A makrogazdasági és geopolitikai tényezők okozta volatilitás az utóbbi időben uralta az üzleti környezetet, és olyan módon tette próbára a piaci szereplőket, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt.

Ilyen körülmények között nem csupán a növekedési, hanem az inflációs, államháztartási, külkereskedelmi előrejelzések is több bizonytalanságot hordoznak.

Gazdasági növekedés: enyhe bővülési ütem 2023-ban

A Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központ elemzői a 2022. évi GDP növekedési előrejelzésüket 5,3 százalékról 4,8 százalékra csökkentették, azonban az idei évit 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték. A hazai GDP a tavalyi harmadik negyedévben bekövetkezett csökkenés miatt – amit elsősorban a mezőgazdasági kibocsátás meredek visszaesése okozott – nagy valószínűséggel technikai recesszióra lehet számítani, ami azonban mérsékelt lehet, a fűtési szezon lefutásával pedig a második negyedévtől ismét növekedésre számítunk. Az ukrajnai háború közvetlenül és közvetve is negatívan hat a hazai növekedési kilátásokra, a konfliktus begyűrűző hatása a termelési láncokra, energia-, nyersanyag- és élelmiszerellátásra kiszámíthatatlan. A 2023-as magyar gazdasági növekedés kilátásait pozitív és negatív irányú kockázatok egyaránt övezik.

Ha a mérföldkövek teljesítésével sikerül teljesen felszabadítani az uniós pénzeket, Európának sikerül elkerülnie az energiaválságot, az energiaárak csökkennek a jelenlegi szintekhez képest, illetve a mezőgazdaság is a vártnál jobban teljesít, elindulhat egy enyhe bővülés 2023-ban.

– mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági vezető elemzője. A növekedést támogatja továbbá az új ipari kapacitások folyamatos üzembe helyezése is.

A gazdasági növekedésre ugyanakkor érdemi kockázat jelent az orosz gázszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, ami számos ágazatot leállásra kényszeríthet, ezzel a hazai termelést is meredeken visszafogná, és újra elszálló energiaárakhoz vezetne. A hazai gazdaság földgáz iránti kitettsége azonban erőteljes kockázatot jelent, ami jelentősen rontja a hazai gazdasági szereplők elkölthető jövedelmét.

Kedvező ugyanakkor, hogy egyelőre sikerült elkerülni az akut energiaválságot az európai gáztárolók kellő mértékű feltöltöttsége, a szokásosnál enyhébb őszi és téli időjárás, valamint az ipari, lakossági, kormányzati fogyasztók alkalmazkodása miatt. Ráadásul idén várhatóan nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli mértékű aszály, ami tovább javíthatja a gazdasági kilátásokat.

– fogalmazott Suppan Gergely.

Infláció: 2023 végére egyszámjegyű lehet

Az infláció tavaly decemberi 24,5 százalékos értéke mellett – amelyet elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése és az élelmiszerárak gyorsuló emelkedése okozott – 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

A következő hónapokban azonban már érvényesülnek a bázishatások. Továbbá, mivel a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt.

– tette hozzá Suppan Gergely.

Emiatt a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésre, év végére egyszámjegyű inflációra számítanak. 2023-ban éves átlagban 17,5 százalék lehet az infláció.

Kétszámjegyű bérnövekedés, ingadozó foglalkoztatás, csökkenő fogyasztás

Összességében csupán mérsékelt változások várhatóak 2023-ban a munkaerőpiacon. Kissé csökkenhet a foglalkoztatás, míg a munkanélküliségi ráta átmenetileg enyhén emelkedhet (2022: 3,6% és 2023: 3,9%), majd újra mérséklődést mutathat a következő években.

A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, azonban nemzetgazdasági szinten a bérek növekedése továbbra is kétszámjegyű, 14-15 százalék közötti lehet.

2022 második félévétől az infláció és a háztartási energiaárak emelkedése miatt érdemben lassult a fogyasztás növekedése: a Magyar Bankholding várakozásai szerint míg 2022-ben 6,1 százalékkal bővülhetett, 2023-ban már 0,8 százalékkal mérséklődhet a háztartások fogyasztása. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat.

Beruházási fókusz: hatékonyságnövelés és energiahatékonyság

2022-ben a kifejezetten dinamikus első három negyedévi teljesítménynek köszönhetően gyorsulhattak a beruházások: a 2021-es 4,3 százalékos növekedést követően 7 százalék feletti bővülésre számítanak a bankcsoport elemzői. Idén azonban kismértékű visszaesést jeleznek előre az emelkedő kamatok, a megugró infláció és költségek miatt romló háztartási és vállalati jövedelmek, a növekvő bizonytalanság, a gyengülő konjunktúra, valamint egyes kormányzati beruházások felfüggesztése miatt.

Mindezek a kockázatok, valamint az emelkedő energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a beruházásokat tervező vállalatokat.

A jelenlegi energiaárak mellett azonban az energiahatékonysági – valamint a hatékonyságot növelő – beruházások még a magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek. Az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják.

– hívta fel a figyelmet Kuti Ákos, a Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központjának vezetője.

Mérséklődő államadósság, újra javuló külső egyenleg

A kormány a tavalyi 4,9 százalékos GDP arányos hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket vezetett be. Az idei hiánycél tartható lett volna, ugyanis egyes egyszeri tételeket (pl. SZJA-visszatérítés) már a tavalyi eredményszemléletű hiányban elszámoltak, miközben a tervezettnél magasabb tavalyi növekedés és infláció miatt az adóbevételek messze felülteljesülnek.

Az államháztartás egyenlegére ugyanakkor számottevő kockázatot jelentenek a megugró piaci gáz- és energiaárak, valamint a kamatok emelkedése miatt érdemben emelkedő kamatkiadások

, amelyek ellensúlyozására a kormány extraprofit adót vezetett be nyolc szolgáltatási ágazatra, valamint mintegy 1200 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentett be, elsősorban állami beruházásokat és működési kiadásokat érintve. A magas nominális növekedésnek köszönhetően a bruttó államadósság 2022-ben a GDP 72 százaléka alá mérséklődhetett. A Magyar Bankholding várakozásai szerint ez a csökkenés 2023-ban is gyors ütemben folytatódhat.

Emellett a bankcsoport elemzői 12,8 milliárd forintos hiányt (a GDP 7,5%-a) várnak a tavalyi évre a folyó fizetési mérlegre vonatkozóan, ami idén 5,8 milliárd forintra (a GDP 2,9%-a) javulhat. A magas külső finanszírozási igény ellenére csökkenhettek a GDP arányos külső adósságráták, részben a gyors nominális növekedés, részben pedig annak hatására, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát túlnyomórészt a működő tőke beáramlása finanszírozza.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 200 bázisponttal 9,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, egyben a kamatfolyosó két szélét is 200 bázisponttal növelte a testület.

Mindkét elemző hangsúlyozta, hogy a kamatemelést indokló közlemény nem tartalmazott új elemeket a legutóbbihoz képest.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője azt írta: a kamatemelési ciklus határozott folytatása miatt az irányadó egyhetes betéti kamat és az alapkamat az őszi hónapokig 11,75 százalékra emelkedhet, és az infláció tetőzésétől, vagy további emelkedésétől függően ezen a szinten stabilizálódhat, vagy tovább emelkedhet. A jövő év közepétől azonban az infláció várható mérséklődésének köszönhetően kamatcsökkentési ciklus kezdődhet, ami 2023 végére 8,50 százalékra, 2024 végére 4,50 százalékra mérsékelheti az alapkamatot.

A forint árfolyama erősödéssel reagált a határozott kamatemelésre, noha már ismert volt, hogy az alapkamat követi az egyhetes betéti kamat változását. Korábban jelentősen gyengült a forint, elsősorban annak hatására, hogy az euró a paritás közelébe gyengült a dollár ellenében – jegyezte meg.

Szerinte a forint gyengülését az elmúlt időszakban túlnyomóan az ikerdeficittel kapcsolatos – némileg eltúlzott – aggodalmak, a régiós országokénál magasabb államadósság, a gázárak elszállásának negatív külkereskedelmi és költségvetési hatásai, az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás hiánya, a jogállamisági vita, a kedvezőtlen nemzetközi hangulat, és ebből fakadóan kockázatkerülés, az európai recessziós aggodalmak okozzák – jegyezte meg az elemző. Hozzátette, hogy az uniós megállapodás egyszerre javítaná a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát, mérsékelhetné az államadósságot, emellett javítaná a tőkemérleget, ellensúlyozva a folyó fizetési mérleg hiányát.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője azt emelte ki: a keddi döntésekkel a kamatfolyosó is feljebb tolódott, az overnight betéti kamat 9,25 százalékra, az overnight és az egyhetes fedezett hitel kamata 12,25 százalékra emelkedett, vagyis az effektív és rugalmas kamatként funkcionáló egyhetes betéti kamatszint felett 250 bázispontos mozgástere maradt a jegybanknak.

Az MNB már a múlt héten jelezte, hogy keddi ülésen terítékre kerül az alapkamat és az egyhetes betéti kamatszint összezárása, így várható volt a bejelentés. A forint árfolyamában is ez látszott, csak mérsékelt forinterősödés volt 13 óra után. Az euró-forint árfolyamgrafikonján a forint szempontjából nem túl bíztató, hogy az árfolyam változásait mutató mérőszám, az RSI indikátor még mindig nem mutat „túlvettséget”. Meghatározó szintek találhatóak 410,22, majd 416,78 forintnál. Ezt követően a felfelé szélesedő trendcsatorna felső vonala jelenthet ellenállást, amely szerdánt pontosan 420 forintnál lesz, alul a 398,50-400,00-as tartomány képez rendkívül erős támaszt – írta.

A világ vezető nemzetközi, gazdasági felmérésekkel foglalkozó cégének elismerését Suppan Gergely vezető elemző és csapata negyedik alkalommal kapta meg.

A huszonnégy hónapon át tartó versenyben az elemzői csapatok minden hónapban előrejelzéseket készítettek a reál GDP, illetve az infláció alakulásával kapcsolatban.

Martzy Antal, a Magyar Bankholding, egyben az MKB Bank pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte, a legpontosabb elemzői előrejelzések révén a Magyar Bankholding naprakész és megalapozott szakmai támogatást biztosít ügyfeleinek üzleti tervezési, befektetési és beruházási döntésekben.

A Magyar Bankholding Zrt. hazai tulajdonú pénzügyi holdingtársaság, amely a Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és a Takarék Csoport fúziójának megvalósítását célozza.

Az MNB grémiuma az alapkamatot 3,40 százalékra emelte az eddigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az MNB vezetése előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Rámutatott: az év közepére 5,50 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozásaik szerint májusban érheti el az 5,50 százalékot. Az év közepére ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó, 4,50-6,50 százalékot jelölve ki a két szélének – tette hozzá. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére Suppan Gergely legkorábban 2023 második negyedévétől számít abban az esetben, ha az előrejelzések alapján az infláció 2023-ban visszatér a toleranciasávba.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arról írt, hogy a monetáris politika szigorítási ütemében a márciusi kamatdöntő ülés hozhat változást, hiszen ezzel párhuzamosan jelenik meg új Inflációs jelentés. A monetáris tanács most a kiszámíthatóságot tartotta fontosabbnak, mint az inflációs adatra való reagálást – jegyezte meg. A februári inflációs adatokban az elemző szerint már látszódnia kell a 6 alapvető élelmiszer árbefagyasztásának, ami némileg visszább foghatja az inflációt. Az MNB jövőbeni döntéseire jelentős hatással bírhat a geopolitikai feszültségek fokozódása és ennek forintárfolyamra gyakorolt hatása – húzta alá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika további szigorítása elengedhetetlen lesz. Az infláció mérsékléséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség – tette hozzá. A szakember szerint a monetáris politika nagyobb hatékonyságát segíthetné a transzmisszió erősítése, azaz ha a szigorítás nemcsak a hitel-, de a betéti kamatokban is megjelenne.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy fogalmazott: a kamatemelés kiszámítható módon folytatódik tovább. Az egyhetes betéti kamatszint várhatóan csütörtökön 30 bázisponttal emelkedik, ezzel tovább közeledik egymáshoz az alapkamat és a rugalmas eszköz – jelezte. Februárban az eddiginél is magasabb, 8,0-8,5 százalékos inflációra számítanak a döntéshozók. Az év eleji átárazásoknak köszönhetően tovább erősödött az inflációs nyomás januárban, a fogyasztói árindex 7,9 százalékkal emelkedett éves bázison, mely közel 15 éves rekordot jelentett – emlékeztetett. Megjegyezte: a bázishatás áprilistól fékezheti némileg az infláció ütemét, de a jegybanknak határozottan kell reagálnia a folyamatokra.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: mind a jegybanki közleményben, mind a jegybank alelnöke által kedden tartott sajtótájékoztatón a kommunikáció fókuszában az inflációs fejlemények álltak. Az év eleji átárazások szokásosnál jóval magasabb üteme általánosan megfigyelhető jelenség; a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan átgyűrűzik a fogyasztói árakba. Szintén megjegyezte: mivel az egyhetes betét kamatának emelésével is folytatódnak majd a szigorító lépések, csütörtökön így várhatóan 30 bázisponttal, 4,60 százalékra nő majd az egyhetes betéti ráta. Az elemző szerint a sajtótájékoztatón az alelnök által bejelentett, a januári 7,9 százaléknál magasabb inflációs várakozás arra utal, hogy bár most még – a kiszámíthatóság jegyében – „csak” 50 bázisponttal emeltek ismét, márciusban akár a szigorítások gyorsításáról is dönthetnek.

Nyitókép: MTI.

Amundi

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a kamatdöntést kommentálva úgy fogalmazott „a döntés nagy meglepetést okozott”. A decemberi, vártnál magasabb inflációs mutató, valamint az év eleje óta megemelkedett piaci volatilitás fényében azonban az MNB úgy gondolhatta, hogy érdemes határozottabban lépnie – vélekedett.

Az Amundiál arra számítanak, hogy az alapkamat 50 bázispontos havi ütemezésben 3,90 százalékra emelkedik az első negyedév végére, majd 4,50 százalék körül lehet a fél év végén, miközben a jelenlegi különbség az egyhetes betét kamata és az alapkamat között fennmaradhat.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy bár az elemzők többségét a mérték meglepte, a Magyar Bankholding és a Takarékbank előrejelzése ehhez közeli emelést prognosztizált. A forint a várhatónál kisebb erősödéssel reagált a döntésre, mert árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja – tette hozzá.

Várakozásuk alapján az év első négy hónapjában 4 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,0 százalékig emelkedhet.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint tavaly decemberhez képest nőtt az alapkamat, illetve a kamatfolyosó aljának jelentősége is, tehát a szigorítás ténye sem elhanyagolható. A döntéssel az MNB a vártnál magasabb maginfláció nyomán a vártnál nagyobb szigorítást hajtott végre, ez a forint árfolyamára jótékony hatással lehet.

A következő hónapokban az alapkamat felzárkóztatása az egyhetes betéti kamathoz folytatódhat, azonban a monetáris kondíciók pontos alakulását nagyban befolyásolják majd a beérkező – különösen a januári – inflációs adatok – írta. Az egyhetes betéti kamathoz történő felzárkóztatás ugyanakkor azt is jelenti, hogy az egyhetes betét kamata az alapkamatnál kisebb mértékben fog emelkedni. A kamatfolyosó tetejének 50 bázispontos emelése lehetőséget teremt (például piaci turbulencia esetén) ennél nagyobb szigorításra is. A kiemelkedően alacsony korábbi alapkamat rövidtávon nem fog visszaállni – vélekedett.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a jegybanki kommunikáció alapján a csütörtökön esedékes egyhetes betéti tenderen 50 bázispontnál kisebb mértékben, de tovább emelhetik a jelenleg 4,0 százalékon álló egyhetes betéti kamatot. Arra is kitért, hogy csúcson ragadt az infláció, tavaly év végén. A következő hónapokban eldőlhet, hogy tetőzött-e az infláció, illetve a folyamat fékezése érdekében bevezetett kormányzati intézkedések mennyire hatékonyak. A tavalyi bázis áprilistól jelentősen emelkedik, így idén a tavaszi hónapokban ez is fékezheti az áremelkedés ütemét. Néhány felfelé mutató kockázat továbbra is fennáll, az olajárak ismét emelkedést mutatnak, ugyanakkor az importált infláció jelentősége a forint év eleji erősödésének köszönhetően csökkent – írta.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy fogalmazott: az emelés mértékét a vártnál kedvezőtlenebb októberi inflációs adat indokolta; egy kisebb emelés érdemi forintgyengülést idézett volna elő.

Mivel az inflációt meghatározó tényezők közül többre, például a nemzetközi energiaárakra, az MNB nem tud hatni, ezért a jegybank döntése önmagában – bár szükséges – még kevés az infláció célhoz tereléséhez

– hangsúlyozta az elemző. A 3 százalékos cél megközelítéséhez szerinte a nemzetközi folyamatok kedvezőbbé válására is szükség van.

Az elemző alapesetben decemberben is egy 30 bázispontos emelésre számít, illetve a nemkonvencionális eszközök további szűkítését jelzi előre.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a döntésről azt mondta: az előrejelzések között volt, amely 90 bázispontos emelést sem tartott kizártnak, de akadt 15 bázispontos szigorításra vonatkozó prognózis is.

• Az elemző szerint a következő hónapokban újabb kamatemelések várhatóak a magas infláció miatt.
• A szigorítási ciklus eredményeként a jövő év első negyedévének végig akár 3-3,5 százalékra emelkedhet a kamatszint.

A decemberben megjelenő inflációs jelentésben a korábbinál nagyobb pénzromlási ütem szerepelhet.

– hívta fel a figyelmet.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője felidézte, hogy MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt.

Az inflációs kockázatokat a külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet -kínálati súrlódásai okozzák – fejtette ki. Arra is kitért: az inflációnak érdemi lökést ad jövőre

• a minimálbér jelentős emelése mellett
• az szja-visszatérítés,
• a rendvédelmi állomány hathavi bónusza,
• az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint
• a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része.

Ezek a lépések mintegy 1200 milliárd forinttal növelik a háztartások jövedelmét.

A jövő év első negyedévében Suppan Gergely szerint 2,75 százalkig emelkedhet az alapkamat, amely az év végéig ezen a szinten maradhat. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak 2022 végére 4,05 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – jegyezte meg.

Az elemzők egyaránt felhívták a figyelmet arra, hogy az emelés mértéke nem nevezhető kiemelkedőnek például a cseh és a lengyel jegybank döntéseinek fényében, amelyek legutóbb 125, illetve 75 bázispontos emelést hajtottak végre.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kommentárjában azt írta:

Az erősödő inflációs nyomás miatt gyorsított vissza az MNB a korábbi kamatemelési ütemre.

Fontos információnak nevezte azt, hogy az egyhetes betéti tender kamatszintjét ismét az alapkamat fölé fogják emelni, erre már e hét csütörtökön sor kerülhet várakozása szerint.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemző azt emelte ki, hogy az ülés alapján „az ördög a részletekben rejlik”, hiszen a kamatemelés mellett…

…arról is döntés született, hogy a pénz és az árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamat felett alakítani.

Az egyhetes betét kamatáról pedig továbbra is heti szinten döntenek a jegybankban. Ez annyit jelent, hogy az alapkamat és az effektív bankközi kamatok szintje ismét elválhat egymástól, és az utóbbiak akár jóval magasabban is alakulhatnak – vélhetően nem függetlenül a forintárfolyam szintjétől. Vagyis a 30 bázispontos emelés tulajdonképpen nem is 30 bázispont – hanem akár magasabb is lehet – mutatott rá.

A monetáris politikai eszköztár tehát ismét bonyolódott az elemző szerint. Fontos eredménynek nevezte, hogy az MNB további eszközökkel és intézkedésekkel segíti a negyedév végén már szokásossá váló swap-piaci turbulenciák kezelését, ami növelheti a kamat transzmisszió hatékonyságát, ezáltal szintén erősítheti a forintot. Ennek megfelelően fenntartják a fokozatosan erősödő forint irányába mutató középtávú előrejelzésüket.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte: az emeléssel a monetáris politika nem vált szigorúvá Magyarországon, csak érdemben elmozdult az ultralaza irányultságtól.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő két ülésen további 25-25 bázispontos kamatemelés várható, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat és véget érhet a kamatemelési ciklus.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a legfontosabb üzenet változatlan: a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak.

Nyitókép: MTI.

A KSH pénteken közzétett adatai szerint a beutazási korlátozások, illetve a járvány megfékezésére irányuló és a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések hatására

• a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma tavaly novemberben 93 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest;
• a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 76 százalékkal csökkent.
• az összes vendégéjszaka 85 százalékkal volt kevesebb, mint 2019 novemberében és 76 százalékát a belföldi vendégek töltötték el.
• a kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele szintén 85 százalékkal volt kevesebb az előző év novemberinél.

Suppan Gergely, Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: a november 11-től bevezetett korlátozások már a belföldi turizmust is érintették, a következő hónapokban pedig nagyobb lesz a visszaesés, mivel a novemberi hónapot csak részlegesen érintették a korlátozások.

A turizmus újraindulásának időpontját lehetetlen megmondani, teljes mértékben a járvány terjedésétől, valamint az átoltottság előre haladásától függ, az első negyedévben szinte kizártnak tűnik a korlátozások enyhítése.

Amennyiben a legveszélyeztettebb csoportokat sikerül átoltani, korlátozott enyhítések elképzelhetőek, amit legkorábban a második negyedév elejére vár Suppan Gergely.

Hozzátette: a turizmus újraindításához átmenetileg szükség lehet az oltási igazolásokra is. Tömeges oltásokra a második negyedév végén számítanak, így talán a harmadik negyedév során megszűnhetnek a korlátozások. Kérdésnek nevezte, hogy a korlátozások megszűnése után milyen gyorsan indulhat újra a turizmus az esetleges óvatosabb magatartás miatt.

Ugyanakkor az elemző szerint feltehetően gyorsan élénkülhet, mivel óriási kielégítetlen igény halmozódott fel az elmúlt év során, így rengetegen pótolhatják elmaradt utazásaikat, nyaralásukat.

Nem kizárt az sem szerinte, hogy a korlátozások feloldásával eufória lesz, az emberek örülni fognak, hogy végre kimozdulhatnak.

Kérdésnek nevezte az is, hogy az üzleti turizmus milyen gyorsan áll talpra, megtartják-e az elmaradt konferenciákat, kiállításokart, vásárokat, miközben erre is kifejezett igény lesz. Szintén kérdés, hogy megtartják-e az elmaradt fesztiválokat és más szabadidős rendezvényeket, noha óriási igény lenne rá Suppan Gergely szerint.

Nyeste Orsolya, Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is kiemelte, hogy az „elképesztő” zuhanás nem volt meglepő, a járványhelyzet következménye. Ezt a szektort sújtja leginkább a járvány.

Rövid távon nem várható javulás Nyeste Orsolya szerint sem, mivel meghosszabbították a korlátozó intézkedéseket februárig. A tavaly decemberi és az idén januári adatok biztosan hasonló mértékű negatívumot mutatnak majd. A járványhelyzet javulásától függően nyithatnak majd újra a szállodák, ettől függetlenül viszonylag hosszú idő lesz a belföldi turizmus újraépülése. Az ágazati kilátások bizonytalanok, a jelenlegi helyzet nehéz – mondta, az esetleges újranyitáskor pedig kérdésnek nevezte, hogy az emberek utazási kedve, a keresleti oldal mennyire tér vissza. A külföldi turizmus újjáépülése elhúzódó folyamat lesz az Erste Bank elemzője szerint, viszont a belföldi turizmus április-májusban talán fokozatosan újraindulhat már. Hozzátette: tavaly nyáron a járványhelyzet enyhülése jelentős felpattanásra adott lehetőséget.

 A tavaly októberi 3,8 százalékos inflációs adatot leszámítva a fogyasztói árak 2013 januárja óta nem emelkedtek ilyen mértékben egy év alatt. A maginfláció 3,8 százalékra emelkedett márciusban a februári 3,5 százalékot követően, utoljára 2012. decemberben volt ennél magasabb, 4,9 százalékos.

Takarékbank, Suppan Gergely

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az idényáras élelmiszerárak és a dohánytermékek árának vártnál gyorsabb növekedésével magyarázta, hogy a várakozásokat lényegesen meghaladó mértékben ugrott meg az infláció márciusban. Az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja a maginfláció emelkedése, amit az adószűrt maginfláció is követett.

Amennyiben a 3,5 százalékos adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a monetáris tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével. Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében.

A takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban is 4,0 százalék közelében lehet az infláció alapvetően amiatt, hogy tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára. A tavalyi év közepétől látott üzemanyagdrágulás miatt azonban az idei év közepére megint 3 százalék közelébe kerülhet az infláció, majd decemberben az üzemanyagárak tavalyi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe ugorhat, így a Takarékbank elemzői éves átlagban 3,4 százalékosra emelték az idei inflációs várakozásukat a tavalyi 2,8 százalék után.

K&H Bank, Németh Dávid

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője általánosságban megállapította, hogy a reálbérek emelkedése és ezzel összefüggésben a belső fogyasztás élénkülése inflációs kockázatot jelent. Az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk, már az év első két hónapjában is megfigyelt, átlagot meghaladó mértékű drágulása járult hozzá az infláció márciusi gyorsulásához.

A szakember szerint az idén márciusban lehetett csúcson az éves infláció, a következő hónapokban a bázishatás miatt lassulásra lehet számítani, ugyanakkor az év végén – novemberben és decemberben – újból gyorsulás várható. Ezzel párhuzamosan a maginfláció más pályát futhat be, a belső komponensek – fogyasztás és béremelkedés – miatt akár gyorsulhat is a következő hónapokban.

A K&H vezetője szerint az MNB inflációs alapmutatói is megerősítik, hogy a belső komponensek által vezérelt inflációs nyomás nő. Amennyiben ezek az irányzatok a következő hónapokban folytatódnak, a jegybank monetáris politikai szigorításokkal reagálhat.

– tette hozzá.

CIB Bank, Jobbágy Sándor

A CIB Bank Jobbágy Sándor elemző által az MTI-nek megküldött előrejelzése szerint 2019-ben az éves átlagos teljes infláció várhatóan csak mérsékelt emelkedést mutat majd a 2018-ashoz képest, 3,1-3,3 százalék körül lehet, de az MNB monetáris politikája szempontjából továbbra is kiemelten fontos maradhat az adószűrt maginfláció alakulása.

Amennyiben a következő hónapok maginflációs számai további emelkedést mutatnak a 3 százalék fölötti tartományban és a következő negyedéves Inflációs jelentésben további emelkedést mutatnak a 2020-as inflációs előrejelzések is, úgy további likviditásszűkítési intézkedéssel és esetleges az egynapos betéti kamatemeléssel reagálhat a jegybank.

Az adatfüggő üzemmódban lévő monetáris politika azonban várhatóan továbbra is csak a minimálisan szükségesnek látszó szigorító lépésekkel fog előrehaladni.

Századvég, Regős Sándor

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője az éves infláció 0,6 százalékpontos márciusi emelkedéséből 0,4 százalékpontot, azaz kétharmadot az üzemanyagok drágulásának élénkülésével magyaráz. Hangsúlyozta, hogy az áremelkedés mértéke megközelíti a jegybank inflációs célsávjának felső szélét. Megjegyezte, az élénk belső kereslet felfelé húzta az árakat, míg a gyenge külső árnyomás alig tudta fékezni az árnövekedést.

A Századvég arra számít, ha fennmaradnak a mostani inflációs folyamatok, akkor a júniusi kamatdöntő ülésén további szigorításról dönt a monetáris tanács. Ebben az esetben kismértékben 3 százalék felett alakulhat az éves infláció. Az inflációs folyamatok fékeződését nagyban segíthetné a forint erősödése.

– jegyezte meg Regős Gábor.

Foto: Pexels

A KSH szerdán reggel kiadott jelentése szerint júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos keresete 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a májusi 10,9 százalékos emelkedés után. Az első fél évben 11,9 százalékkal nőtt az átlagkereset. A reálkeresetek éves emelkedése júniusban 7,9 százalékos, az első fél évben 9,4 százalékos volt a 3,1, illetve 2,3 százalékos inflációval számolva.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megjegyezte: júniusban a várakozásoknál gyorsabban nőtt az átlagos bruttó bér. A tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében a Takarékbank elemzői lassabb bérdinamikára számítanak, ám a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki.

Suppan Gergely éves átlagban 11 százalékos bérnövekedésre számít, ami a várt 2,7 százalékos inflációval 8,1 százalékos reálbér-emelkedést hoz. A járulékok csökkentése miatt azonban a bérköltségek mintegy 1,7 százalékponttal lassabban, megközelítően 9,3 százalékkal emelkedhetnek idén, ami a várható 8,5-9 százalék körüli nominális GDP növekedés mellett fenntarthatónak tűnik. Ezzel a nemzetközi összehasonlításban alacsony bérhányad sem nő, tehát nem okozhat versenyképességi problémákat a nemzetgazdaságban az elemző szerint.

A szociális hozzájárulási adó 2022-ig tartó évente rendszeres csökkentése és a nominális GDP várható 6,5-7 százalék körüli emelkedése a következő években 8,5-9 százalék körüli bérdinamikát, így a reálbérek mintegy 5,5-6 százalékos emelkedését engedi meg.

A fokozódó munkaerőhiány miatt viszont erősebb is lehet a bérdinamika, így gyorsulhat a bérek felzárkózása a nyugatiakhoz. A termelékenység növekedése azonban elengedhetetlen, amit nemcsak a bérek növekedése, hanem a munkaerőhiány is kikényszerít – tette hozzá meg a Takarékbank elemzője.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve elmondta, hogy nincs meglepetés a béradatokban, a két számjegyű növekedés a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett az állami szférában bekövetkezett keresetrendezéssel is magyarázható. Kiemelte, hogy a reálbérek 9,4 százalékos első fél évi emelkedése élénkítette a lakossági fogyasztást.

Az év hátralévő részében a nettó átlagfizetések továbbra is 11-12 százalékos növekedést mutathatnak éves szinten, a reálbérek pedig 9 százalékkal emelkedhetnek.

„Az, hogy 2019-ben milyen fizetésemelkedés várható, nagyban függ az őszi bértárgyalásoktól. Arra számít, hogy a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum 6-8 százalékos emelést szeretne elérni”

– mondta a vezető elemző.