Az sajnos nem vitatható tényező, hogy mindannyian félünk a haláltól, és életünk során előbb vagy utóbb elkerülhetetlenül foglalkoznunk kell vele. Manapság azonban az elmúlásról és az ezzel járó lelki, szervezési és anyagi terhekről való beszélgetés is szinte tabunak számít, holott ez nem kéne, hogy így legyen. Halottak napja kapcsán a Generali Biztosító Révész Renáta Liliána pszichológust, gyásztanácsadót kérte fel, hogy tanácsaival segítsen a gyász okozta lelki fájdalom enyhítésében.

A gyász időtartama – van-e „norma”?

Általában a halálesetet követő első napokban, hetekben tagadással reagálunk a gyászra, nem kezdjük el a feldolgozást – kezdi kifejtését a szakember. – A gyászidőszakot hónapokban mérjük, de ismert a gyászév fogalma is, ami azonban nem azt jelenti, hogy egy évig ugyanolyan intenzitással éljük meg.

Az intenzív, erős lelki fájdalommal járó időszaknak egy éven belül le kell zárulnia, az év végére el kell jutnunk az életünk újratervezéséhez.

Elhúzódó gyászról akkor beszélünk, ha az intenzív időszak túlzottan folyamatos marad – ilyenkor szakember segítségével célszerű segíteni a feldolgozást. A gyászmunka lényege, hogy az intenzív gyászidőszak tüneteit csökkentsük. Például tudatosan törekszünk arra, hogy újra örülni tudjunk dolgoknak, amelyek többek között az elhunyt szerettünkkel kapcsolatos szép emlékek is lehetnek. – magyarázza a terapeuta.

A gyász fájdalmának enyhítése

A gyász krízishelyzet, a krízishelyzetek stresszel járnak. Kulcsfontosságúak ezért az általános stresszcsökkentő módszerek, elsők között a testmozgás, illetve a hobbi, az örömszerző tevékenységek.

Az öröm ugyanis az élethez való kötődésünket teremti meg újra.

– emeli ki Révész Renáta Liliána.

Nem kell bűntudatot éreznünk az örömünk miatt. Vannak, akik már a haláleset másnapjától, a gyász mellett is képesek nevetni és örömöt érezni. Ebben semmi helytelen nincs, sőt, segíti a feldolgozást.

Fiktív levélben vagy naplóban kiírni magunkból a gondolatainkat mindig jó döntés

Családtagjainkkal, barátainkkal átbeszélni a gyászunkat viszont már összetetteb kérdés, ők ugyanis nem minden esetben állhatnak készen erre.

A traumatizált gyászoló, bizony, maga is traumatizálhatja környezetét – sajnos meg kell értenünk, hogy a gyászunk okán sem várhatunk el mindent azoktól, akik nem a terapeutáink.

A fájdalmas pillanatok túl gyakori újramesélése emellett a gyászolóban is mélyíti a traumát és hátráltathatja a gyógyulást. Ha már jó ideje nem változik, amit elhunyt szerettünkről felidézünk, az a megrekedés jele lehet. Ilyenkor is fontos terapeuta felkeresése, aki éppen azért jelent segítséget, mert őt nem terheli a gyászunk, ráadásul kézzelfogható segítséget tud nyújtani. – hangsúlyozza a gyásztanácsadó.

Ne távolodjunk!

Révész Renáta Liliána folytatja:

Sajnos gyakori, hogy a gyászoló az intenzív gyászidőszak letelte után is kivonja magát a társas érintkezések, családi események alól. Sokszor hallok olyasmit, hogy ‘elveszítettük idén egy családtagunkat, így mi most nem karácsonyozunk‘. Pedig a családot vagy barátságot összetartó közös eseményeket tudatosan meg kell tartani a gyász időszakában is, persze lehet áthangolva. A gyász az alkalmazkodás feladatát hozza el nekünk: bármilyen nehéz is, nem szabad kivonnunk magunkat a szociális események alól. Klienseim, akik erőt vesznek magukon és meglépik ezeket, később mindig arról számolnak be, hogy ez rengeteget segített nekik a lelki gyógyulásban. Nem csoda, hiszen a családi és baráti kapcsolatok is az élethez való újrakapcsolódást jelentik.

Helytelen mondatok

Az olyan elcsépelt mondatok, mint hogy „ő már egy jobb helyen van”, „próbáld meg elengedni”, vagy „ne gondolj most rá”, nem javasoltak; nem tudjuk, mit okozunk velük.

– figyelmeztet a szakember.

– Mi, akik nem gyászolunk, ne a halál, hanem az élet oldaláról közelítsünk, és ne elsősorban az járjon a fejünkben, hogy mit mondjunk, hanem az, hogy mit tehetünk. Ajánljuk fel a gyászolónak, hogy elvisszük a gyermekeit moziba, vagy vigyünk neki a főztünkből. Ha még közvetlenül a haláleset után vagyunk, bekapcsolódhatunk a búcsúztatás szervezésébe is.

A valódi segítség a gyakorlati segítség.

– zárja mondandóit a szakpszichológus.

Gondolkozz el az anyagi terheken is!

Természetesen nem mindennap kelünk és fekszünk a halál gondolatával, még kevésbé annak költségeivel. Pedig sajnos egy temetés megszervezése is jelentős anyagi ráfordítással jár, amivel leginkább csak akkor szembesülünk, amikor már eleve a fent említett lelki nehézségekkel küzdünk. Az anyagi terhek áthidalásában segít a Generali Nyugalom Plusz életbiztosítás is.

Nyitókép: Unsplash.