Szubjektív nézőpontból mutatta be az aktuális informatikai trendek és a biztosítási ágazat lehetséges kapcsolódási pontjait Székely Sándor, a DBX Kft. ügyvezetője a MABISZ éves konferenciáján. Előadásából megtudhattuk, hogy amíg a rossz trendek hátra húznak és gátolnak, addig a csúf trendekkel sem érdemes túl mély viszonyba bonyolódnunk. Vannak szerencsére jó trendek is, amelyekre viszont nagyon érdemes odafigyelnie a biztosítási piacon dolgozó informatikai szakembereknek. – Vegyük sorra tehát ezeket a trendeket, itt a Biztosító Magazinban!

Miből lesz trend?

Trend általában azokból a témákból lesz, amelyekről egyrészt sokat beszélnek az influenszerek, másrészt alkalmasak arra, hogy a közéletet befolyásolják. A hazai biztosítási piacon abból is lehet trend, ami külföldről érkezik, vagy amit a szabályozók javasolnak / előírnak.

A biztosítási piacon a digitális trendeket relatíve sokan ismerik, viszont csak kevesen használják.

– hívja fel a figyelmet Székely Sándor.

A csúf trendek – amelyek könnyen tévútra vezetnek

Az olyan népszerű trendek, mint a 3D nyomtatás, a dolgok internete (IoT), a blokklánc (blokkchain), vagy épp a big data sokszor „megkísértik” a biztosítási szakmában dolgozó IT szakembereket, a helyezt azonban az, hogy – jelen pillanatban – nem érdemes ezekre alapozva projekteteket indítani. Lássuk hát, hogy miért:

• A blokklánc esetében a hangsúly a biztonságon van. A kriptovaluták miatt sokan úgy gondolják, hogy foglalkozni kell vele, mivel felkapott téma. A technológia lényege, hogy egymásban nem bízó partnerek között valósit meg biztonságos kapcsolatot. A biztosítói környezet ugyanakkor már így is agyon van szabályozva, emiatt felesleges egy ilyen bonyolult technológiát bevezetni. Ezen a piacon mindenki megbízik mindenkiben – ez a működés alapja.
• A big data is, bár jól hangzik, de egy biztosító társaság működése során nem keletkezik olyan mennyiségű „értelmes adat”, amelyek feldolgozásához a big data eszköztárára lenne szükség. A biztosító társaságok rendelkeznek big data eszközökkel, de a tapasztalat az, hogy nem sikerült ezeket jól használni – eddig legalább is.

Például, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy adott ügyfél befizette-e a biztosítási díját, abból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni; az ilyen szintű létkérdésekhez tényleg nem szükségesek a big data rendszerek.

– mondja Székely Sándor.

A rossz trendek – amiket érdemes inkább elkerülni

A Rossz trendek alapvetően gátolják, hogy jövőbe mutató informatikai rendszereket építhessünk. Ezek olyan irányba visznek, ahol nem terem babér a biztosító cégek számára.

• A túl alacsony bérek miatt Magyarországon – ahol a havi átlagbér 1.251 Euro* – még latolgatás tárgyát képezi, hogy felvegyenek-e valakit egy adott adminisztratív feladat hosszútávú manuális kezelésére vagy sem. Dániában – ahol a havi átlagbér 5.607 Euro* -, ugyanaz a projekt teljesen másfajta hozzáállást követel meg. Mivel még Nyugat-Európában sem tudnak ilyen magas béreket tartósan kifizetni, ezért el sem indítanak olyan projektet, amit nem lehet egy ponton automatizálni; tehát eleve csak olyan fejlesztések vannak, amelyek nem igénylik a folyamatos emberi beavatkozást, így a végtermék is eleve versenyképesebb lesz.
• A szoftver robotok az IT világ új kokainja, ami gyorsan hat és rövid ideig nagy boldogságot tud okozni. Valójában nem csinálnak mást, mint konzerválják a régebbi rendszereket és nehezen áttekinthetők, összességben spagetti architektúrákról van szó. Sok helyen vannak még ma is régi – mainframe vagy DOS-os – alkalmazások, amiket nem lehetett összekötni egymással. A szoftverrobotok persze megoldják, hogy egyik képernyőről a másikra másoljunk adatokat – jelentősen felgyorsítva ezzel munkavégzést – csak közben elkényelmesedünk és nem cseréljük le őket.
• Adatvédelem kérdése ugyancsak kemény dió. Az olyan dolgok, mint a GDPR, a NAIH, az MNB vagy a Fogyasztóvédelem előírásai jelentősen lassítják a fejlesztéseket; ez adottság. Rengeteg energiát fektetünk ugyanis az adminisztrációba, a különféle megfelelésekbe és titkosításokba ahelyett, hogy előremutató fejlesztéseket végeznénk. És ha ez még nem lenne elég, nem lehet jól összekapcsolni a nyilvántartásokat sem, mert nem áll rendelkezésre jól megkonstruált egyedi azonosító. Ehhez képest Kínában – ahol lazábbak a szabályok – sokkal gyorsabban lehet haladni; persze annak a környezetnek is megvannak a maga kihívásai.

A jó trendek – amiket mindenképp követni kellene

A mesterséges intelligencia, a data science, illetve a nyílt architektúra olyan innovációk, amelyekre érdemes figyelnie és befektetni, ha biztosításról van szó.

• A mesterséges intelligencia még nem érkezett meg teljesen, de látszik, hogy egy napon majd nagyon meg fog és az életünk része lesz; az unalmas, monoton feladatokat pedig jobban végzi majd el, mint az ember. Ami viszont már ma is látszik a belőle az tetten érhető például az azonosítás területén: az igazolványok felismerése, elolvasása, fényképpel összehasonlítása már most is éles üzemben működik. Biztosítók esetében a mesterséges intelligencia szerepet kaphat a kockázatvállalás területén azáltal, hogy felismer különféle rejtett mintá A kárrendezés területén ugyancsak képes lesz beazonosítani egyes dokumentumokat és eldönteni, vajon adott-e minden a kárkifizetéshez. Lehet vele továbbá perszonalizálni az ajánlatokat és fényt deríteni a biztosítási csalásokra. Összefoglalva: a következő tíz éveben – a pénzügyileg jól elengedett biztosítóknál – a munka nagy részét el fogja végezni a gép.
• A Data science vonatkozásában nem azokat az adatokat kellene „túrni”, amikre eddig gondoltunk. Ki kellene aknázni a külső vagy a perifériásnak gondolt adatforrásokban rejlő potenciált is, mivel egyre több adat lesz. Azokra az adattforrásokra kell tehát fókuszálni, amelyek egyébként már ott vannak a biztosítóknál csak eddig nem vették őket észre. Mindezt a mesterséges intelligenciával kombinálva nagyon ütős eszközhöz lehetne jutni.

DBX által fejlesztett Hammy rendszer például tudja, hogy az ügyfél hol lakik, milyen gépet használ, milyen telefonja van, de be lehet például határolni napi elektronikus aktivitását is – és még sorolhatnánk.

• A nyílt architektúra olyan alaprendszert jelnet, amihez a partnerek szabványos interfészeken keresztül 0-24 órában tudnak csatlakozni. Jó esély van rá, hogy B2B2C modellek le fogják nyomni a hagyományos értékesítési csatornákat a közeljövőben. Ahhoz, hogy az ebben rejlő lehetőségekkel kezdeni tudjunk valamit, ahhoz „ecosystem mindsetre” van szükségünk. Lehetővé kell tenni az olyan mikrobiztosításokat, amit például a német Vodafone is bevezetett nemrég. Az Allianzal közösen kifejlesztett „egykattintásos utasbiztosítás” lényege, hogy amikor valaki átlépi a határt, akkor a telefonjára kap egy egyedi, teljesen személyre szabott utasbiztosítást, amit egy kattintással meg tud vásárolni, anélkül, hogy bármilyen űrlapot ki kellene tölteni.

A 10 milliárdos kattintás, amiről a magyar piac – egyelőre – lemaradt

Nem sok olyan cég volt a piacon, amely képes automatizálni a kiterjesztett garancia biztosításokat, egy nemzetközi biztosítónak, a Marsh-nak azonban ez mégis sikerült. Az szupermarketek és webshopok árunyilvántartó rendszeréhez kapcsolódva valós időben tudnak biztosítási ajánlatot adni az ügyfelek számára. Megijedni persze nem kell, hiszen mindig vannak új lehetőségek vagy olyan le nem fedett területek, mint például a mobiltelefon kijelző biztostás, a bankbiztosítás vagy a használat alapú biztostás. A DBX által kínált Moby biztosítói alaprendszer ehhez ad hatékony támogatást.

– meséli Székely Sándor.

* Forrás: EUROSTAT.

Nyitókép: MABISZ / DBX.

(x) Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését az DBX Kft. támogatta. | Köszönjük!
Szeretne megjelenni a Biztosító Magazinban? Rendeljen cikket! A részletekért kattintson a médiaajánlatra!

Székely Sándor

NÉVJEGY 1998-ban szerzett mérnök-informatikus diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen és ugyanebben az évben megszerezte közgazdász diplomáját a Corvinuson. 2001 óta foglalkozik biztosítási informatikával. A magyarországi piacvezető biztosítók automatizált szerződéskötési folyamatainak kitalálásában és kialakításában úttörő szerepe volt. A biztonságos elektronikus ügyfélkommunikációra történő átállást a biztosítói szektorban nagy mértékben lendítette előre. Alapító társtulajdonosa a kifejezetten biztosítói szoftver megoldásokra szakosodott DBX Kft-nek. 40 fős biztosítói informatikában szakértő csapata a legnagyobb biztosítói IT tudáscentrum Magyarországon. Biztosítói core rendszer (Moby) és többcsatornás ügyfélkommunikációs szoftver (Hammy) termékeikkel támogatják a biztosítók digitalizációját.