Az osztrák politikus román hivatali kollégáját, Catalin Predoiut fogadta. A román miniszter elmondta: Bukarest együttműködésre törekszik Ausztriával a kérdésben, látogatásán ezt szerette volna szorgalmazni. Arról is meg szeretett volna győződni, hogy Bécsnek a román határvédelem kapcsán vannak-e kifogásai – tette hozzá.

Nyitókép: Unsplash

A szociáldemokrata-liberális kormánytöbbség szónokai szerint a döntés azt üzeni, hogy a törvényhozók saját magukon kezdik a kiváltságok eltörlését, különben nem lenne erkölcsi alapjuk a helyreállítási tervben (PNRR) is vállalt nyugdíjreform végrehajtására.

Nicolae Ciuca liberális szenátusi elnök jelezte: a kétpárti koalíció a többi, nem járulékalapú speciális nyugdíjat is felszámolja, vagy korlátozni fogja, és az állami fizetés és nyugdíj halmozásának beszüntetéséről is törvényt hoz.

A parlament ellenszavazat nélkül fogadta el a szociáldemokrata Alfred Simonis ideiglenes képviselőházi elnök tervezetét.

Nyitókép: Unsplash.

A településekre bejáró védett állatok okozta gondokra legutóbb Ráduly István, Kovászna megye prefektusa irányította rá a figyelmet, aki szerint a székelyföldi megyében naponta be kell avatkozni a csendőröknek, hogy elkergessék a nagyvadakat – számolt be szerdán az Observatorul de Covasna megyei lap. A román kormány területi képviselője szerint legutóbb kedden Nagyajtán, az unitárius templom közelében láttak egy anyamedvét két bocsával.

A prefektus azon meggyőződésének adott hangot, hogy több medvének a kilövését kellene engedélyezni. „Nem vagyunk és nem leszünk Európa állatkertje, ezt mindenkinek meg kell érteni” – idézte a lap Ráduly Istvánt. Elmondta, hogy tavaly 610 esetben okoztak kárt a medvék a megyében, 435 esetben háziállatokat támadtak meg, 175 esetben a termést tették tönkre.

Ráduly István úgy nyilatkozott, hogy a Kovászna megyében található 180 ezer hektárnyi erdő 600 medvének lenne elegendő optimális előhelyként, miközben a hatóságok több mint 1600 nagyvadról tudnak.

Emlékeztetett: májusban az Európai Parlament petíciós bizottságának egy küldöttsége látogatott a megyébe, hogy a medve-ember együttélésének nehézségeiről tájékozódjon, és reményét fejezte ki, hogy a látogatásnak lesz eredménye.

A medvék túl nagy számára figyelmeztetett egy nappal korábban Nicusor Halici, a szomszédos Vrancea megye prefektusa is, miután a nagyvadak a moldvai megyében is egyre több lakott településre járnak be. Rámutatott: a vadásztársaságok becslése szerint a kelet-romániai megyében több mint 500 nagyvad van, ami ötszöröse az optimális egyedszámnak.

A prefektus több találkozót is tartott a térség polgármestereivel, miután az elmúlt hétvégén a medvék több alkalommal is háztartásokba törtek be és okoztak kárt Soveja községben. „Ezt meg kell állítani, mert nagyon nagy a veszély” – idézte az Agerpres állami hírügynökség a prefektust, aki meg szeretné előzni a bajt. Ezért felkérte a polgármestereket, szerződjenek le a vadásztársaságokkal, hogy legyen kinek beavatkoznia medvetámadás esetén.

Hargita megyében is több településről jelezték medvék jelenlétét a napokban, pénteken Csíksomlyó térségéből telepítettek át egy nagyvadat, nehogy a zarándokokra támadjon.

Romániában az állomány legutóbbi felmérése szerint 7500-8000 között lehet a vadon élő barnamedvék száma, ezért a hatóságok idén 426 védett állat kilövésére adnának engedélyt, ami háromszorosa a tavalyi kvótának.

Nyitókép: Unsplash.

Az első negyedévben ugyanez az átlagos társadalombiztosítási öregségi járandóság még az átlagbér 54,4 százalékát tette ki, azóta 6,1 százalékot veszített váráslóértékéből.

A nyugállományba vonult mintegy négyszázezer katona, rendőr, titkosszolgálati ügynök és jogász járandóságát is beleszámolva a második negyedévben 1851 lej volt a romániai átlagnyugdíj értéke.

A 19 millió lakosú Romániában valamivel több mint ötmillió idős ember kap valamilyen nyugdíjat, míg a munkaszerződések száma 6 millió 250 ezerre tehető. Országos átlagban tehát tíz munkavállalóra nyolc nyugdíjas jut Romániában, ezen a téren azonban nagy regionális eltérések vannak: míg Bukarestben négy nyugdíjas jut egy munkavállalóra, a szomszédos Teleorman megyében tizenöt.

A legkisebb társadalombiztosítási öregségi nyugdíjakat az észak-kelet romániai Botosani megyében fizetik (1409 lej), a legnagyobbakat a dél-erdélyi Hunyad megyében (2354 lej).

Nyitókép: Unsplash.

Erről a bukaresti kormány egy sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely később a parlament asztalára kerül. A törvényhozás később elfogadhatja, elutasíthatja vagy módosíthatja a rendeletet. A most elfogadott jogszabály értelmében a magánnyugdíj-alapokba befizetett egyéni hozzájárulás 1 százalékponttal nő 2024. január 1-jétől a jelenlegi 3,75 százalékról.

A román kormány a korornavírus-járvány utáni gazdasági talpra állást szolgáló helyreállítási alapért cserében reformokat vállalt, és ezek keretében egyebek mellett megígérte, hogy növeli a kötelező magánnyugdíjalapokba a hozzájárulás mértékét, hogy hosszú távon fenntarthatóvá tegye a második nyugdíjpillért.

A bukaresti sajtó emlékeztetett, hogy a kormány 2016 óta először emelte a hozzájárulás mértékét, miután 2017 novemberében 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkentette.
2007-ben vezették be a magánnyugdíjrendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillére az állami nyugdíj, a második a kötelező magánnyugdíj, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj.

A rendszert eredetileg úgy találták ki, hogy a második pillérnek számító kötelező magánnyugdíjalapoknál a dolgozók hozzájárulását fokozatosan 6 százalékra emelik. A kormányok halogatták az eredeti ütemterv szerinti emelést, hiszen a 6 százalékot már 2016-ban el kellett volna érni, mi több csökkentették is. A hozzájárulást abból a nyugdíjjárulékból utalja át az állam a magánbiztosítóknak, amit az alkalmazottak után a munkáltatók befizetnek az állami társadalombiztosítási költségvetésbe.

A magánnyugdíj-biztosítási alapok aktíváinak értéke idén január végén 89,63 milliárd lej (1 lej 75,21 forint) volt, 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Az útlevéligénylések száma a tavalyi év azonos időszakához képest ötszörösére emelkedett március első napjaiban.

A belügyminisztérium közleménye szerint az útlevélnyomda meghosszabbított munkaidőben, naponta 6-tól 22 óráig dolgozik a hétvégéket is beleértve, így az útlevelek kibocsátási idejét a törvényesen előírt 15 nap helyett sikerült átlagosan két napra rövidíteni, de a Temes, Kolozs, Konstanca és Vaslui megyei igénylések teljesítése három munkanapot vesz igénybe.

Román médiabeszámolók szerint az országos internetes előjegyzési portálon már csak április végére lehet a kérelem beadására időpontot foglalni, az útlevélosztályoknál pedig országszerte sorban állnak az igénylők, hogy leadhassák kérelmeiket. Az útlevélosztályoknál már az év első két hónapjában, a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozások feloldása reményében is megnőtt a forgalom,

az ukrajnai háború kitörése óta azonban megugrott az útlevéligénylések száma.

Kedden – egyetlen napon – csaknem 50 ezer időpontot foglaltak több mint 85 ezer útlevéligénylő iratainak benyújtására – közölte a román belügyminisztérium.

Az országos járványügyi operatív törzs (CNSU) pénteki határozatában részletezi a javasolt lazításokat, amelyek akkor lépnek hatályba, ha kormányhatározattal erősítik meg őket. Egyebek mellett feloldanák a sportesemények látogatásának tilalmát: ezeken a lelátók kapacitásának 30 százalékát kihasználva vehet részt a – beoltottságot vagy a fertőzésből az utóbbi fél évben történt kigyógyulást tanúsító – zöld igazolvánnyal rendelkező közönség. Hasonló kapacitáskorlátozások mellett újraindulhatnak a tanfolyamok, kulturális előadások is, és szabadtéri rendezvényeket is lehet majd tartani legfeljebb ezer, zöld igazolvánnyal rendelkező résztvevővel.

Külön rendelkezéseket javasolt a CNSU a december elsejei nemzeti ünnepre: a katonai parádék legfeljebb egy órát tarthatnak, és a közönség létszáma Bukarestben nem haladhatja meg a 400-at, megyeszékhelyeken a 200-at.

Kiegészítették azt a rendelkezést is, amely előírta, hogy csak azokban az iskolákban járhatnak be a diákok az órákra, ahol a pedagógusok legalább 60 százaléka beolttatta magát. Hétfőtől az átoltottságtól függetlenül jelenléti oktatásra lehet áttérni azon az 1700 településen is, ahol az utóbbi két hétben a lakosság kevesebb mint 3 ezrelékénél mutatták ki a koronavírus-fertőzést.

Az oktatási minisztérium pénteken a diákok rendszeres koronavírus-szűrésének módjáról is határozatot fogadott el: ennek értelmében minden hétfőn és csütörtökön nyálmintán alapuló antigén gyorstesztet végeznek a diákokon, hogy kiszűrjék a fertőzésgyanús eseteket. A tesztelést az egészségügyi személyzet, a kijelölt felelősök felügyelete alatt az osztálytermekben vagy otthon, szülői felügyelet mellett végzik. A szaktárca által megrendelt gyorstesztek várhatóan jövő héten érkeznek meg az iskolákba.

A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) pénteki jelentése szerint az utóbbi napon 2889 új fertőzöttet diagnosztizáltak, ami valamivel több mint fele az utóbbi két hét átlagának. A halálozásoknál is folytatódott a csökkenő tendencia: az utóbbi 24 órában 254 nyilvántartásba vett koronavírusos beteg hunyt el, ami húsz százalékkal marad el a kéthetes mozgóátlagtól.

A kórházakban ápolt fertőzöttek száma másfél hónapja először esett pénteken 12 ezer alá, míg a negyedik hullám tetőzésekor, egy hónappal korábban a 20 ezret is meghaladta. Megszűnt a helyhiány az intenzív terápián is, immár csaknem 50 szabad ágy van országszerte a Covid-kórházak intenzív osztályain, ahol pénteken 1604 súlyos állapotban lévő koronavírusos beteget ápoltak.

Így alakulnak a nyugdíjak erdélyben és Románia többi részén

Az elemzés szerint 2020-ban Erdélyben minden negyedik személy (a lakosság 24,8 százaléka) az állami társadalombiztosítási rendszerből fizetett nyugdíjas volt.

• A nyugdíjasok aránya az erdélyi lakosságon belül kicsivel magasabb, mint az országos arány.
• Románia egészében a lakosság 24,2 százalékát teszik ki a nyugállományban levők. Az arány az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt: 1992-ben Románia lakosságának 13,7 százaléka, Erdélyének pedig 14,7 százaléka volt nyugdíjas.

Erdélyen belül is érzékelhetők regionális különbségek

Közép-Erdélyben és Partiumban magasabb (24,5, illetve 24,3 százalék), míg Székelyföldön és Bánságban alacsonyabb (23,8, illetve 23,4 százalék) a nyugdíjasok aránya a teljes népességen belül.

Abszolút számokban az erdélyi nyugdíjasok száma meghaladta az 1,645 milliót.

A nyugdíj mértéke

Az állami nyugdíjbiztosító által fizetett havi átlagnyugdíj 2020-ban 1457 lej (104 904 forint) volt Erdélyben, 7 lejjel (500 forinttal) magasabb, mint Romániában. Az átlagosnál Dél-Erdélyben voltak magasabbak a nyugdíjak (1666 lej – 120 ezer forint).

Az egyéb nyugdíjtípusok esetében a havi átlagok jóval alacsonyabbak

A rokkantnyugdíjasoknak például átlagosan havi 715 lejjel (51 480 forint) kellett beérniük, a mezőgazdasági munka utáni átlagnyugdíj pedig 583 lej (41 976 forint) volt Erdélyben 2020-ban.

Átlagnyugdíj vs. átalagkereset

Az Erdélystat elemzői kiszámolták a nyugdíjak átlagos helyettesítési rátájához hasonló mutatót, ami azt mutatja meg, hogy egy adott évben a havi átlagnyugdíj hány százaléka a havi átlagkeresetnek.

2020-ban ez az arány 48,5 százalék volt Erdélyben és 45,1 százalék Romániában.

Az erdélyi megyéket összehasonlítva, a nyugdíjak aránya a keresetekhez képest magasabb volt Hunyad (73,6 százalék), Brassó (55,3 százalék) és Hargita (54,5 százalék) megyékben, míg alacsonyabb volt Kolozs (40,0 százalék), Temes (40,4 százalék) és Szatmár (45,1 százalék) megyékben. A nyugdíjak keresetekhez viszonyított aránya 2012 óta folyamatosan csökkent.

A piacvezető biztosítótársaság mintegy 3 millió ügyféllel rendelkezik, a gépjárműfelelősség-biztosítás piacán 45 százalékos részesedéssel bír.

A kormányfő közölte, hogy a szerdai kormányülésen elfogadtak egy sürgősségi kormányrendeletet, amely szavatolja, hogy „egyetlen biztosított se szenvedje meg ezt a csődöt”.

A rendelet értelmében a kormány lehetővé tette, hogy a biztosítottak állami garancialapja a működési engedély bevonásáról szóló rendelkezés megjelenésétől számított 60 napon belül elkezdhesse fizetni a kárigényeket. Az eddigi hatályos jogszabályok szerint a garanciaalap csak a csőd megállapítása után rendezhette volna ezeket. A pénzügyi felügyelet egyelőre fizetésképtelenné nyilvánította a biztosítót, és kérte, hogy az illetékes bíróság állapítsa meg a csődöt. Ez a jogi eljárás azonban elhúzódhat, ezért fogadta el a rendeletet a kormány – ismertette.

Citu elmondta, azért kért vizsgálatokat, mert nehezen tudja elhinni, hogy több éven át a különböző ellenőrzéseket végzők nem vettek észre semmi rendellenességet a biztosító pénzügyeiben.

Vissza kell nézni, hogy a pénzügyi felügyelet hogyan tett eleget ellenőrzési kötelezettségének az elmúlt években. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a pénzügyi felügyelet a parlament ellenőrzése alatt áll, és reményét fejezte ki, hogy parlamenti vizsgálóbizottság is alakul az ügyben – tette hozzá.

A fokozottan koncentráltnak számító román biztosítópiacon ez már az utóbbi évek negyedik csődje lehet, miután 2015-ben és 2016-ban a két legnagyobb román biztosító, az Astra és a Carpatica, tavaly pedig a CertAsig ment tönkre. A román gazdasági sajtó becslése szerint a City Insurance várható csődje félmilliárd euróba kerül az államnak.

A Ziarul Financiar című gazdasági napilap csütörtökön felidézte, hogy ez idő alatt a biztosítónak életképes üzleti tervet kellett volna bemutatnia, hogy bizonyítsa, rendelkezik elegendő fedezettel a további működéséhez, valamint a biztosítások alapján keletkező károk kifizetésére. A pénzügyi felügyelet közölte, hogy szeptember 6-ig a kisebbségi tulajdonos nem járult hozzá a tőkeemeléshez.

A hatóság egyelőre annyit közölt, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően a következő időszakban megteszi a szükséges lépéseket, de nem részletezték, hogy melyek lesznek azok.

Az újság emlékeztetett, hogy amennyiben a részvényesek nem hoznak elég pénzt a tőkeemeléshez, akkor a City Insurance lehet a negyedik biztosító, amelyik csődbe kerül a román piacon. 2015-ben és 2016-ban a két legnagyobb román biztosító, az Astra és a Carpatica, tavaly pedig a CertAsig ment tönkre. A City Insurance az elmúlt években gyorsan növekedett, kihasználva az addig két legnagyobb biztosító csődjét. A cég főleg a gépjármű-felelősségbiztosítások piacára összpontosított, ahol 45 százalékos részesedést szerzett, de a teljes biztosítási piacon is elsőnek számít 20 százalékos részesedéssel.

Az újság szerint amennyiben a biztosítónak nem sikerül elkerülnie a csődöt, akkor főleg a gépjármű-felelősségbiztosítások újból jelentősen megdrágulhatnak, ami az Astra és a Carpatica csődje utáni helyzet megismétlődését jelentené.