Azt a hírt kaptuk, hogy az SK Trend partnerei elfelejthetik ezeket a problémákat, ugyanis az elmúlt évek folyamatos fejlesztései és szervező munkája eredményeként megvalósították a “Szuperintegrációt”, amely az SK MAX rendszer indulásával megoldást kínál minden felsorolt kihívásra, sőt egyebekre is. Ennek jártunk utána – Kerekes Zoltánt, az SK Trend ügyvezetőjét kérdezzük.

Az SK Trend már 20 éve dolgozik a biztosításközvetítői szakma hétköznapjainak megkönnyítéséért. A cég ügyvezetőjeként Te látod és érted a szektort. Mi a véleményed, mi okozta a jelen helyzetet?

Az kétségtelen, hogy a biztosításközvetítői szegmensbe későn tört be az informatika és akkor is inkább a kényszer szülte a használatát, mintsem a benne rejlő nagy lehetőségek felismerése.

Vezetői és üzletkötői szinten is komoly elutasítottsága volt a számítástechnikai megoldások alkalmazásának anno.

Természetesen már a kezdetekkor is volt néhány úttörő, aki megértette és sikeresen használta az új technológiákat. Mára ezekből a cégekből váltak a biztosításközvetítői szektor piacvezető szereplői. Ők egyértelműen IT stratégiában és komplex rendszerekben gondolkoztak, ezért erre alapozva építették fel a vállalataikat. Az évente ismétlődő KGFB kampányok játszották el a kényszerítő erő szerepét, és végül elkerülhetetlenné tették a piacunkon az informatikai megoldások használatát és elterjedését.

A 2000-es évek elején induló online közvetítők könnyedén megszerezhették volna maguknak a teljes gépjármű piacot, amennyiben nincsenek a független IT aggregátorok.

Ezeknek a cégeknek a megjelenése kettős hatással volt a piacra. Egyrészt minden szereplőnek biztosította a lehetőséget, hogy megtartsa a meglévő ügyfél állományát, vagy bővítse azt az integrált tarifáló rendszerek segítségével. Másrészt viszont generált egy új problémát: mégpedig azt, hogy hogyan kell kezelni és feldolgozni az immár elektronikus formában is létező információkat. Erre is született megoldás, ami azonban csak további kérdéseket generált.

Milyen újabb kihívások merültek fel, mire kellett megoldást találni?

Érdemes két nagy csoportra bontani ezt a problémakört. Az első, hogy mi okozza a zűrzavart az adatok körül. Rengeteg kérdést kell megválaszolnunk ezen a téren, például, hogy hol tárolódnak az ügyfeleim adatai; hogyan kerülnek oda; miért pont ezeket az adatokat tarjuk nyilván; miért nem látom az összes adatot, amit már begyűjtöttem az ügyfeleimről; tulajdonképpen kié a tárolt adatmennyiség; aktuális-e még a rendszereinkben tárolt információ; honnan tudjuk, hogy aktuális és pontos adatokat tárolunk-e; hogyan aktualizáljuk az adatainkat; kinek a feladata aktualizálni az adatokat; ki férhet hozzá az adatokhoz; hogyan kerül át a front rendszerben rögzített adat a back rendszerbe; a front, vagy a back oldalon tárolt adat a helyes/releváns/legfrissebb; miért van eltérés a két rendszerben tárolt adatsorok között; miért nem azokat az adatokat látom, amiket szeretnék; ki, mikor, miért módosította az adataimat; hogyan tudjuk felhasználni a meglévő adatainkat és sorolhatnám még.

A második csoportba tartoznak azok a kérdések, hogy miként lehet rendet teremteni és bevételt termelni a meglévő ügyfél állományból. Hadd hozzak erre is néhány példát. Milyen célra használhatjuk a meglévő adatainkat; hogyan juttassuk vissza a back end oldalon feltöltött adatokat a front end rendszerbe; miért nem látják az üzletkötők a számukra fontos információkat; miért kell két rendszerben párhuzamosan dolgozni; miért nem működnek jobban együtt az informatikai szolgáltatók; hogyan tudok megfelelni az adatvédelemmel kapcsolatos törvényi elvárásoknak; mi történik akkor, ha nem tudok megfelelni ezeknek a törvényeknek; miért nincsenek olyan funkciók, amire szükségem lenne; miért én fizessek a rendszerek fejlesztéséért és mennyibe kerül nekem ez az egész; megúszhatom-e olcsóbban; miért nincs egy olyan rendszer, ahol mindent meg lehet csinálni; hogyan kell helyesen használni ezeket a rendszereket; hol találok olyan munkaerőt, aki érti és elvégzi a bonyolult adatfeldolgozási folyamatokat; hogyan tudok bevételt generálni magamnak a rendelkezésre álló adatok felhasználásával; és egyáltalán, miért kell nekem biztosításközvetítőként mindezzel foglalkozni.

És hosszan sorolhatnám még, hiszen minden kérdés újabbakat vet fel. De ha még egyértelmű válaszokat is tudnánk adni az összes kérdésre, akkor is határozottan látszik, hogy ez az egész nagyon sok sebből vérzik és ebben a felállásban nincs egy olyan konkrét szolgáltató, aki képes lenne biztosítani a megoldást.

Azt mondod, nincs ilyen szolgáltató. Akkor mi lehet a megoldás?

Két lehetőség közül választhatnak a biztosításközvetítők: vagy rengeteg munkát és költséget szánnak arra, hogy mindig naprakész, teljeskörű adatokkal dolgozhassanak, ezáltal minőségi szolgáltatást nyújthassanak az ügyfeleiknek, vagy hagyhatják is az egészet a csudába, nem foglalkoznak az állományukkal. Ebben az esetben azt kockáztatják, hogy nem tudják megfelelően kiszolgálni az ügyfeleiket.

Ez pedig inkább előbb, mintsem utóbb a cégük leértékelődéséhez vezet, a hétköznapi céges működés és az üzleti fejlődés gátjává válik.

A legáltalánosabb szemlélet az, hogy az a jó, ha több helyen vannak az adataink, “mert az növeli a biztonság érzetünket”. Ez egyébként tényleg jó dolog, de felesleges ezért több rendszerben végezni az adatfeldolgozást, sokkal egyszerűbben és olcsóbban is megteremthető ez a biztonságérzet. Könnyen belátható tény, hogy

minél több helyen tárolsz azonos célból, azonos típusú adatokat, annál bonyolultabb, időigényesebb, és költségesebb ezeknek az adatoknak a frissítése, feldolgozása és felhasználása

és még be sem hoztam az adatvesztés és szivárgás elkerülése érdekében szükséges adatvédelmi feladatok és költségek extra problémáját.

Alapesetben hány helyen tárolódnak az ügyféladatok?

Tegyük fel, hogy csak a front end és a back end rendszeredben tárolsz ügyfél és szerződés adatokat. Melyik rendszerben vannak a pontos, aktuális, teljeskörű adatok? A logikusnak tűnő válasz az lehetne, hogy a back end rendszerben, mert ott az összes adat elérhető. A helyzet az, hogy csekély számú cég rendelkezik korrekt, teljeskörű, pontos és aktuális nyilvántartással.

Ráadásul önmagában az adatok megléte nem érték, strukturálni és karbantartani is kell őket annak érdekében, hogy jövedelmet, sőt profitot termeljenek.

Az örök kérdés pedig az, hogy miként lesz jövedelmed abból, hogy a back end oldalon rendelkezel az összes információval! A válasz pedig kijózanító: sehogy!

Az ügyfélkör pontos ismerete szükséges, de nem elégséges feltétele a biztosítások értékesítésének.

Amennyiben pénzre akarod váltani azt a kincsestárat, amit az ügyfél állományod jelent számodra, akkor ezeknek az információknak a front end oldalon is meg kell jelennie,

hiszen ott tudod felhasználni a meglévő adataidat értékesítési célokra, például egy meglévő CASCO szerződés alapján, lakásbiztosítást tudsz kötni, vagy onnan fogják tudni az üzletkötőid, hogy mikor, melyik ügyfelet, milyen célból kell megkeresni, illetve az adott ügyfélnek milyen a meglévő biztosítási portfóliója. Az ő üzleti céljuk egy, vagy több új szerződés megkötése, amit szintén a front end oldalon kell elvégezni.

Akkor ezek szerint az kevés, hogy megvannak az adatok a backendben. Gondolom, hogy a frontend legalább olyan fontos.

Igen, a cél és az igény nemcsak az, hogy valahol meglegyenek az adatok, hanem az, hogy minden nyilvántartásban ugyanazok az információk szerepeljenek és mindenhol teljeskörűen. Sőt, az is, hogy ezek az adatok valósak, pontosak és frissek legyenek. Önmagában az, hogy egy közvetítő cég rendelkezik front és back end oldalon is informatikai rendszerrel, ezáltal nagyjából látja, követni tudja a saját portfólióját és támogatni tudja a cége operációját még közel sem oldja meg a legnagyobb problémát.

És mi lenne az? Mi a legnagyobb probléma?

Röviden? Sok az eszkimó és kevés a fóka.

Az ügyfeleknek pedig fogalma sincs arról, hogy ők melyik cég ügyfelei.

Erről korábban már veled is beszélgettünk, mert ez a mai biztosításközvetítői piac egyik leggyengébb pontja és a szolgáltatók számára a legnagyobb fenyegetés. Biztosak lehetnek benne, hogy sokan vadásznak az ügyfeleikre, és vannak, akik jobb szolgáltatást képesek adni, mint amit ők jelenleg tudnak biztosítani. Hiába tartják nyilván az ügyfeleiket az informatikai rendszereikben, ha az ügyfeleik nem szerepeltetik őket szolgáltató partnerként a saját telefonjuk névregiszterében. Ezért a kulcskérdés az, hogy mit tudnak tenni annak érdekében, hogy az ügyfeleik őket tekintsék fő szolgáltató partnerüknek a biztosításaik tekintetében.

Gondolom biztosan megvan már erre is a megoldásod. Elárulod?

Egyrészt fontos, hogy az ügyfelek is lássák azokat az információkat, amiket a biztosításközvetítőjük nyilvántart róluk. Aztán ha az ügyfélnek információra, segítségre, vagy valamilyen szolgáltatásra van szüksége, és a szolgáltatójához fordul, akkor azt biztonságosan meg is kapja. Végül pedig az ügyfelekkel folytatott kommunikáció dokumentált, kényelmes és gyors legyen. És a Jolly Joker:

mindezt a GDPR szabályainak megfelelően kell a biztosításközvetítőnek nyújtania, és úgy, hogy ne kelljen extra munkaerőt foglalkoztatni, ezáltal ne nőjenek a költségei.

Amiket most felsoroltál azok az üzletkötő feladatai, ezért kapja a jutalékát. Nem?

Ebben részben igazad van. Azért csak részben, mert a cégek profitabilitása és jövője nem függhet az üzletkötők hozzáállásától.

Egy üzletkötő bármikor mondhatja azt, hogy “köszi nekem elég ennyi, nem akarok többet dolgozni, az ügyfél meg csináljon, amit akar.” 

Egy biztosításközvetítő cég viszont nem teheti ezt meg, az ő alapvető érdeke, hogy mindig kapcsolatban legyen az ügyfelekkel, meghallgassa őket, megértse és a racionalitás keretein belül maradva, megpróbálja maximálisan kiszolgálni őket. Ha ez nem így történik, akkor nehezen hibáztatható az ügyfél azért, ha mástól veszi igénybe a szolgáltatást.

Ma még égetően hiányzik a piacról az a megoldás, ami összekapcsolja az ügyfeleket a közvetítő partnerükkel és biztosítja a felek közötti hatékony kommunikációt.

A múltkori beszélgetésünkben arról is szó volt, hogy Ti dolgoztok egy ilyen megoldáson. Hol tart ez a fejlesztés most?

Igen, már elkészült ez a rendszer a B-DOC mobil applikáció formájában és rövidesen minden ügyfelünk számára elérhető válik. A B-DOC segítségével biztosítani tudják a biztosításközvetítők, hogy az ő cégük legyen az ügyfeleik elsőszámú biztosítási szolgáltatója, és ezt az ügyfeleik is tudják; aztán azt, hogy az ügyfeleik láthassák, hogy milyen biztosításokat kötöttek már nekik; szükség esetén néhány gombnyomással jelezhessék a szolgáltatójuk felé az igényeiket; és végül az ügyfelekkel folytatott komplett kommunikációs lánc mentésre és tárolásra kerüljön a közvetítői rendszerben és az ügyfél mobil applikációjában is. És mindehhez nem szükséges új munkaerőt bevonni.

Az integrált front end és a back end rendszer mellett az SK Trend partnerek rövidesen ügyféloldali mobil applikációval is rendelkezni fognak. Ez már önmagában három különböző rendszer.

Mindegyik rendszernek fel kell használnia az ügyféladatokat annak érdekében, hogy jövedelmet termeljenek a felhasználóiknak.

Ez azzal jár, hogy a három irányból érkező, illetve három irányba küldött információkat szinkronizálni kell a rendszerek között. Ráadásul a valóságban ennél is több helyről kell összevadászni és szinkronizálni az információkat, hiszen léteznek papíralapú nyilvántartások, többen használnak CRM rendszert, vannak páran, akik még mindig a biztosítói rendszerekre támaszkodnak, sőt hallottunk olyanról is, aki az üzletkötőire bízza az adatok kezelését.

Ki tudja még ezen felül, hány féle módon és hány helyen tárolják a biztosításközvetítő cégek az ügyfeleik adatait.

Igen, ez valóban komplikált folyamat, bonyolult helyzet. Hogyan lesz ebből hatékony, eredményes, magas színvonalú ügyfélkezelés?

Jó kérdés. Visszautalnék azokra a kérdésekre, amiket az adatok hollétéről, pontosságáról, felhasználhatóságáról fogalmaztam meg az előbb. Ha eddig két rendszer között sem sikerült megoldani ezeket a kihívásokat, akkor hogyan működhet ez három, vagy akár 20-30 különböző alkalmazás között?

Erre a válaszom, hogy a Szuperintegrációval.

Hogy mi is pontosan a Szuperintegráció? Azt hamarosan megtudhatjátok!
Nem sokára jövünk az interjú 2. részével 

MEGHÍVÓ
SK TREND KONFERENCIA

Ezúton örömmel invitáljuk az SK Trend 2024. január 25-én tartandó konferenciájára, a cég 20 éves évfordulójának megünneplésére! Inspiráló szakmai előadásokkal, sok-sok tudás- és tapasztalat megosztással és üzleti kapcsolatépítő lehetőségekkel várjuk.

A konferencia keretében kerül sor az SK TREND korszakváltó megoldásának, a Szuperintegrációt megvalósító SK MAX rendszer és a B-DOC mobil applikáció bemutatására és bevezetésének megkezdésére.

A rendezvény helyszíne:
Néprajzi Múzeum Nagyterem, 1146 Budapest, Dózsa György út 35.
Időpont:
2024. január 25. 10.00–14.30 óra között (9.30-tól érkezés, networking)

További részletek, regisztráció: a részvétel grátisz, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálj ide kattintva!

Hallgasd meg a szektor híreit, gazdagodj számos információval, beszélgess egy jót a kávészünetben vagy az ínycsiklandó ebéd folyamán. Ünnepelj Te is a 20 éves SK TRENDDEL! Jelenlétedre feltétlenül számítunk!

REGISZTRÁCIÓ

„Atlantisz süllyed”, ezért mihamarabb lépni kellene – kezdte Kerekes Zoltán az előadását

Az SK Trend Kft. ügyvezetője a BrokerExpo nyitóelőadásában emlékeztetett arra, hogy annak ellenére, hogy a felmérések szerint mindenki borzasztó optimista a biztosításközvetítői szakmában, valami mégsincs rendben. A hazai piacon már csak 390 cég működik a korábbi 550-nel szemben, bár az egy cégre jutó árbevétel nagysága dinamikusan nő. Nem lehet egységes magyar biztostásközvetítő piacról beszélni, mivel a piaci szereplők teljesen eltérő kihívások előtt állnak:

A magyar biztosítási piacra jellemző, hogy olyan cégek alkotják, amelyekre egységes szabályok vonatkoznak, és látszólag ugyanazokat a tevékenységet próbálják végezni.

– magyarázza Kerekes Zoltán.

Jelenleg 110 cég mondhatja el magáról, hogy 100 mFt feletti árbevétellel rendelkezik, 10 cégnek a bevétele az 500 milliót is meghaladja, 18 cég pedig 1 mrd Ft-nál is több árbevételt képes termelni. A többi cég – a piac fele – kevesebb mint 100 mFt éves bevétellel rendelkezik. A probléma, hogy a kisebb cégeknek ugyanazt kell csinálni, mint a nagyoknak, csak nagyságrendekkel kisebb forrásból.

A piac további jellemzője – ami szektorális sajátosság -, hogy a közvetítő cégek az árbevétel 70-80%-át tovább fizetik az értékesítő kollégáknak. Minden másra tehát az árbevétel 20-30%-a marad.

A kisebb cégek így nem költenek olyan dolgokra, mint pl: innováció, edukáció, oktatás, üzletfejlesztés, értékesítés támogatás, szervezetfejlesztés, érdekvédelem, kapcsolatépítés, jogi támogatás, toborzás, mentor programok, online csatorna, stratégia alkotás, kárügyintézés, utódlás, magánélet – és a sort még folytathatnánk, pedig ezek azok a dolgok, amiktől egy biztosításközvetítő cég versenyképes lehet.

Friss cég a piacon: Bemutatkozik a Solidium Biztosítási Klaszter

A BrokerExpon mutatkozott be először a Solidium Klaszter. A klaszter olyan cégek csoportja, amelyek a piacon bár versenytársak, de a közös érdekeik mentén összefognak. Az újonnan alakult Solidium Első Magyar Biztosításközvetítői Klaszter Zrt. célja, hogy operatív oldalról támogassa a hazai biztosítás közvetítő cégeket. Mivel a piac tőkeszegény – a szereplők nem tudják megfinanszírozni azokat az eszközöket és szolgáltatásokat, amelyek a versenyképesség fenntartásához kellenek – a klaszter a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátásával tudja ezt segíteni. A Solidium 100 %-ban magyar tulajdonú szervezet, amelyet hazai KKV-k alapítottak.

Az alkuszokat számos veszély fenyegeti, mint például a szakma elöregedése, aztán, hogy megjelentek az alkuszokon kívüli versenytársak, gondolunk itt a bankok biztostási szolgáltatásaira, vagy a „utility cégekre”, akik elkezdtek biztosítást árulni. Kezdenek feljönni a mobilra optimalizált megoldások: 11 millió előfizetés van Magyarországon, a felhasználóknak komoly elvárásai vannak a biztosítók felé is. Az MNB elvárásai is megváltoztak: célfeladatokat fognak ellenőrizni, beleértve a kisebb cégeket is.

Nagy probléma, hogy kevés életbiztosítást kötnek az alkuszok, így nem lehet teljeskörű védelmet nyújtani a családoknak. A lakosság 50%-a pedig alig havi 10 ezer forintot költ biztosításra.

– mutat rá Takács Róbert, a klaszter vezérigazgatója.

Külföldön már vannak jó példák a klaszterszervezetekre. Ilyen például az INSIA hálózat, amely nagyon komoly szakmai támogatást nyújt a hozzájuk csatlakozott cégeknek. A Solidium azért jött létre, hogy a kis- és közepes méretű biztosítási alkuszcégek számára támogató szolgáltatásokat nyújtson a termékfejlesztés, az IT megoldások, valamint a jogi megfelelés terén. Ezen területeken számíthatnak a klaszter tagjai és ügyfeleik a Soldiumra. Sőt! A háttérfolyamatok fejlesztése, a közös beszerzések, valamint a brandépítés terén is nyújtanak támogatást,mindezeket természetesen úgy, hogy a klaszterhez kapcsolódó biztosításközvetítő társaságok megtarthatják az önállóságukat!

Az álomjövő nem álom, Csatos Erika 23 éve dolgozik rendületlenül az ügyfeleiért

A BrokerExpo harmadik előadása az életbiztosítások fontossága köré épült. Csatos Erika, az Álomjövő Tanácsadó Iroda alapító tulajdonosa 1999 óta dolgozik pénzügyi tanácsadóként. Munkája minőségét és hatékonyságát jól mutatja, hogy már pályafutása második évében elérte az MDRT (Egymillió Dolláros Kerekasztal) minősítését.

Az MDRT egy biztosító társaságoktól függetlenül működő szakmai szervezet, amely a világ legjobb pénzügyi tanácsadóit fogja össze. Mivel nagyon magas teljesítmény és etikai elvárosokat fogalmaz meg a tagjai felé, ide tényleg csak a legjobb biztosítási szakemberek nyernek bebocsátást.

Csatos Erika küldetésének tekinti, hogy az általa képviselt családok, vállalkozások a pénz hiánya miatt soha ne kerülhessenek méltatlan helyzetbe. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy ügyfelei megfelelő biztosítási védelemmel és a pénzügyi céljaik elérését lehetővé tevő megtakarítási és befektetési programokkal rendelkezzenek. Erika 2001 óta rendszeresen részt vesz az MDRT éves konferenciáján, mert vallja, hogy szakmai fejlődésében meghatározó szerepet játszottak azok a jó gyakorlati ötletek, amelyeket a rendezvényről hazatérve beépített a mindennap munkájába.

Az MDRT számomra egy szakmai időutazás, aminek során bepillanthatunk abba, hogyan fog kinézni a biztosítási szakma – Magyarországon – 10-15 év múlva.

Tanácsadóként nagyon fontosnak tartja, hogy minél hamarabb építsük ki a saját célpiacunkat, azaz határozzuk meg, hogy milyen típusú ügyfelekkel szeretnénk a jövőben együtt dolgozni. 

Tony Gordontól, a biztosítási szakma egyik legnagyszerűbb példaképétől épp egy MDRT konferencián tanulta meg, hogy nem kell mindenkinek biztosítást eladni, aki szembe jön velünk az utcán. Csak olyan emberekhez kapcsolódjunk, akikkel azonos az értékrendünk, akiknek fontos a családjuk biztonsága, akik képesek hosszú távon gondolkodni, hosszú távú célokat kitűzni, és a céljaik érdekében hajlandóak cselekedni is.

Nagyon büszke arra, hogy több, mint 23 éves pályafutása alatt egyetlen egyszer sem volt szüksége arra, hogy hideghíváson keresztül jusson el új ügyféljelöltekhez.

A munkája során mindig olyan magasszintű szolgáltatásra törekedett, amely által kézről kézre adták egymásnak az ügyfelei, tehát a személyes ajánlás és a személyes bemutatás az, amely a hosszútávú kiegyensúlyozott fejlődést biztosította számára. Nem véletlen ez, hiszen élete legelső konferenciáján megtanulta, hogy „a hideghívás a jó Isten büntetése azért, mert nem kértünk ajánlást”.

2 év kihagyás után idén nyáron ismét részt vehetett az MDRT bostoni konferenciáján, ahol a világ egyik legjobb marketing stratégája, Jay Baer tartott előadást az ügyfélélményről, és a hosszútávú ügyfélkapcsolatok kiépítéséről. 

A növekedés legjobb útja 2022-ben is ugyanaz, mint 21 évvel ezelőtt, és azóta folyamatosan is, a minőségi ügyfél ajánlás.

Ahhoz azonban, hogy az ügyfeleink jó szívvel ajánljanak bennünket tanácsadóként, ma már elengedhetetlen, de nem elégséges, hogy magas minőségben szolgáljuk ki őket. A mai világban már fontos, hogy olyan élményeket, „story”-kat nyújtsunk számukra, amelyeket lelkesen osztanak meg társasági körökben.

Jay Baer szerint négy olyan működési stratégia van, amely a tanácsadóról emlékezetes élményt nyújt az ügyfeleknek. Ez a nagylelkűség, a sebesség, a hozzáadott érték, és az empátia.

• A nagylelkűség azt jelenti, hogy többet adunk, mint amit elvárnak az ügyfeleink tőlünk.
• A sebesség azért fontos, mert az ügyfelek ma már a sebességet a törődéssel kapcsolják össze. Fontos számukra, hogy milyen gyorsan oldjuk meg a problémájukat.
• A hozzáadott érték jegyében szervezzünk ügyféltalálkozókat, workshopokat, növeljük a pénzügyi tudatosságot ügyfeleink körében.
• Az empátia pedig azt jelenti, hogy valóban legyünk jóban, rosszban az ügyfeleink mellett, hiszen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy biztosítási tanácsadóként valójában egy jövőbeni ígéretet értékesítünk.

Mindehhez természetesen elengedhetetlen, hogy egy idő után jól működő csapatot építsünk magunk köré annak érdekében, hogy tanácsadóként munkánk leghatékonyabb és legfontosabb részére koncentrálhassunk, ez pedig nem más, mint a személyes tárgyalás.

Egyre többet akarunk: a kétszámjegyű hozam már minimumelvárás

A BrókerExpon szó esett a különféle biztosítói eszközalapokról is. Nagyon magas inflációs környezetben mozgunk, a drágulás mértéke Magyarországon elérte a 20 százalékot. A kumulált inflációs hatás miatt viszont az árdrágulás összesített mértéke a 40-50 százalékot is elérheti, ami azt jelenti, hogy aki otthon, bankszámlán vagy szuperállampapírban tartja a pénzét, annak akár a felét is elveszítheti!

A tanácsadók hozzáadott értéke abban van, hogy képesek átlátni a teljes termékpalettát és a „törődés jegyében” el tudják magyarázni az ügyfélnek, hogy mely eszközalapokat favorizáljanak és melyeket kerüljenek inkább el.

–      hangsúlyozza Kiss Imre, a Money Moon alapítója.

2022-ben egyes magyar állampapírokon brutális veszteségeket lehetett elérni. Ezt elsőre nehéz lehet elhinni hiszen pont alacsony kockázatú befektetésekről van szó, de a helyzet az, hogy az állam egyre nagyobb áron (növekvő hozamok mellett) tudja csak magát finanszírozni. A korábban vásárolt államkötvények értéke – a ma kibocsátott kötvények által kínált magas hozamok miatt – versenyképtelenné válik, így azokon a befektetők 20%-30%-os veszteségeket szenvednek el.

A stop-loss rendszerekkel ugyancsak komoly problémák vannak, a programok jelzései korántsem generálnak többletet, sőt inkább veszteséget okoznak. Óvatosan használjuk ezeket. 

Az abszolút hozamú eszközalapok tekintetében elmondható, hogy másképpen szerepeltek a kovid és az orosz ukrán háború alatt. Általában mindig ugyanazoknál figyelhető meg, hogy van hozzáadott értékük.

Az aktívan menedzselt alapoknál az ügyfél úgy hiszi, hogy annak van valamilyen hozzáadott értéke, mivel a név is erre utal. A valóságban viszont sajnos nem mutatják annak a jeleit, hogy aktívan lennének menedzselve. Az ügyfélnek negatív élménye van mert az aktívan menedzselt alap is pont úgy mozog, mint a nem aktívan menedzselt.

Az ESG alapok általában alul teljesítenek, vagyis az ESG-nek ára van, a hozamokból le kell adni. Viszont sokszor előfordul, hogy az ügyfelek nem azért vásárolnak ESG-t mert annyira zöldek lennének. 

A belgák már léptek, 3000 tanácsadó használ üzletvitelt-támogató szoftvereket

A BrokerExpo záróelőadásában egy insurtech újdonságról hallhattunk. Arvid de Coster a WeGroup társalapítója és igazgatója előadásában arról beszélt hogyan támogatják különféle digitális eszközökkel a biztosítási tanácsadókat. Öt évvel ezelőtt 1000 biztosítási tanácsadót kérdeztek meg arról, vajon hogyan lehetnének még hatékonyabbak a munkájuk során. Az elemzés során egyértelműévé vált, hogy a tanácsadók idejük nagy részét adminisztrációval töltik. Kevés idő jut az ügyfélre, amin változtatni kellene.  

A WeGroup azt ígéri, hogy felszabadítja a tanácsadók idejének legalább 70 százalékét, hogy jobban tudjanak az ügyfelekre koncentrálni. Jelenleg már több mint 3000 tanácsadó használja ezt a platformot. A rendszer egy postacím alapján képes meghatározni az ingatlan méretét, a kert nagyságát, a benne lakók számát, illetve az energiafelhasználást és még sok egyéb olyan dolgot, ami a tarifáláshoz szükséges. Az ügyfelek ezen felül egyedi részleteket is megadhatnak.

A rendszer cross selling (keresztértékesítési) és up selling (többletértékesítési) lehetőségeket kínál, de ez nem minden! A kockázatelemzés részeként, ha a felhasználó például lakásbiztosítást választ – és kb. 30 éves, valamint a LinkedIn profilja szerint irodai vagy informatikai munkát végez – akkor az IT eszközökre is nagy valószínűséggel fog fedezetet ajánlani.

A WeGroup rendszere rengeteg adatbázist monitoroz, ha az ügyfél például eladja a házát – és egy másikat vásárol – a tanácsadó ez estben értesítést kap arról, hogy – az új ingatlan miatt – új üzletre van kilátás.

A szoftvert be lehet integrálni akár a tanácsadó weboldaléba is, ahol az ügyfelek önállóan tarifálhatnak, de lehet használni a személyes értékesítés során is.

A WeGroup hamarosan megérkezik Magyarországra is, a fejlesztők pedig remélik, hogy lesznek tanácsadók, akik érdeklődést mutatnak ez iránt az innovatív termék iránt.