Dr. Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője két fontos pozitívumot is kiemelt. Egyrészt a válság ellenére az életbiztosítási tartalékok szintje 7 százalékkal, 2243 milliárd forintra tudott emelkedni, ami azt mutatja, hogy az ügyfelek tömegesen ebben az időszakban sem nyúltak a biztosítási megtakarításaikhoz.

Az MNB főosztályvezetője ismertette, hogy az életbiztosítások körében 6 százalékkal, 339 milliárd forintra növekedett rendszeres díjbevételek szintje. Ennek motorjai az unit-linked és nyugdíjbiztosítások voltak: ez utóbbi, gyorsan népszerűvé váló termékkör tavaly már – 88 milliárd forinttal – a rendszeres díjak több mint negyedét tette ki.

A nem-életbiztosítási ág szintén nőtt tavaly, az 5,2 százalékos a legnagyobb bővülést a vagyonbiztosítások és a kgfb mutatták, az utasbiztosítási piac összezuhanását így a többi üzletág képes volt kompenzálni. Szebelédi Ferenc felhívta a figyelmet az MNB által idén februárban bevezetett kgfb-indexre, amelynek korrigált értéke 2021 második negyedévében éves szinten 2 százalékkal, 44 ezer forintra csökkent.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke a konferencián kiemelte, hogy az idei második negyedévben folytatódott a piaci növekedés: az első félévben befolyt 684 milliárd forintos díjbevétel 11,5 százalékkal haladja meg az előző év első félévének 614 milliárd forintos szintjét.

A szövetség elnöke elmondta, hogy az életbiztosítási ág növekedése elérte a 18 százalékot, itt a növekedés motorja az időszak során a unit-linked termékkör volt. A nem élet üzletágban a vállalati (+14,8%) és lakossági (+7,8%) vagyonbiztosítások díjbevétele nőtt a legnagyobb mértékben.

Pandurics Anett kiemelte, hogy a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) területén jól halad a minimum sztenderdeken alapuló lakásbiztosítási termékek bevezetése: eddig már hét biztosító kapta meg a minősítést. A fejlesztések a pandémia időszakában is zajlottak, amit a MABISZ többek között kutatással, kampánnyal és a termékek összehasonlítását végző oldallal is folyamatosan támogat.

A szakember kiemelte, hogy egyre népszerűbb az e-kárbejelentő: eddig már összesen 381 ezer alkalommal töltötték le az alkalmazást, csak idén augusztus végéig több mint 52 ezer letöltés történt. Fontos ügyfélbarát fejlemény, hogy a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerrel (KKNYR) való összekapcsolás nyomán jelentősen egyszerűsödött a kárbejelentő kitöltése: a biztosítási szerződés valamennyi releváns adata két adat megadása után automatikusan betöltődik az alkalmazásra.

Nyitókép: Unsplash.

Hogy áll a piac?

Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az alábbiakat ismertette.

• A gazdasági aktivitás növekedését nem igazán követte az öngondoskodási szerződésszám növekedése Magyarországon, a lefedettség sajnos valamelyest csökkent 2018-ban, az életbiztosítási tartalékok csak kis mértékben emelkedtek tavaly.
• Az MNB adatai szerint tavaly 1081 milliárd forint volt a magyar biztosítási díjbevétele. Az intézmények üzleti terveik szerint 3,3%-os növekedést vártak, ehhez képest 7,1%-kal nőtt tavaly a díjbevétel a magyar biztosítási piacon.
• A 68 milliárd forintos tényleges növekedés azonban nem elégséges az MNB által kívánatosnak tartott konvergenciapálya tartásához, és a nominális GDP növekedésétől elmarad a díjbevételek növekedése.
• Az MNB meggyőződése, hogy kevesebb intézménnyel is versenyképes lehet a biztosítási piac.
• Az etikus koncepció hatására a TKM-értékek az MNB által kívánatosnak tartott sávban vannak, bár enyhe emelkedés látható volt az átlagban (3,26%-ról 3,46%-ra emelkedett).
• A nem-élet ágban a kombinált hányad értéke tovább (78,6%-ra) csökkent, így távolodott az MNB célsávjától. A károk emelkedését túlkompenzálta a díjak emelkedése.
• Az MNB meglátása a casco-piacról az, hogy nagyon nehezen fejlődik: egyfelől szerény profitot hoz a biztosítók számára, másrészt stagnál a szerződésszám. Egyértelmű az elmaradásunk, mélyebb vizsgálatot igényel, hogy mi kellene a piac felfuttatásához.
• A szektorszintű költséghányad az MNB 20-30%-os célsávjában van, ágak szerint lebontva (élet 20%, nem-élet 30%) azonban még nem teljesül.
• A profitbilitás elérte a válság előtti szintet, ami lényegesen magasabb profitszint az MNB célsávjában meghatározottnál. Tartósan 10-15%-os ROE-t szeretne látni az MNB a szektorban, ehhez képest 2017 után 2018-ban is 24% volt, az adózás utáni eredmény megközelítette a 80 milliárd forintot.
• Mindössze egy biztosítónak nem felel meg a feltőkésítettsége a 150%-os, MNB által kívánatosnak tartott küszöbértéknek, a biztosítók fele viszont a 200%-ot is meghaladja.

Ez is érdekelheti:

• Készül a nyugdíjkötvény: Szó sincs a biztosítók elleni barátságtalan akcióról

Mit tesz az MNB?

• A lakáshiteleknél ismert Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel mintájára az MNB előirányozta, hogy a lakásbiztosításokra is hasonló állít össze a verseny erősítésére, a jó termékek ügyfél általi megtalálására és a lakásbiztosítási lefedettség növelésére.
• A Minősített Fogyasztóbarát Lakásbiztosítás sztenderdizált paraméterekkel rendelkező, egyszerűen összehasonlítható terméke lenne, az ügyintézési folyamatok egyszerűsítését és hatékonyságnövelését is elhoznák.
• A koncepció kidolgozása megkezdődött, zajlik az egyeztetés a piacról már a különböző paraméterek meghatározásáról is.
• Az MNB szerint szükséges a biztosítási és bankszektor közötti digitális kapcsolatrendszer fejlesztése, a formalizált nyomtatványok ellenére nem egységes a gyakorlat, ami már 15 éve megoldatlan probléma. Elkezdték egy fejlesztés szakmai előkészítését a MABISZ-szal, a Magyar Bankszövetséggel és az MNB-vel. A technológiáról végleges döntés még nincsen, de a blockchain alapú működés tűnik ehhez ideálisnak.
• Az MNB egy garanciarendszert szeretne látni a biztosítási és a pénztári piacon is, aminek kialakításához ideálisnak érzik a mostani időszakot. Szektorsemleges garancialimitet (30 millió forint ügyfelenként) javasolnak, az OBA-hoz és a BEVA-hoz hasonló lenne.
• A régióban az elsők között alkalmaz az MNB regulatory sandboxot, és kezdeti mentesítési lehetőségeket biztosít az innováció pénzügyi tesztkörnyezetben.

Ez is érdekelheti:

• Biztosítás 2019 képriport

Fontos a garanciarndszer, a digitalizáció megkerülhetetlen

Gion Gábor a biztosítói és pénztári piacon is szükségesnek nevezte a garanciarendszer kiépítését, amely az elképzelések szerint nem jelent majd jelentős anyagi terhet a piaci szereplőknek. Megkerülhetetlennek nevezte a digitalizációt a szektorban, hozzátéve, a pénzügyi tárca az elektronikus ügyintézés előtt álló akadályok lebontásában partner lesz.

Az előzetes számok alapján a magyarországi biztosítók együttes díjbevétele tavaly átlépte az 1000 milliárd forintot, a díjbevétel GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor elmaradt a nyugat-európai országok szintjétől.

• A PM államtitkára kitért arra is, ha az Európai Unió (EU) gazdaságának növekedése nem lassul drasztikusan, a magyar gazdaság 4 százalék feletti mértékben – az uniós növekedés felett 2 százalékponttal – nőhet az idén is.
• A biztosítási szektorban a bővülés egyik fő lehetséges területének nevezte az egészségbiztosítást, amelynek népszerűségét egyelőre a szolgáltatások magas díja mérsékli.
• A tervezett, nyugdíj-előtakarékossági célú államkötvényről azt mondta, az nem jelent veszélyt a nyugdíjbiztosításokra, bár kétségtelen, hogy azokkal versenyző megtakarítási forma lesz. 

Sokan éltek a a nyugdíjbiztosítások után járó adókedvezménnyel

Gion Gábor elmondta: tavaly az szja-bevallások alapján 710 ezer ember vett igénybe a nyugdíjbiztosítás után járó adókedvezményt 28 milliárd forint értékben. A visszaigénylők száma több mint százezerrel emelkedett – fűzte hozzá.

170 ezren töltötték le az Ekárbejelentőt

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke az egységes baleseti bejelentőt felváltó, a Mabisz által kifejlesztett e-kárbejelentőről elmondta, hogy bevezetése óta mintegy 170 ezren töltötték le, és hozzávetőleg 1000 kárbejelentés érkezett ezen keresztül. Megerősítette ugyanakkor, hogy a jövőben sem szűnik meg a papír alapú kárbejelentés.

Az 1000 milliárd feletti díjbevétel

Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője arról beszélt, hogy az öngondoskodási termékek szerződésszámainak növekedése nem követte a gazdasági bővülés ütemét, ráadásul a hozamok is gyengék voltak.

A biztosítói piac fióktelepek nélkül számított éves díjbevétele 1081 milliárd forintot ért el, 86 milliárd forinttal, 7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, több mint kétszeres ütemben a piaci szereplők által a vártnál.

A megállapodást ünnepélyes keretek között Yuan Linjiang a China Re elnöke, Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia EMABIT Igazgatóságának elnöke és Busa Zoltán, a CIG Pannónia EMABIT vezérigazgatója írta alá Huang Hong, a Kínai Biztosítási Felügyelet helyettes elnöke és a Magyar Nemzeti Bank magas rangú vezetői – dr. Kandrács Csaba, Pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgató, valamint Dr. Szebelédi Ferenc, Biztosításfelügyeleti főosztályvezető – előtt.

Az együttműködés keretében a felek a hazánkban működő kínai érdekeltségű nagyvállalatok és beruházások biztosítási és viszontbiztosítási igényeinek kiszolgálását kívánják közösen tovább fejleszteni. A bejelentés jelentőségét tovább emeli, hogy ez az első együttműködési megállapodás, amely egy kínai és egy magyar biztosító között született.

„A kínai-magyar gazdasági kapcsolatok látványosan fejlődnek, a kínai tőke jelentős befektetésekkel van jelen hazánkban, és várhatóan ez tovább erősödik a következő években. Ez alapozza meg a mai megállapodásunk sikerét. Büszkék vagyunk arra, hogy a világ egyik legnagyobb viszontbiztosító társasága, a China Re a CIG Pannóniát választotta partneréül a magyar biztosítási piac szereplői közül.”

– mondta el az aláírás kapcsán Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia EMABIT Igazgatóságának elnöke.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!