A Deloitte Center for Financial Services publikálta a globális biztosítási iparág 2020-as évét vizsgáló tanulmányát, melyben 200 biztosító felsővezetőjét kérdezték arról, hogyan alkalmazkodott cégük a COVID-19 teremtette helyzethez, milyen fejlesztési fókuszokat és a szervezeti működést érintő változásokat határoztak meg 2021-re. A kutatásba a 2019-ben legalább 1 mrd USD árbevételt elérő vállalatok kerültek be, ezen belül egyelő arányban vizsgáltak biztosítókat az észak-amerikai, európai és APAC (Ázsia és Csendes-óceáni térség) régióból.

Költségkontroll: 11-20% közötti költségcsökkentés várható 2021-ben

A kutatás alapján a biztosítók vezetői a koronavírus krízis hatására kiemelt hangsúlyt fektetnek a költségek további racionalizálására 2021-ben. Ez várhatóan a projektportfólió átstrukturálásában, a COVID-19 előtti beruházások késleltetésében vagy újraskálázásában mutatkozik meg. Mindennek célja a forrásteremtés a gyorsabb innovációt és növekedést elősegítő törekvések számára, melyek fókusza azonban régiónként eltér.

Értékesítés: új termékek és igények, fókuszban a digitalizáció

Az értékesítés fő fejlesztési irányaként a megkérdezett vezetők 40 százaléka a távértékesítési csatornák, valamint a szervezet digitális készségeinek fejlesztését, és a UI (felhasználói interfész) felhasználóbarátabbá tételét határozta meg. Az online értékesítés várakozásaik szerint stabil, még jelentősebb csatornává válik a jövőben.

Ez utóbbi tendencia a magyar piacon is észlelhetően erősödik, melynek indikátora a koronavírus, illetve a digitális érettség növekedése szervezeti és felhasználói oldalon egyaránt.

 – mondta el Gyuró László, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Az észak-amerikai és európai biztosítók szerint a járvány hatása nem hagyja érintetlenül a termékfejlesztést sem: előtérbe kerülhetnek a paraméterezhető biztosítások, melyek nem a kármérték, hanem a kiváltó esemény intenzitása alapján fizetnek. Ezt a terméktípust korábban vagyoni károk fedezésére és katasztrófabiztosításoknál használták, azonban új alkalmazási területként a vállalkozásokat érintő IT leállásokból származó üzleti károk biztosítására is használhatják. Az APAC régió biztosítói a valós idejű monitoringgal egybekötött, használatalapú biztosítások kiterjesztését jelölték meg top termékfejlesztési prioritásként 2021-ben.

Kockázatelbírálás és kárkezelés: automatizáció és adatelemzés

A kutatásba bevont biztosítók jelentős része a hagyományos kockázatelbírálási folyamat megújításának kezdeti szakaszában jár, a munkaigényes adatgyűjtési és feldolgozási feladatok automatizációjára fókuszál. A következő lépés a mesterséges intelligencia alapú, prediktív kockázatbecslési modellek alkalmazása lehet, mellyel kiterjeszthető a kockázatbecslési funkció a vállalaton belül, ezt azonban egyelőre távlati célként határozták meg a biztosítók.

A járvány hatására felerősödött a kárbejelentés és a kapcsolódó interakciók online térbe terelődése. A megkérdezettek az új helyzetre reagálva nem a további virtualizációra, hanem a kárkezeléshez kapcsolódó fejlett adatelemzési képességek megalapozására és fejlesztésére helyezik a hangsúlyt a következő másfél évben.

Felszínre kerültek a hiányosságok

A biztosítók 79 százaléka úgy véli, hogy a vírushelyzet rámutatott digitális készségeik és transzformációs terveik gyenge pontjaira. Ezzel összhangban 95 százalékuk törekszik a digitális átalakulás gyorsítására, hogy erősítse a szervezet rugalmasságát, ellenállókészségét a következő 6-12 hónapban.

Kiberbiztonság a dobogón

A válaszadók közel kétharmada a kiberbiztonsági költések növelését tervezi 2021-ben.

A digitalizáció és a távmunka előtérbe kerülésével fokozódik a biztonsági incidensek kockázata, mely válaszlépésre készteti a biztosítókat. A távoli munkaállomások és a felhasználói interfészek számának növekedésével erősödnie kell a hálózati végpontok védelmének, nagyobb hangsúlyt kaphat zero-trust megközelítés (hálózaton belül vagy kívül elhelyezkedő, erőforrás-hozzáférést igénylő kommunikációs partnerek előzetes ellenőrzése és jóváhagyása) és az ún. „security by design” alapelv, ami a biztonságot a tervezési szempontok közé emeli. Emellett a megkérdezett társaságok több mint 50%-a az adatbiztonsággal kapcsolatos kiadások növekedését várja a 2021-ben.

– mondta el Szathmáry András, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Lendületet vesz a felhő migráció

A felhő transzformáció a várakozások szerint gyorsulni fog az iparágban 2021-ben. Bár a felhő-alapú számítási kapacitások és szolgáltatások igénybevétele a koronavírus előtt is növekvő tendenciát mutatott, ezt a költségracionalizálási törekvések tovább ösztönözhetik. A felhő megoldások bevezetése emellett támogathatja az IT agilitásának emelkedését és az elemzési képességek gyors és költséghatékony kiépítését is.

Hogyan tovább?

Az elmúlt évtized digitalizációs és költségcsökkentési trendjei továbbra is érzékelhetőek lesznek az iparágban, azonban tartalmi elemeik némileg újra lettek priorizálva. A biztosítók a koronavírus hatására kénytelenek voltak meglépni régóta halogatott digitalizációs fejlesztéseket. A következő lépés a helyzet konszolidálása, melynek fókusza az új fejlesztések működésének stabilizálása, az új adatforrások kiaknázása, illetve a digitalizációval megjelenő új, vagy erősödő kockázatok kezelése.

A Deloitte szakértői szerint a kialakult pandémiás helyzet lehetőséget is tartogat a biztosítói szektor szereplői számára, amelyeket megragadva könnyebb lehet a kilábalás a nehézségekből és a járvány elültével gyorsabb lehet a fellendülés. Szakértőink összegyűjtötték, melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel a COVID-19 járvány idején szembe kell néznie a biztosítóknak.

A három legnagyobb kihívás

1. Átalakuló ügyféligények

A járvány hatásai miatt egyik napról a másikra vállalkozások ezrei mentek csődbe, munkahelyek százezrei szűntek meg. A rendkívüli helyzet miatt az ügyfelek kérdéseikkel megrohanták a biztosítók ügyfélszolgálatait. Mivel a korlátozások miatt személyes ügyintézésre nem volt lehetőség, a roham értelemszerűen az addig csak kiegészítő megoldásként használt alternatív kommunikációs csatornákat érte. A megnövekvő érdeklődést ráadásul úgy kellett kezelni, hogy a járványügyi előírások miatt a biztosítók munkatársainak is otthonról kellett dolgozniuk.

Az ügyfelek vagy arról érdeklődtek, hogy kockázati biztosításuk milyen védelmet jelent a koronavírus fertőzés ellen, vagy a bizonytalan helyzetre való tekintettel megtakarítási szerződéseiket igyekeztek díjcsökkentéssel, szüneteltetéssel vagy megszüntetéssel átalakítani. Ez különösen érzékenyen érintette a szektort, hiszen a Deloitte közép-kelet-európai iparági tanulmánya szerint 2015-2018 között az élet üzletág GWP-je (összes bruttó díjbevétel) évente átlag 2,8 százalékkal csökkent, amin a mostani helyzet csak tovább ronthat. Számítani lehet ugyanis arra, hogy a háztartások a járvány lecsengése után érkező elkerülhetetlennek látszó gazdasági recesszió miatt kénytelenek lesznek hozzányúlni a megtakarításaikhoz vagy legalábbis újragondolni befektetési stratégiájukat.

2. Szűkülő üzleti lehetőségek

A pandémia komoly pánikot okozott a pénz- és tőkepiacokon. A Morgan Stanley-féle MSCI index értéke márciusban 30 százalékot zuhant mindössze egy hét alatt, a Goldman Sachs a második negyedévben 40 százalékos európai GDP-csökkenést is elképzelhetőnek tart. Mindez már rövid távon érzékenyen érinti a biztosítótársaságok befektetéseit is. A kedvezőtlen hozamkilátások miatt arra is számítani lehet, hogy a megtakarítási szerződéseik mellett kitartó, fizetőképes ügyfelek is más befektetési lehetőségek után nézhetnek. Ráadásul a globális turizmus leállásával a biztosítótársaságoknak olyan bevételekről is le kellett mondaniuk, mint a komoly bevételt termelő utasbiztosítások vagy autóbérléshez kapcsolódó biztosítások.

3. Az értékesítői hálózat leépülése

A befektetési vagy unit-linked termékek volumenének csökkenése érzékenyen érinti mind a függő, mind a független hálózatok működését. Az ügynököknek már az elmúlt években is drasztikus jutalékcsökkenést kellett elszenvedniük, és ez a tendencia a szűkülő üzleti lehetőségek miatt tovább nőhet. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kijárási korlátozások, a személyes interakciók számának csökkenése miatt az értékesítői tevékenység rendkívüli mértékben megnehezült.

A megoldás: digitalizáció!

A COVID-19 vírus miatt bevezetett korlátozások digitális lépéskényszerbe hozták a biztosítási szektort, ahol korábban nem volt bevett gyakorlat sem a távoli munkavégzés, sem az online ügyfélszolgálati megoldások használata. A társaságok kényszerből régóta halogatott fejlesztéseket pörgettek fel. Rövid távon a digitalizáció fókuszában érthető okokból a távoli munkavégzés feltételeit (infrastruktúra, eszközpark, alkalmazások, folyamatok) kellett megteremteni. Hasonlóan fontos lépés a digitális ügyfélkiszolgálás erősítése, miután a korlátozások miatt a telefonos és online csatornák szerepe nagyban felértékelődött. A kárbejelentések és szemlék az online térbe költöznek, az alapszinten implementált chatbotok továbbfejlesztése megkezdődött, terjed a digitális aláírások használata. Sok, korábban már ismert és bevezetett eszköz most bizonyíthatja jövőállóságát, mint például az elektronikus dokumentumkezelés, a modern contact center szolgáltatások vagy az automata telefonos kezelő rendszerek (IVR)

– foglalta össze a változások lényegét Szathmáry András, a Deloitte Technológiai üzletágának szenior menedzsere.

A digitális eszközök jó szolgálatot tehetnek az ügyfelek megtartásában is. A biztosítótársaságoknak fel kell készülniük, hogy gyakoribbak lesznek a díjelmaradások, emelkedni fog a díjcsökkentési, díjszüneteltetési és visszavásárlási igények száma. Ilyen helyzetben versenyelőnyt biztosíthat az előrejelzésre alkalmas elemzési módszerek használata az ügyfélportfólió vizsgálatához, ügyfélmegtartási képességük erősítéséhez, a járvány okozta lemorzsolódás enyhítéséhez. Szakértői vélemények szerint hosszú távon arra kell a vállalatoknak berendezkedniük, hogy a jelenlegihez hasonló helyzet bármikor bekövetkezhet. A mély, analitikus-szintű ügyfélismeret ebben a helyzetben felértékelődik. Az online sales tevékenység eddig csupán hasznos kiegészítője volt az értékesítési mixnek, most azonban az értékesítési stratégia egyik legfontosabb frontjává alakult. Adatelemzéssel, a ráépülő célzott kampányokkal az ügyfelek személyre szabott, omnichannel alapú kiszolgálása erősödni fog, ami jó lehetőséget kínál a digitális értékesítés további erősödésére.

Mi várható hosszabb távon?

Nem kétséges, hogy hosszabb távon a biztosítási szektorban is az informatikai beruházások további növekedése várható. Azonban a járvány elmúltával számtalan kérdést kell megválaszolniuk a folytatást illetően. Hogy csak néhány példát említsünk: Hogyan lehet fenntartani a szolgáltatás magas minőségét? Szükséges-e a személyes értékesítés minden mozzanatának leképezése online? Hogyan fogja a szektor használni a szükséghelyzetben bevezetett digitális újításokat? Hogyan tud felkészülni a gazdaság újbóli felélénkülésére csökkentett kapacitások mellett? Hogyan rendeződnek a piaci viszonyok a járvány végeztével? Egy azonban biztos: a jelenlegi helyzet során megszerzett tapasztalatok kijelölhetik az iparág számára azon digitalizációs fejlesztések irányát, amelyek támogatják az elkövetkező évek kihívásainak megválaszolását is.

– közölte a szakértő.

A Deloitte Magyarország COVID-19: Hogyan enyhíthetőek a biztosítók nehézségei? című elemzése teljes terjedelmében itt olvasható.