Reggeli rohanás a suliba a gyerekkel, délután pedig a különórákra? Bevásárlás és főzés a szülők helyett? Soha véget nem érő feladathegyek a munkában? A magyar felnőtteknek saját bevallásuk szerint is komoly terhekkel és állandó rohanással kell megbirkózniuk a mindennapokban, ami meg is teszi a hatását: a Generali friss felméréséből kiderül, hogy a lakosság 51%-a krónikus stresszre, 23%-a pedig rendszeres alvászavarokra panaszkodik, és a 40-50-es „szendvicsgeneráció” körében még rosszabb az arány. A folyamatos feszültség miatt azonban a szervezetünk előbb-utóbb benyújtja a számlát.

Felmérést készített a Generali

A Generali Biztosító először a tavalyi évben mérte fel az X generációs magyarok általános pénzügyi helyzetét, társadalmi berögződéseit, félelmeit és hiedelmeit abból a felismerésből kiindulva, hogy a mintegy 2,5 milliós korosztály adja az aktív magyar lakosság gerincét, ezzel pedig sok felelősség és még több teher jár.

A felmérésből kiderült, hogy nem véletlenül illetik a szendvicsgeneráció névvel a 40-50-es középkorúakat, hiszen több irányból nehezednek rájuk az elvárások:

A legtöbben még anyagilag is támogatják egyre később önállósodó gyermekeiket, miközben már idős szüleikről és szeretteikről is gondoskodniuk kell – és persze készülni saját nyugdíjas éveikre.

Mindez azonban nem csupán pénzügyi ráfordítást igényel, sokkal inkább jár testi-lelki feszültséggel és állandó rohanással a rengeteg teendő. A Generali ezért most arra volt kíváncsi, milyen következményekkel jár a hazai felnőtt lakosság számára a folytonos megfelelési kényszer. Nem meglepő: a magyarok szinte szó szerint beleszakadnak terheikbe.

A nők stresszesebbek, a legszegényebbek és a leggazdagabbak nem alszanak jól

A reprezentatív felmérés tanúsága szerint:

A felnőtt lakosság egyértelműen úgy gondolja, hogy a 40-50-es korosztálynak kell megbirkóznia a legtöbb feladattal a mindennapokban, az óriási nyomást pedig ők maguk is érzik

• A szendvicsgeneráció tagjainak 53%-a számolt be rendszeres stresszről, 54%-uk pedig gyakran szenved alvászavaroktól, ami valóban kiugró értéknek számít.
• Az egész lakosságot tekintve egyébként jellemzően a nőkert érinti súlyosabban a probléma (stressz – 58%, alvászavar – 62%), ami egyértelműen összefüggésbe hozható a ténnyel, hogy a háztartásban és az idősgondozásban is hagyományosan nagyobb szerep és ezzel több feladat is jut a hölgyeknek.

A válaszokból az is kiderült, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkező városiak és – érdekes módon – a legkevesebb és a legtöbb megtakarítással rendelkező csoportok érezték kifejezetten a saját bőrükön a feszültséget és kialvatlanságot.

A válaszokból kiderül, hogy több magyart érint a probléma, mint azt előzetesen gondoltuk: minden 10. felnőtt állandóan azt érzi, hogy semmire sincs ideje, pláne magára és a családjára, 30%-uk pedig arra panaszkodik, hogy egyszerűen több feladata van, mint amennyi beleférne a napjába. A megkérdezettek ugyanakkor saját bevallásuk szerint szinte soha nem késnek, tehát minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, közben viszont szétforgácsolják minden energiájukat.

– összegez Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.

Jönnek a testi-lelki tünetek: a felismerés fél siker

• Ha nem hallgatunk rájuk, hosszabb távon komolyabb betegségek is jelentkezhetnek, így szív- és érrendszeri elváltozások, krónikusan magas vérnyomás vagy éppen a kapkodós étkezések miatt különböző anyagcsere-elváltozások.
• Szintén a tartós stresszből következően az enyhébb szorongásos panaszok mellett kialakulhat akár depresszió is, a legtöbben pedig már csak akkor figyelnek fel az intő jelekre, amikor súlyosabb tüneteket érzékelnek, melyek akadályozzák őket a napi teendők teljesítésében, netán a stressz okozta figyelmetlenség miatt baleset történik velünk.

Szakértők felhívják a figyelmet: érdemes megelőzni a bajt, és bármennyire sürgetőek is kötelezettségeink, tudatosan időt kell szakítanunk magunkra, pláne akkor, ha mi is a szendvicsgeneráció tagjai közé tartozunk.

A rendszeres, akár csupán napi 15 perces testmozgás, az egészséges táplálkozás, néhány egyszerűbb légzőgyakorlat, valamint a folyamatos magnéziumpótlás sokat lendíthet az általános testi-lelki állapotunkon, a legfontosabb pedig az, hogy képesek legyünk elengedni és megosztani a teendők egy részét: megtaníthatjuk a nagyit az internetes bevásárlásra, az iskolai ünnepség előkészületeinél pedig más szülőkkel közösen is vállalhatjuk a feladatokat.

Ne feledjük, ha ágynak esünk vagy teljesen kimerülünk, nem tudjuk úgy támogatni családunkat sem, ahogy valójában szeretnénk!

További tippek a Semmire Nincs Időm Center oldalán!

Unokáktól nyüzsgő családi házat, gleccsertúrát, luxusautót, kávézót kívánnak maguknak a magyarok, ha öregkoruk vágyálmairól kérdezik őket. A hazai lakosság fejében még mindig él a boldog és nyugodt nyugdíjas évek illúziója, miközben az időskori juttatás vásárlóereje igencsak lemaradt az átlagfizetésekétől, a magyarok nyugdíjmegtakarításai pedig csökkenő tendenciát mutatnak. De, vajon mennyit és mikor kell félretenni, hogy 20-30 év múlva is biztonságban élvezni lehessen az életet? Mutatjuk a kőkemény valóságot.

Eressze szabadon a fantáziáját!

A Generali Biztosító átlagos fiatalokat, középkorúakat és a nyugdíjhoz közelebb álló időseket kérdezett arról, hogyan képzelik a munkával töltött évek után következő jól megérdemelt pihenést.

A válaszolók alaposan elengedték a fantáziájukat, és csupa olyan vágyálmot említettek, amit még a mostani fizetésük mellett is csak tudatos tervezéssel tudnának megvalósítani, vagy egyáltalán nem. Tervek tehát bőven vannak, ugyanakkor a magyarok egyre kevésbé fektetnek a jövőjükbe: az életbiztosításokba 6 éve, a nyugdíjpénztárakba 7 éve nem áramlott olyan kevés friss megtakarítás, mint tavaly, a következő időszakra pedig minden bizonnyal rányomja majd a bélyegét a koronavírus-válság.

Egyre kevésbé jön ki a matek

A valóságban számos bizonytalanság övezi azt, hogyan alakulnak majd át a nyugdíjrendszerek egy fenntarthatóbb modellre. A világ legnagyobb részén általános probléma a lakosság öregedése, Magyarországon a prognózisok szerint 2050-re minden negyedik ember 65 éven felüli lesz, ezt a jelenséget pedig a népességszám folyamatos csökkenése is súlyosbítja. A magyar nyugdíjasok számára az is rossz hír, hogy az időskori juttatás egyre inkább elmarad a nettó átlagkeresettől – az évezred eleji 60%-ról, 2019-re 50%-ra esett vissza -, a nyugdíjak vásárlóereje pedig alig változott az elmúlt 10 évben.

Ha a gazdasági és demográfiai trendeket nem is könnyű értelmezni minden esetben, elegendő azt megnéznünk, hogyan változott az utóbbi években a nyugdíjas korosztály elégedettsége a házi költségvetésük kapcsán. Amíg 2013-ban a KSH adatai szerint a 65 év felettiek értékelték a legpozitívabban pénzügyi mérlegüket, addig 2019-re az utolsó helyre csúsztak vissza a többi korcsoporthoz viszonyítva.
 

Jobb később, mint soha – de a legjobb mielőbb

 A Generali szétnézett a saját háza táján is: meglepő jó hír, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelei körében a 30 év alattiak is megjelennek már. A megtakarításokat illetően az összes befizető átlagosan havonta 22 670 forintot tesz félre nyugdíjas korára, ez azt jelenti, hogy ha valaki 50 évesen kezd el ennyit félretenni, akkor több mint 7 millió forintot, 40 éves korban kezdve közel 17 millió forintot, és 30 évesen indítva több mint 33 millió forintot vehet majd fel, amikor az aktív munkaerőpiaci évei végére ér. A biztosító nem győzi felhívni a figyelmet arra, mennyit nyerhet egy áltagos magyar fiatal, ha mihamarabb elkezd gondolni a jövőjére

Az emberek többsége csak egy bizonyos kor után kezd el gondolkodni a nyugdíjtakarékosságon, hiába hall annyit róla a környezetében és a médiában. Aztán jön a megdöbbenés. Hogy konkrét példát nézzünk, a 30 évesen kezdett és összesen összegyűjtött 33 millió forint a nyugdíjas években körülbelül 160 000 forintos járadékbiztosításnak felel meg, míg ugyanez a konstrukció 50 évesen indítva, összegyűjtött 7 millió forinttal csupán havi körülbelül 34 000 forint járadékot jelent. A tanulság viszont látványos: minél hamarabb, akár már az első fizetésünktől kezdjük az öngondoskodást, annál kisebb havi teherrel érhetünk el jelentősebb megtakarítást

– mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért és ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatósági tagja.

Fix pont a palettán: nyugdíjbiztosítás

A megtakarításra bőven van lehetőség, szerencsére több megoldás közül válaszhat az, aki biztonságban szeretné tudni a jövőjét. A nyugdíjbiztosítások egyik legnagyobb előnye, hogy hosszútávú, fix megtakarításra ösztönöznek, emellett ez az egyetlen előtakarékossági forma, melyet nem érinti a mindenkori nyugdíjkorhatár. Ráadásul az éves befizetések 20 százaléka, maximálisan 130.000 Ft adójóváírás formájában visszaigényelhető az szja bevalláskon.

Nyitókép: Generali.

A koronavírus járvány terjedése miatt újabb digitális megoldást vezet be a Generali Biztosító annak érdekében, hogy ügyfelei biztonságosan és kényelmesen intézhessék pénzügyeiket. A megtakarításos életbiztosítások esetében – a törvény által előírt – kötelező átvilágítást és az aláírást is teljes mértékben online, személyes jelenlét nélkül végezhetik el a Generali ügyfelei, ezzel papírmentessé vált az életbiztosítási értékesítési folyamat.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében életbiztosítások esetében a pénzügyi szolgáltatóknak kötelező az ügyfeleik átvilágítása. E folyamat során a biztosítók a személyazonosságot is ellenőrzik, és kérhetik az ügyfeleitől okiratainak bemutatását is.

Általános szabály, hogy a nyugdíjbiztosítások, a 650 000 forint alatti, egyszeri díjas, megtakarításos életbiztosítások és a 260 000 forint alatti Nyugalom Plusz biztosítások esetén egyszerűsített átvilágítást alkalmazunk, míg minden más esetben teljes körű átvilágítást.* Ezek eddig jellemzően személyesen történtek. Habár átvilágítást tavaly október óta már online is végzünk. Mostantól azonban az ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek esetében az aláírás is digitálissá válik, így a teljes szerződéskötés, beleértve a teljes körű átvilágítást is, elvégezhető személyes jelenlét nélkül.

– mondta Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.

Virtuális aláírás

Az úgynevezett AVDH – azaz az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési – szolgáltatással kényelmesen és biztonságosan lehet intézni a hivatalos ügyeket azok számára is, akik nem rendelkeznek elektronikus aláírással, de az eljárás megköveteli az elektronikusan aláírt dokumentumot.

Az AVDH segítségével ugyanis az ajánlatkészítés végén a szerződések és nyilatkozatok aláírása digitális formában is lehetséges. A gyakorlatban egy digitális hitelesített bélyegző kerül a szerződésre. Így az ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek teljes körűen részt tudnak venni az elektronikus ügyintézésben. Az ügyfelek a digitális aláírást követően visszaküldik a szerződést, ezzel szükségtelenné téve a személyes találkozást, és a papírhasználatot is.

Egyszerűsített átvilágítás AVDH-val

Az AVDH, vagyis az ügyfélkapun keresztül aláírt dokumentum eleget tesz az egyszerűsített átvilágítás követelményeinek, hiszen ebben a folyamatban minden olyan szükséges adat hitelesítve kerül a szerződésre, amelyet az egyszerűsített átvilágítás során vizsgálni kell. A szerződéshez csatolt okmányok szkennelt vagy lefényképezett másolataival például a nyugdíjbiztosítások teljesen papírmentesen és virtuális egyeztetéssel megköthetők.

Teljes körű átvilágítás online

A teljes körű online ügyfél-átvilágítási folyamat első lépéseként telefonon tájékoztatjuk ügyfelünket a lehetőségről. Mindössze kamerás okostelefon, tablet vagy laptop, stabil internetkapcsolat és hajlandóság szükséges az ügyfél részéről. Amennyiben ezek rendelkezésre állnak, e-mailben küldünk egy személyes linket, amin keresztül ügyfelünk el tudja intézni az átvilágítást adatai megadásával és okmányai befotózásával. Az online folyamat lezárása után, még egy operátornak ellenőriznie kell az ügymenetet, ezt követően néhány napon belül e-mailben küldünk visszaigazolást az átvilágítás eredményéről. Sikeres átvilágítás esetén ügyfelünknek nincs további teendője.

– magyarázza Schaub Erika.

Papírmentes értékesítés

A Generali számára kiemelten fontos, hogy biztosítani tudja a távértékesítés lehetőségét, és a megtakarításos életbiztosítási ajánlatokat személyes találkozó nélküli, papírmentes folyamaton keresztül tudja befogadni. Korábbi fejlesztéseinek és a most bevezetett ügyfélkapus aláírásnak köszönhetően a kötési folyamat teljes mértékben virtuális, de a tanácsadókon keresztüli és nyomtatás, postázás nélkül valósulhat meg.

*Amennyiben jogszabály megköveteli, fokozott átvilágításra is szükség lehet.

A nyugdíj előtt álló magyarok negyede számít arra, hogy egyáltalán nem fog nyugdíjat kapni, további 15 százalék szerint pedig nem lesz elegendő az az összeg, amit minden hónap tizedike körül hoz majd a postás. A fiatalabbak a legpesszimistábbak, az öngondoskodás mégis a 40-es koroszályban fogalmazódik meg leginkább, mint megoldási lehetőség. Az aggasztó eredmények ellenére a legtöbben nyaralni, utazni és pihenni terveznek az első nyugdíjas hetükön – derül ki a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából.

A Generali Biztosító több mint 500 fős reprezentatív felmérésében arról kérdezte a nyugdíj előtt álló (25 éves-55 éves korosztály) magyar lakosságot, hogy mi jut eszükbe a nyugdíjról, milyen lesz nyugdíjasnak lenni, illetve hogyan, mivel képzelik el az első munka nélkül töltött hetüket.

Aggasztó eredmények: beletörődés, bizonytalanság, düh

„A nyugdíj az, ami nekem már nem lesz”, „csirkefarhát”, „öregség, betegség, kisnyugdíj”, „dolgozni fogok”

– döntő többségében ilyen és ehhez hasonló válaszok érkeztek arra a nyitott kérdéssora, hogy mi jut eszébe a nyugdíjról.

• A megkérdezettek negyede (27%) arra számít, hogy egyáltalán nem kap majd nyugdíjat öregkorában, további 15 százalék pedig jelentős életszínvonal-eséssel számol, mivel szerintük nem lesz elengedő a kapott összeg a jelenlegi körülményeik fenntartására.
• Körülbelül ugyanennyien (14%) említették spontán a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság szavakat, míg pihenésként vagy megérdemelt jutalomként csak minden ötödik (20,7%) magyar gondol a nyugdíjas éveire.
• Az öngondoskodást csupán 7 százalékuk említette.

A fiatalok pesszimistábbak, mint nyugdíj előt állól

A felmérés eredményei azt is kimutatták, hogy a különböző korosztályok másként asszociálnak a nyugdíjra. A fiatalok (25-40 évesek) jóval pesszimistábbak, mint a nyugdíjhoz közelebb állók (50-55 évesek), hiszen az előbbiek jóval nagyobb arányban gondolják úgy, hogy semmilyen nyugdíjat nem fognak kapni, vagy túl keveset a megélhetéshez, az utóbbiak viszont már inkább szeretnek rá pihenésként, vagy megérdemelt jutalomként gondolni.

A középkorúak bizonytalanok

A legbizonytalanabb korosztály a felmérés szerint a 41-50 év közöttiek, hiszen ellentétben a fiatalokkal (akik meg vannak győződve, hogy semmit nem kapnak), vagy az idősekkel (akik már készülnek a nyugdíjra), ők egyáltalán nem tudják, mire számítsanak.

Talán a kiszolgáltatottság érzése miatt a 40-esek említették legnagyobb arányban (10%) az öngondoskodást, mint megoldási lehetőséget, szemben a 25-30 év közötti korosztállyal, akiknek csupán a 1,5 százaléka.

Utazás, pihenés, család – így tervezzük az első nyugdíjas hetet

A Generali kutatása arra is rákérdezett, hogy ki miként, mivel tervezi eltölteni majd az első nyugdíjas hetét. Bár erre a kérdésre is sok olyan válasz érkezett, hogy továbbra is dolgozniuk kell majd, esetleg hivatalokban fogják tölteni papírmunkával, az emberek többsége mégis nyugodt hangulatot képzelt el, ahol a pihenésé és a kikapcsolódásé a főszerep.

A válaszadók 37 százaléka tervez nyaralni vagy utazni az első munka nélkül töltött héten, de közel ennyien (33%) szimplán csak pihennének. A családdal töltött idő szintén sokaknak eszébe jutott (13%), de a kerti munka (8%) és az olvasás is a kedvelt „frissnyugdíjas” tevékenységek közé tartozik.

A különböző korosztályok válaszai itt is eltérő várakozásokat mutatnak: a most 25-30 évesek inkább aktívan a családjukkal (utazás, nyaralás), a jelenleg 40-55 évesek inkább passzívan, egyedül (pihenés, olvasás, alvás) tervezik majd tölteni az első nyugdíjasa hetet.

Tervezd meg Te is az első nyugdíjas heted!

A kutatás a Generali „Tervezd meg az első nyugdíjas heted” elnevezésű kampány részeként született, amely egy nyereményjátékkal összekötött microsite-on keresztül hívja fel a fiatalabb korosztály figyelmét az öngondoskodás fontosságára. A honlapon ugyanis bárki megtervezheti első nyugdíjas hetét.

Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója elmondta: Él egy kép a fejünkben a nyugdíjas életről, amit a mesékben láttunk és olvastunk. Látunk ugyanakkor egy valóságot a családunkban élő nyugdíjasok körében, akik viszont egy nagyon más generáció tagjai. Végül pedig él a fejünkben egy elképzelt nyugdíjas élet, amelyben mindenre jut időnk, megszűnik a munkával járó stressz, felnőnek a gyerekek, újra utazgathatunk, fitten és egészségesen élvezhetjük kedvenc sportjainkat, játékainkat. 

Ezt azonban most kell megtervezni és most kell érte tenni, hogy akkor majd olyan életet élhessünk, amilyet elképzeltünk magunknak. Erre, a jövőre való felkészülés fontosságára szeretnénk felhívni a fiatalok figyelmét.

– teszi hozzá Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.