Befagyott a hitelezés

Az ingatlanpiac elmúlt évben tapasztalt gyengélkedésnek fő okaként a hitelezés befagyását nevezték meg korábban egyöntetűen az ingatlanközvetítők.

De nem csak az ingatlanközvetítők látták így a helyzetet, hanem a Magyar Nemzeti Bank is arról beszélt, hogy elsősorban a hitelre vásárló vevők hiánya miatt lehetett az idei év második negyedévének végére több mint 30 százalékos szűküléssel találkozni az ingatlanpiaci forgalomban, hiszen a lakáshitelezés közel 70 százalékkal zuhant egy év alatt.

Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a lakáshitelek szempontjából kedvező folyamatok bontakoztak ki.

Az év eleji 10 százalék feletti THM-ekhez képest némi csökkenést lehetett tapasztalni, egyrészt a hosszabb futamidejű és kamatperiódusú lakáshitelek kamatára ható 10 éves kamatszintek – az úgynevezett BIRS – mérséklődésére került sor, másrészt október 9-től megjelentek a kamatplafonos hitelek a bankok kínálatában.

Mit várhatunk a kamatplafontól?

Utóbbi azt jelenti, hogy

az “önkéntes” kamatplafonhoz csatlakozó bankok vállalták, hogy legfeljebb 8,5 százalékos THM-mel kínálnak jelzáloghiteleket az ügyfeleknek. 

• Ezzel a lépéssel a kormány célja az volt, hogy élénkítse a hitelpiacot, mely aztán kicsit megtolja az egyébként meglehetősen gyengén teljesítő gazdaságot is, benne pedig az ingatlanpiacot. Meg is jelentek október során a bankok kínálatában a kamatplafonos hitelek, így ma már 7-8 százalék közötti kamattal találunk ajánlatokat. Úgy tűnik, hogy ezzel elhárult az egyik legkomolyabbnak látszó akadály az ingatlanpiac beindulása elől.
• Vagy mégsem: hiszen a 7 százalékos kamat még nem az az 5 százalékos szint, melyhez korábban hozzászoktak a hazai ingatlanvásárlók, és amely miatt “boldog-boldogtalan” lakáshitelt vett fel, de még csak nem is az a 6 százalékos érték, melyet a szakemberek egy része úgymond vízválasztónak tart a hitelezés beindulása szempontjából.

A kamatok mérséklődtek

Mindenesetre a mostani kamatok már mérsékeltebbek, mint amelyekkel néhány hónapja találkozhattunk, így akár indokolt is lehetne némi mozgás az ingatlanpiacon a hitelre vásárló vevők részéről. Az ingatlanközvetítők azonban arról számoltak be, hogy az október 9. óta eltelt másfél hónap során nem igazán tapasztalták a hitelre vásárló vevők ostromát az ingatlanpiacon.

A csökkenő kamatok ellenére azt lehet tapasztalni, hogy az év vége felé közeledve egyre mérsékeltebb az érdeklődés az eladó ingatlanok iránt

– jelezte Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője, de Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is leszögezte, hogy nem látnak a csökkenő kamatok hatására változást az ingatlanpiacon.

Egyelőre kivárnak az ügyfelek

Sebestyén Tamás úgy látja, hogy egyelőre nem csaptak le a lehetőségre az ügyfelek, inkább azt érezni, hogy továbbra is kivárnak, átgondolják még a terveiket. Szerinte a CSOK változása miatt is sokan számolgatnak most, hogy inkább az eddigi CSOK vagy az új CSOK Plusz éri meg számukra jobban, és akadnak, akik még megpróbálják kihasználni az eddig rendelkezésre álló lehetőséget. Ugyanakkor ez sem okoz számottevő mozgást az ingatlanpiacon – tette hozzá.

Sebestyén Tamás azt tapasztalta, hogy

akadnak ugyan hitelre vásárló vevők most is, de ők nem igazán jönnek lázba attól, hogy fél-egy százalékkal alacsonyabb kamattal tudnak hitelt felvenni.

Véleménye szerint komolyabb változást az eredményezhetne, ha a kamatszintek 5-6 százalék környékére csúsznának vissza. Hiszen korábban is az 5 százalék körüli szintek voltak azok, melyek megmozgatták a vevők fantáziáját.

Állampapírok helyett inlább ingatlant kellene venni?

Úgy véli, a vonzóbb kamatokon kívül az lendíthetne még sokat az ingatlanpiacon, ha visszatérnének a befektetők az állampapírokból, amire van is némi esély, hiszen az újabb állampapírok már kevésbé vonzók számukra, ugyanakkor sokan, akik korábban bevásároltak állampapírból, most még egy jó ideig a befektetésükben maradhatnak.

Ráadásul az sem ártana, ha kicsit növekedne az optimizmus, mely most egyáltalán nem jellemző

– jegyezte meg Sebestyén Tamás. Hiszen azt lehet érezni, hogy sokan aggódnak a gazdasági helyzet, az infláció és a jövő miatt, így ezért sem szánják rá magukat könnyen az ingatlanvásárlásra.

Több dologra is szükség lenne

Rencsevics Mária is azt hangsúlyozta, hogy egy kamatcsökentés önmagában kevés a változáshoz, hiszen

a megélhetési költségek növekedése miatt szűkült azok köre, akik hitelt tudnak felvenni.

Úgy véli, hogy egy stabil gazdaság, csökkenő infláció, a CSOK Pluszra jogosultak körének bővítése és felújítási támogatás kellene ahhoz, hogy érdemben megmozduljon a hazai ingatlanpiac.

Sebestyén Tamás mindenesetre az eddigiek alapján a következő évben sem igazán számít komolyabb lendületre az ingatlanpiacon, sőt várakozásai szerint gyakorlatilag ugyanazt láthatjuk jövőre is, mint amivel az idei évben szembesülhettünk. Ez pedig mérsékelt forgalmat, illetve csökkenő, stagnáló árakat jelent.

Nyitókép: Pexels

Az elmúlt hónapokban jelentős mértékben szűkült a hazai ingatlanpiac

Habár az árak visszaesésről nem igazán beszélhetünk, a tranzakciók száma drasztikusan visszaesett, és az is kiderül az ingatlanközvetítők beszámolóiból, hogy egyre nagyobb alkuk jelennek meg. A szűkülés fő okaként a legtöbben a hitelezés visszaszorulását nevezik meg.

Már „csak” az ingatlanok 50%-át veszik hitelre

Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XXIII. kerületi irodájának szakmai vezetője például felhívta a figyelmet arra, hogy

míg korábban az ügyletek mintegy 70 százalékánál vettek igénybe banki hitelt a vásárlók, ez 50 százalék alá mérséklődött.

Jellemzően ezek is a támogatott hitelek köréből kerülnek ki.

Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője ennél is erősebben fogalmazott, mint mondta: a hitelre vásárló vevők gyakorlatilag teljesen “felszívódtak” a piacról.

Mi állhat a háttérben?

Drabos Tünde, a Balla Ingatlan hitelezési üzletágának vezetője szerint bár a hitelek visszaszorulása jelentős hatással van az ingatlanpiaci forgalomra, azonban az okok ennél szerteágazóbbak, és szerinte:

Nem is elsősorban a magas hitelkamatokat kell most felelőssé tenni a csökkenő tranzakciószámokért.

Mint mondta, korábban is kínáltak hiteleket a bankok a jelenlegi kamatszinteken, mégis volt irántuk kereslet. Hangsúlyozta, hogy a kamatok mellett
– az ingatlanárak túlságosan magas szintre emelkedése,
– a háborús helyzet okozta bizonytalanság,
– az extrém mértékű infláció és
– az energiaárak emelkedése
mind-mind hatással volt a lakáspiacra az elmúlt egy évben. Ezek miatt, akinek nem sürgős, az inkább halasztotta az ingatlanvásárlását.

Kilőttek a kamatok

Az ugyanakkor kétségtelen, hogy a kamatok is nagymértékben emelkedtek: 

A korábban jellemző 4-5 százalékos hitelkamatok helyett mostanában 8,5-10 százalékos kamatokkal találkozhatunk a bankok kínálatában.

A kamat mértékét természetesen befolyásolja a kamatperiódus, a hitel összege és az ügyfélminősítés is – tette hozzá a szakértő

Drabos Tünde mindezek mellett arra a kifejezetten érdekes változásra is felhívta a figyelmet, hogy míg régebben a rövid kamatperiódusú hitelek voltak olcsóbbak, ez most megfordult, és a végig fix hitelek váltak kedvezőbbé a lakáshitelt felvenni szándékozók számára.

Még mindig elérhetők a különféle támogatsok

Azt is megjegyezte, hogy a kamattámogatott hitelek továbbra is elérhetők, és persze kelendők:

• A támogatások közül a babaváró 2023-ban is rendelkezésre áll, a fiatal házasoknak segít, önerőként tudják használni.
• A CSOK ugyancsak igényelhető még, a kamattámogatott hitellel együtt: a 3 százalék fix kamatozású hitelt, maximum 10 millió forintot két gyermekkel, 15 millió forintot három gyermekkel lehet igénybe venni – részletezte a jelenleg elérhető támogatásokat.

Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy 

A rendkívül magasan járó ingatlanárak miatt ma már ritkán elegendő a korábban megszokott 10-15 millió forintos hitel ingatlanvásárlásra.

Megfogyatkoztak a vevők

Az is kétségtelen azonban, hogy a támogatások ellenére a hitelből vásárló ügyfelek száma látványos mértékben visszaesett. De a készpénzes vevők száma is mérséklődött, ami arra utal, hogy a többi tényező is erős hatást gyakorol az ingatlanpiacra. Egyértelműen kirajzolódik az, hogy:

A készpénzes befektetők is kivárnak, és elsősorban azok vásárolnak csak most, akiknek sürgősen meg kell oldania a lakhatásukat – és persze megvan hozzá az anyagi fedezetük.

Végül azt is hozzátette, hogy várakozásai szerint a közeljövőben, tehát ebben az évben, jelentősebb változás nem várható sem a hitelezést, sem pedig az ingatlanpiacot tekintve. Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy az év második fele már némi pozitív irányt mutathat, de számottevő javulásra inkább csak a következő évben számít. És ez is csak akkor következhet be, ha nem jelennek meg addig más negatív tényezők a piacon.

Nyitókép: Unsplash.

Belváros

A bérlakások újra “fénykorukat élik” a belvárosi kerületekben, ami azt jelenti, hogy jelentős irántuk az igény a tavasz végi nyitás óta.

Újra keresleti piac kezd kialakulni, természetesen némi áremelkedéssel.

Amennyiben ez a lendület kitart és a járványhelyzet sem romlik, akkor visszatérhetnek a régi, magasabb bérleti díjak a belvárosban is, annak ellenére, hogy a rövid távú lakáskiadás feléledéséről továbbra sem beszélhetünk – foglalta össze a helyzetet Garaba Gergely, a Balla Ingatlan belvárosi irodáinak szakmai vezetője.

A rövid távú lakáskiadás kapcsán Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonosa megjegyezte, hogy a korábban rövid távra kiadott lakások egy része hosszú távú bérleményként jelent meg a piacon. Ezekre jellemző, hogy szép állapotú, jó minőségű, teljesen berendezett ingatlanok – hiszen a szállodai szobák versenytársaiként működtek -, és gyakorlatilag kiszorítják a nagyon rossz állapotú bérlakásokat a piacról.

A rövid távú lakáskiadás megszűnése elsősorban a belvárosi kerületekben éreztette hatását, ugyanakkor vannak kerületek, ahol nem eseti hatások befolyásolják a keresletet: ezekben jellemzően az átlagemberek vásárolnak befektetési céllal ingatlanokat – tette hozzá Balla Ákos.

• Befektető alatt persze azokat a személyeket kell érteni, akik olyan ingatlant vásárolnak, melyben ők maguk soha nem laknak, hanem kifejezetten kiadásra vásárolják azt.
• Mint mondta, ezek a befektetői vásárlások a járvány kitörése előtt az egész belvárosra jellemzőek voltak, de kedvelték a befektetők a IX., XI., XIII., XIV. kerületeket is.

XIII. kerület

A XIII. kerületben jelentős kínálat alakult ki mára a bérlakások piacán, és minden típusból bőségesen lehet válogatni. A bérleti díjak 100 ezer forintnál indulnak a kerületben – jelezte Tóth Viktória, a Balla Ingatlan XIII. kerületi irodájának vezetője.

Balla Ákos ennek kapcsán megjegyezte, hogy a XIII. kerületben sok olyan befektetőről beszélhetünk, akiknek nem csak egy, hanem kettő, három vagy még több ingatlanja is van a kerületben. Ennek oka, hogy a kerület régóta kedvelt a vevők körében és ez a frekventáltság töretlen. Ha például vidéki vásárlókat kérdezünk meg arról, hogy hol szeretne vásárolni, akkor jellemzően a XIII. és XIV. kerületet szokták említeni – jelezte a szakértő.

XIV. és XVI. kerület

Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője is megerősítette, hogy a XIV. kerületben most is jelen vannak a befektetők a piacon:

keresik a jó állapotú lakásokat, melyeket hosszú távra 130-150 ezer forintért ki tudnak adni.

Észak- és Bel-Buda

Ugyanakkor a budai kerületekben is felbukkannak a bérlakás-célra vásárló befektetők. Nagy Andrea, a Balla Ingatlan észak- és bel-budai irodájának szakmai vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy sok olyan bérbeadóval találkozik, akik úgy vélik, hogy még mindig nem tudnak jobb befektetést ingatlanvásárlásnál és -kiadásnál.

Az árak talán emiatt is itt visszakapaszkodtak a járvány előtti szintekre, de mivel a kínálat vegyes, így széles skálán mozognak a budai kerületekben: 200-500 ezer forint között. Egy háromszobás házrész esetében például 300 ezer forintos havi bérleti díjról beszélhetünk a III. kerület esetében – tette hozzá a szakértő.

Dél-budai régió

Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője viszont a bérleti díjaknál nem tapasztalt jelentősebb változást a járvány után:

Most is ugyanúgy 120-130 ezer forintért lehet havonta bérelni egy átlagos, kétszobás panellakást a XI. kerületben, mint korábban.

Az persze jellemző, hogy a kínálati ár magasabb ennél, ebből viszont alkudni szoktak a bérlők.

X. és XVII. kerület

Ami a külső pesti kerületeket illeti, Kántor Istvánné, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint azt lehet érezni, hogy a pár évvel ezelőtti kínálatot meghaladja a kiadó lakások száma. Ugyanakkor bérelhető kertes házakból vagy éppen kisállatokkal költözhető otthonokból óriási a hiány.

Jelenleg egy 2-3 szobás panel bérleti díja a X. kerületben mintegy 120-140 ezer forint között alakul, de egy új és minőségi ingatlanért ennek akár dupláját is elkérheti a tulajdonosa.

XIX. és XX. kerület

A XIX. és XX. kerületekben viszont nem túl élénk a bérleti piac – jegyezte meg Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX. és XX. kerületi irodájának szakmai vezetője. A járvány idején sem tapasztaltak visszaeső bérleti díjakat, jelenleg pedig az egy-két évvel ezelőtti áraknál némileg magasabb szintekkel lehet találkozni. Így egy jó állapotú, jó helyen található, 1+2 félszobás lakás 140 ezer forint körüli áron adható ki.

Balla Ákos végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a legkönnyebben kiadható ingatlanoknál az elmúlt években némi eltolódás volt megfigyelhető: míg korábban az egyszobás garzonok voltak a legnépszerűbbek Budapesten, addig ma már a másfél szobás lakásokat keresik leginkább a bérlők, mégpedig olyan félszobával, mely egy normális méretű hálószobaként használható.

Ennek oka, hogy egy ilyen lakás egyedülállóknak, pároknak vagy kis családoknak is megfelelő. A nagyobb családok nyilván nagyobb, két-háromszobás ingatlanokat keresnek, ugyanakkor belőlük kevesebb van, mint a kislakások bérlőiből

– jegyezte meg a szakértő.

Amikor a harmadik hullám kezdett laposodni és megtörtént az első korlátozások feloldása, érezhető volt egy nagyobb impulzus az ingatlanpiacon. Ez azonban mára alábbhagyott, most már átléptünk a kissé visszafogottabb, nyári ingatlanpiaci szezonba:

az érdeklődők a járvány elmúlt hónapjai után érthető módon szeretnék kiszabadulni a lakásaikból, kiélvezni a nyarat és nem ingatlanokat járni a hőségben.

A legnagyobb probléma most mégsem a kereslettel van, hanem azzal, hogy nagyon szűk a kínálati piac – jelezte Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője.

Ha megjelenik egy olyan lakás a piacon, mely a keresett kategóriába tartozik és nincs túlárazva, vagyis a piaci átlagárnál nincs 20-30 százalékkal magasabbra értékelve, akkor arra pillanatok alatt lecsapnak az érdeklődők, annyira szerény most a kínálat jó ingatlanokból – magyarázta az ingatlanközvetítő.

Megfigyelései szerint jelenleg egy erős keresleti piacról beszélhetünk, de a gyenge kínálat mellett továbbra is nagyon sok a túlárazott ingatlan.

Ezek nagy része olyannyira túl van árazva, hogy egyáltalán nem mutatkozik irántuk kereslet, vagyis a vevők már az alkudozásba sem vágnak bele, egyszerűen továbblépnek a következő hirdetésig.

Ami az árakat illeti, mintegy 3-4 százalékos növekedés volt megfigyelhető az idei év során.

• Ezt határozottan lehetett érezni a zuglói panellakásoknál, de a téglaépítésű használt ingatlanoknál is jelentkezett.
• Szintén drasztikus, 5-7 százalékos áremelkedés volt jellemző a XVI. kerület kertes családi házainál, ahol ma már meg kell barátkozni 90-100 milliós alapárakkal egy jobb minőségű ház esetében.
• Itt is az a probléma, hogy nem olyan a kínálat, ami ki tudná elégíteni a keresleti oldal igényeit.

A túlárazottság mértéke 10-20 százalékra tehető, ami az átlagos lakásoknál 3-4 milliós ártöbbletet jelent. Egy konkrét példát is említett az ingatlanközvetítő:

Egy Thököly úti, kétszobás lakás induló hirdetési ára 34 millió forint volt, melyet aztán végül 28 millió forintért tudtak eladni. Ezt persze már lehetett sejteni az elején is, a tulajdonos azonban ragaszkodott a magasabb induló árhoz

– tette hozzá.

Az alku ennek megfelelően jelentős, 10-20 százalékos is lehet egy-egy ingatlan esetében, ugyanakkor, ha egy lakást piaci átlagáron kínálnak, akkor alku nélkül is pillanatok alatt elkel. Viszont, ha nagyon a reális ár felett hirdetik, akkor egyáltalán nincs rá kereslet – magyarázta a szakértő, aki azt is hozzátette, hogy jellemző egyébként, hogy a tranzakciók sok esetben sem eladói, sem vevői szempontból nem sürgősek, így mindkét oldal hajlamos kivárni.

Az értékesítési idők általában 3 hónap környékén alakulnak abban az esetben, ha túlárazott az ingatlan. Ilyenkor az első egy-két hónap általában azzal telik, hogy a tulajdonos kitartja az árat, majd ha valamiért mégis komolyan gondolja az eladást, akkor a harmadik-negyedik hónapban megkezdődik az ár mérséklése egy vevők számára is elfogadható szintre.

A leginkább keresett kategóriát megint a panellakások jelentik ebben a két pesti kerületben, hiszen az áraik ugyan már nagyon megközelítették a téglalakásokét, még mindig a leginkább megfizethető kategóriát jelentik. De az is megfigyelhető, hogy még ezeket a relatíve olcsó panellakásokat is sokszor csak minimális, 20 százalékos önerővel tudják megvásárolni az emberek, mivel “kevesen rohangálnak a zsebükben 20-30 millió forinttal” – fogalmazott Sebestyén Tamás.

• A kétszobás, közepes méretű panellakások ára jelenleg 24-28 millió forint között mozog, ennyiért pedig nem lehet téglaépítésű lakásokat kapni.
• A családi házaknál a 90-100 milliós induló árak jellemzők, míg az újépítésű lakásoknál az egy évvel ezelőtti 800-850 ezer forintról már 1 millió forintig kúsztak fel az árak, de úgy néz ki, hogy ezen az áron is van rájuk kereslet.

A befektetők továbbra is jelen vannak a piacon, annak ellenére, hogy rövid távú lakáskiadásról most egyáltalán nem beszélhetünk. Keresik a jó állapotú lakásokat, melyeket hosszú távra 130-150 ezer forintért ki tudnak adni. A felújítással foglalkozó befektetők ugyanakkor nehezebb helyzetben vannak, mivel nehéz olcsó, felújítandó ingatlanokat találni, ráadásul az építőanyagárak és a munkadíjak drasztikus növekedése is nehézséget okoz számukra.

Emiatt egyébként azt is érezni lehet, hogy a jobb állapotú ingatlanok felé húznak a vevők, bár mindig találni olyanokat, akik saját maguk akarják intézni a felújítást, hogy úgy nézzen ki a lakás, ahogy ők azt megálmodták

– tette hozzá a szakértő, aki végül megjegyezte, hogy az elkövetkező hónapokban inkább stagnálás lehet jellemző az ingatlanpiacon. Ősztől várható nagyobb mozgás, ugyanakkor egy esetleges negyedik hullám befolyásolhatja ezt a prognózist, míg a jövő évet a választások teszik bizonytalanná.

Az, hogy milyen jellemzők nem kedveltek egy ingatlan megvásárlásakor, alapvetően egybeesik az vevők és az ingatlanközvetítők számára. Hiszen

az ingatlanosok is azokat az ingatlanokat szeretik, melyeket könnyű eladni, és ezek egyúttal a vevők kedvencei is.

Ugyanakkor, ha olyan ingatlanokat keresünk, melyekre nehezebben lehet vevőt találni, akkor nem elsősorban az egyes nagyobb ingatlanpiaci kategóriákat érdemes vizsgálni, hanem bizonyos adottságokat.

A közvetítők által nem igazán kedvelt kategória az, amelynek az értékesítése során akadályokra számíthatnak. Ilyen akadályok pedig jellemzően az ingatlanok jogi helyzetének rendezetlensége esetén merülnek fel – mondta dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának vezetője. Ezekből akad bőven, a szakértő szerint ilyenek: 

• Ahagyatéki eljárás alatt lévő megbízások: amikor még nincs meg az örökös „kezében” a rendelkezési jog, így amennyiben a hagyatéki eljárás elhúzódik vagy az öröklés a várttól eltérően alakul, számos nem várt negatív helyzet állhat elő.
• Ugyancsak gondot okozhatnak a vevők számára az ingatlannyilvántartási állapottól való telekhatár-eltérések. Egy ilyen helyzet akkor is problematikus, ha jelenleg még nincs jogvita a szomszédok között.
• Szintén gondot jelenthet egy ingatlan megvásárlásakor, ha az ingatlan-nyilvántartásban fel nem tüntetett vagy eltérően feltüntetetett felépítmény található az ingatlanon. De az is negatívan befolyásolja az értékesítést, ha jogvita, peres eljárás érinti az ingatlant.
• Végül nehezíti az értékesítést az is, ha jelentős mértékben terhelt, vagy végrehajtás alatt lévő ingatlanról van szó

– sorolta dr. Kovács Csaba.

Jogi rendezetlenség érhető tetten a megosztott közös tulajdonoknál is, ahol egy ingatlan úgy használnak többen, hogy nem lett albetétesítve valamilyen használatba vételi probléma vagy alapító okirat hiánya miatt, annak ellenére, hogy önálló lakásokat alakítottak ki az ingatlanban. Ezektől a vevők ügyvédje jellemzően óva inti ügyfeleit – hívta fel a figyelmet Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője.

Tapasztalatai szerint egyébként minden ingatlanpiaci kategóriába tartozó ingatlan eladható, csak piacképes árat kell kérni érte.

Ugyanakkor akadnak azért minden szegmensen belül olyan adottságú ingatlanok, melyeknél eléggé lelassul ez a folyamat.

Ilyenek például az egyébként népszerű családi házak kategóriáján belül:

a túl nagy méretű, 200-300 négyzetméteres, többgenerációs, nem energiatakarékos, erősen felújítandó, ‘70-es, ‘80-as években épült házak,

melyeknél sok esetben a pincében alakították ki a garázst, amit csak egy meredek lehajtón lehet megközelíteni. Ez a mai autók számára használhatatlan – még a terepjárók számára is, mivel azok nem férnek el a szűkre szabott garázsban -, miközben jelentős hasznos területet vesz el a telekből – magyarázta Sebestyén Tamás.

Ezen túl is akadnak olyan további, az ingatlan használhatóságát jelentősen befolyásoló körülmények, amelyeket a vevők nehezen fogadnak el. Dr. Kovács Csaba szerint ilyen körülmény például a szomszédos ingatlanok teljes elhanyagoltsága, rendezetlensége, vagy a nem biztonságos lakókörnyezet, amihez elegendő már egy népszerű italbolt közelsége is.

Szintén nem szeretik a vevők az olyan, egyéb veszélyes környezeti elemeket, mint például egy magasfeszültségű vezeték, melynek közelébe nem szívesen költöznek az emberek. De ide sorolhatók az olyan környezeti ártalmak, mint a zaj vagy a légszennyezettség – tette hozzá Kovács Csaba.

Végül Sebestyén Tamás megemlítette azt is, hogy mindezeken túl komoly nehézséget okoznak az erősen túlárazott ingatlanok is, melyeket vagy nem vesznek fel a kínálatba az ingatlanközvetítők, vagy ha igen, akkor gyakorlatilag olyan hosszú időre beragadnak, amíg a tulajdonosa le nem mond az értékesítésről.

Ezeket nagyjából másfélszeres áron kínálják a piaci árhoz képest. Olykor persze előfordul, hogy valami csoda folytán mégis akad érdeklődő, de ilyenkor sokszor kiderül, hogy a tulajdonosa mégsem akar megválni tőle. Az ilyen ingatlanok esetében a tulajdonosoknak csak valamiféle vágyálmuk van az értékesítésről, de nem igazán motiváltak az eladásban – jegyezte meg az ingatlanközvetítő.

Befektetés vagy otthon?

A kérdést kétféle szempontból is vizsgálhatjuk. Egyrészt lehet cél a befektetés, másrészt felmerülhet akkor is, ha valaki otthont szeretne magának.

Az ügyfelek jelentősebb része persze most nem befektetési célból vásárol, hanem az élethelyzete változása miatt

– jelezte Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX. és XX. kerületi irodájának szakmai vezetője.

Ha csak befektetés a cél, akkor – általános igazság, hogy – egy több szobából álló, metróközeli lakás a legjobb befektetés, mert egy ilyen ingatlan mindig könnyen kiadható, emiatt rövid távon is hasznot hoz, és hosszú távon is értékálló. Ez így volt 10-20 évvel ezelőtt is, annyi változott, hogy ma már egyre inkább szempont a lakás adottságai mellett a társasház állapota és a hőszigetelés.

Ha viszont valaki otthont szeretne vásárolni – akár úgy, hogy használná, de később eladná -, akkor érdemes figyelni az előbb említett tényezők mellett olyan lehetőségekre is, mint a bővíthetőség, átalakíthatóság, vállalkozási cél megvalósíthatósága, van-e tér több generációs otthon kialakítására, de nem mellékes kérdés az infrastruktuális ellátottság és a lokáció sem – magyarázta Rencsevics Mária.

Ha közel a metró…

Hasonlóan vélekedett Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki szerint, ha kifejezetten befektetési szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy továbbra is majdnem ugyanazok az ingatlanok teljesítenek jól, mint korábban:

ezek az egy, két vagy háromszobás lakások, 60-70 négyzetméterig bezárólag, és ezen belül is leginkább a másfél-kétszobás 50-55 négyzetméteres lakásokat keresik a befektetők.

Kispadra kerültek a családi házak

A családi házak ma kiesnek a jó befektetések köréből, ugyanis annyira drágák, hogy nem lehet velük jó hozamot elérni. Különösen most, hogy túlkínálat alakult ki a bérleti piacon, ahol még az extra színvonalú ingatlanok bérleti díja is csökkenést mutat. Ezért befektetési szempontból kevésbé éri meg most családi házat vásárolni mint azonos értékben több lakást, annak ellenére, hogy az elérhető bérleti díjak is meglehetősen magasak: a XVI. kerületben akár 500-600 ezer forintot is elkérnek havonta a bérlőktől a tulajdonosaik egy-egy jobb ingatlan esetében.

Az ár persze attól függően kúszik ilyen magasra, hogy mekkora a mérete és mennyire “extra” a minősége a háznak.

Az emelkedő építési költségek miatt tovább is drágulhatnak az újépítésű lakások

Az újépítésű ingatlanok piacán továbbra is várható értéknövekedés, ami nem feltétlenül a növekvő keresletnek, hanem inkább a folyamatosan emelkedő építési költségeknek köszönhető. Ebben a piaci szegmensben érzékelhető a legjobban az állami támogatások legnagyobb hatása, ami miatt az idei évben jelentősen megnőtt a vevői érdeklődés, ez is felfelé hajtja az árakat. Ma jó befektetési lehetőségnek számít egy jó közlekedési adottságokkal rendelkező, megbízható beruházó által fejlesztett újépítésű lakás, amely esetében a befektetés eredménye nem csak a bérbeadással elérhető hozam miatt kedvező, hanem rövidtávú a értéknövekedéssel is számolni kell. Viszont az újépítésű ingatlanok piacán kell a legjobban megvizsgálni azt is, hogy kitől és mit vásárlunk!

Nem kapkodnak a panelekért

A panellakások felemás helyzetben vannak, hiszen az elmúlt években ugyan felértékelődtek a befektetők szemében, így vásárolták is őket, de most már annyira megemelkedtek az árak, hogy nem igazán kapkodnak értük. Persze az olcsóbb ajánlatokat keresik, ugyanis mint a Balla Ingatlan szakértője elmondta, ilyeneket is ki lehet fogni, hiszen akadnak már olyan tulajdonosok, akik látják, hogy a korábban jellemző magas árakon nem lesz vevő az ingatlanjukra.

És az is látszik elmúlt hónapokban zajló folyamatokból, hogy

ha beüt a válság, akkor leginkább a panellakások sínylik meg a recessziós helyzetet, azaz mindig a panelek kezdik a zuhanást, ami nem teszi őket a legértékállóbb befektetéssé

– tette hozzá Sebestyén Tamás.

Egy téglalakás jó döntés lehet

Mindezek alapján tehát azt lehet mondani, hogy egy használt téglalakás lehet a legjobb befektetés a már említett méretkategóriában és szobaszámmal, ráadásul ez az úgynevezett “örök favorit” – magyarázta a szakértő.

• Azon belül is leginkább a 10-30 éves használt téglalakások jelentik most a legjobb vételt.
• Ennek az az oka, hogy ezeknek a viszonylag fiatal ingatlanoknak már korszerűnek tekinthető a műszaki és esztétikai kialakításuk, miközben a rezsiköltségük is a legkedvezőbb. Ezek az ingatlanok lehetnek hosszú távon a nyertesek, persze ha sikerül megfelelő áron kifogni egy ilyet.

Lokáció

Az elhelyezkedésre kitérve Sebestyén Tamás is úgy vélekedett, hogy ebből a szempontból az a legjobb, ha egy metróközeli ingatlant választunk, mivel szerinte ez mindig is a legkedveltebb, legvonzóbb lokációnak számít majd. Ha emellett még csendes is a lakás, akkor megtaláltuk a lehető legjobb választást.

Érzelmi kérdések

Ugyanakkor az ingatlanvásárlás a legtöbb esetben érzelmi kérdés – szögezte le végül Rencsevics Mária. És ha valaki nem tudja, hogy mit szeretne vásárolni, ott a gazdaságossági kérdéseken túl fontos lehet az ügyfél valós és rejtett igényének, szokásainak feltárása, amiben egy ingatlanközvetítő jelentős segítséget tud nyújtani.

Hasonlóképpen látja a helyzetet Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX. és XX. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki szintén úgy fogalmazott, hogy az árak mérséklődése elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt években irreális mértékben emelkedtek meg a panelárak. Ő határozott, 5-10 százalékos árcsökkenéssel találkozott a panelek szegmensében a kerületben.

Ugyanilyen mértékű árkorrekcióról számolt be Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is. Az 5-10 százalékos ereszkedés a gyakorlatban azt jelenti, hogy árak 18-20 millió forintnál indulnak a kerületben: ennyiért már vehetünk egy 27 négyzetméteres társasházi garzont.

• A Havanna lakótelepen a 35 négyzetméteresek is hasonló áron kelnek el: olykor becsúsznak 20 millió alá, míg felfelé 22 millió a plafon, a reális ár azonban 20 millió forint körül alakul.
• A Lakatos lakótelepen a 40 négyzetméteres másfél szobás lakások 21-23 millió környékén vehetők meg.
• A nagyobb, 50-72 négyzetméter körül lakások ára a Havannán 24-28 millió forint között mozog, ugyanakkor a 25 millió forint fölöttieket szinte lehetetlen eladni, kivéve, ha nagyon szépen fel vannak újítva – hangsúlyozta az ingatlanközvetítő.

Ha a pesti oldalon egy kicsit beljebb nézünk körül, akkor is hasonló helyzettel találkozhatunk. Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint ebben a két kerületben is leginkább a paneleknél lehet érezni az elmúlt időszakban kibontakozott árcsökkenést. Ez azt jelenti, hogy 25 millióért már lehet kapni panellakást akár Zuglóban is.

A IX. kerületben ugyancsak érezni az ereszkedő árakat, habár Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan VIII. és IX. kerületi irodája szakmai vezetője szerint az árcsökkentés folyamata azért elég lassú, a hirdetési áraknál szinte csak jelképes mérsékléssel indul. Erre néhány példát is említett az ingatlanközvetítő: egy József Attila lakótelepen található egy plusz két félszobás lakást eredetileg 31 millió forintra tartott a tulajdonosa. Ennek árát az ingatlanközvetítő tanácsára csökkentették 29,9 millió forintra, de az ekkor jelentkező vevő mindössze 27 milliót kínált érte. Ebből alakult ki végül egy 28 millió forintos ár. De akadt olyan értékesítésre is példa, melynél a 35 milliós hirdetési ár helyett végül 31 millió forintért kelt el az ingatlan – tette hozzá Hart Erzsébet.

Nincs ez másként a budai oldalon sem. Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai irodáinak régiós vezetője szerint egy átlagos, 2 szobás, 30-35 milliós kelenföldi panellakás esetében nem ritka a 3-4 milliós alku sem, viszont az eladók egy ilyen árcsökkentést ritkán hajlandóak elfogadni. Ennek következtében kevés a valós tranzakció, és csak a tényleg motivált eladók tudják értékesíteni most ingatlanjaikat.

A dél-budai agglomerációban fekvő Érden is erős árcsökkenés bontakozott ki az elmúlt hónapokban, hiszen mint Hártó Regina, a Balla Ingatlan érdi irodájának vezetője rámutatott: míg a házak esetében alig lehet mérséklődést tapasztalni, a paneleknél – ami azonban az érdi ingatlanpiacnak csak egy kis szeletét jelenti – a tavaly jellemző 27-29 milliós szinteknél már több millió forinttal alacsonyabban járnak a hirdetési árak. És az is látványos változás, hogy míg egy-két éve még alig volt eladó panellakás Érden, most jelentősen megnövekedett a kínálat.

Hibás árazás vagy problémás ingatlan?

Egy ingatlan alapvetően két ok miatt lehet túl olcsó: vagy az ingatlan adottságaival van valami probléma, vagy az is lehet, hogy pusztán hibás árazásról van szó.

Ha az előbbit vizsgáljuk meg részletesebben, akkor azt látjuk, hogy az adottságokat tekintve rengeteg olyan tényező akad, mely negatívan befolyásolja az árat. Ilyen lehet egy leromlott állapot, egy rossz lakóközösség, zaj, illetve jogi problémák, melyek egy külön probléma-kategóriát tesznek ki.

– sorolta Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője.

Amiről nem szólnak a fényképek…

Ezzel azonban a lehetőségek listája még nem merült ki. Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának vezetője hozzátette, hogy számos előnytelen környezeti tényező is előfordulhat egy ingatlan esetében: egy közeli szeméttelep, egy autópálya, valamilyen gyár, üzem vagy műhely – ami nem feltétlenül zajt, hanem mondjuk romló levegőminőséget jelent -, esetleg egy vasúti sín, vagy egy szennyvízátemelőtelep, stb.

Emellett lehet szó az ingatlannál egy komoly szerkezeti vagy statikai hibáról, ami nem feltétlenül nyilvánvaló a laikus számára, hiszen ő csak azt figyeli, hogy az ingatlan jó állapotúnak, felújítottnak tűnik. De még akár egy kedvezőtlen építésügyi előírás megjelenése is okozhat árcsökkenést, mivel mérsékli az érintett ingatlan értékét.

Ha társasházi lakás az eladó ingatlan, akkor magával a társasházzal is adódhatnak gondok. Például egy felhalmozott társasházi tartozás csökkenti egy ingatlan értékét, főleg akkor, ha a lakóközösség fizetési hajlandósága alacsony szinten áll. Ilyen környezetbe ugyanis senki nem költözik szívesen.

Jogi problémák, mint árcsökkentő tényező

Átevezve a jogi problémák körébe, itt egyrészt lehetséges, hogy egy végrehajtás előtt ingatlanról van szó, amit sürgősen el kell adni. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy osztatlan közös tulajdonú az ingatlan, ami már eleve nem túl vonzó, de az még inkább eltántorítja a vevőket, ha az osztatlan közös tulajdonbeli viszonyokat semmilyen megállapodás nem szabályozza.

Az is elképzelhető azonban, hogy egy olyan társasházról van szó, mely jogilag nem lett társasházzá nyilvánítva, nincsenek benne külön tulajdonként bejelentett lakások. Végül pedig az is az ár csökkenésének irányába hat, ha egy ingatlant több rendezetlen adósság is terhel.

Hibás árazás vagy szorult helyzet?

Habár az ingatlanközvetítők elmondása szerint manapság nem igazán jellemző az alulárazás, de azért előfordul. Az ingatlanközvetítők egyik legfontosabb feladata pont az, hogy a megfelelő árazás kialakításában segítsen a tulajdonosoknak. Ez persze nem csak az alulárazás, hanem a túlárazás esetében is igaz, csak míg utóbbinál időt veszít az eladó, addig alulárazásnál pénzt.

Természetesen előfordul, hogy egy tulajdonos szorult helyzetben van, és ezért a gyors adásvétel reményében a piaci árnál 10-30 százalékkal olcsóbban kínálja ingatlanát. Ez azonban nem túl gyakori eset, és ilyenkor jellemző, hogy már az eladó szűkebb környezetéből jelentkezik egy vevő az ingatlanra. Vagyis az ingatlanhirdetéseket böngészgető érdeklődőként nem sok esélyünk van egy ilyen ajánlatot kifogni.

A helyes árazás kapcsán tehát a szakember véleménye megfontolandó, mert az ingatlanközvetítői díjnál sokkal több veszíthető egy rossz árazással.

– hívta fel a figyelmet Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője.

Ő találkozott már néhányszor olyan esettel, amikor egy tulajdonos elégedett lett volna egy piaci árnál mérsékeltebb árral is.

Így például egy esetben a tulajdonos által remélt 19 millió forint helyett 21,9 millióra árazta az ingatlanközvetítő az eladni kívánt ingatlant, mely végül 20,75 millió forintért kelt el. Ezáltal több mint 1 millió forinttal többet kapott az eladó az ingatlanközvetítői díj levonása után is, mint amennyire számított. És természetesen elégedett volt a végeredménnyel.

Emellett az ingatlanközvetítő azért is tehet, hogy egy adott lakás jobb áron keljen el, mint amennyi első pillantásra benne van.

• Adhat ötleteket a tulajdonosoknak olyan kisebb átalakításokra, melynek révén kedvezőbb lesz az ingatlan megjelenése – hiszen az ingatlanközvetítő tudja, hogy mit keresnek, mit szeretnének látni a vevők -, így ez pozitív irányba befolyásolhatja az árat.
• De ugyanígy a hirdetéshez készült jobb fotók vagy egy hatékonyabb szöveg is előnyösen mozdíthatja az árat a tulajdonos számára.

„Továbbra is a panellakások a leginkább keresettek Zuglóban és Mátyásföldön, de sokan érdeklődnek az újszerű és a használt – maximum 40-45 millió forint értékű – téglaépítésű lakások iránt is. Néhány százalékot emelkedtek az árak idén, ez főleg az 50 millió forintnál olcsóbb ingatlanoknál jellemző.”

– mondta Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője.

A piacon most az jellemző, hogy jócskán túláraznak az eladók – ez az eladó ingatlanok 60-70 százalékára igaz -, ilyenkor a 5-10 százalékos alku sem kirívó. A megfelelően árazott ingatlanoknál csak egy minimális árengedmény érhető el a vevők részéről, de ezek viszonylag gyorsan el is kelnek: akár két hét alatt vevőre találhat egy ilyen lakás.

Turisták a piacon

„Jellemző a piacra, hogy mind a vevői, mind az eladói oldalon megjelennek a “turisták”, akiknek irreális elképzelései vannak az árakról és a lehetőségekről, vagy inkább csak próbálkoznak.”

– fogalmazott Sebestyén Tamás.

Mint mondta sok olyan eladóval találkozni, akiknek valójában az a céljuk, hogy felmérjék helyzetüket az ingatlanpiacon, azaz, hogy mennyit is ér az ingatlanjuk. Amikor viszont élessé válik a helyzet, tehát ténylegesen eladásra kerülne sor, hirtelen megtorpannak és gyakran vissza is lépnek az értékesítéstől. Ez persze nem könnyíti meg az ingatlanközvetítők munkáját.

Hol járnak az árak?

Zuglóban a 46 négyzetméteres panellakások a leggyakoribbak – ilyenek találhatók a Füredi úti lakótelepen. Ezek ára 20-24 millió forint között mozog a korszerűsítéstől, a panelprogramban való részvételtől és persze a lakás adottságaitól, elhelyezkedésétől függően.

A téglalakások ára ennél jóval szélesebb tartományban mozog. Hiszen találni közöttük főútvonal mellett fekvő zajos, földszinti vagy 4. emeleti, de lift nélküli házban lévő ingatlanokat, ahogy újszerű, belső parkra néző lakásokat is. Ezek árai nem hasonlíthatók össze igazán, de a minimum a 450 ezer forintos négyzetméterár, ami a jó lakásoknál felmehet akár 650-700 ezer forintig is. Utóbbi persze elhelyezkedésében, elrendezésében az ideálisnak tekinthető, leginkább keresett kategóriára jellemző.

Ennél nem sokkal drágábbak egyébként a kerületi újépítésű lakások árai sem: 700-800 ezer forintos négyzetméterár környékén mozognak, de túl nagy kínálat nincs belőlük a két kerületben, legalábbis lényegesen szerényebb, mint a szomszédos XIII. kerületben, vagy a budai XI. kerületben.

A magas árak miatt persze a vevők egyre nagyobb része egyre nagyobb hiteleket vesz fel

A két kerület esetében 50-50 százalék lehet a hitelre és a készpénzre vásárlók aránya a Balla Ingatlan szakértőjének becslése szerint, aki úgy látja, hogy “egyre merészebbek” most az emberek a hitelfelvételnél: ritka az olyan vevő, aki csak egy-két millió forintos kölcsönt vesz fel, tipikusan az ingatlan árának felét hitelből állják. Jelen vannak persze még mindig a készpénzes befektetők is a piacon, de egyre alaposabban megvizsgálják, hogy mit vesznek.

Az elmúlt években egyébként a sok befektetői vásárlás nagy részéből bérlakás lett, így mára könnyen találni kiadó lakást a két kerületben.

Mindez azonban még nem vezetett az árak eséséhez, inkább csak stagnálásról beszélhetünk: az egyszobás lakások ára 80-90 ezer forint között mozog, a másfél szobásoké 100-150 ezer között. A kínálat viszont már nem olyan szűkös, mint néhány évvel korábban.

Milyen méret és elhelyezkedés a kedvenc?

Az ingatlanok elhelyezkedését tekintve továbbra is nagyon keresett a XIV. kerületben a Herminamező, Nagyzugló, a Városliget melletti rész, valamint Törökőr jobb részei, míg a XVI. kerületben Sashalom és Mátyásföld a legfelkapottabb célpont.

Elosztást tekintve a leginkább keresett lakások a másfél-kétszobások, illetve a három szoba különböző kombinációi, melyek alapterülete 40 és 60 négyzetméter között mozog. Jól mennek azonban a garzonlakások is, aminek ahhoz is köze lehet, hogy rendkívül szerény belőlük a kínálat.

A családi házat keresők viszont “szörnyűlködő állapotban” vannak, tehát nehezen találnak maguknak mostanában megfelelő ingatlant, vagyis olyan minőséget és kivitelezést, amit elképzelnek. Legalábbis azért az összegért, ami a rendelkezésükre áll. A keresleti és a kínálati piac itt nincs igazán egyensúlyban – mutatott rá a szakértő.

„A telkek iránt is megcsappant mostanában a kereslet, ami az áfa-döntéssel áll összefüggésben: azok a telkek, melyeket korábban elkapkodtak volna “mint a cukrot”, most állnak a piacon, nincs rájuk vevő. Persze azok a beruházások, melyek már elkezdődtek, rendben zajlanak, ugyanakkor az emberek nem vágnak bele újabb fejlesztésbe, vagy akár családi ház építésébe.”

– tette hozzá Sebestyén Tamás.

Mi a helyzet a budapesti családi házak piacán?

El van tolódva a családi házas piac, és ki lehet jelenteni azt, hogy 3-5 millió forinttal túl vannak árazva az ingatlanok – vélekedett Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője. De ennél is nagyobb probléma, hogy ezekért a magas kínálatai árakért olyan ingatlanokat lehet megvásárolni, melyekre még 10-15 millió forintot rá kell költeni, hogy lakhatóak legyenek.

A gyakorlatban tehát a vevők a 25-30 milliós befektetésükért kapnak egy nem túl jó állapotban lévő “Kádár-kockát”, amiből legfeljebb a falakat lehet megtartani, de adott esetben úgy is felfogható a helyzetet, hogy van egy telkük, egy biztos alapjuk egy elfogadható lokációban. A felújítással pedig nem csak az a gond, hogy sokba kerül, hanem az is, hogy jelenleg nem egyszerű folyamat a munkaerőhiány és a munkaerő minősége miatt – hívta fel a figyelmet az ingatlanközvetítő.

A használt lakások piacán jelentkező gondokat az újépítésűek sem nagyon enyhítik, mert a megvásárolt telkeken vagy 4-6 lakásos társasházakat, vagy ikerházakat építenek a beruházók. Az ikerházak alapterülete jellemzően 100-130 négyzetméter között alakul, tehát 4 vagy több szobával rendelkeznek, áruk pedig a 40 millió forintot közelíti. Ha viszont központi elhelyezkedésű az ingatlan és jó a környék, akkor 40-50 millió forint közötti árra számíthatunk.

Zugló

A zuglói és XVI. kerületi családi házak piacára is az élénk érdeklődés jellemző, mivel az ingatlanpiaci fellendülést látva sokaknak megjött a kedve egy nagyobb, önálló ház vásárlásához – jelezte Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője. Az árak azonban nem alacsonyak: 50-60 millió forintba kerülnek a már elfogadható minőségű házak a két kerületben. A vevők persze 30-40 millió forintért kezdenek családi házat keresni, de hamar be kell látniuk, hogy a magasabb árak miatt hitelfelvétellel vagy egyéb megoldásokkal kénytelenek igazodni a helyzethez.

Az elképzelt 30-40 millió forintos összegért ugyanis csak egy telket vagy bontandó családi házat kaphatnak, azt is elsősorban a XVI. kerületben. Az újépítésűek esetében errefelé is inkább csak sorházakkal és ikerházakkal lehet találkozni, melyek árai a 40 millió forintos szint környékén indulnak, de ez még nagyon a “belépőszintet” jelenti. Ami anyagában, kivitelezésében, elhelyezkedésében magasabb minőséget képvisel, annál 50-70 millió forint közötti árakról beszélhetünk – jegyezte meg Sebestyén Tamás.

Dél-Budán Budafok az örök sláger

Ha Dél-Budán nézünk körül, akkor azt tapasztaljuk, hogy vonzó a vevők számára Budatétény családi házas része – mely egy magas presztízsű rész -, ahogy Rózsavölgy is, itt azonban 50 millió alatt nem találunk megfelelő állapotú ingatlant – hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, a Balla Ingatlan régiós szakmai vezetője. Az alacsonyabb presztízsű Nagytétényben a 25-30 milliós forintos házak iránt jelentős a vevői érdeklődés, míg Budafok örök sláger, 35-40 millió forintos lélektani határral. A XI. kerületben Péterhegy, Kelenvölgy és Sasad mind keresett részek, utóbbinál azonban kicsit magasabb árfekvéssel találkozunk.

Olvasson tovább, kiderül milyen házakat keresnek az agglomerációban

Az agglomerációban sem könnyű

Nem véletlen tehát, hogy a vevők gyakran kikacsintanak az agglomerációba, hiszen ott olcsóbban kapják meg ugyanazt a minőséget, mint a közel fekvő budapesti kerületekben.

Nappali plusz három szoba a sláger Szigetszentmiklóson

Szigetszentmiklóson a családi házaknál a 12-25 millió forint közötti kategóriát keresik leginkább az érdeklődők, de 12 millió forintért ma már semmilyen családi házat nem lehet kapni – jelezte Marosvölgyi Gabriella, a Balla Ingatlan helyi irodájának szakmai vezetője. Amikor családi ház vásárlására kerül sor, az elvárások között általában szerepel a nappali plusz három szoba elrendezés, valamint az újszerű állapot. Egy ilyen ingatlan ára azonban Szigetszentmiklóson is 25 millió forint felett jár. Megfelelő méretű és minőségű házakat 28-35 millió forintért lehet kapni itt.

A használt, de jó állapotú házakat keresik Duankeszin

Az észak-budai agglomerációban magasabb árakkal találkozhatnak a vevők. Mint Kovács Péter, a Balla Ingatlan dunakeszi irodájának vezetőjének szavaiból kiderült, Dunakeszin leginkább a használt, de jó állapotú családi házakat keresik a vevők. Az árak azonban ebben a szegmensben kirívóan magasak. Ez azt jelenti, hogy egy lakóparki, azaz újszerű, 6-10 éves, 140 négyzetméteres – nappali plusz négyszobás – családi ház ára ma már eléri a 80 millió forintot. Szívesen vennének persze az emberek ennél kisebb, 70-80 négyzetméteres, jó állapotú házakat, ilyenek azonban ritkán bukkannak fel.

Amivel inkább találkozni lehet ebben a méretkategóriában, azok a bontandó, régi házak, melyek helyén vállalkozók építenek új ingatlanokat. Nagyon ritka, amikor egy ilyen Kádár-kocka felújításának nekifut az új tulajdonos, főleg, hogy egyre kevésbé vannak elérhető szakemberek, akiket megbízhatnának a felújítással. Ráadásul ezek a régi házak sem olcsók: egy ezer négyzetméteres telken álló nagyobb ingatlan ára több mint 40 millió forint – jegyezte meg az ingatlanközvetítő.

Érd és környékén a 3-4 szobás újépítésű a keresett

Érden a leginkább keresett méret, illetve elosztás az újépítésűeknél a 3-4 szobás kialakítás, de természetesen gyerekszámtól is függ, hogy ki, mekkora házat szeretne – mondta Hártó Regina, a Balla Ingatlan érdi irodájának vezetője. Használtaknál valamivel kisebb az elvárt szobaszám: a nappali plusz 2-3 szobás kialakítás a legkelendőbb, melynek alapterülete 100-120 négyzetméter körül alakul. Ezek között előnyben részesítik a vevők azokat az ingatlanokat, melyek önállóak, egyszintesek, amerikai konyhásak.

Az újépítésűekre errefelé a 300-380 ezer körüli négyzetméterárak jellemzőek, míg a használtaknál 220-250 ezer forintos négyzetméterárakkal találkozhatnak az érdeklődők. Olykor persze ennél alacsonyabb áron is piacra kerülhetnek ingatlanok, például egy örökségnél, ahol a gyors eladás a tulajdonos célja – tette hozzá az ingatlanközvetítő.