A tőzsdén jegyzett bankcsoport ügyfélhiteleinek állománya 3,6 százalékkal 166,1 milliárd euróra bővült, az ügyfélbetétek 9,9 százalékkal 191,1 milliárd euróra nőttek. Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1) 13,7 százalékról 14,2 százalékra emelkedett.

Stefan Dörfler, az Erste Csoport pénzügyi igazgatója egyebek között azt mondta, hogy

az Európai Központi Bank ajánlásával összhangban, 2020-ra 0,5 euró részvényenkénti osztalékra teszünk javaslatot az éves közgyűlésen, emellett részvényenként legfeljebb egy eurót teszünk félre osztalékfizetésre, valamikor későbbre.

A nettó kamatbevétel nőtt – leginkább Ausztriában, de Romániában és Magyarországon is – éves összehasonlításban 0,6 százalékkal, 4,8 milliárd euróra. Csehországban a nettó kamatbevétel jelentősen visszaesett a kamatok csökkenése miatt.

A nettó díj- és jutalékbevétel 1,2 százalékkal, 1,98 milliárd euróra csökkent. Az értékpapír-üzletág és az eszközkezelés magasabb jövedelme nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni az egyéb díj- és jutalékbevételek – elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatások terén tapasztalt – visszaesését.

A kereskedési tevékenység nettó eredménye és a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége/vesztesége sorokon a bevétel összességében jelentősen ,32,1 százalékkal csökkent és megközelítette 200 millió eurót. A működési bevétel ezért 1,4 százalékkal, 7,2 milliárd euróra esett vissza.

A bankcsoport 1,5 százalékkal, 4,2 milliárd euróra csökkentette az általános igazgatási költségeket. A személyi ráfordítások 0,6 százalékkal, 2,5 milliárd euróra mérséklődtek a pozitív devizahatások és a személyi állomány csökkenése nyomán, az időszak végén (teljes munkaidős egyenérték szerint), 47 284 főről 45 690 főre. Ez a 3,4 százalékos visszaesés leginkább a pénzszállítás és egyes adminisztrációs szolgáltatások romániai kiszervezésének tulajdonítható. Az egyéb igazgatási költségek 3,8 százalékkal 1,2 milliárd euróra csökkentek. Az egyéb igazgatási költségek között nyilvántartott, a betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások 132 millió euróra nőttek. Az amortizáció és értékcsökkenés változatlanul 541 millió eurót tett ki.

Összességében a működési eredmény 1,3 százalékkal 2,9 milliárd euróra csökkent, ugyanakkor a költség/bevétel ráta változatlanul 59,0 százalék. A nettó céltartalék-képzés miatt a pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés mínusz 1,3 milliárd euró lett. A hitelekre képzett céltartalékok jelentős növekedését elsősorban a koronavírus-járvány miatt romló makrogazdasági kilátások okozták. Ugyanakkor pozitív hatást jelentett a már korábban leírt hiteleken realizált megtérülés Romániában és Magyarországon. A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL (nem teljesítő hitel) ráta 2,7 százalékra romlott ,5 százalékról, az NPL-fedezeti arány pedig 88,6 százalékra nőtt 77,1 százalékról.

Az egyéb működési eredmény mínusz 278 millió euróra javult az egy évvel korábbi mínusz 628 millió euróról. Az itt elszámolt szanálási alapokba fizetendő éves hozzájárulás – főként Ausztriában – nőtt, közel 94 millió euróra. A bankadók és tranzakciós illetékek 118 millió euróra csökkentek, ami főként a romániai bankadó eltörlésének köszönhető. Az előző évben az egyéb működési eredményben szerepelt 153 millió euró céltartalék is román leányvállalat üzleti tevékenységét érintő legfelsőbb bírósági határozat nyomán várható veszteségekre, valamint 165 millió euró goodwill-leírás Szlovákiában.

A bevételeket terhelő adók 343 millió euróra mérséklődtek. A kisebbségi részesedések utáni nyereség 45 százalékkal 242,3 millió euróra csökkent a takarékpénztárak hozzájárulásában bekövetkezett jelentős visszaesés miatt. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 46,7 százalékkal csökkent, 783,1 millió euró volt.

A bankcsoport mérlegfőösszege 12,9 százalékkal, 277,4 milliárd euróra nőtt. Eszköz oldalon a készpénz- és pénzeszközök növekedtek, főként Ausztriában, összesen 35,8 milliárd eurót tettek ki, 235,2 százalékkal bővülve.

• A hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek állománya 6,9 százalékkal, 21,5 milliárd euróra nőtt.
• Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 3,6 százalékkal, 166,1 milliárd euróra nőtt a Horvátországban, Szlovákiában, Ausztriában és Szerbiában tapasztalt kifejezetten erőteljes hitelállomány-bővülés nyomán.

Forrás oldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek jelentős mértékben, 24,8 milliárd euróra emelkedtek (+88,5 százalék) az EKB megnövekedett refinanszírozásának (TLTRO-tranzakciók) eredményeként.

• Az ügyfélbetétek állománya – minden elsődleges piacon, de leginkább Ausztriában és Csehországban – tovább nőtt, 191,1 milliárd euró volt, ami éves szinten 9,9 százalék növekedés.
• A hitel/betét ráta 86,9 százalékon állt az előző évi 92,2 százalék után.