Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítási piacot szabályozó Etikus biztosítás 2.0 csomagja. A pénzügyi felügyelet 2016-2017-ben vezette be az etikus szabályozói keretrendszert, ami jelentős mértékben javította a biztosítási termékek ár-értékének arányát és növelte az ügyfélértéket. Az Etikus 1.0 szigorúbb befektetési szabályokat fogalmazott meg, intézkedéseket vezetett be a félreértékesítés elkerülése érdekében és növelte az átláthatóságot, többek között a teljes költségmutató (TKM) szabályozásán keresztül.

Az uniós jogszabályi keretrendszer változása, valamint a piacon továbbra is előforduló nem fogyasztóbarát termékek és értékesítési gyakorlatok megszüntetése érdekében ugyanakkor további lépéseket kell tenni. Az Etikus biztosítás 2.0 csomag jó pár – a kellő felkészülés érdekében döntően 2026. január 1-jétől életbe lépő – intézkedéssel, többek közt a biztosítási termékfejlesztés szigorú ügyfélközpontú szabályozásával, valamint az ár-érték arány tesztelésének elvárásával emeli a biztosítási termékek által nyújtott értéket.

A TKM-rendelet módosításának célja az ügyfelek informáltságának növelése. Ennek érdekében az összehasonlítást segítő modell TKM bemutatásán túl az ügyfelek részére ezentúl a rájuk vonatkozó, egyedi TKM értékét is be kell mutatni. A továbbiakban az MNB azt is elvárja, hogy a biztosítók az egyes termékek és eszközalapok kapcsán mutassák be az MNB számára a TKM maximum és minimumértékeket is.

A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló MNB-ajánlás szerint a modell TKM kapcsán megszabott limitek csak akkor léphetők át (az ajánlásban megszabott maximum 1,5 százalékpontos plafonig), ha – az MNB termékfelügyeletre és -irányításra vonatkozó (POG) ajánlása szerinti – terméktesztelésével, rendszeres felülvizsgálatával igazolni tudják az eszközalapok várható megtérülését, magasabb hozampotenciálját.

A termékfelügyeleti és -irányítási intézkedések alkalmazásáról szóló POG-ajánlás célja, hogy a piaci szereplők az ügyfelek számára kizárólag megfelelő ár-érték arányt nyújtó termékeket fejlesszenek és értékesítsenek, kezelve az érdekkonfliktusokat is. A POG-ajánlás a unit-linked életbiztosításokra vonatkozó külön elvárása, hogy a kiemelt információkat tartalmazó KID-tájékoztatókban bemutatott mérsékelt és kedvező teljesítmény-forgatókönyvek esetén az ügyfél az alacsony kockázatú eszközalapoknál legalább nulla nominális hozamot, míg közepes vagy magas kockázatú eszközalapoknál minimum reálhozamot érhessen el.

Az MNB friss szabályozó eszközei a már idén szeptember 24-én kiadott Welcome call ajánlással, illetve Összeférhetetlenségi ajánlással együtt jelentik az Etikus biztosítás 2.0 csomag pilléreit. Előbbi azokra a minőségbiztosítási telefonhívásoka vonatkozik, amelyekkel a biztosítási szerződésbe belépő, illetve abból kilépő ügyfeleket kell megkeresni a félreértékesítés megelőzése, illetve a biztosítás megszüntetésének következményei kapcsán. Utóbbi a biztosítási alapú befektetési termékeknél az érdekkonfliktusok, összeférhetetlenség, ösztönzési rendszer kapcsán határoz meg követendő szabályokat.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád

Szektor szinten növekedett a biztostási piac

A biztosítási szektor díjbevétele tavaly (fióktelepekkel együtt) 1600 milliárd forint fölé nőtt, a 6,5 százalékos bővülési ütem kissé elmarad a korábbi évekétől. A nem-élet ág díjbevétele 14,5 százalékos növekedéssel jórészt követte az inflációt, azonban az élet-ágban – az egyszeri díjak jelentős visszaesése miatt – 6,3 százalékos csökkenés látható. A szektorszintű növekedés nem volt elegendő ahhoz, hogy a nominális GDP emelkedését elérje. A nemzetközi összehasonlításban használatos penetráció (a díjak GDP-hez viszonyított aránya) 2 százalékra csökkent, így tovább távolodott az MNB által a szektor jövőképében kívánatosnak tartott 3 százalékos célértéktől – olvasható az MNB Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében, amely az intézményi befektetői kört és a közvetítő szektort fedi le.

A szektor tőkemegfelelése 2023-ban a szabályozói szint közel duplájára, 195 százalékra nőtt. A pótadó hatása miatt tovább csökkent a biztosítók adózott eredménye, a sajáttőke-arányos nyereség (ROE) 5,4 százalékot tett ki. Jelentősen nőtt a szektor befektetéseinek értéke, amelynek 79 százaléka hazai eszközökben, elsősorban magyar állampapírban található.

Tovább erősödött az MNB fogyasztóvédelmi tevékenysége, új eszközökkel is, – például próbavásárlásokkal – fellép a fogyasztók védelmében. Az MNB fogyasztóvédelmi fókuszú vizsgálatai a biztosítási szektorban – az ügyfelek széleskörét érintő kockázatok kezelése érdekében – egyebek közt a teljes költségmutatói (TKM) limitek betartására, az ügyfelekkel folytatott elektronikus kommunikációra, illetve a határon átnyúló szolgáltatók panaszkezelésére irányultak.

Önkéntes nyugdíjpénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a folyamatosan csökkenő és öregedő tagság mellett a nyugdíjpénztári tagok közel fele változatlanul nem fizeti meg az egységes tagdíjat. Ennek fő oka, hogy nem sikerül megszólítani a fiatalabb generációt és aktivizálni a passzív tagokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak hosszútávú működőképességének fenntartása és általában a hazai kiegészítő nyugdíjrendszer erősítése érdekében átfogó reformra van szükség, amely révén olyan feltételrendszert kell kialakítani, ami a fiatalabb generációk körében is megfelelő vonzerőt jelent a nyugdíjcélú megtakarítások iránt. Ezzel szemben az egészség- és önsegélyező pénztárak ügyféltábora folyamatosan nő, s a tavaly év végi 1,12 milliós létszámuk immár meg is haladja az önkéntes nyugdíjpénztárakét (1,07 millió fő).

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kimagasló, 21,2 százalékos nettó hozammal zártak, de rekordot értek el a befizetések és adójóváírások összegének esetében (közel 150 milliárd forint) is, viszont a kifizetések szintén emelkedtek, 9,4 százalékkal 2022-höz képest. A tagság vagyona összességében 1900 milliárd forint fölé nőtt. Tavaly a nyugdíjpénztárak működési eredménye is pozitívba fordult át, és mindkét önkéntes pénztári ág jelentősen növelte működési tartalékszintjét.

Pénzpiaci- és biztosításközvetítők

A pénzpiaci- és biztosításközvetítők létszáma tovább esett, azonban utóbbiak immár trendszerű apadása a teljesítményre nem hatott ki. Míg a közvetített lakossági hitelek jelentősen – a 2019. évi szintre – estek vissza, addig a biztosításközvetítők által közvetített nem-életbiztosítási szerződések kiugró növekedést mutattak.

Nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások sikeresen megfeleltek az induló tőke emelésére vonatkozó jogszabályi előírásnak, saját tőkéjük 13, külső forrásaik pedig 4 százalékkal bővültek. A tavaly 1812 milliárdosra rúgó követelésállomány csak enyhe bővülést jelez egy év alatt, jellemzően a hitel- és pénzkölcsön nyújtással, illetve a pénzügyi lízinggel foglalkozó társaságok tudtak gyarapodni, míg a faktoring és egyéb követelések apadtak. A szektor nyeresége és jövedelmezősége (tavalyi ROE: 18 százalék) 3. éve csökken, aminek egyik oka az intézményeket érintő extraprofitadó. Ezzel együtt a szektor bő 85 százaléka nyereségesen működik.

Tőkepiac

A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma ismét kiugróan, bő 62 százalékkal (1.151.175 milliárd forint) nőtt, amelynek motorja ezúttal a származtatott piac és a hitelintézetek voltak. Négy évi növekedés után a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma csökkent, főként a származékos piac negatív teljesítménye miatt. A kisebb volumen mellett azonban jelentős volt az árfolyamnövekedés, így a BÉT kapitalizációja év végére megközelítette a 14 900 milliárd forintot.

Tőzsdei részvények

A három legnagyobb tőzsdei részvény összetétele változatlan maradt, miközben koncentrációjuk a BÉT teljes forgalmához képest csökkent. A korábbi stagnálás után növekedésnek indult (főképp a hitelintézeteknél) a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok állománya és a vezetett számlák száma is. Második éve lett kiváló (2023-ban 56,6 milliárd forint) a befektetési vállalkozások adózott eredménye, s a szektor változatlanul jócskán a szabályozói szint feletti tőkeellátottsággal dicsekedhet.

Befektetési alapkezelők

A befektetési alapkezelők tavaly 19 401 milliárd forint vagyont kezeltek, ami 47,5 százalékos bővülés egy év alatt, alapvetően a befektetési alapok növekedésének köszönhetően. Utóbbiak nettó eszközértéke így 14 632 milliárd forintra nőtt, amit főképp a pénzpiaci és a rövid kötvény alapok gyarapodása vezérelt. A nyilvános ingatlanalapok állománya úgy emelkedett 20,1 százalékkal, hogy ezen belül apadt az ingatlan-arány, s nőtt a likvid eszközök hányada. Négy évi stagnálás után az alapkezelői szektor markáns, 63,3 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt tavaly.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Erdős Mihály kifejtette:

Az infláció hirtelen nőtt, így az a szerződés, amely fél évvel ezelőtt még megfelelő volt, most már súlyos alulbiztosítottságot jelenthet az ügyfeleknél.

Közös érdek, hogy amikor az ügyfelet kár éri, a biztosító olyan összeget tudjon kifizetni, amely fedezi a helyreállítás költségeit – hangsúlyozta.

Példaként említette, hogy a gépjármű- és a vagyonbiztosításoknál kétszámjegyű a kárinfláció; a biztosítók ezt próbálják utolérni megfelelő árazással, amit az ügyfelek nehezen fogadnak el.

A Mabisz elnöke felhívta a figyelmet: fontos szerepük van a biztosítási szakembereknek, közvetítőknek, alkuszoknak abban, hogy az ügyfelek megértsék, miért szükséges a szerződések felülvizsgálata.

Erdős Mihály előadásában kitért egyebek mellett arra, hogy 1992 óta 23-szorosára nőtt a biztosítási piac bevétele, tavaly meghaladta az 1300 milliárd forintot, ugyanakkor van még kiaknázandó potenciál a szektor előtt. Ezek közé sorolta például a lakossági megtakarítások bevonását a biztosítási piacra.

A Mabisz elnöke elmondta, hogy a biztosítási szektor idén a várt 50 milliárd helyett 60 milliárd forinthoz közelítő extraprofitadót fog befizetni a költségvetésbe. Felidézte, hogy tavaly 80 milliárd forint volt a szektor adózás utáni nyeresége, kérdésesnek látja ugyanakkor, hogy idén meglesz-e ez a nyereség.

Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a szakmai konferencián elmondta: a jegybank folytatja szigorú felügyeleti gyakorlatát, ugyanakkor biztosítja a folyamatos konzultációk lehetőségét a piac szereplőinek.

Jelezte azt is, hogy az MNB rövid időn belül együttműködési megállapodást köt az idén 30 éves Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségével.

Nyitókép: Kocsis Ferenc Árpád / Biztosító Magazin

Kiemelte: a szektor mérete nominálisan elérte az MNB jövőképében 2021-re meghatározott díjbevétel-növekedést, GDP-arányosan azonban elmaradt a céltól.

A biztosítói területen az életág, a nyugdíj és a kockázati jellegű termékek teljesítettek kiemelkedően.

Az ügyvezető igazgató tájékoztatott arról, hogy az önkéntes pénztárak vagyona tavaly meghaladta az 1800 milliárd forintot, a tagdíjbevételek pedig megközelítették a 175 milliárd forintot.

Az átlaghozam a pénztáraknál 2,6 százalékos, a korábbiaknál valamivel alacsonyabb volt tavaly, ami a kötvények leértékelődésével magyarázható. Az MNB továbbra is azzal számol, hogy 10-15 éves távlatban az átlagos reálhozamszint 2-4 százalék között lehet.

A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma 30 százalékot meghaladó mértékben nőtt, ami a származtatott piac forgalmával magyarázható – ismertette.

Szeniczey Gergő arra is kitért: a befektetési alapkezelők vagyona 11 ezer 875 milliárd forintot tett ki a tavalyi év végén; a növekedés a korábbi ütemben megszokottnál is magasabb volt. A befektetési alapok nettó eszközértéke 8300 milliárd forint körül alakult, ezen belül kiemelkedően teljesítettek a vegyes alapok.

A háború nem okozott pánikszerű visszaváltásokat a piacon, idén január-májusban a befektetési alapokból 48 milliárd forintnyi nettó tőkekivonás valósult meg.

– tette hozzá.

Nagy Koppány, az MNB biztosítási és pénztárfelügyeleti igazgatója elmondta, hogy 2020-2021-ben a lakossági vagyon növekedése a korábbiakhoz képest dinamikusabb volt:

Tavaly a bővülés mértéke 14 százalékos volt, így a vagyon értéke összességében meghaladta a 127 ezer milliárd forintot.

• A nem-élet ág növekedésének motorjai – az elmúlt évekkel ellentétben – tavaly nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), hanem a vállalati vagyonbiztosítások, casco és az egyéb ágazatok voltak.
• A biztosítók profitszintje visszatért a historikus csúcsra, a 80 milliárd forint körüli szintre – húzta alá. A szektor átlagos tőkeszintje a korábbi 220 százalék körüli értékről némileg 200 százalék alá csökkent, ami még mindig biztonságos szintnek nevezhető – tette hozzá.

Laki Gábor tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a tőkepiacokon a hitelintézetek forgalma 13 százalékkal nőtt, a befektetési vállalkozásoké pedig – a továbbított forgalommal együtt számolva – megkétszereződött.

Az azonnali tőzsdei forgalom az elmúlt két évben magas szinten stabilizálódott, a tavalyi és tavalyelőtti adat is a 2019-es szintet 40-50 százalékkal meghaladta – emelte ki.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a biztosítási szektort hogyan érintheti majd az új különadó, Nagy Koppány elmondta, hogy a szektor tőkeellátottsága magas, a befizetendő összeg rendelkezésre áll. Szeniczey Gergő hozzátette: a 2021-esnél kedvezőtlenebb évre számíthat a szektor, ugyanakkor „stabil, biztonságos és tőkeerős” működést lát.

Nyitókép: MTI.

Az MNB hétfői sajtótájékoztatóján bemutatták a jegybank Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentését

A jelentés fókuszában a lakáshitelek kamatának alakulása, a fix kamatozású kölcsönök felvételének ösztönzése, és a fogyasztók hitelszerződés előtti tájékoztatása áll.

Freisleben Vilmos kiemelte: a változó kamatozású hiteltermékeknél a referenciakamat esetleges növekedésével rövid távon Freisleben Vilmos az adósok törlesztési terhei, ugyanakkor a hitelfelvevőknek a fix kamatozású hitelekhez képest jóval nehezebb lehet a változó kamatozású hitelek kockázatainak felmérése.

• Tavaly szeptember óta a tényleges folyósítások a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek (mfl) felvételének dinamikus növekedését mutatták be, 2018 márciusára mintegy 18 milliárd forintra emelkedett az állomány, május végére az mfl állomány elérheti 100 milliárd forintot.
• Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója kiemelte: az MNB hétfőn közzétett 2017. évi Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentése szerint a pénzpiacon kiemelt figyelmet érdemel a kamatkockázatok alakulása, és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása a szerződéskötéseket megelőzően.
• 2018 márciusára ugyan az új lakáshitel-folyósítások felét már az MNB által kialakított, átlátható és a jegybank honlapján összehasonlítható, fix kamatú minősített fogyasztóbarát lakáshitelek adták, de a teljes lakáshitel-állomány jelentős része még változó kamatozású maradt.

Az MNB tavalyi vizsgálatai számos súlyos és kevésbé súlyos hibát tártak fel a pénzügyi intézmények jelzáloghitel-nyújtást megelőző kommunikációjában

Többek közt az előtörlesztési vagy a szerződéshez kötődő biztosító-választási szabályok, az indokolatlanul visszavont kamatkedvezmények vagy felszámított többletdíjak, illetve a különböző okok miatt felmondott ügyfélszerződések miatt. A kézizálog-hitelezőknél ( zálogházaknál) egyebek mellett a teljes hiteldíjmutató (thm) és a reprezentatív hitelpélda nem megfelelő feltüntetése, és a thm nem megfelelő számítása jelentett visszatérő hiányosságot.

Jól szerepeltek az etikus életbiztosítások

Az életbiztosítási piacon az MNB etikus biztosítási koncepciójának hatására tisztulási és költségcsökkenési folyamat zajlott le, és ez kedvező változásokat hozott a piacon. A befektetéshez kapcsolt, úgynevezett unit-linked életbiztosításoknál az MNB elvárása az, hogy a biztosítási időszak lejárta előtt az ügyfeleket megfelelően és együttműködően tájékoztassák a biztosítók.

A jegybanki vezető arról is szólt, hogy a lakásbiztosításoknál a piaci verseny további erősítését, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál pedig az elektronikus kapcsolattartást választó ügyfelek emailes kommunikációjának zavarából előálló problémák fogyasztóbarát kezelését kell elérni.

Tudatosítani kell a kriptovalutákkal kapcsolatos kockzatokat

Lényeges fogyasztóvédelmi feladatnak nevezte a pénzügyi felügyeletek hatókörébe sok esetben nem tartozó eszközök, így a kriptovalutákkal kapcsolatos ügyfélkockázatok tudatosítását is.

Ezer lakossági szerződésre 8 panasz jutott

Tavaly a pénzpiaci, biztosítási és tőkepiaci intézményekhez összesen mintegy 365,7 ezer lakossági ügyfélpanasz érkezett. Mivel e szektorokban 2017 végén közel 44 millió lakossági szerződést tartottak nyilván, így átlagosan ezer lakossági szerződésre 8 panaszt tettek az ügyfelek. Az MNB-hez az előző évben közel 33 ezer fogyasztóvédelmi kérelem és ügyfélszolgálati megkeresés érkezett, ami csökkenés az előző évhez képest.

Januártól lép életbe a MiFID II.

Szeniczey Gergő emlékeztetett rá, hogy a tőkepiac struktúráját átalakító és a befektetők védelmét növelő új, egységes európai uniós szabályrendszer (MiFID II. irányelv és MiFIR rendelet) 2018. január 3-tól lép életbe – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

• A befektetési tanácsadási, portfóliókezelési szerződések megkötése előtt a szolgáltatóknak, közvetítőknek ezentúl nem csak az ügyfelek kockázati ismereteit kell azonosítaniuk és bemutatniuk a kínált termék addigi (hozam)teljesítményét, de „testreszabottan” ismertetniük kell annak ügyfélköltségeit is.
• A szolgáltatók például kötelesek bemutatni, hogy mennyi jutalékot kapnak az általuk forgalmazott egyes alapokért az adott alapkezelőtől.
• Ezentúl csak az ügyfélnek nyújtott szolgáltatásért járó díj számítható fel az ügyfélnek, más, a piaci szereplők közti egyéb juttatás nem.

Az átláthatósággal az ügyfelek számára feltárhatóvá válik, ha egy forgalmazó főképp azokat a termékeket kínálja a befektetőknek, amelyekért ő magasabb jutalékokat kapna.

Sőt, a befektetési szolgáltatóknak szabályozott belső folyamataik révén már a termékfejlesztéskor gondoskodniuk kell arról, hogy a lakossági vagy intézményi ügyfélpiac igényeinek, kockázatainak, elérési csatornáinak megfelelő konstrukciókat alakítsanak ki – tette hozzá Szeniczey Gergő.

Befektetési tanácsadás típusok

Elkülönítik a független és a nem független befektetési tanácsadást. Előbbinél a tanácsadó az ügyfél megbízásából ajánl – a piacon elérhető minél szélesebb körből – tőkepiaci termékeket a befektetőnek, és tevékenységéért kizárólag tőle és nem a befektetési szolgáltatóktól kaphat díjazást.

Az önkormányzati ügyfeleknek a MiFID II. nyomán az eddiginél több információt kell adni előzetesen a – sokszor összetett, bonyolult -befektetési termékekről. Ugyanis ezek a pénzügyi válság alatt többször nem megfelelően ítélték meg a kockázatokat – mutatott rá a jegybanki vezető.

A jegybank a jövőben közbeavatkozhat a befektetők védelme érdekében

A MiFID II. új termékintervenciós szabályokat vezet be, amelyek kibővítik az MNB felügyeleti eszközeit. Ezek révén a jegybank megtilthatja, illetve korlátozhatja egyes pénzügyi termékek forgalmazását.

Az eszköz – többek között – akkor alkalmazható, ha komoly befektetővédelmi aggályok merülnek fel, vagy ha magyar és uniós szabályozás nem kezeli a veszélyeket. A tiltás addig marad érvényben míg e kockázatok fennállnak. Az MNB jelenleg is vizsgálja, hogy melyek azok a kockázatos termékek, amelyekkel szemben a jövőben szükséges a felügyeleti fellépés.

További helyszínek is szabályozásra kerülnek

A MiFID II. az átláthatóságot azzal is segíti, hogy az eddig nem szabályozott kereskedési helyszíneket szabályozza

– hangsúlyozta Szeniczey Gergő.

A tőzsdék és alternatív kereskedési platformok (MTF) mellett így létrejöhetnek a szervezett kereskedési rendszerek (OTF) is, például a származtatott termékekhez kapcsolódó vételi és eladási ajánlatok összehozatalára. Szintén az átláthatóságot segíti, hogy a befektetési vállalkozásoknak jövőre az eddigieknél részletesebb adatokat kell közzétenniük a kereskedés előtti és utáni adatokról is. 

• Az MNB ezért felméri a piaci szereplők felkészülésének irányait, készültségi fokát és működési kockázatait. Ezt követően célirányos válaszokkal, szakmai konzultációkkal, iránymutatásokkal segíti az új szabályozási rezsimre való felkészülést.
• A jegybank a honlapján található kérdések-válaszok gyűjteményével témakörönként segíti válaszaival a befektetőket és a piaci szereplőket az átállásban és így a jogkövető magatartás kialakításában.

A szolgáltatóknak viszont azzal is számolniuk kell, hogy az MNB jövő év elejétől határozottan élni fog a MiFID II rezsim adta új felügyelési lehetőségekkel – húzta alá a jegybanki vezető.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!