Nyugdíj mellett dolgoznának

A Magyar Államkincstár adatai szerint 2,15 millió nyugdíjas átlagosan 130 491 forint ellátást kapott 2019 januárjában. A KSH statisztikái alapján a nettó átlagkereset 2018. decemberében 219 400 forint volt. A két összeg között majdnem 89 000 forint az eltérés. A különbözet pótlását nyugdíj melletti munkával garantálnák a fiatalok:

a 25-29 éves korosztály 70 százaléka szerint nyugdíjasként is dolgoznia kell majd ahhoz, hogy meg tudjon élni

– derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. legfrissebb, 1000 fős, reprezentatív kutatásából.

• Ez is érdekelheti: Ha kétszeresére nőne az átlagnyugdíj, akkor lennének elégedettek a magyarok

Nem ér rá az Y generáció

A jelenlegi nyugdíjkorhatár 64 év , így egy rövid számítás eredménye, hogy a megkérdezett korosztály a jelenlegi statisztikák szerint 35-39 évre van a nyugdíjtól. „Ej, ráérünk arra még!” – tartja a híres a mondás, a fiatal generáció azonban úgy tűnik, máshogy vélekedik. Habár nagy időtávlatokat említünk, az már mindenképpen tudatosodott a fiatalokban, hogy nem tétlenkedhetnek ez idő alatt, valójában nem érnek rá. A kutatás kitért arra, hogy hány éves koruktól kell a válaszadóknak félretenniük, hogy anyagilag biztosan teljenek a nyugalmazott napjaik:

• A résztvevők több mint harmada szerint 18-25 éves kortól kell erre a célra spórolni.
• A válaszadók 30 százaléka pedig úgy vélekedik, 26-35 éves kor között kell elkezdeniük takarékoskodni nyugdíjcélra.

• Ez is érdekelheti: Néhány éven belül eldőlhet az öngondoskodás jövője

A mamahotelek „kihasználtsága” 70 százalékos

Az Eurostat legfrissebb, 2018 októberi adatai szerint a 16-29 éves európai fiatalok majdnem 70 százaléka szüleivel él.

A kutatásban megkérdezett hasonló korúak közel fele – akik a fenti adatok szerint jellemzően „mamahotelesek” – úgy vélik, hogy időskorukban is rokonaik támogatására fognak szorulni.

• Majdnem minden nyolcadik megkérdezett bizakodó és úgy gondolja, nem kell majd munkát vállalnia, míg másik 21 százalék szerint rokonai hozzájárulása nélkül is boldogulni fog.
• A megkérdezettek közel harmada bizonytalan annak tekintetében, hogy szüksége lesz-e családja segítségére.

40 százalék valójában semmit sem akar dolgozni nyugdíjasként

A kutatásban résztvevőket arról is kérdezték, szerintük hány évet fognak nyugdíjasként tölteni. A válaszadók több mint negyede véli úgy, hogy ez egy 5-10 éves intervallum lesz, további 22 százalék szerint hosszabb, akár 10-20 éves periódus is lehet. Ez idő alatt a fiatalok több mint 40 százaléka, ha tehetné, semmiféle munkát nem végezne. Közel negyedük önkénteskedne, vagy jótékonysági célú munkát végezne. A válaszadók 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenlegi pozíciójában dolgozna tovább.

Bizakodásra ad okot, hogy mára a fiatalok többsége belátja, az állami nyugdíj kiegészítésre szorul annak érdekében, hogy a nyugdíjas évek gondtalanul teljenek. Fontos, hogy megértsék, maguk is tehetnek anyagi biztonságuk érdekében: választhatják a különböző nyugdíjtakarékossági eszközöket, például a nyugdíjbiztosításokat.

– mondta Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója.

• Korábban írtuk: CIG-Pannónia: Milyen nyugdíjaskort álmodnak maguknak a magyarok?

A pontos diagnózis felállítása jó szakembert igényel

A magyar egészségügy 35 ország közül tavaly mindössze a 33. helyen állt az európai egészségügyi fogyasztó index rangsorában. Hasonlóan borúlátó vélemény rajzolódik ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. legfrissebb, 1000 fős, reprezentatív kutatásában:

• A megkérdezettek több mint kétharmada negatívan ítéli meg a hazai állami egészségügyi ellátás színvonalát.
• Ezen belül a legnegatívabb az 56 év felettiek véleménye: több mint harmaduk gondolja úgy, hogy a betegellátás minősége nagyon rossz.

A megfelelő orvos kiválasztása nem csak kényelmi szempont, a pontos diagnózis felállítása jó szakembert igényel. A kutatásban résztvevők majdnem fele család vagy ismerősök ajánlása alapján választja ki orvosát, míg közel ötödük inkább az adott orvos vagy rendelő közelségét helyezi előtérbe.

A rendkívüli költségek az egészégügyi kiadások esetén is rosszul érintenék a magyarokat

Egy nem várt megbetegedés esetén a válaszadók közel felének nem lenne miből kifizetni a kezelést, ugyanis nem rendelkezik ilyen célú megtakarítással. Minden nyolcadik válaszadó 1-50 ezer forint közötti összeget tett félre és ennél még kevesebb, csupán 8 százalék, aki egy 50-100 ezer forintos kiadásra felkészült lenne. Egy ennél is magasabb összeg kifizetésére (100-200 ezer forint) általánosságban csakis minden huszadik kutatásban résztvevő képes, ám az 56 évnél idősebb korosztály jóval felkészültebb, közülük minden tizedik válaszadó engedhetné meg magának a kiadást.

• Ha az anyagi szempont nem lenne tényező az egészségügyi ellátás kiválasztása során, akkor a válaszadók több mint fele hazai magánkórházban kezeltetné magát egy nem súlyos, ám kórházi kezelést igénylő megbetegedés esetén, magyarországi állami kórházban kevesebb mint ötödük gyógyulna.
• Az 56 év feletti korosztály ebben a tekintetben is máshogyan gondolkodik: az ilyen korú kutatásban résztvevők majdnem negyede még mindig a hazai állami kórházakat preferálná az adott helyzetben.

Keresletnövekedés az egészségbiztostások piacán

A CIG Pannónia biztosító egészségbiztosításokból származó díjbevétele 2018-ban 87 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest és elérte a 375 millió forintot, ami tükrözi a kutatásból is kiolvasható keresletnövekedést a külföldi orvosi kezelések és másodlagos diagnózisok iránt. A megkérdezettek 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kórházi kezelést igénylő betegség esetén inkább más országban kezeltetné magát. Ez megmagyarázza azt, hogy a CIG Pannónia legkeresetteb egészségbiztosítási terméke az öt rettegett betegség külföldi kezelésének költségeit fedező Best Doctors biztosítás.

A kutatásból azt látjuk, hogy az emberek többsége sajnos nincs felkészülve egy jelentős kiadásokkal járó kezelésre. Örvendetes tendencia azonban, hogy egyre többen – főleg a középkorú korosztályon belül – már gondolkodnak olyan megtakarítási formában, amelynek révén jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe magánegészségügyi ellátás során. Sőt, már azok aránya is számottevő, akik súlyos betegség esetén külföldön kezeltetnék magukat. Ők új piaci keresletet teremtettek az ilyen szolgáltatásokra szakosodott biztosítási termékek iránt.

– nyilatkozta Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója.

Ennyit költenénk rá…

A magyarok több mint harmada havi szinten 1-5 ezer forint közötti összeget fordítana egészégbiztosítás fenntartására. Ennél kevesebb, csupán 21 százalék tudna 5-10 ezer forint közötti összeget szánni biztosítására, 16 százalék pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy nem engedheti meg magának.

Komoly szükség van az azonnali ösztönzőkre

2060-ra megduplázódik, 37 százalékra nő a 65 év feletti lakosság aránya, és a jelenlegi tíz százalék helyett a GDP ötödét költjük majd nyugdíjellátásra. Bár az elöregedő társadalom problémájával nem vagyunk egyedül Európában, 2050-re kétszeres súllyal nehezedik majd a függőségi ráta a lakossága, ami önmagában nagy kihívás – érzékeltette a demográfiai probléma jelentőségét előadásában Sallai Linda. Hozzátette, az előrejelzések szerint a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatósága az egyik legkockázatosabb az unión belül.

Egyéni szinten távolinak tűnik ez a probléma, éppen ezét komoly szükség van egy azonnali ösztönzőre az öngondoskodási rendszerben.

Az OECD országok közül nálunk a legalacsonyabb a privátszféra hozzájárulása a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, az állami szerepvállalás a meghatározó 85 százalékkal.

Fel kell éleszteni az igényt a nyugdíjbiztosítási termékek iránt

A nyugdíjbiztosítás területén is push piacról beszélünk Magyarországon, vagyis még fel kell éleszteni az igényt a nyugdíjbiztosításhoz, segíteni kell az embereket a döntés meghozatalához, ezért nagyon fontos szerepe van a biztosítók közvetítői hálózatának, akik társadalmilag hasznos munkát végeznek.

Jelenleg az öngondoskodási termékek közül egyedül a nyugdíjbiztosításnál találkozunk ügyfélbónuszokkal, ami egyrészt egy hosszútávú ösztönző, másrészt pedig akár költségcsökkentő tényezőként is figyelembe vehető. hívta fel a figyelmet Sallai a termékcsoport egyik kevésbé hangsúlyozott előnyére. Az adókedvezmény szerepe itt is jelentős, a szabályozók munkája révén pedig ma már biztonságosabb, érthetőbb és etikusabb termékek vannak a piacon – sorolta a további előnyöket.

Az a kérdés is adja magát, hogy hogyan lesz a befizetésekből ténylegesen nyugdíj. Sallai Linda szerint az öngondoskodás jövője pár éven belül eldőlhet, amikor kiderül, hogy mit kapnak a megtakarításaikért az öngondoskodók.

A megoldás az életjáradék intézménye a CIG termék- és üzletfejlesztési igazgatója szerint, mivel csak ez jelenthet valódi nyugdíjcélú megoldást. Kihívást jelent azonban, hogy a nyugdíjbiztosítás viszonylag bonyolult, nehezen átlátható termék, és itthon még hiányzik a keresleti és a kínálati oldala is.

A 150 éves nyugdíjas

További probléma, hogy ahogy növekszik a nyugdíjas korban megélhető évek száma, a felhalmozási szakasz után egyre hosszabb járadékos szakasz vár az ügyfelekre. Azt viszont senki sem tudja előre, hogy pontosan meddig fog élni, meddig lesz szüksége járadékra, ez a longevity probléma, aminek kockázatát folyamatosan alábecsülik.

Ha felülbecsülik, az az ügyfélnek jobb, mert magasabb járadékot kap, de nem lesz erre elegendő tartalék a rendszerben, ezért az összeomlik. Amennyiben viszont túl óvatosra becsülik, akkor nem tudnak megfelelő járadékot adni az ügyfeleknek. Nagyon vékony tehát az egyensúly a megfelelő becslésnél.

Az ebben rejlő kockázatot a nagy, nemzetközi biztosítók egyre inkább az ügyfelekre bízzák.

Hiányzik a kockázatközösség

A magyar piac viszont még éretlen, nincs megfelelő méretű kockázatközösség, de ez a kihívások mellett lehetőséget is ad a biztosítópiac szereplőinek a piac formálására.

Sallai Linda szerint ennek érdekében a biztosítóknak és a szabályozóknak együtt kellene működniük, másrészt újszerű megközelítéseket is alkalmazhatnának a biztosítók. Példaként az ún. pay as you risk szemléletet említette a CIG szakembere, mi egyén kockázatának felmérésén alapuló termékárazást jelenti.

Amit olyan technológiai újítások is segítenek, mint a viselhető elektronikus eszközök, amik adatokat adnak az ügyfél állapotáról, az egészségi állapot változásával párhuzamosan pedig a kockázatelbírálás és a járadékfizetés is rugalmasan változna

A szektor által elvégzett munka eredménye a következő években dőlhet el, amikor kiderül, hogy ténylegesen mekkora nyugdíjkiegészítést kapnak megtakarításaikért az öngondoskodók.