Orbán Viktor azt mondta: biztos abban, hogy ha a szankciókat holnap reggel megszüntetnék, akkor azonnal, egy lépésben legalább a felére csökkenne az infláció, és elkezdene visszatérni a 2-3 százalékos tartományba.

Emlékeztetett: tíz szankciós csomag van már mögöttünk, ami „tíz véres csatát” jelent politikai értelemben, amikor a magyar érdekekért ki kellett állni, és a külügyminiszter vezetésével ezeket a csatákat „sikeresen le is hoztuk”.

Megerősítette: a kormány meghozta azt a húsz intézkedést, amelyek eredményeképpen az év végére, december 31-re az infláció mértéke tíz százalék alá megy, egyszámjegyű lesz.

Hozzátette: ezek a döntések – amelyekkel meg akarja védeni a kormány a családokat, a nyugdíjasokat, a kis- és középvállalkozásokat – széles körű elfogadottságnak örvendenek és abban is egyetértés van, hogy meg is fogják hozni az eredményt. Az a kérdés, hogy milyen ütemben, de az év végéig biztosan – mondta Orbán Viktor.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Semjén Zsolt a Mondj nemet a szankciókra! című országjárás keretében tartott fórumot megelőző sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: nem lehet csupán az orosz-ukrán háborút okolni az energiaárak drasztikus emelkedéséért; a háború miatt felment a gáz ára 100 dollárra, de amikor Brüsszel „elkezdte pengetni a szankciókat”, az szinte azonnal 200-350 dollárra emelkedett.

Hozzáfűzte: látszik, hogy Oroszországot nem rendítették meg a szankciók, hiszen az olajat gond nélkül eladják Kínának és Indiának, abból pedig, hogy kevesebb gázt értékesítenek, nem lesz kisebb a bevételük; a magasabb árak miatt kétszer akkora lett a hasznuk, mint amekkora korábban volt.

Az európai emberek védelmében át kell gondolni a szankciós politikát, Magyarország semmit nem fog támogatni, ami a magyar emberek, a magyar gazdaság energiaellátását veszélyezteti – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt kijelentette: nem támogathatnak olyan szankciókat, amelyek az európai unió valamennyi polgárának rosszak, ártalmasak.

Ugyanakkor a kormány kötelességének érzi, hogy a kialakult nehéz helyzetben segítse a magyar embereket – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért vezették be az ársapkákat, a kamatstopot, indították el a gyármentő programot, és nyújtanak az átlagfogyasztás mértékéig minden magyar család számára havonta 181 ezer forint értékű támogatást a rezsicsökkentés keretében.

Kiemelte: Magyarország továbbra is a béke pártján áll, az orosz-ukrán háború esetleges eszkalálódása az egész világot veszélyezteti, ezért orosz-amerikai tárgyalásokra, mielőbb tűzszünetre és béketárgyalások megindítására van szükség, ha pedig mindez megtörténik, akkor az energiaárak is csökkenhetnek.

Mi ügyesebbek vagyunk a gázbeszerzésben önállóan, mint ha másokra várnánk

– indokolta a kormányfő, hogy Magyarország miért nem vesz részt a közös uniós vásárlásban. Az ország csak rosszul járna azzal, ha bekapcsolódna a közös folyamatba, így azt támogatta, hogy a részvétel önkéntes legyen – fejtette ki.

A miniszterelnök az uniós szolidaritási mechanizmus tervét is bírálta. Hangsúlyozta: Magyarország nem támogatja annak kötelezővé tételét, hogy

miután az ország megoldotta az egész éves gázellátását, át kelljen adnia gázt azon országoknak, amelyek erre nem voltak képesek,

mert támogatták az Oroszországgal szembeni szankciókat.

Nyitókép: MTI / Archív.

Megugrottak a hitelkártyás tartozások

A Bank of England adatai szerint a hitelkártya-tartozások 1,5 milliárd fonttal 59,5 milliárd fontra ugrottak februárban, aminek következtében a fedezetlen hitelek teljes összege az előző hónaphoz képest 90%-kal 1,9 milliárd fontra nőtt.

A jegybank szerint az emelkedés az összes fedezetlen hitel éves növekedési ütemét 3,2%-ról – kétéves csúcsra – 4,4%-ra emelte, így a fogyasztási hitelek teljes fennálló egyenlege 199,5 milliárd fontra nőtt.

Fűtés vagy élelmiszer?

A vásárlók zöme főleg az olcsóbb szupermarketeket – például a Lidl-t vagy az Aldi-t – részesíti előnyben. Egyre több család állítja, hogy választania kell az étkezés és a fűtés között. A jótékonysági szervezetek szerint aggasztó, hogy a lakosság egyre többet költ a hitelkártya-keretek terhére. 

Aggodalomra ad okot, hogy egyre többen kényszerülnek hitelfelvételre, hogy fedezzék a folyamatosan növekvő kiadásaikat; mindez csak további problémákat fog generálni, amikor a törlesztés esedékessé válik.

– nyilatkozta Joanna Elson, a Money Advice Trust vezérigazgatója.

A liberálisok nincsenek meglepve

A Liberálisok szerint a helyezt nem túl rózsás. A pénzügyminisztérium szóvivője, Christine Jardine szerint nem meglepő, hogy az érintettek a hitelkártyákhoz nyúlnak, hiszen a kormány a „lopakodó adóipolitikájával” már amúgy is megkurtította háztartások jövedelmét:

Egyre több embernek nem lesz más választása, mint a hitelkártyákhoz folyamodni, amivel hosszú távon jelentően növelik a megélhetési költségeiket.

– vélekednek a Liberálisok; tegyük hozzá, hogy más válságkezelési opciót – mint például a rezsicsökkentést – nem említették.

A „két válság” között visszatért a bizalom

Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy az Omicron-változatra vonatkozó korlátozások feloldását követően visszatért a fogyasztói bizalom, emiatt a hitelkártyás kiadások növekedésnek indultak, később viszont váratlanul beütött az ukrajnai orosz invázió. 

Paul Dales, a Capital Economics tanácsadó cég brit vezető közgazdásza a következőket mondta:

Valószínűbb, hogy a háztartások bíztak abban, hogy hitelt vegyenek fel, és valamivel többet költsenek, és/vagy hajlandóak voltak megtakarításaikat felhasználni a kiadásaik fedezésére.

Samuel Tombs, a Pantheon Macroeconomics tanácsadó cég vezető közgazdásza azonban azt mondta, hogy a fogyasztói bizalom január és március közötti összeomlását és a jelzáloghitelezés meredek lelassulását a legtöbb háztartás esetében az óvatosság jeleként kell értékelni.

A fogyasztási hitelfelvétel februári nagymértékű növekedése – 2018 áprilisa óta a legnagyobb – valószínűleg azt tükrözi, hogy a háztartások igyekeznek fenntartani fogyasztásukat egy olyan időszakban, amikor a rendelkezésre álló reáljövedelem meredeken csökken, nem pedig költekezésbe kezdenek.

– mondta.

• A banki adatok azt is mutatták, hogy a fogyasztók hitelfelvételi törekvéseit februárban alacsonyabb hitelkamatok is segítették, annak ellenére, hogy a jegybanki alapkamat december és február között 0,1%-ról 0,5%-ra emelkedett.
• A hitelkártya-kamatlábak átlagosan 18,26%-ot tettek ki, 0,29 százalékponttal, míg a normál hitelhiteleké 6,23%-ról 6,14%-ra csökkent.