Kiemelte: a megváltozott nemzetközi pénzügyi és gazdasági helyzetben a monetáris és a fiskális politikai döntéshozóknak együttműködve kell példátlan intézkedéseket hozniuk.
Robert Holzmann, az osztrák jegybank elnöke, az idei Lámfalussy-díj nyertese előadásában megjegyezte, hogy az euró atyjának nevezett közgazdász munkássága a jelenlegi viszonyok között nagyobb jelentőséggel bír, mint azt sokan gondolják. A bankár szavait idézve hangsúlyozta: a monetáris politika művészet marad, nem pedig tudomány – írta az MNB.

A közlemény szerint Catherine L. Mann, a brit jegybank monetáris tanácsának tagja arra világított rá, hogy a sokkok együttes hatása révén a mostani gazdasági visszaesés különbözik a korábbi évtizedekben tapasztalt recesszióktól. Szerinte az energia-, az élelmiszer- és a nyersanyagárak gyors növekedése következtében megugró infláció miatt a jegybankoknak fenn kell tartaniuk a magasabb inflációs várakozást, mivel az inflációs dinamika alábecsülésének jelentős gazdasági költségei vannak.

Az előadásokon arról is szó esett: az elmúlt évek sorozatos krízisei rávilágítottak arra, hogy minden esemény visszavezethető a természetes környezetünk megbomlott rendjére; a zöld kötvények népszerűsége jól mutatja, hogy a változásra igény van, és ez a változás már meg is kezdődött.

A konferencián a szakemberek azt is megállapították, a digitális pénz attól válhat sikeressé, hogy minél többen használják, ez pedig a jegybankok részéről komplex projektmenedzsment-szemléletet követel meg.

A Lámfalussy-díj a monetáris politikában kiemelkedő nemzetközi szakmai teljesítményeket ismeri el; az MNB első elnökéről elnevezett Popovics-díjjal pedig a közgazdaság és a pénzügyek területén kiemelkedő munkát végző fiatal szakembereket jutalmazzák.

A Popovics-díjat idén Kuti Zsolt, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója vette át – közölte az MNB.

Nyitókép: MNB