Komoly eltérés látható abban is, hogy a megkérdezettek átlagosan 57 évesen szeretnének nyugdíjba vonulni, de úgy számolnak, hogy erre valójában 69 éves korukban kerül sor. Beszélt arról is, hogy az érintett korosztálynak mindössze a negyede számol elegendő állami nyugdíjjal, 75 százalékuk szerint kevés lesz, amire számíthatnak időskorukban.

Vegyes kilátások(k)

Meglehetősen vegyes kilátásokkal készülnek a középkorúak, a 30-59 évesek a nyugdíjas éveikre. Nagyon sokan vannak, akik szerint az állami nyugdíjuk kevés lesz, ezért egyre nagyobb azoknak a száma, akik fontosnak tartják az öngondoskodást

– derült ki a K&H október 17-én tartott sajtótájékoztatóján.

A pénzintézet reprezentatív – második negyedévben készült – felmérése alapján Székely Pálma életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője ismertette a különböző korosztályok megtakarítási attitűdjeit, a nyugdíjról és az öngondoskodásról alkotott véleményét.

Fontos dolog a hosszú távú spórolás, de nagyon sok embernek nem futja rá

Az egyik leglényegesebb, egyben kedvező változás, hogy az idén még jobban fókuszba került az öngondoskodás. A megkérdezettek 87 százaléka, vagyis 10-ből majdnem 9-en nagyon fontosnak tartják a nyugdíjas korra való takarékoskodást, szerintük nem elég csak az állami juttatásokra számítani. Az előző években 10-ből 8 megkérdezett vélekedett így, vagyis javulás történt ezen a téren.

– ismertette a részletes eredményeket a K&H szakembere.

Az öngondoskodás felértékelődésében szerepet játszhatott, hogy már a második negyedévben is számottevően növekedésnek indult az infláció, amely egyébként a múlt év közepétől került egyre gyorsuló pályára.

Emellett a bizonytalanabb gazdasági helyzet, a járvány utóhatásai, az Ukrajnában zajló háború, az energiakrízis mind-mind hozzájárulhatott ahhoz, hogy azok, akik tehetik, a megtakarításokat a korábbinál fontosabb tényezőnek tartják.

– tette hozzá Székely Pálma.

A válaszadók jelentős, 87 százalékos aránya egyben azt jelenti, hogy a 30-59 éves korosztályba tartozó majdnem 4,1 millió emberből 3,56 millióan készülnének a nyugdíjas éveikre megtakarításokkal. Ugyanakkor a válaszadók 68 százaléka azt mondta, most más célra kell a pénz, ami mellett nem tud a nyugdíjra is takarékoskodni: ez magasabb arány az elmúlt három évben jellemző 60-64 százalékhoz képest. Az idei eredményekből látszik az is, hogy 2,79 millió ember egyelőre nem tudja finanszírozni a nyugdíjcélú, vagyis hosszú távú megtakarítását.

Kevesen számítanak elegendő pénzre az államtól

Az is kiderült a kutatásból, hogy

• A megkérdezett korosztályok tagjainak csupán 25 százaléka számol azzal a forgatókönyvvel, amely szerint nyugdíjas éveiben elegendő állami nyugdíjat fog kapni.
• Ezzel szemben 48 százalékuk azon a véleményen van, hogy annyira kevés állami nyugdíja lesz, hogy abból nagyon nehezen fog megélni.
• 27 százalékuk pedig egyenesen úgy vélekedik, hogy gyakorlatilag semmire nem lesz elegendő a nyugdíja.

Vagyis az érintettek háromnegyede úgy véli, az állami nyugdíj kevés lesz a mindennapi életéhez.

A felmérés szerint mindezek mellett 68 százalékos azoknak az aránya, akik viszont nem tudnak nyugdíjas éveikre takarékoskodni, mert másra kell nekik a pénz, ezért nem tudják finanszírozni a nyugdíjcélú megtakarításukat.

Székely Pálma rámutatott egy másik beszédes ellentétre is, az érintettek ugyanis átlagosan már 57 évesen szeretnének nyugdíjba menni, de arra számítanak, hogy erre valójában 69 éves korukban kerülhet sor.

Székely Pálma kiemelte:

Sokan vannak, akik nem tudnak félretenni, de fontos, hogy most kell a prioritásokat jól beállítani a költésnél és megtakarításoknál, hogy ne görgessük magunk előtt és növeljük tovább az anyagi nehézségeket időskorunkra.

Arra, hogy a nyugdíjba vonulás után megfelelő anyagi háttérrel rendelkezzenek a takarékoskodók, a nyugdíjbiztosítások nyújtják az egyik legjobb, egyébként államilag támogatott, a befizetésekre 20 százalékos, maximum 130 ezer forintos adójóváírást garantáló megoldást.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Egyre többen említik a 70 évet

A közlemény idézte Székely Pálmát, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetőjét, aki kiemelte:

Míg 2019 és 2020-ban a 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben számszerűleg már többen említették a 70 évet.

Hozzáfűzte: míg az ötvenes korosztály legnagyobb része – 43 százaléka – 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, addig a harmincasok és negyvenesek körében a 70 évet említették a leggyakrabban.

A kutatásban vizsgálták azt is, hogy a megkérdezettek mikor terveznek nyugdíjba vonulni. A válaszadók 61 százaléka akkor menne nyugdíjba, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. A korábbi években – 2019, 2020 és 2021 második negyedévében – még 66-70 százalékuk számított erre.

Az idén 11 százalékos volt azok aránya, akik abban bíznak, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt pihenésre válthatnak. Az előző három évben ők szintén többen voltak, akkor 12-14 százalékos volt az arányuk.

Sokan dolgoznának a nyugdíjbavonulás után is

A felmérésben résztvevők 27 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fog. Arányuk az előző években még csak 20 százalék körüli volt.

Székely Pálma a közleményben megjegyezte:

Enyhe pesszimizmus rajzolódik ki a ténylegesen tervezett nyugdíjba vonulásra vonatkozó válaszokból. Ebben szerepet játszhat, hogy bár a nyugdíjvárakozások hosszú távúak, a mostani bizonytalan, kedvezőtlen gazdasági környezetben sokan pesszimistábban látják a jövőt.

A közlemény szerint a megkérdezettek 60 százaléka a pandémia hatására kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire.

A magyarok 58 évesen szeretnének nyugdíjba menni, ugyanakkor arra számítanak, hogy ez ténylegesen 10 évvel idősebb korukban történik meg. Tízből közel hatan azt várják, hogy főként az állami nyugdíjból kell majd megélniük, ám mindössze 29 százalékuk gondolja azt, hogy ebből a juttatásból jól meg tud majd élni.

Az érintett lakosság véleménye az, hogy 22 millió forintot kell összegyűjteni ahhoz, hogy a nyugdíjas években kényelmesen lehessen élni.

A K&H arról is beszámolt, hogy az új nyugdíjbiztosítási szerződést kötő ügyfelek átlagéletkora az idén 43 év alá csökkent.

A 20 százalékos adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítással az állami nyugdíjra számítók 19 százaléka takarékoskodik – derül ki a kutatásból. Ennél népszerűbbnek számít a nyugdíjpénztári megtakarítás, de sokan az ingatlanukból származó jövedelmet tekintik plusz forrásnak.

A nyugdíjbiztosítással takarékoskodókat nézve a 35 év alattiak havonta átlagosan több mint 16 ezer forintos díjat fizetnek, az ennél idősebbek pedig közel húszezer forintot, ami egyaránt közel 3 százalékos emelkedést jelent tavalyhoz képest.

Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák vezetője a közlemény szerint elmondta:

A nyugdíjcélú megtakarítás megkezdéséhez jó lehetőséget nyújt az év végi időszak, mivel a nyugdíjbiztosításhoz járó adókedvezményt az arra jogosultak már a következő évben ki tudják használni. A bérek várható emelkedésével, a járvány miatti extra pénzekből, például a gyermekeseknek szánt szja-visszatérítésből is megindítható a takarékoskodás.

Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője elmondta:

Törekedtünk arra, hogy a lehető legtöbb szolgáltatásunkat – utasbiztosítástól a lakásbiztosításon át a gépjárműbiztosításig – költöztessük a digitális térbe, egyszerűbbé téve ezzel felhasználóink ügyintézését.

A 2015 óta működő Digitális Jólét Program egyik leglényegesebb célkitűzése, hogy az állam működését, valamint a társadalom és a gazdaság minden területét érintő digitális ökoszisztémát hozzon létre. A 2020 novemberében indult védjegy-program felhívja az ügyfelek figyelmét a kiemelkedő digitális szolgáltatásokat nyújtó társaságokra, a védjegy pedig minőségi garanciát jelent azok számára, akik esetleg bizalmatlanok a digitális ügyintézéssel szemben – áll a biztosító közleményében.

A K&H Biztosító a jövőben használhatja a védjegyet annak érdekében, hogy meglévő ügyfelei mellett erősítse azon felhasználók bizalmát is, akik még esetleg nem döntöttek a digitális szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban.