Az ingatlanközvetítő hálózat elemzése szerint a kerületek között jelentős a szórás, az átlagos fajlagos kínálati ár 776 ezertől 2 millió 200 ezer forintig terjedt. A legdrágább lakások továbbra is a legfelkapottabb városrészekben épülnek: vezet a XII. kerület 2,2 millió forintos átlagos négyzetméterárral, amit az V. kerület (2 millió forint), a II. kerület (1,95 millió forint) követ. A legkedvezőbb árú lakások a külső kerületekben épülnek: a XXIII. kerületben 776 ezertől, a XX. kerületben 800 ezertől, a XIX. kerületben 825 ezer forinttól érhetők el négyzetméterenként.

A közleményben idézték Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki elmondta: tavaly az utolsó negyedévben Budapesten 390 beruházás volt folyamatban, amelyekben 29 600 lakás épült, a projektek száma 10,6 százalékkal, a lakásoké 6,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2020 negyedik negyedévében. Az elemző szerint mindez a pandémia okozta sokkal, a beruházók és kivitelezők kivárásával magyarázható.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy jelentősen nőtt az új projektek és a lakások száma: 46 új projektben 2450 lakás építését jelentették be a a negyedik negyedévben, míg egy évvel korábban 25 projektben 1075 lakásét.

Soóki-Tóth Gábor a közlemény szerint további drágulásra számít az újlakás-piacon, mert úgy véli, hogy az inflációs bizonytalanság hatására, valamint a Zöld Otthon Programnak köszönhetően nagyobb számban jelenhetnek meg a befektetők.

A közlemény szerint Pest megyében az adásvételek 2 millió forinttól kezdődtek, az eladások 62 százaléka azonban a 10-40 millió forint közötti sávban alakult. Vidéken az adásvételek 1 millió forinttól indultak, de a használt ingatlanok négyötöde 30 millió forintnál megállt.

A használt tégla társasházi lakások átlagos négyzetméterára idén az év első hat hónapjában éves összevetésben a legnagyobb mértékben, 18,4 százalékkal a főváros XI. kerületében nőtt, míg a vidéki megyei jogú városok között Miskolc áll az élen 23 százalékos áremelkedéssel. A legdrágább átlagárat Budapest V. kerületében mérte az Otthon Centrum, ahol egy négyzetméterért átlagosan 980 ezer forintot kellett fizetni idén.

Azonban ez a tavalyi első féléves átlagárnak csupán 85 százaléka volt.

jegyezték meg.

A panellakások átlagára néhány budapesti kerületet leszámítva (például a VIII. kerületet, ahol tavalyhoz képest 10,3 százalékkal csökkent a fajlagos négyzetméterár átlagértéke) stabil maradt, sőt inkább 10-15 százalékos növekedést tapasztaltak. A főváros XI. és XIII. kerületében alakult ki a legdrágább átlagos négyzetméterár: 683 000, illetve 650 000 forint. A legolcsóbb, négyzetméterenként 227 000 forintos átlagár Nagykanizsát jellemezte.

A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki elmondta, a piac megelőlegezte a gazdasági teljesítmény gyors visszapattanását, és a növekvő jövedelmek és megtakarítások, a most még kedvező hitel kamatszint, valamint a családok számára elérhető támogatások együttesen erősítették a keresletet.

Ráadásul az inflációs várakozás is motiválta a befektetési célú vásárlókat.

Az elemző ugyanakkor megjegyezte, a keresleti nyomással szemben korlátos a kínálat, az érdeklődés továbbra is a gazdasági centrumok, a főváros, a megyei jogú városok térségére koncentrál. A rugalmas, otthoni munkavégzés elterjedése érzékelhető változást generált a piacon, a vásárlók a megfizethetőség mellett az átalakuló életmód miatt egyre inkább kedvelik az agglomerációban elérhető ingatlanokat is – tette hozzá.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád.

Az átlagár egy négyzetméterre vetítve a téglalakásoknál 2866 forint, a paneleknél pedig 2280 forint, előbbi 2,5 százalékkal, utóbbi pedig 10 százalékkal esett vissza a nyáron tapasztalt értékekhez viszonyítva.

A belvárosi kerületekben a fajlagos bérleti díjakban nem érződött a vírus hatása, az egy négyzetméterre vetített bérleti díjak 5-15 százalékkal nőttek a nyáron tapasztaltakhoz képest. Az Otthon Centrum szerint ez azzal magyarázható, hogy a többi kerülethez képest a belvárosi kerületekben kiadott lakások mérete őszre 10-20 négyzetméterrel kisebb lett, és a kisebb lakásokat fajlagosan mindig magasabb áron lehet kiadni. Hozzátették, hogy az albérletek tényleges havi kiadási ára itt is csökkent: az V. kerületben átlagosan 156 ezer, a VI. kerületben 145 ezer, míg a VII., VIII., és IX. kerületekben 120-125 ezer forintért tudták az egyes ingatlanokat kiadni.

Megjegyezték, hogy az ősszel értékesített budai téglalakások bérleti díja sok esetben meghaladta a fővárosban mért átlagos értéket, mivel ezek a lakások jellemzően nagyobbak a belvárosban találhatóknál. Példaként az I. és a XII., illetve a II. kerületet említették, előbbieknél 160 ezer forint, utóbbinál 190 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.

A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki elmondta, hogy a hétfőn bejelentett kormányzati korlátozó intézkedések várhatóan a fővárosi albérletpiacra lesznek hatással, ugyanis a vendéglátóiparban tapasztalható leépítések miatt sok vidéki munkavállaló mondhatja fel bérleti szerződését. Mivel nem tudni, hogy milyen hosszú ideig tart a leállás, ezért valószínűsíthető, hogy a tartalékok felélése helyett sokan kezdenek el az albérlet helyett más lakhatási megoldásban gondolkozni – tette hozzá a szakértő.

Nyitókép: Unsplash.

Soóki-Tóth Gábor vezető elemző a közleményben kiemelte, a világ nagyvárosaihoz képest Magyarországon még mindig olcsó bérelni, de régiós összehasonlításban a budapesti albérletárak elérték a pozsonyi és varsói szintet, ugyanakkor Prága és Bécs drágább.

A vezető elemző elmondta, az európai árlistát Zürich, Lugano, Bázel, Genf és Lausanne vezeti

Az ötszázas listán Bécs a 177., Varsó mögött egy hellyel lemaradva Budapest a 319. Szeged és Kolozsvár fej-fej mellett a 372-373. helyre került.

• A közép-európai nagyvárosok listáját Bécs vezeti (310 ezer forint havonta) a kétszobás belvárosi lakások bérleti piacán, Pozsony árszintje a budapestinek felel meg (220 ezer forint havonta), Kassán kisebb (174 ezer forint havonta) az átlagár.
• Prágában már nagyobb kiadást jelent a bérlés (300 ezer forint havonta), míg Varsó a budapesti árszint körüli (227 ezer forint havonta).
• Bukarestben jelentősen leszakadva követi a rangsorban a fővárosokat (147 ezer forint havonta).
• A horvát és szlovén fővárosban pedig a pesti belvárosi díj szélső értékeihez közelít a bérleti díj, Zágrábban 170 ezer forintnak megfelelő kuna, Ljubljanában 210 ezer forintnak megfelelő euró az átlagos havi lakbére egy kétszobás központi fekvésű lakásnak.

Nyitókép: Unsplash.

Otthon Centrum

Az Otthon Centrum azt emelte ki, hogy a turistáknak bérbeadott lakások megjelenésével jobb alkupozícióba kerültek a leendő bérlők, nemcsak az ár, hanem a minőség vonatkozásában is.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője a közleményben rámutatott, a budai oldalon az egyszobás lakásokat 110-140 ezer forintért, kétszobás lakásokat 115-160 ezer forintért, míg a 3-4 szobás lakásokat 150 ezer forinttól lehet bérelni. A pesti belső kerületekben a legtöbb idén kiadott egyszobás lakás a 100-130 ezer forintos tartományban maradt. A két-három szobás ingatlanok bérleti díja 150-200 ezer forint, de az ársáv alatt és felett is akadt bérbeadott lakás.

OTP Ingatlanpont

Az OTP Ingatlanpont szerint a járvány és a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás küszöbön álló korlátozása az idén a szokásosnál feszültebbé tette a helyzetet az albérletpiacon. A bizonytalanságok miatt Budapesten csökkentek az albérleti díjak. Példaként a XI. kerületet említették, ahol nem ritka a 20 százalékos árzuhanás sem.

Közölték, hogy míg korábban havi 150-160 ezer forintért lehetett kiadni egy jó állapotú, 50 négyzetméteres lakást a kerület belső részén, most ugyanezt az ingatlant már 120-130 ezer forintért is ki lehet bérelni.

Jelezték, hogy ugyanakkor, a kerület albérletpiacának alakulása nagyban függ a járványhelyzettől. Ha az egyetemi kollégiumokban korlátozzák a férőhelyek számát, vagy esetleg zárva maradnak, akkor élénkülhet a kereslet, ami felnyomhatja az árakat a centrumban. A külső körzetekben azonban csökkenhetnek a magas, 160-180 ezer forint körüli bérleti díjak, annak következményeként, hogy már a 100-120 ezer forintos sávban is jelentős a kínálat jó lakásokból.

Takarék Index

A Takarék Index elemzése szerint a járvány hatására Budapesten könnyebb helyzetbe kerülhetnek az albérletet kereső egyetemisták, mivel a turisták elmaradása miatt sokan a korábbi rövid távú bérbeadás helyett a hosszabb időtávra kiadást választhatják.
Rámutattak, hogy a kollégiumoknál is több a bizonytalanság, az ELTE esetében például már be is jelentették, hogy a fertőzésveszély elkerülése érdekében csökkentik az egy kollégiumi szobában lakók számát.

A Takarék Index vizsgálta a lakásbérlés és -vásárlás lehetőségét is, és megállapította, hogy Budapesten, 3 éves alapképzéssel számolva, már csak kivételes esetekben éri meg vásárolni a fedezeti időtávok (az a pontot, ahol a bérlés és vásárlás költsége még éppen megegyezik) emelkedése miatt.

Számításaik szerint, míg tavaly 1,8 és 7,6 év között volt az az időtartam, amelyben a saját lakás vásárlása tűnhetett az olcsóbb megoldásnak Budapesten, a mostani adatok alapján ez már 3,9-10 év között alakult.

Nyitókép: Pexels.

Az ingatlanközvetítő cég összesítése szerint a Budapest körüli 80 településből 78-ba többen költöznek, mint ahányan eljönnek. A népesség csak Gödöllőn és Százhalombattán csökkent. A legtöbb beköltözőt Érd, Szigetszentmiklós és Gyömrő fogadja, míg lakosságarányosan Délegyháza, Pócsmegyer és Nagytarcsa a legnépszerűbb.

Budapesten lakosságarányosan a XI. kerületben a legnagyobb a beköltözők aránya, míg a legtöbben a XI. és a XIII. kerületet választják. A népesség ennek ellenére ezekben a városrészekben is apad, és a vidékről érkezők egy része sem Budapestet választja – derül ki a közleményből.

Az Otthon Centrum az ingatlanárakkal indokolja a kiköltözési hullám újbóli erősödését. A drágább budapesti kerületekben 800 ezer forint a téglaépítésű lakások átlagos ára négyzetméterenként, a legnépszerűbb agglomerációs településeken pedig 600 ezer forint.

A cég vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a sok beköltözőt fogadó településeken jelentősen nőnek az ingatlanárak. Soóki-Tóth Gábor hozzátette ugyanakkor, hogy a fizetőképes kereslet szűkös, ezért nem a legnépszerűbb települések a legdrágábbak – olvasható a közleményben.

Nyitókép: Pexels.

Soóki-Tóth Gábor elmondta, az Otthon Centrum negyedszer vizsgálta a 25 ezer főnél népesebb magyar városokat életminőség szempontjából. Figyelembe vettek társadalomstatisztikai mutatókat és olyan objektív tényezőket, mint az egészségügyi ellátás, a munkaerőpiaci helyzet vagy az oktatás, ami a családok és a lakáskeresők számára fontos lehet.

A felmérésben Budapesten a belváros és a várnegyed, vidéki városok közül pedig Eger és Veszprém áll a rangsor élén. Ezekben a vidéki városokban Soóki-Tóth Gábor szerint jó színvonalúak a szolgáltatások, minden elérhető és rövid az ingázási idő.

A 2019-es ingatlanpiaci tendenciák egyértelműen azt mutatták, hogy a nagyvárosok környéke volt az érdeklődés célpontjában, és 2020-ra is ez várható

– fogalmazott.

Hozzátette: sokan költöznek ki a városokból egyrészt az új lehetőségeknek, például a babaváró hitelnek köszönhetően, másrészt pedig azért, mert meglévő ingatlanaik értéke annyira megemelkedett, hogy az egy komoly váltást tud lehetővé tenni.

Az elmúlt évek ingatlanpiaci fellendülését az elemzési vezető szerint főleg a nagyvárosokban és Budapest belső kerületeiben a befektetői kereslet okozta.

Bővült a CSOK

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely október 25-én jelentette be, hogy a kormány döntése alapján bővítik a családi otthonteremtési kedvezményt,

a kétgyermekes családokra is kiterjesztik a 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a háromgyermekeseknél pedig összegét 15 millió forintra emelik.

A csok bővítésére a lakáskassza-rendszer átalakításából felszabaduló forrásokat költik – tette hozzá.

Soóki-Tóth Gábor, Otthon Centrum

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, a háromgyerekes családok a csok segítségével már önerő nélkül is vásárolhatnak egy 50-70 négyzetméteres lakást a vidéki városokban, hiszen rendelkezésre áll a korábbi 10 millió forintról, 15 millió forintra emelt kedvezményes kamattámogatású kölcsön, amit kiegészíthetnek a vissza nem térítendő 10 millió forinttal, ennyiből pedig akár a teljes vételárat fedezhetik.

A csok bővítése a kétgyerekes családok ingatlanvásárlási lehetőségeit is bővíti, hiszen esetükben a vissza nem térítendő támogatás mértéke 2,6 millió forint, amelyet 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású hitellel egészíthetnek ki.

Balogh László, ingatlan.com

Az ingatlan.com MTI-nek eljuttatott közleményében kiemelték, a kedvezményes hitelösszeg kiterjesztése azért fontos a családok számára, mert többen közülük nem rendelkeztek elegendő jövedelemmel, hogy piaci kamatok mellett tudjanak lakáshitelhez jutni. A csok keretében elérhető kedvezményes kamattámogatású kölcsönöknél azonban a családok alacsonyabb havi törlesztő részletekkel számolhatnak, így alacsonyabb jövedelem is elegendő lehet a hitelhez.

A közleményben Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kifejtette, a csok bővítésével többen vághatnak bele újlakás-vásárlásába, a két- és háromgyermekes háztartások mellett várhatóan a legalább két gyermeket tervező családokat érintik kedvezően a változások.

Balogh László hozzátette, a csok bővítése elsősorban a vidéki nagyvárosokban élő családoknak jelent nagyobb segítséget, mert ott olcsóbbak az új lakások, mint Budapesten.

Duna House

A Duna House (DH) az MTI-nek eljutatott közleménye szerint a csok bővítése jótékony hatással lehet az újlakáspiacra és bővítheti azoknak a családoknak a körét, akik a kedvezményt igénybe tudják venni. A kedvezményes kamattámogatású kölcsönről pedig megjegyezték, a hosszabb távon a kamatkörnyezet változásainak ellenálló államilag támogatott hitelkonstrukciók kiszámítható környezetet biztosítanak a lakásvásárlók számára.

A Duna House adatai szerint a csok-támogatást Budapesten a lakáshitelt felvevőknek csupán 12 százaléka vette igénybe, míg ez az arány Kelet- és Nyugat-Magyarországon is meghaladta a 20 százalékot, és várhatóan a kamattámogatott hitel bővítésének lehetőségével ez az arány nőni fog.

Kiemelték, a csok átalakítása nem helyettesíti az államilag támogatott lakástakarékpénztári konstrukció megszűnését, így további állami ösztönzők bevezetése jótékony hatással lehet a lakáspiac keresleti oldalára.

Balla Ákos, Balla Ingatlan

Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte, a csok módosítása nagyobb mértékben kedvez a kétgyermekes családoknak, mint a három gyermeket nevelőknek, mert előbbiek így egy harmadik gyermek vállalása nélkül igényelhetik a 10 millió forintos támogatott hitelt. A háromgyermekes családok eddig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatásra és 10 millió forint kedvező kamatú kölcsönre voltak jogosultak, az új módosítás számukra csupán az igénybe vehető hitelkeretet növelte meg további 5 millió forinttal. Balla Ákos megjegyezte:

a csok átalakítása, habár kedvező feltételeket biztosít, de még mindig a hitelfelvételben nyújt segítséget, a banki hitelnek pedig előfeltétele, hogy legyen egy biztos önerő.

Vincze Krisztián, GDN Ingatlanhálózat

Vincze Krisztián, a GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában közölte, a jutányos hitelkonstrukció várhatóan még több családot ösztönöz majd arra, hogy ingatlant vásároljanak, illetve építkezzenek, hiszen a szervezet számításai szerint a 10 millió forintos kedvezményes hitel választásával a kétgyermekes családok éves szinten 120 ezer forintot, a 15 millió forintos kedvezményes hitellel a háromgyermekes családok pedig évente mintegy 60 ezer forintot tudnak megtakarítani a piaci konstrukciókhoz képest.

A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki kifejtette: a családi házak átlagosan közel fél év alatt kelnek el, ami azonban így is több mint 50 nappal rövidebb a 2013-ban jellemző 8 hónapos átlagos értékesítési időtartamnál.

Az újépítésű lakások értékesítése átlagosan kétszer olyan hosszú ideig tart, mint a használt lakásoké, az elemző szerint ez azért nem jelent problémát, mert egy társasházi lakás jellemzően másfél év alatt készül el, így a kivitelezőnek elegendő idő áll rendelkezésére az eladásra.

Mindezzel párhuzamosan az eladóknak jóval kevesebbet kell engedniük az árból, mint 2013-ban: az alku mértéke folyamatosan csökken, az elmúlt öt évben 4 és 10 százalék közé mérséklődött. Míg 2013-ban átlagosan 13 százalékkal lehetett végül olcsóbban megvásárolni az adott ingatlant a kezdetben meghirdetett árnál, addig 2018-ban csupán a vételár 7,1 százalékát tudta megspórolni a vevő az alku során.

Soóki-Tóth Gábor szerint az áralku értéke a családi házaknál a legnagyobb, itt a kezdetben meghirdetett ár 10,2 százalékát tudja megspórolni a vevő. A legkisebb árengedményt, átlagosan 4,3 százalékot a panellakásoknál tudják elérni a vevők.

Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az újépítésű lakásoknál a kivitelezési költségek folyamatos emelkedési miatt nem jellemző az alku.

„Azonban a használt ingatlanoknál sem mindig lehet alkudni, mivel egy jó elhelyezkedésű és árú használt ingatlanért akár még licithelyzet is könnyen kialakulhat”

– hívta fel a figyelmet az Otthon Centrum elemzési vezetője.