Elmondta, a jövő évi költségvetés védelmi költségvetés, az a célja, hogy megvédje a magyar embereket, családokat, nyugdíjasokat, munkahelyeket, a rezsicsökkentést. A kormány gazdaságvédelmi akcióterve már idén a második félévben a gazdasági teljesítmény növelését és az infláció csökkentését szolgálja – tette hozzá.

Ismertette: az akcióterv egyik lépése az áramra bevezetett árplafon, amely július 1-jétől nettó 200 euró/megawattóra lesz egyes nagy hozzáadott értéket termelő szektorokban, így a feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatásban, raktározásban, szállítási területen tevékenykedő cégek számára, ezek ugyanis jelentősen befolyásolják a gazdaság teljesítményét és az inflációt.

Jelenleg a korábbi magas energiaárak mellett rögzített szerződések miatt 250 euró az áram átlagára, a cégek harmada pedig 320 euró feletti árat fizet. A kormány intézkedése több mint ötezer vállalkozást érint és 40 milliárd forintot szánnak rá. Cserébe azt várják, hogy ezek a cégek növeljék a termelést és ne emeljenek árat, s ezt ellenőrizni is fogja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – mondta a kormányszóvivő.

Szentkirályi Alexandra beszélt arról is, hogy a kormány döntése értelmében augusztus 1. és december 31. között a SZÉP-kártya 450 ezer forintos keretét a munkáltatók a kedvezményes szabályoknak megfelelően 200 ezer forinttal növelhetik, továbbá hidegélelmiszer is vásárolható SZÉP-kártyával. Ez illeszkedik abba az intézkedéssorozatba, melynek részeként a kormány egyes élelmiszerekre árstopot vezetett be, akciókra kötelezte a kereskedőket és július 1-jétől online árfigyelő is működik. A kormány célja mindezzel az, hogy az emberek minél kevesebbet érezzenek a háborús helyzet és az elhibázott brüsszeli szankciók hatásaiból – hangsúlyozta.

A kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében döntött arról is, hogy a gyógyszerforgalmazó cégek extraprofitadójuk felét leírhatják, ha azt beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre költik – tette hozzá.

Szentkirályi Alexandra a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az orosz-ukrán háború kapcsán beszélt arról, hogy a magyar kormány a támadások ellenére sem adja fel békepárti álláspontját, mert ez morálisan helyes és reális is. Közben a brüsszeli politikusok mintha nem akarnák megérteni, micsoda veszteségeket okoz ez a háború Európának elvesztett emberéletekben és gazdaságilag is az elhibázott szankciók miatt.

A kormányszóvivő elmondta azt is, hogy miközben egyre nő a migrációs nyomás a déli határon és Magyarország igyekszik megvédeni Európát, és az elmúlt években 650 milliárd forintot költött határvédelemre, Brüsszel egyre újabb és újabb ötletekkel nehezíti a helyzetet. Most ismét migránskvótát vezetnének be, ami „elképesztően veszélyes”, „felhívás keringőre” az Európába indulók számára. Amelyik ország pedig ebből nem kér, azt migránsonként 8 millió forintnak megfelelő büntetéssel sújtaná Brüsszel – ismertette Szentkirályi Alexandra.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A kormányszóvivő elmondta: az új év újabb nyugdíjemelést hozott; január 1-jétől újabb 15 százalékkal nőttek a nyugdíjak.

Ez átlagnyugdíjnál havi 27 120, illetve a 13. havi nyugdíjat is figyelembe véve évi 352 560 forintos emelést jelent

– mondta.

Hozzátette: a kormány a mostani emeléssel megelőlegezi az idénre becsült inflációt, ami a háború és a brüsszeli szankciók miatt jóval magasabb, mint az előző években volt. Ennek az az oka, hogy a brüsszeli szankciók felhajtják az inflációt és ezzel együtt egész Európában nőnek az energia- és élelmiszerárak – jegyezte meg. Kiemelte:

Ha a becsültnél magasabb lenne a valós infláció, akkor – ahogyan tavaly is megtették – idén is ki fogják egészíteni a nyugdíjakat.

A kormányszóvivő szólt arról is, a nyugdíjasok megélhetését nemcsak a szankciós inflációt követő nyugdíjjal, hanem az élelmiszerár-stopokkal és a rezsicsökkentéssel is segítik.

A magyar rezsicsökkentés Európában egyedülálló, nélküle a gázért és az áramért a többszörösét kellene fizetni az időseknek is.

A rezsicsökkentés fenntartásának köszönhetően a magyar családok és nyugdíjasok legalább 181 ezer forintos támogatást kapnak a kormánytól minden egyes hónapban.

– hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra.

A kormányszóvivő arról is beszélt, a szankciós áremelkedésektől az élelmiszerár-stoppal védik a nyugdíjasokat, amit a kormány április végig fenntart.

Nyitókép: MTI.

A közszféra béremelésére 800 milliárd forintot fordít az állam, és 750 milliárd forintnyi adócsökkentéssel segíti a kormány a vállalkozókat a minimálbér-emelés végrehajtásában – jelentette ki Szentkirályi Alexandra.

Ezek a béremelések nem valósulhatnának meg a jó gazdasági teljesítmény és stabil pénzügyi gazdálkodás nélkül – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány veszélybe sodorta az egészségügy mellett a gazdaságot, így a béremeléseket is, ezért az egészségügyi védekezésre és a gazdaság védelmére több ezer milliárd forintot költött a kormányzat.

A védekezés eredményes volt, hiszen a magyar gazdaság növekszik, a kormány pedig arra törekszik, hogy a munkavállalók is részesüljenek a gazdasági növekedésből – fűzte hozzá.
Januártól újabb 21 százalékkal nő az ápolók bére és folytatódik az orvosok béremelési programja is. Utóbbinak köszönhetően 2020-hoz képest átlagosan két és félszeresére nő az orvosok fizetése. Ugyancsak januártól 20 százalékkal nő a szociális, a bölcsődei és a kulturális dolgozók bére, illetve 10 százalékos béremelésben részesülnek a pedagógusok, a rendőrök és a katonák, továbbá februárban 6 havi pluszjuttatást, fegyverpénzt kapnak a rendvédelmi dolgozók – sorolta.

Januártól 20 százalékkal nő a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér is – mondta Szentkirályi Alexandra.

Jelezte, hogy ezt a lépést a nemzeti konzultációban a résztvevők 91 százaléka is támogatta.

A kormányszóvivő utalt arra, hogy a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak mellett azok élhetnek e lehetőséggel, akiknek a járvány alatt csökkent a jövedelme. Hozzátette: azok a vállalkozások is kérhetik a hosszabbítást, amelyeknek árbevétele legalább negyedével alul múlta az előző évit.

Szentkirályi Alexandra arra emlékeztetett: 

A moratórium fenntartása nem automatikus, ezért az érintetteknek nyilatkozniuk kell bankjuk felé. Akik képesek erre, mindenképpen érdemes folytatniuk a részletek fizetését

– hangsúlyozta.

Biztatónak nevezte, hogy a gazdaság sikeres újraindításának eredményeként többen dolgoznak, mint a járvány kezdetén, folytatódik a bérek emelkedése, a gyermekes családok pedig több százezer forintot kapnak vissza jövő év elején.

Mindezek segítik, hogy a magyar lakosság megerősödjön, és a hiteleket is rendezni tudja – értékelt Szentkirályi Alexandra.

Emlékeztetett arra: a 2008-as válság idején több százezer család nem tudta fizetni hitelét. Az akkori kormány azonban mindennemű támogatás nélkül hagyta ezeket az embereket, míg a jelenlegi kormány hiteltörlesztési segíti a koronavírus-járvány miatt bajba kerülteket – hívta fel a figyelmet.

2010 óta lezártuk a devizahitel-korszakot, és jóval nagyobb biztonságban vannak a hitelesek – idézte fel a kormányszóvivő a videóüzenetben.

Nyitókép: MTI.