felépítését tervezik.

Gergely Mariann, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy Csontváry Kosztka Tivadar grandiózus életműve még soha nem volt olyan méltó környezetben látható, mint most a Szépművészeti Múzeum tereiben, ahol a legmonumentálisabb festmények is „lélegzethez juthatnak”.

A kiállításon szinte minden érzékszervvel felfogható, ahogy a művek életre kelnek, a színek felizzanak, a motívumok megmozdulnak, a művek párbeszédbe lépnek – jegyezte meg.

Csontváry 1919-ben kigúnyolt, kinevetett különcként, magányosan halt meg, most azonban műveit azok között a falak között mutatják be, ahol a nagy „vetélytárs”, Raffaello Esterházy Madonnáját is őrzik – mutatott rá Gergely Mariann.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A Magyar Nemzeti Galéria hétfő kivételével hétköznap 13 és 18 óra között, hétvégén 10 és 18 óra között, a Szépművészeti Múzeum pedig – szintén hétfő kivételével – 10 órától 18 óráig várja a látogatókat. A múzeum óvintézkedések betartása mellett nyitja meg kapuit, a látogatókat másfél méteres távolság betartására kérik, a múzeumi dolgozók pedig maszkot viselnek a nyitva tartás ideje alatt. Az intézményekben tárlatvesztésekre és kisebb rendezvények megtartására is lehetőség nyílik, megnyílnak a kávézók és a múzeumshopok is. A részletes információkat a múzeum honlapján érhetik el a látogatók.

A most nyíló és október közepéig látható Dürer kora. Német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című kiállítás az internacionális gótika világától a reneszánsz korszakon át a manierizmus időszakáig ívelő két évszázad német nyelvterületen készült rajzait mutatja be. A kiállított rajzok Dürer legkiemelkedőbb réz- és fametszetével együtt láthatóak, így összesen 54 művel találkozhat majd a nagyközönség a kiállításon. Hasonló tárlat a múzeum német rajzainak gyűjteményéből utoljára fél évszázada volt látható a Szépművészetiben.

A február közepéig látogatható kiállítás utolsó három hétvégéjén – péntektől vasárnapig, január 31-től kezdődően – este nyolc óráig áll nyitva a múzeum.

Mint írják, a csaknem 120 művet bemutató tárlatot október végi megnyitása óta már több mint százezren látták.

A kiállításra mintegy negyven nagy közgyűjteményből, többek között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeztek műtárgyak.

A kiállításon Rubens harminc és van Dyck csaknem húsz remekműve mellett más flamand mesterek alkotásait is megtekinthetik a látogatók.

A tárlaton helyet kapott van Dyck alkotása, Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja is, amelyet 2018 végén a londoni Christie’s aukcióján vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum.

Nyitókép: MTI/Mónus Márton.