Az elrettentés és az elkövető visszatartása még nem nyújt kárpótlást a sértettnek

Belátható, hogy még egy kisebb baleset is észrevehető károkkal jár, nem beszélve a súlyosabb sérülésekről.

• Egy utcai támadást követően kiesünk a munkából a felépülés idejére, ráadásul ott vannak a kezelési költségek.
• Súlyos esetben pedig sajnos olyan maradandó fájdalmak, egészségkárosodás is fennállhat, ami egész életünkre kihat.

Bűncselekmény esetén az elkövetőnek felelnie kell a tettéért, a büntetőjogi felelősség megállapítása a büntetőbíróság feladata. A következmény pedig valamilyen büntetőjogi szankció, ami a pénzbüntetéstől kezdve a közmunkán át a szabadságvesztésig több formát ölthet.

Ez a szankció azonban nem a sértettet veszi előtérbe, sokkal inkább arra szolgál, hogy az elkövetőt visszatartsa a hasonló cselekedetektől, illetve elrettentő hatással legyen a társadalom többi tagjára.

Mit tehet a sértett, hogy a bűncselekmény őt ért hatása legalább részben kompenzálva legyen?

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítését az elkövetőtől, több elkövető esetén azok mindegyikétől lehet követelni. Ez a kár lehet vagyoni kár, így a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoncsökkenés, elmaradt bevétel. Maradva a testi sértés példájánál:

• Az elkövető köteles megfizetni a kezelés költségeit, táppénz miatt kiesett jövedelmet, maradandó egészségkárosodás esetén akár egész életre szóló járadékot.
• Ezen túl sérelemdíj is követelhető, amennyiben a bűncselekmény a sértett személyiségi jogainak sérelmével járt. Ez gyakran az egészséghez fűződő jogot jelenti, de természetesen gyakorlatilag bármilyen más személyiségi jog sérelme is szóba jöhet.

A kártérítési és sérelemdíj iránti igényekre külön eljárást célszerű indítani

Már a büntetőeljárás során be lehet jelenteni úgynevezett polgári jogi igényként, sőt kérni lehet az elkövető egyes vagyontárgyainak zár alá vételét annak érdekében, hogy ne adhasson túl a későbbi kártérítés alapjául szolgáló vagyontárgyakon.

Fontos azonban tudni, hogy a büntetőeljárás során a legritkább esetben dönt a bíróság a polgári jogi igényekről.

Emiatt, illetve a gyorsabb igényérvényesítés miatt is, célszerűbb külön eljárásban, azaz fizetési meghagyással, vagy polgári peres úton érvényesíteni a kártérítési és/vagy sérelemdíj iránti igényt.

A kártérítési igények fő szabály szerint 5 év alatt évülnek el, de a bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

Könnyebb lehet a bűncselekmény pszichés következményeinek feldolgozása kártérítés esetén

A kártérítési igény érvényesítésére irányuló eljárásnak a büntetőeljárással szemben tehát az a célja, hogy a sértettnek okozott kár megtérüljön, mely sok esetben hozzájárul ahhoz, hogy a bűncselekmény pszichés következményeinek feldolgozása is könnyebbé váljon.

Sok esetben a sikeres kártérítési eljárást követően a végrehajtás akadályát képezi a végrehajtható vagyon hiánya.

Ennek ellenére fontos, hogy magáról a lehetőségről a sértett tudjon, és maga mérlegelhesse jogi segítség igénybevételével, hogy milyen lépéseket célszerű megtenni a kár megtérülése érdekében. – foglalta össze a tudnivalókat dr. Gombolai Éva.