Az MNB grémiuma az alapkamatot 3,40 százalékra emelte az eddigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az MNB vezetése előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Rámutatott: az év közepére 5,50 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozásaik szerint májusban érheti el az 5,50 százalékot. Az év közepére ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó, 4,50-6,50 százalékot jelölve ki a két szélének – tette hozzá. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére Suppan Gergely legkorábban 2023 második negyedévétől számít abban az esetben, ha az előrejelzések alapján az infláció 2023-ban visszatér a toleranciasávba.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arról írt, hogy a monetáris politika szigorítási ütemében a márciusi kamatdöntő ülés hozhat változást, hiszen ezzel párhuzamosan jelenik meg új Inflációs jelentés. A monetáris tanács most a kiszámíthatóságot tartotta fontosabbnak, mint az inflációs adatra való reagálást – jegyezte meg. A februári inflációs adatokban az elemző szerint már látszódnia kell a 6 alapvető élelmiszer árbefagyasztásának, ami némileg visszább foghatja az inflációt. Az MNB jövőbeni döntéseire jelentős hatással bírhat a geopolitikai feszültségek fokozódása és ennek forintárfolyamra gyakorolt hatása – húzta alá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika további szigorítása elengedhetetlen lesz. Az infláció mérsékléséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség – tette hozzá. A szakember szerint a monetáris politika nagyobb hatékonyságát segíthetné a transzmisszió erősítése, azaz ha a szigorítás nemcsak a hitel-, de a betéti kamatokban is megjelenne.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy fogalmazott: a kamatemelés kiszámítható módon folytatódik tovább. Az egyhetes betéti kamatszint várhatóan csütörtökön 30 bázisponttal emelkedik, ezzel tovább közeledik egymáshoz az alapkamat és a rugalmas eszköz – jelezte. Februárban az eddiginél is magasabb, 8,0-8,5 százalékos inflációra számítanak a döntéshozók. Az év eleji átárazásoknak köszönhetően tovább erősödött az inflációs nyomás januárban, a fogyasztói árindex 7,9 százalékkal emelkedett éves bázison, mely közel 15 éves rekordot jelentett – emlékeztetett. Megjegyezte: a bázishatás áprilistól fékezheti némileg az infláció ütemét, de a jegybanknak határozottan kell reagálnia a folyamatokra.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: mind a jegybanki közleményben, mind a jegybank alelnöke által kedden tartott sajtótájékoztatón a kommunikáció fókuszában az inflációs fejlemények álltak. Az év eleji átárazások szokásosnál jóval magasabb üteme általánosan megfigyelhető jelenség; a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan átgyűrűzik a fogyasztói árakba. Szintén megjegyezte: mivel az egyhetes betét kamatának emelésével is folytatódnak majd a szigorító lépések, csütörtökön így várhatóan 30 bázisponttal, 4,60 százalékra nő majd az egyhetes betéti ráta. Az elemző szerint a sajtótájékoztatón az alelnök által bejelentett, a januári 7,9 százaléknál magasabb inflációs várakozás arra utal, hogy bár most még – a kiszámíthatóság jegyében – „csak” 50 bázisponttal emeltek ismét, márciusban akár a szigorítások gyorsításáról is dönthetnek.

Nyitókép: MTI.

Amundi

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a kamatdöntést kommentálva úgy fogalmazott „a döntés nagy meglepetést okozott”. A decemberi, vártnál magasabb inflációs mutató, valamint az év eleje óta megemelkedett piaci volatilitás fényében azonban az MNB úgy gondolhatta, hogy érdemes határozottabban lépnie – vélekedett.

Az Amundiál arra számítanak, hogy az alapkamat 50 bázispontos havi ütemezésben 3,90 százalékra emelkedik az első negyedév végére, majd 4,50 százalék körül lehet a fél év végén, miközben a jelenlegi különbség az egyhetes betét kamata és az alapkamat között fennmaradhat.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy bár az elemzők többségét a mérték meglepte, a Magyar Bankholding és a Takarékbank előrejelzése ehhez közeli emelést prognosztizált. A forint a várhatónál kisebb erősödéssel reagált a döntésre, mert árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja – tette hozzá.

Várakozásuk alapján az év első négy hónapjában 4 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,0 százalékig emelkedhet.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint tavaly decemberhez képest nőtt az alapkamat, illetve a kamatfolyosó aljának jelentősége is, tehát a szigorítás ténye sem elhanyagolható. A döntéssel az MNB a vártnál magasabb maginfláció nyomán a vártnál nagyobb szigorítást hajtott végre, ez a forint árfolyamára jótékony hatással lehet.

A következő hónapokban az alapkamat felzárkóztatása az egyhetes betéti kamathoz folytatódhat, azonban a monetáris kondíciók pontos alakulását nagyban befolyásolják majd a beérkező – különösen a januári – inflációs adatok – írta. Az egyhetes betéti kamathoz történő felzárkóztatás ugyanakkor azt is jelenti, hogy az egyhetes betét kamata az alapkamatnál kisebb mértékben fog emelkedni. A kamatfolyosó tetejének 50 bázispontos emelése lehetőséget teremt (például piaci turbulencia esetén) ennél nagyobb szigorításra is. A kiemelkedően alacsony korábbi alapkamat rövidtávon nem fog visszaállni – vélekedett.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a jegybanki kommunikáció alapján a csütörtökön esedékes egyhetes betéti tenderen 50 bázispontnál kisebb mértékben, de tovább emelhetik a jelenleg 4,0 százalékon álló egyhetes betéti kamatot. Arra is kitért, hogy csúcson ragadt az infláció, tavaly év végén. A következő hónapokban eldőlhet, hogy tetőzött-e az infláció, illetve a folyamat fékezése érdekében bevezetett kormányzati intézkedések mennyire hatékonyak. A tavalyi bázis áprilistól jelentősen emelkedik, így idén a tavaszi hónapokban ez is fékezheti az áremelkedés ütemét. Néhány felfelé mutató kockázat továbbra is fennáll, az olajárak ismét emelkedést mutatnak, ugyanakkor az importált infláció jelentősége a forint év eleji erősödésének köszönhetően csökkent – írta.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy fogalmazott: az emelés mértékét a vártnál kedvezőtlenebb októberi inflációs adat indokolta; egy kisebb emelés érdemi forintgyengülést idézett volna elő.

Mivel az inflációt meghatározó tényezők közül többre, például a nemzetközi energiaárakra, az MNB nem tud hatni, ezért a jegybank döntése önmagában – bár szükséges – még kevés az infláció célhoz tereléséhez

– hangsúlyozta az elemző. A 3 százalékos cél megközelítéséhez szerinte a nemzetközi folyamatok kedvezőbbé válására is szükség van.

Az elemző alapesetben decemberben is egy 30 bázispontos emelésre számít, illetve a nemkonvencionális eszközök további szűkítését jelzi előre.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a döntésről azt mondta: az előrejelzések között volt, amely 90 bázispontos emelést sem tartott kizártnak, de akadt 15 bázispontos szigorításra vonatkozó prognózis is.

• Az elemző szerint a következő hónapokban újabb kamatemelések várhatóak a magas infláció miatt.
• A szigorítási ciklus eredményeként a jövő év első negyedévének végig akár 3-3,5 százalékra emelkedhet a kamatszint.

A decemberben megjelenő inflációs jelentésben a korábbinál nagyobb pénzromlási ütem szerepelhet.

– hívta fel a figyelmet.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője felidézte, hogy MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt.

Az inflációs kockázatokat a külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet -kínálati súrlódásai okozzák – fejtette ki. Arra is kitért: az inflációnak érdemi lökést ad jövőre

• a minimálbér jelentős emelése mellett
• az szja-visszatérítés,
• a rendvédelmi állomány hathavi bónusza,
• az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint
• a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része.

Ezek a lépések mintegy 1200 milliárd forinttal növelik a háztartások jövedelmét.

A jövő év első negyedévében Suppan Gergely szerint 2,75 százalkig emelkedhet az alapkamat, amely az év végéig ezen a szinten maradhat. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak 2022 végére 4,05 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – jegyezte meg.

Az elemzők egyaránt felhívták a figyelmet arra, hogy az emelés mértéke nem nevezhető kiemelkedőnek például a cseh és a lengyel jegybank döntéseinek fényében, amelyek legutóbb 125, illetve 75 bázispontos emelést hajtottak végre.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kommentárjában azt írta:

Az erősödő inflációs nyomás miatt gyorsított vissza az MNB a korábbi kamatemelési ütemre.

Fontos információnak nevezte azt, hogy az egyhetes betéti tender kamatszintjét ismét az alapkamat fölé fogják emelni, erre már e hét csütörtökön sor kerülhet várakozása szerint.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemző azt emelte ki, hogy az ülés alapján „az ördög a részletekben rejlik”, hiszen a kamatemelés mellett…

…arról is döntés született, hogy a pénz és az árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamat felett alakítani.

Az egyhetes betét kamatáról pedig továbbra is heti szinten döntenek a jegybankban. Ez annyit jelent, hogy az alapkamat és az effektív bankközi kamatok szintje ismét elválhat egymástól, és az utóbbiak akár jóval magasabban is alakulhatnak – vélhetően nem függetlenül a forintárfolyam szintjétől. Vagyis a 30 bázispontos emelés tulajdonképpen nem is 30 bázispont – hanem akár magasabb is lehet – mutatott rá.

A monetáris politikai eszköztár tehát ismét bonyolódott az elemző szerint. Fontos eredménynek nevezte, hogy az MNB további eszközökkel és intézkedésekkel segíti a negyedév végén már szokásossá váló swap-piaci turbulenciák kezelését, ami növelheti a kamat transzmisszió hatékonyságát, ezáltal szintén erősítheti a forintot. Ennek megfelelően fenntartják a fokozatosan erősödő forint irányába mutató középtávú előrejelzésüket.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint májusban 8,7 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 6,1 százalékkal bővült. Az előző hónaphoz mérten 1,4 százalékkal nőtt az ipar kibocsátása a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: az ipar kifejezetten erős hónapot zárt májusban, ami még a várakozásokat is meghaladta. Az előző hónaphoz hasonlóan úgy tudott a magyar ipar kedvező eredményt elérni, hogy közben a német ipar gyengélkedett – mutatott rá. Regős Gábor közölte:

• Várakozásaik szerint az ipar teljesítménye a beruházások eredményeként az év egészében 5 százalék körüli ütemben növekedhet, és így a gazdaság bővüléséhez érdemben hozzá tud járulni.
• Kockázatot jelent azonban a külső környezet, például német gazdasági teljesítmény, és az amerikai-kínai kereskedelmi háború alakulása – vélekedett a Századvég szakembere.

ING

Virovácz Péter, az ING senior elemzője azt írta:

Nem csak a piaci várakozást felmúlva növekedett az ipari kibocsátás, hanem még gyorsult is az áprilisihoz képest.

Az első öt hónapban látott 6,7 százalék körüli magyar ipari növekedés fenntartása jelentős kihívás lesz a gyengélkedő külső környezet tükrében, emiatt inkább 6 százalék körüli növekedést vár az év egészére. A májusi korrekcióval a második negyedév eddigi ipari teljesítménye csak kis mértékben marad el az első negyedévitől, ugyanakkor továbbra is lassulás látszódik – írta.

• Bár a KSH előzetes adatközlésében túl sok részletet nem árult el, de azt igen, hogy a jó teljesítmény gyakorlatilag kizárólag az autóiparhoz köthető.
• Közben a másik két nagyobb feldolgozóipari ágazat, az elektronikai– és az élelmiszeripar átlag alatti bővülést mutatott fel.
• Virovácz Péter rámutatot: egyelőre Magyarországot érdemben még nem érte el a német feldolgozóipari összeomlás. Az április-májusi kiskereskedelmi és ipari adatok a GDP-növekedés második negyedéves lassulását támasztják alá Virovácz Péter szerint.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az adatokhoz fűzött kommentárjában szintén kiemelte, hogy:

A magyar ipar májusban is tudta tartani az előző hónapokban elért növekedési ütemet, annak ellenére, hogy a külső környezet kedvezőtlenül alakult.

Véleménye szerint a jelenlegi kilátások alapján idén 5 százalék körüli növekedés várható a magyar ipartól. Az év hátralévő részében az ipar teljesítményét két egymással ellentétes tényező határozza majd meg:

• Egyfelől az elmúlt években indult beruházások eredményeként érkező új kapacitások többletmuníciót adnak az ágazatnak.
• Ugyanakkor az egyik legfontosabb felvevőpiac, az európai gazdaság gyengélkedik, ami kedvezőtlenül érinti a magyar termelést- fejtette ki. Erre utal szerinte az is, hogy több gyártóbázis rövidített munkahetet vezet be.
• Az első öthavi adatok alapján az új kapacitások kompenzálni tudták a lanyha külső keresletet. A kérdés az, hogy ezek a többletkapacitások meddig tudják ellensúlyozni a visszafogott exportkeresletet – írta Németh Dávid.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a legfrissebb ipari adatok ismét arra szolgáltattak bizonyítékot, hogy:

A szektor teljesítménye meglehetősen ellenállónak tűnik, dacára az európai gazdasági lassulásnak és az üzleti bizalom romlásának.

Ez a szintén pénteken publikált, jóval a várakozások alatt maradó német ipari rendelési adatok tükrében még inkább feltűnik. Az erős hazai beszerzésimenedzser-index adatok, illetve a korábbi időszakokban végrehajtott, most termőre forduló beruházások azt sugallják, hogy rövid távon maradhat a jó ipari teljesítmény.

• A szektor így az idei évi gazdasági növekedés fontos hajtóerejét jelenti majd várakozásunk szerint – írta az elemző. Megjegyezte, hosszabb távon azonban az egyik legfontosabb kérdés, hogy a német gazdasági lassulás mennyire lesz tartós.
• Amennyiben ugyanis főbb exportpiacaink tartósan gyenge növekedési pályára kerülnek, ennek hatásait előbb-utóbb a magyar ipar is megérezheti, ami a növekedés alacsonyabb pályára kerülését sugallja.