Az MNB grémiuma az alapkamatot 3,40 százalékra emelte az eddigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az MNB vezetése előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Rámutatott: az év közepére 5,50 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozásaik szerint májusban érheti el az 5,50 százalékot. Az év közepére ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó, 4,50-6,50 százalékot jelölve ki a két szélének – tette hozzá. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére Suppan Gergely legkorábban 2023 második negyedévétől számít abban az esetben, ha az előrejelzések alapján az infláció 2023-ban visszatér a toleranciasávba.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arról írt, hogy a monetáris politika szigorítási ütemében a márciusi kamatdöntő ülés hozhat változást, hiszen ezzel párhuzamosan jelenik meg új Inflációs jelentés. A monetáris tanács most a kiszámíthatóságot tartotta fontosabbnak, mint az inflációs adatra való reagálást – jegyezte meg. A februári inflációs adatokban az elemző szerint már látszódnia kell a 6 alapvető élelmiszer árbefagyasztásának, ami némileg visszább foghatja az inflációt. Az MNB jövőbeni döntéseire jelentős hatással bírhat a geopolitikai feszültségek fokozódása és ennek forintárfolyamra gyakorolt hatása – húzta alá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika további szigorítása elengedhetetlen lesz. Az infláció mérsékléséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség – tette hozzá. A szakember szerint a monetáris politika nagyobb hatékonyságát segíthetné a transzmisszió erősítése, azaz ha a szigorítás nemcsak a hitel-, de a betéti kamatokban is megjelenne.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy fogalmazott: a kamatemelés kiszámítható módon folytatódik tovább. Az egyhetes betéti kamatszint várhatóan csütörtökön 30 bázisponttal emelkedik, ezzel tovább közeledik egymáshoz az alapkamat és a rugalmas eszköz – jelezte. Februárban az eddiginél is magasabb, 8,0-8,5 százalékos inflációra számítanak a döntéshozók. Az év eleji átárazásoknak köszönhetően tovább erősödött az inflációs nyomás januárban, a fogyasztói árindex 7,9 százalékkal emelkedett éves bázison, mely közel 15 éves rekordot jelentett – emlékeztetett. Megjegyezte: a bázishatás áprilistól fékezheti némileg az infláció ütemét, de a jegybanknak határozottan kell reagálnia a folyamatokra.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: mind a jegybanki közleményben, mind a jegybank alelnöke által kedden tartott sajtótájékoztatón a kommunikáció fókuszában az inflációs fejlemények álltak. Az év eleji átárazások szokásosnál jóval magasabb üteme általánosan megfigyelhető jelenség; a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan átgyűrűzik a fogyasztói árakba. Szintén megjegyezte: mivel az egyhetes betét kamatának emelésével is folytatódnak majd a szigorító lépések, csütörtökön így várhatóan 30 bázisponttal, 4,60 százalékra nő majd az egyhetes betéti ráta. Az elemző szerint a sajtótájékoztatón az alelnök által bejelentett, a januári 7,9 százaléknál magasabb inflációs várakozás arra utal, hogy bár most még – a kiszámíthatóság jegyében – „csak” 50 bázisponttal emeltek ismét, márciusban akár a szigorítások gyorsításáról is dönthetnek.

Nyitókép: MTI.

Amundi

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a kamatdöntést kommentálva úgy fogalmazott „a döntés nagy meglepetést okozott”. A decemberi, vártnál magasabb inflációs mutató, valamint az év eleje óta megemelkedett piaci volatilitás fényében azonban az MNB úgy gondolhatta, hogy érdemes határozottabban lépnie – vélekedett.

Az Amundiál arra számítanak, hogy az alapkamat 50 bázispontos havi ütemezésben 3,90 százalékra emelkedik az első negyedév végére, majd 4,50 százalék körül lehet a fél év végén, miközben a jelenlegi különbség az egyhetes betét kamata és az alapkamat között fennmaradhat.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy bár az elemzők többségét a mérték meglepte, a Magyar Bankholding és a Takarékbank előrejelzése ehhez közeli emelést prognosztizált. A forint a várhatónál kisebb erősödéssel reagált a döntésre, mert árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja – tette hozzá.

Várakozásuk alapján az év első négy hónapjában 4 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,0 százalékig emelkedhet.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint tavaly decemberhez képest nőtt az alapkamat, illetve a kamatfolyosó aljának jelentősége is, tehát a szigorítás ténye sem elhanyagolható. A döntéssel az MNB a vártnál magasabb maginfláció nyomán a vártnál nagyobb szigorítást hajtott végre, ez a forint árfolyamára jótékony hatással lehet.

A következő hónapokban az alapkamat felzárkóztatása az egyhetes betéti kamathoz folytatódhat, azonban a monetáris kondíciók pontos alakulását nagyban befolyásolják majd a beérkező – különösen a januári – inflációs adatok – írta. Az egyhetes betéti kamathoz történő felzárkóztatás ugyanakkor azt is jelenti, hogy az egyhetes betét kamata az alapkamatnál kisebb mértékben fog emelkedni. A kamatfolyosó tetejének 50 bázispontos emelése lehetőséget teremt (például piaci turbulencia esetén) ennél nagyobb szigorításra is. A kiemelkedően alacsony korábbi alapkamat rövidtávon nem fog visszaállni – vélekedett.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a jegybanki kommunikáció alapján a csütörtökön esedékes egyhetes betéti tenderen 50 bázispontnál kisebb mértékben, de tovább emelhetik a jelenleg 4,0 százalékon álló egyhetes betéti kamatot. Arra is kitért, hogy csúcson ragadt az infláció, tavaly év végén. A következő hónapokban eldőlhet, hogy tetőzött-e az infláció, illetve a folyamat fékezése érdekében bevezetett kormányzati intézkedések mennyire hatékonyak. A tavalyi bázis áprilistól jelentősen emelkedik, így idén a tavaszi hónapokban ez is fékezheti az áremelkedés ütemét. Néhány felfelé mutató kockázat továbbra is fennáll, az olajárak ismét emelkedést mutatnak, ugyanakkor az importált infláció jelentősége a forint év eleji erősödésének köszönhetően csökkent – írta.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy fogalmazott: az emelés mértékét a vártnál kedvezőtlenebb októberi inflációs adat indokolta; egy kisebb emelés érdemi forintgyengülést idézett volna elő.

Mivel az inflációt meghatározó tényezők közül többre, például a nemzetközi energiaárakra, az MNB nem tud hatni, ezért a jegybank döntése önmagában – bár szükséges – még kevés az infláció célhoz tereléséhez

– hangsúlyozta az elemző. A 3 százalékos cél megközelítéséhez szerinte a nemzetközi folyamatok kedvezőbbé válására is szükség van.

Az elemző alapesetben decemberben is egy 30 bázispontos emelésre számít, illetve a nemkonvencionális eszközök további szűkítését jelzi előre.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a döntésről azt mondta: az előrejelzések között volt, amely 90 bázispontos emelést sem tartott kizártnak, de akadt 15 bázispontos szigorításra vonatkozó prognózis is.

• Az elemző szerint a következő hónapokban újabb kamatemelések várhatóak a magas infláció miatt.
• A szigorítási ciklus eredményeként a jövő év első negyedévének végig akár 3-3,5 százalékra emelkedhet a kamatszint.

A decemberben megjelenő inflációs jelentésben a korábbinál nagyobb pénzromlási ütem szerepelhet.

– hívta fel a figyelmet.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője felidézte, hogy MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt.

Az inflációs kockázatokat a külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet -kínálati súrlódásai okozzák – fejtette ki. Arra is kitért: az inflációnak érdemi lökést ad jövőre

• a minimálbér jelentős emelése mellett
• az szja-visszatérítés,
• a rendvédelmi állomány hathavi bónusza,
• az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint
• a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része.

Ezek a lépések mintegy 1200 milliárd forinttal növelik a háztartások jövedelmét.

A jövő év első negyedévében Suppan Gergely szerint 2,75 százalkig emelkedhet az alapkamat, amely az év végéig ezen a szinten maradhat. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak 2022 végére 4,05 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – jegyezte meg.

Az elemzők egyaránt felhívták a figyelmet arra, hogy az emelés mértéke nem nevezhető kiemelkedőnek például a cseh és a lengyel jegybank döntéseinek fényében, amelyek legutóbb 125, illetve 75 bázispontos emelést hajtottak végre.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kommentárjában azt írta:

Az erősödő inflációs nyomás miatt gyorsított vissza az MNB a korábbi kamatemelési ütemre.

Fontos információnak nevezte azt, hogy az egyhetes betéti tender kamatszintjét ismét az alapkamat fölé fogják emelni, erre már e hét csütörtökön sor kerülhet várakozása szerint.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemző azt emelte ki, hogy az ülés alapján „az ördög a részletekben rejlik”, hiszen a kamatemelés mellett…

…arról is döntés született, hogy a pénz és az árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamat felett alakítani.

Az egyhetes betét kamatáról pedig továbbra is heti szinten döntenek a jegybankban. Ez annyit jelent, hogy az alapkamat és az effektív bankközi kamatok szintje ismét elválhat egymástól, és az utóbbiak akár jóval magasabban is alakulhatnak – vélhetően nem függetlenül a forintárfolyam szintjétől. Vagyis a 30 bázispontos emelés tulajdonképpen nem is 30 bázispont – hanem akár magasabb is lehet – mutatott rá.

A monetáris politikai eszköztár tehát ismét bonyolódott az elemző szerint. Fontos eredménynek nevezte, hogy az MNB további eszközökkel és intézkedésekkel segíti a negyedév végén már szokásossá váló swap-piaci turbulenciák kezelését, ami növelheti a kamat transzmisszió hatékonyságát, ezáltal szintén erősítheti a forintot. Ennek megfelelően fenntartják a fokozatosan erősödő forint irányába mutató középtávú előrejelzésüket.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte: az emeléssel a monetáris politika nem vált szigorúvá Magyarországon, csak érdemben elmozdult az ultralaza irányultságtól.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő két ülésen további 25-25 bázispontos kamatemelés várható, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat és véget érhet a kamatemelési ciklus.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a legfontosabb üzenet változatlan: a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak.

Nyitókép: MTI.

Borult az utasbiztostási piac

A biztosítási termékek közül az utasbiztosítási piacot érintette leginkább a járvány, lényegében megszűntette. Harmadik negyedéves adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de 70-80%-nál kisebb csökkenésre nem számítunk – mondta Pandurics Anett MABISZ elnök.

A járvány alatt kevesebben, utána viszont sokkal többen ültek autóba

A kötelező biztosításokra elsősorban a kárgyakoriságon keresztül hatott: a második negyedévben 12%-kal jobb volt a kárráfordítás, de a nyár folyamán ez visszatért a válság előtti szintekre, hiszen a korábban tömegközlekedéssel közlekedők is autóba ültek.

Az online kötések húzták fel az életbiztosítási számokat

Az életbiztosításoknál a második negyedévben növekedés volt megfigyelhető, köszönhetően az online kötésnek. Nagyon tudatosak az ügyfelek: egyelőre nincs drámai pénzkivonás a biztosításokból, sőt jól alakulnak a számok. Erre magyarázatot adhat a rendkívül magas készpénztartás, hiszen így elsőre ahhoz nyúlnak az emberek.

Bőven lenne még hova fejlődni élet-, illetve nyugdíjbiztosítások tekintetében, hiszen elég komoly a lemaradásunk Európán belül a nyugdíjmegtakarítások terén.

Frissült a MABISZ Díjnavigátor

A biztosítók közül 11-en hirdettek új kgfb-tarifát január 1-jével. Évek óta egyre kevesebb autós – idén a magántulajdonban lévő személygépkocsik 17-18%-a – érintett az év végi kampányban. Mivel a meghirdetett tarifák igen komplexek, érdemes a MABISZ Díjnavigátor segítségével összehasonlítani azokat, amely eszköz a mai naptól már a 2021-es aktuális tarifákkal frissült.

A károkozói pótdíj egyelőre még magmaradt

Rengeteg félrevezető információ jelent meg az MNB elvárásaival kapcsolatban, emelte ki a MABISZ elnöke. Valójában a felügyelet azt fogalmazta meg, hogy a biztosítók megalapozott adatokkal támasszák alá tarifáikat, ami egy jogos elvárás. A károkozói pótdíj megszűntetéséről nincs szó, csak a túlzott, kiárazó tarifákat fogja vizsgálni az MNB.

Mivel a károsultak aránya mindössze 4-5% körül mozog, az ügyfelek 95%-át nem is érinti ez a kérdés.

A károkozói pótdíj a mostani tarifahirdetések alapján megmaradt, de mérséklődött.

Legjobban az egészségbiztosítókban bízunk

A MABISZ megbízásából, a Századvég Alapítvány által végezett felmérés eredményei szerint a biztosítók megítélése évek óta szinte töretlenül javul: a teljes piac elégedettségének mértékét tükröző Biztosítási Bizalmi Index (BIBIX) a tavalyi 51,9-es értékről idén októberre 55,8 értékre emelkedett– foglalta össze Pillók Péter, a Századvég piac és közvéleménykutatási igazgatója.

• A különböző biztosítástípusokkal kapcsolatos elégedettséget tekintve jelenleg az egészségbiztosítások állnak az első helyen, ezzel a legelégedettebbek a válaszadók (81,4 pont), ezt követi a balesetbiztosítás és a lakásbiztosítás 80,8, illetve 80,6 pontos indexértékkel.
• Legalacsonyabb az elégedettségi szint az utasbiztosítással rendelkezők körében, ennek értéke 78,4 pont a 100 fokú skálán.
• Az előző évhez képest a CASCO-val való elégedettség nőtt a leginkább (4,6 pontos növekedés).

Továbbra is népszerű a lakásbiztosítás

A biztosítástípusok közül változatlanul a lakásbiztosítás a legelterjedtebb, lakását a magyar felnőtt lakosság 73,9 százaléka biztosította, míg KGFB-je 70,7 százalékuknak, életbiztosítása 50,8, balesetbiztosítása pedig 46,6 százalékuknak van. Az előző évben tapasztalt enyhe növekedés után most enyhe csökkenés látható a lakosság biztosításokkal való ellátottsága terén.

A legnagyobb visszaesés a balesetbiztosítások kapcsán tapasztalható, ez esetben 10,2 százalékponttal csökkent a biztosítással rendelkezők aránya 2019-hez képest.

A demográfiai összefüggéseket tekintve többféle biztosítással rendelkeznek a 40-59 évesek, a magasabban kvalifikáltak, a Nyugat-Magyarországon élők, és a jobb anyagi helyzetűek.

Gépjárműbiztosítások 

A gépjárműbiztosítással rendelkezők 80,2 százaléka elégedett a biztosító eljárásával, a kapcsolattartás módjával és minőségével pedig 83,3 százalék.

• Gépjármű-káreseményről az elmúlt 5 évben az autósok 23 százaléka számolt be.
• A káresemény során károsultként jelen levő válaszadók 73,4 százaléka volt elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával.
• Károkozóként 70 százalékuk nyilatkozott hasonló módon saját biztosítójával kapcsolatban.

Alapjában véve elégedettek vagyunk a biztosításokkal

A nem gépjármű célú, egyéb biztosítások esetén is változatlanul magas az elégedettség: a szerződéssel kapcsolatban adott tájékoztatással a válaszadók 81,4, a kapcsolattartással pedig 83,7 százaléka elégedett. Egyéb biztosításhoz köthető káreseményről a válaszadók harmada számolt be, közülük 80 százalék elégedett volt a szolgáltatással.

Népszerűek az online megoldások

A járványhelyzet a lakosság 43,9 százalékát motiválta arra, hogy áttérjen az online ügyintézési és szerződéskötési módokra (bármilyen ügyben), míg kifejezetten a biztosítással rendelkezők körében a biztosítási ügyintézés kapcsán ez az arány 34,9 százalék.

A biztosítottak harmada tehát a járvány hatására nagyobb hajlandóságot mutat az online biztosítási ügyintézésre, mint korábban.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint májusban 8,7 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 6,1 százalékkal bővült. Az előző hónaphoz mérten 1,4 százalékkal nőtt az ipar kibocsátása a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: az ipar kifejezetten erős hónapot zárt májusban, ami még a várakozásokat is meghaladta. Az előző hónaphoz hasonlóan úgy tudott a magyar ipar kedvező eredményt elérni, hogy közben a német ipar gyengélkedett – mutatott rá. Regős Gábor közölte:

• Várakozásaik szerint az ipar teljesítménye a beruházások eredményeként az év egészében 5 százalék körüli ütemben növekedhet, és így a gazdaság bővüléséhez érdemben hozzá tud járulni.
• Kockázatot jelent azonban a külső környezet, például német gazdasági teljesítmény, és az amerikai-kínai kereskedelmi háború alakulása – vélekedett a Századvég szakembere.

ING

Virovácz Péter, az ING senior elemzője azt írta:

Nem csak a piaci várakozást felmúlva növekedett az ipari kibocsátás, hanem még gyorsult is az áprilisihoz képest.

Az első öt hónapban látott 6,7 százalék körüli magyar ipari növekedés fenntartása jelentős kihívás lesz a gyengélkedő külső környezet tükrében, emiatt inkább 6 százalék körüli növekedést vár az év egészére. A májusi korrekcióval a második negyedév eddigi ipari teljesítménye csak kis mértékben marad el az első negyedévitől, ugyanakkor továbbra is lassulás látszódik – írta.

• Bár a KSH előzetes adatközlésében túl sok részletet nem árult el, de azt igen, hogy a jó teljesítmény gyakorlatilag kizárólag az autóiparhoz köthető.
• Közben a másik két nagyobb feldolgozóipari ágazat, az elektronikai– és az élelmiszeripar átlag alatti bővülést mutatott fel.
• Virovácz Péter rámutatot: egyelőre Magyarországot érdemben még nem érte el a német feldolgozóipari összeomlás. Az április-májusi kiskereskedelmi és ipari adatok a GDP-növekedés második negyedéves lassulását támasztják alá Virovácz Péter szerint.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az adatokhoz fűzött kommentárjában szintén kiemelte, hogy:

A magyar ipar májusban is tudta tartani az előző hónapokban elért növekedési ütemet, annak ellenére, hogy a külső környezet kedvezőtlenül alakult.

Véleménye szerint a jelenlegi kilátások alapján idén 5 százalék körüli növekedés várható a magyar ipartól. Az év hátralévő részében az ipar teljesítményét két egymással ellentétes tényező határozza majd meg:

• Egyfelől az elmúlt években indult beruházások eredményeként érkező új kapacitások többletmuníciót adnak az ágazatnak.
• Ugyanakkor az egyik legfontosabb felvevőpiac, az európai gazdaság gyengélkedik, ami kedvezőtlenül érinti a magyar termelést- fejtette ki. Erre utal szerinte az is, hogy több gyártóbázis rövidített munkahetet vezet be.
• Az első öthavi adatok alapján az új kapacitások kompenzálni tudták a lanyha külső keresletet. A kérdés az, hogy ezek a többletkapacitások meddig tudják ellensúlyozni a visszafogott exportkeresletet – írta Németh Dávid.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a legfrissebb ipari adatok ismét arra szolgáltattak bizonyítékot, hogy:

A szektor teljesítménye meglehetősen ellenállónak tűnik, dacára az európai gazdasági lassulásnak és az üzleti bizalom romlásának.

Ez a szintén pénteken publikált, jóval a várakozások alatt maradó német ipari rendelési adatok tükrében még inkább feltűnik. Az erős hazai beszerzésimenedzser-index adatok, illetve a korábbi időszakokban végrehajtott, most termőre forduló beruházások azt sugallják, hogy rövid távon maradhat a jó ipari teljesítmény.

• A szektor így az idei évi gazdasági növekedés fontos hajtóerejét jelenti majd várakozásunk szerint – írta az elemző. Megjegyezte, hosszabb távon azonban az egyik legfontosabb kérdés, hogy a német gazdasági lassulás mennyire lesz tartós.
• Amennyiben ugyanis főbb exportpiacaink tartósan gyenge növekedési pályára kerülnek, ennek hatásait előbb-utóbb a magyar ipar is megérezheti, ami a növekedés alacsonyabb pályára kerülését sugallja.

 A tavaly októberi 3,8 százalékos inflációs adatot leszámítva a fogyasztói árak 2013 januárja óta nem emelkedtek ilyen mértékben egy év alatt. A maginfláció 3,8 százalékra emelkedett márciusban a februári 3,5 százalékot követően, utoljára 2012. decemberben volt ennél magasabb, 4,9 százalékos.

Takarékbank, Suppan Gergely

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az idényáras élelmiszerárak és a dohánytermékek árának vártnál gyorsabb növekedésével magyarázta, hogy a várakozásokat lényegesen meghaladó mértékben ugrott meg az infláció márciusban. Az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja a maginfláció emelkedése, amit az adószűrt maginfláció is követett.

Amennyiben a 3,5 százalékos adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a monetáris tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével. Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében.

A takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban is 4,0 százalék közelében lehet az infláció alapvetően amiatt, hogy tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára. A tavalyi év közepétől látott üzemanyagdrágulás miatt azonban az idei év közepére megint 3 százalék közelébe kerülhet az infláció, majd decemberben az üzemanyagárak tavalyi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe ugorhat, így a Takarékbank elemzői éves átlagban 3,4 százalékosra emelték az idei inflációs várakozásukat a tavalyi 2,8 százalék után.

K&H Bank, Németh Dávid

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője általánosságban megállapította, hogy a reálbérek emelkedése és ezzel összefüggésben a belső fogyasztás élénkülése inflációs kockázatot jelent. Az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk, már az év első két hónapjában is megfigyelt, átlagot meghaladó mértékű drágulása járult hozzá az infláció márciusi gyorsulásához.

A szakember szerint az idén márciusban lehetett csúcson az éves infláció, a következő hónapokban a bázishatás miatt lassulásra lehet számítani, ugyanakkor az év végén – novemberben és decemberben – újból gyorsulás várható. Ezzel párhuzamosan a maginfláció más pályát futhat be, a belső komponensek – fogyasztás és béremelkedés – miatt akár gyorsulhat is a következő hónapokban.

A K&H vezetője szerint az MNB inflációs alapmutatói is megerősítik, hogy a belső komponensek által vezérelt inflációs nyomás nő. Amennyiben ezek az irányzatok a következő hónapokban folytatódnak, a jegybank monetáris politikai szigorításokkal reagálhat.

– tette hozzá.

CIB Bank, Jobbágy Sándor

A CIB Bank Jobbágy Sándor elemző által az MTI-nek megküldött előrejelzése szerint 2019-ben az éves átlagos teljes infláció várhatóan csak mérsékelt emelkedést mutat majd a 2018-ashoz képest, 3,1-3,3 százalék körül lehet, de az MNB monetáris politikája szempontjából továbbra is kiemelten fontos maradhat az adószűrt maginfláció alakulása.

Amennyiben a következő hónapok maginflációs számai további emelkedést mutatnak a 3 százalék fölötti tartományban és a következő negyedéves Inflációs jelentésben további emelkedést mutatnak a 2020-as inflációs előrejelzések is, úgy további likviditásszűkítési intézkedéssel és esetleges az egynapos betéti kamatemeléssel reagálhat a jegybank.

Az adatfüggő üzemmódban lévő monetáris politika azonban várhatóan továbbra is csak a minimálisan szükségesnek látszó szigorító lépésekkel fog előrehaladni.

Századvég, Regős Sándor

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője az éves infláció 0,6 százalékpontos márciusi emelkedéséből 0,4 százalékpontot, azaz kétharmadot az üzemanyagok drágulásának élénkülésével magyaráz. Hangsúlyozta, hogy az áremelkedés mértéke megközelíti a jegybank inflációs célsávjának felső szélét. Megjegyezte, az élénk belső kereslet felfelé húzta az árakat, míg a gyenge külső árnyomás alig tudta fékezni az árnövekedést.

A Századvég arra számít, ha fennmaradnak a mostani inflációs folyamatok, akkor a júniusi kamatdöntő ülésén további szigorításról dönt a monetáris tanács. Ebben az esetben kismértékben 3 százalék felett alakulhat az éves infláció. Az inflációs folyamatok fékeződését nagyban segíthetné a forint erősödése.

– jegyezte meg Regős Gábor.

Foto: Pexels

Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők több mint kétharmada (67 százaléka) 5 éves megtakarítási időtávon belül gondolkodik, és minél több a biztosítások száma a háztartásban, jellemzően annál hosszabb idejű megtakarítással rendelkeznek.

33-34-33

A magyar lakosság 33 százaléka rendszeresen, 34 százaléka esetenként, 33 százaléka azonban egyáltalán nem tesz félre rendszeres jövedelméből. A magukat jó anyagi helyzetűnek meghatározók körében is csak 46 százalékos a rendszeresen megtakarítók aránya, ami azt mutatja, hogy nemcsak az anyagi helyzettől függ a pénzügyi magatartás.

Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők körében a folyószámla (41 százalék) és a készpénz (37 százalék) szerepelt a legmagasabb említési aránnyal. A lekötött, kamatozó megtakarítási formákat 8 és 24 százalék közötti arányban említették a válaszadók.

Magasabb pénzügyi tudatossággal

A magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodó lekötött eszközök használói jellemzően azok, akik közép- és hosszú távú megtakarítási időpreferenciával rendelkeznek, rendszeresen takarítanak meg, életkor szempontjából pedig a 40 év feletti generációk felülreprezentáltak – írták. Ezzel szemben a készpénz mint legkevésbé tudatos megtakarítási forma említése a 18-29 évesek, az eseti és az 1 évnél rövidebb időre megtakarítók esetében volt átlagon felüli.

Az államtól várjuk a megoldást

A felmérés szerint a magyarok fele (48 százalék) az államtól várja a jövedelmét nyugdíjas éveire. Az állami nyugdíjat megjelölők esetében a legfeljebb eseti megtakarítással és az alacsony pénzügyi tájékozottsággal rendelkezők voltak felülreprezentáltak. A nyugdíjcélú pénzügyi termék (30 százalékos említés), valamint az egyéb megtakarítás (26 százalékos említés) már magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodik. A nyugdíjas korban végzett további munkát a válaszadók 27, a családi gondoskodást pedig 14 százaléka jelölte meg.

A hűséges ügyfelek esete

Minden második megtakarítással rendelkező (51 százalék) veszi figyelembe, hogy jár-e állami támogatás az adott pénzügyi termékhez.

• Jellemzően a rendszeres megtakarítással rendelkezők (60 százalék), valamint a közép- és hosszú távra megtakarítók (58-61 százalék) számára fontos az állami támogatás mint termékelőny.
• Egy megkötött banki vagy biztosítási szolgáltatást követően az ügyfelek csupán 7-12 százaléka figyeli rendszeresen a konkurens szolgáltatók ajánlatait, további egyharmaduk alkalmanként végez összehasonlítást.
• Az ügyfelek kevesebb mint ötöde (15-18 százalék) váltott szolgáltatót 5 éven belül, így összességében elmondható, hogy egy termék vagy szolgáltatás melletti döntés után az ügyfelek többsége hűséges marad az adott bankhoz vagy biztosítóhoz.

A biztosítás fontos

A lakosság döntő többsége fontosnak tartja, hogy biztosítással rendelkezzen:

• élete, egészsége biztosítását 61 százalék, vagyontárgyai biztosítását 53 százalék tartja kiemelten fontosnak,
• élete első (nem kötelező) biztosítását a megkérdezettek 47 százaléka még 25 éves kora előtt megkötötte, mindössze 14 százalék mondta azt, hogy még soha nem kötött biztosítást.

A lakosság biztosítási ismereteit tekintve az elmúlt években nem történt jelentős változás:

a megkérdezettek átlagosan négyféle biztosítást tudnak spontán módon felsorolni, a legismertebb biztosítástípusok továbbra is a lakás-, az élet- és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

Photo by Ivan Akimenko on Unsplash

Jó meghatározhatók a termékfejlesztési irányok

Csupán minden negyedik ember használ, vagy használt már vezetéstámogató, utazássegítő, fitness/egészség, illetve „okos otthon” applikációt. Az ő preferenciáik alapján

Egyértelműen a gépjármű, illetve az utasbiztosítások felé érdemes kijelölni a digitális termékfejlesztési irányokat

Előbbieket ugyanis már a pozitív választ adók 67 százaléka, utóbbiakat pedig 53 százalékuk használta, állapította meg a Századvég kutatása.

Van aki önként is adná az adatait

• A lakosság hat százaléka hallott már olyan biztosításról vagy kapcsolódó szolgáltatásról, amely a digitális technológiára épül.
• A válaszadók 36 százaléka járulna hozzá ahhoz, hogy a biztosítók adatot gyűjthessenek egészségi állapotáról vagy épp vezetési szokásairól. 
• Az adatgyűjtésért cserébe leginkább csak díjkedvezményt, illetve személyre szabott ajánlatot várnának el.
• A gyűjtendő adatok köre sem mindegy, de lényegében nincs komoly különbség a vezetéshez, életvitelhez, egészséghez, illetve utazáshoz kapcsolódó adatok között.

Adatlopásból származó kockázatok

Leginkább attól félünk, hogy a biztosítóval megosztott adatainkhoz mások illetéktelenül hozzáférhetnek:

• A válaszadók 56 százaléka nagyon, vagy inkább tart ettől, és mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy megosztott adatai teljes biztonságban vannak.
• Ugyanakkor 21 százalék azok aránya, akik nyitottnak bizonyultak egy adatlopás, illetve vesztés, adattal való visszaélés esetén kártérítést fizető biztosítás iránt.

Innovatív biztosítási formák

• A kisebb kockázatközösségekben működő, vezetési szokások alapján kialakított biztosítás a válaszadók 36 százalékának kelti fel az érdeklődését, míg 30 százalék teljesen, 25 százalék pedig inkább elutasítja azt.
• Azok a lakásbiztosítások, ahol 1) a teljes ügyintézési, kárbejelentési folyamat mobilapplikáción keresztül történik, 2) kifejezetten gyors a kártalanítás, és 3) a kármentes időszakra fizetett díj egy részét karitatív célra utalja a biztosító, a válaszadók 40 százalékának tetszett, 50 százalék viszont inkább elutasító volt.

A leginkább az egyes értéktárgyakra, akár csak pár napos időre szóló biztosítások felé nyitott a hazai piac, ez a koncepció a megkérdezettek felének tetszett.

Gyors kárkifizetést várnak az online bejelentett károkért cserébe

• A válaszadók többsége az online kárbejelentésért cserébe kapott gyors kifizetést találta legvonzóbb termékjellemzőnek.
• A második helyen a teljesen mobilapplikáción keresztül zajló ügyintézés végzett.
• A legkevésbé a ki nem fizetett összegek karitatív célú felajánlását, illetve a kisebb kockázatközösségben kezelt, közösen fizetett biztosításokat találták vonzónak a válaszadók.

Ezek miatt az okok miatt intéznénk online

Minden második ember – 49 százalék – szívesen kötne valamilyen online csatornán biztosítást, leginkább KGFB, lakás-, illetve utasbiztosítást.

• A hosszabb távra szóló biztosítások esetén csökken ez a hajlandóság, az online biztosítások iránt nyitottak mindössze negyede kötne így életbiztosítást.
• Összességében nézve a jelek szerint leginkább a mindennapos ügyintézés, kárügyintézés, kötés előtti díjkalkuláció és előzetes tájékoztatás céljaira vennék igénybe az online csatornákat.

Sok időt viszont nem akarunk tölteni vele

• Érdekes és érthető, hogy az ügyfelek nem szeretnének túlzottan sok időt fordítani egy biztosítás megkötésére: utasbiztosítást átlagosan maximum 16 perc, gépjármű biztosítást (KGFB és Casco) legfeljebb 21 perc alatt szeretnének kötni.
• A komplexebb termékek esetében valamelyest emelkedik az ideális időintervallum: lakásbiztosításra átlagosan 30 percet, életbiztosításra 32 percet szánnának legfeljebb a válaszadók.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!