A pandémia nemcsak a városaink mindennapjait és működését formálta át, de az otthoni létünk számos aspektusát is újra kellett gondolnunk. A korábbihoz képest új tevékenységeknek helyet adó multifunkcionális terekre, a járványhelyzethez igazodó vírusbiztos közegre, és az otthoni munkavégzést támogató, biztonságos digitális környezet megteremtésére van szükségünk. És ezen igények közül jónéhány velünk is marad a jövőben. Nézzük, hogy a jövőkutató szerint, milyen trendek alakítják az újgenerációs otthonokat!

Távol a világ veszélyeitől: orvoslás és ápolás a nappaliban

A járvány pillanatok alatt formálta át az otthonainkat orvosi rendelővé, ahol telefonos és videokonferenciás beszélgetés keretében egyeztethetünk a háziorvosunkkal, illetve egyéb szakorvosokkal, ápolókkal. Szükség esetén az alapfokú diagnosztikai vizsgálatok elvégzése is otthonról történhet: vérnyomás- és véroxigénszint- vagy, lázmérés, hogy csak a legegyszerűbbeket említsük. Az egyre nagyobb számban megjelenő okostelefonos alkalmazások pedig a folyamatos állapotmonitorozásban és a diagnosztikában is támogatást nyújthatnak. A világjárvány azonban nemcsak az otthoni diagnosztika jelentőségére és az abban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogy az idős hozzátartozók gondozására, ápolására is érdemes felkészíteni a jövőbeli lakóterünket. A járvány hatására ugyanis sokan alakították át otthonaikat egyfajta házi ápolási létesítménnyé, ezáltal biztosítva a biztonságos környezetet idős szeretteik számára. 

Mindez azt eredményezheti, hogy hosszú távon otthonaink számos olyan technikai eszközzel lesznek felszerelve, amelyek az idős hozzátartozók ápolását, állapotuk távolról történő megfigyelését segítik.

– véli Ray Hammond. 

2 in 1: iroda és edzőterem a lakásban

Immár nem kérdés, hogy a munka világa átalakul: új képességekre, új gondolkodásmódra van szükségünk, és nem utolsó sorban alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a munkáltatók egyre nagyobb arányban támogatják az otthonról történő, távoli munkavégzést azon munkakörök esetében, ahol mindez kivitelezhető. A járvány hatására azonban számos, nem irodai munkát végző dolgozó is szembesült azzal a kényszerrel, hogy online formában biztosítsa a szolgáltatását: pszichológusok, oktatók, a legkülönbözőbb tanácsadók, coachok, utazási- és ingatlanügynökök ezrei népesítették be az online szolgáltatói piacteret. Mindez várhatóan hatással lesz a jövő lakásainak kialakítására is: egyre nagyobb hangsúlyt kaphatnak az egymástól elszeparálható terek, amelyek képesek kiszolgálni a jövő otthonainak egyre bővülő funkcióit, legyen szó irodai, iskolai, vagy éppen edzőtermi teendőinkről.

Oktatási központ

A járvány első hullámának időszakában az iskolák teljes, illetve részleges bezárásának eredményeként elkerülhetetlenné vált az otthoni oktatás bevezetése, ezáltal vált átmenetileg az otthoni környezetünk iskolai térré is. És bár az alap- és középfokú oktatás menetének járványhoz igazítása folyamatban van, Ray Hammond szerint:

Hosszabb távon azzal számolhatunk, hogy a felsőoktatásban résztvevő diákok a tanulmányaik részét, vagy egészét is akár online formában folytathatják. Így fel kell készülni arra, hogy a jövőben egyre több bumeráng gyerek, fiatal felnőtt költözik vissza a szülői házba a felsőoktatási tanulmányainak online végzése érdekében.

Mindezek újabb, megoldandó feladatokat jelenthetnek majd a családok számára.

Az én házam, az én digitális erődöm

SARS-detektorokkal ellátott bejáratok, az utcai ruháinkat sterilizáló helyiségek, kibervédelem. Az otthonunk a jövőben több szempontból is vírusbiztos hellyé válik. Jelenleg már folyamatban vannak azok a fejlesztések, amelyek eredményeként szükség esetén kereskedelmi forgalomban is kaphatóak lesznek olyan elektronikus szenzorok, amelyek korai stádiumban detektálják a levegőben megjelenő SARS-részecskéket. Az egyes helyiségek levegőjének esetleges szennyezettségét web-alapú érzékelők felügyelhetik, ezáltal teremtve lehetőséget arra, hogy a járvány esetleges gócpontjai azonnal beazonosíthatóvá váljanak.

Másrészt az otthonaink működéséhez kapcsolódó, azt támogató technológiai infrastruktúra – adatbiztonság, kibervédelem, hálózati megoldások – is átalakul, egyre inkább fókuszba kerülnek a biztonságos és kiszámítható működéssel kapcsolatos szempontok annak kialakítása során. A technológia-intenzívebb lakókörnyezet, valamint az egyre változatosabbá váló otthoni kockázatok pedig új biztosítási megoldások iránti igényeket erősíthetnek.

A világjárvány hatása érezhető a biztosítási igények területén is. Új típusú kockázatok jelentek meg, illetve a megváltozott életvitelünknek köszönhetően átalakult a biztosítással lefedendő kockázatok köre: a technológiának való nagyobb kiszolgáltatottságunk, az otthoni munkavégzés, a közlekedési szokásainkban történt változások, a zöldebb energia és –működés irányába való nagyobb nyitottságunk, vagy az egészségtudatosabb életvitelünk mind hatással vannak a biztosítási piac trendjeire. A lakásokhoz- és az abban található technológiai eszközökhöz kapcsolódó biztosítások köre átalakul, hiszen a jövőben az otthonunk a korábban megszokott funkciókhoz képest irodai, iskolai, orvosi feladatok ellátására is alkalmassá válik.

– véli Malicskó Gábor, az Allianz Hungária termékportfólió-menedzsmentért felelős divízióvezetője.

A járványhelyzetnek köszönhetően továbbá egy új tendencia jelent meg; nőtt azon emberek száma, akik több időt töltenek otthon, és jóval kevesebbet a munkahelyükön, vagy közlekedve. Ez megnövelheti az otthoni káresemények gyakoriságát, illetve csökkentheti a közlekedési balesetek számát. Amennyiben ez a helyzet tartós marad, a jövőben megnövekedhet az igény a felhasználás alapú biztosítási megoldásokra.

– teszi hozzá Malicskó Gábor.

Ray Hammond jövőkutató az Allianz Partners közreműködésével készült, „A világ 2040-ben” című jelentésében hét átfogó irányt jelöl meg, amely meghatározza az előttünk álló két évtizedet.

• Ez is érdekelheti: Történelmi csúcsot ért el az Allianz Nyugdíjpénztár 2018-ban

Népességrobbanástól a megújuló energiákig

Trend #1: Népességrobbanás

Jelenleg közel 7,6 milliárdan élünk a Földön, 2040-re 9 milliárdnál is többen leszünk,  a századfordulóra pedig a 11,2 milliárdot is meghaladja az emberiség lélekszáma. (Na, persze csak ha nem történik valami váratlan esemény – a szerk.) A Föld erőforrásai azonban nem bővülnek ugyanilyen ütemben. Az általános vélekedés az, hogy nem jut elég élelmiszer majd mindenkinek, azonban Hammond nem ért ezzel egyet:

• A valóság az, hogy jelenleg a mezőgazdaság 90 százalékában nagyon gyenge a termelékenység.
• Az előállított élelmiszerek közel fele pedig kárba vész a fejlődő országok elosztási láncaiban.

Ha javítanánk a mezőgazdasági termelékenységen és visszaszorítanánk a pazarlást, mindenkinek jutna elegendő élelmiszer.

Az ivóvíz biztosítása a másik fontos kihívás. Hammond szerint a közhiedelemmel ellentétben nincs hiány édesvízből:

• A helyzet tragikuma, hogy e vízkészlet jelentős része a sarkvidékeken található, és nem ott, ahol az emberek már most is szomjaznak.
• Ahhoz, hogy több fejlődő ország lakosságának szomját oltani tudjuk, alacsony költségű, csekély energiaigényű, kisméretű sótalanító telepekre van szükség, ebben pedig döntő szerepet játszik majd a megújuló energia.

Trend #2: Éghajlati dilemma

Globális felmelegedés? Kit érdekel, ha néhány fokkal melegebb van? A valóság azonban korántsem ilyen egyszerű: sokkal nagyobb a tét annál, hogy többet fogyaszt a légkondicionáló.

• A kaliforniai erdőtüzek, a fülöp-szigeteki tájfunok, a kínai áradások, az indiai hőhullámok, a karib-tengeri térségbeli pusztító erejű hurrikánok, valamint a fokvárosi és ausztráliai aszályok mind figyelmeztető jelek.
• Ha a Föld hőmérséklete 1,5 Celsius fokkal emelkedik 2040-re, ezek a szélsőséges időjárási jelenségek még gyakoribbá és súlyosabbá válnak, és ennek a veszélyére már az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete is felhívta a figyelmet.

A szélsőséges időjárási jelenségek éves száma 1980 és 2004 között megkétszereződött, 2040-ig pedig újra meg fog duplázódni.

• Ez is érdekelheti: Allianz: Készüljünk fel a nyári viharokra, biztosítsuk lakásunkat gyorsan és egyszerűen!

Trend #3: A megújuló energia forradalma

A szó szoros értelmében a jövőnk múlik azon, hogy lesz-e elég energia. Ezért túl kell lépnünk a fosszilis tüzelőanyagok használatán, és a megújuló energiaforrások, vagyis a napfény, a szél, a biomassza, valamint a víz- és a geotermikus források hasznosítása felé kell fordulnunk.

• Jelenleg a világ villamosenergia-termelésének mindössze 8,4 százaléka származik megújuló energiaforrásokból. 2050-re pedig a szükséglet közel felét tudjuk megújuló energiával lefedni. 
• A napfényt villamos energiává alakító fotovoltaikus panelek ára az elmúlt nyolc évben 86 százalékkal, míg a tengeri szélerőműparkok által előállított energia költsége közel negyedével csökkent.
• A szolárpanelek hatásfoka megkétszereződött, a nagyméretű szélturbinák pedig 40 százalékkal több villamos energiát állítanak elő. 

A hiányzó láncszem, azaz a költségtakarékos tárolás megoldásához is egyre közelebb kerülünk olyan akkumulátorok fejlesztésével, amelyek a felhős vagy szélcsendes napok áthidalása céljából tárolják a villamos energiát.

Olvasson tovább!
Követezik a A globalizációtól a szegénység orvoslásáig

A globalizációtól a szegénység orvoslásáig

Trend #4: A globalizáció terjeszkedése

Korunk egyik legnagyobb eredménye, hogy a globalizációnak köszönhetően

az elmúlt 25 évben nagyobb mértékben csökkent a szegénység a világon, mint a gazdag országok által nyújtott külföldi segélyek révén a második világháború vége óta.

• Több mint egymilliárd ember emelkedett ki a mélyszegénységből, a globális szegénységi arány pedig alacsonyabb, mint az írott történelemben bármikor. 2050-re várhatóan Afrikán kívül szinte mindenhol sikerül felszámolni a szegénységet.

Hammond elveti azokat az aggályokat, miszerint az Egyesült Államok és Kína közelmúltbeli kereskedelmi vitája a globalizáció végét vetíti előre. A világ többi országa új megállapodásokat köt, és folyamatosan számolja fel a kereskedelem előtt álló akadályokat.

• Ez is érdekelheti: Allianz: Az éghajlatváltozás a hajózást is fenyegeti

Trend#5: Az egészségügy kilátásai

Az egészségmegőrzés terén a jövő több új, a maitól eltérő lehetőséget tartogat. Az orvoslást a következő öt forradalom alakítja át:

• Személyre szabott orvoslás – egyéni DNS-elemzés és a betegekről gyűjtött elektronikus egészségügyi adatok alapján.
• Őssejtgyógyászat – őssejtek használata szövetek és szervek helyreállítására és visszanövesztésére
• Nanogyógyászat – gyógyszerfejlesztés és -adagolás szubmikroszkopikus szinten
• Génszerkesztés – az emberi DNS módosítása az egészségi állapot javítása érdekében
• Digitális egészségügy – mesterséges intelligencia és technológia felhasználása a betegségek diagnosztizálására és a betegek egészségi állapotának nyomon követésére

E fejlemények együttesen forradalmasítják majd az egészségügyet. A jövőben mindenki maga gyűjti egészségügyi adatait,

a genetikusok felszámolják az örökletes betegségeket, a betegségeket mesterséges intelligencia diagnosztizálja, a betegek pedig személyre szabott kezelést kapnak.

Trend#6: Digitális átrendeződés

Ahogy az okostelefonok még okosabbá válnak, a hálózati kapcsolatok felgyorsulnak, a közösségi média, a megosztásalapú gazdaságon belüli szolgáltatások és a mobilfizetés pedig egyre nagyobb teret nyer, a társadalom és a gazdaság is elkerülhetetlen változások elé néz.

• A hagyományos üzleti modellek megkérdőjeleződnek olyan ágazatokban, mint a vendéglátás, a közlekedés és a pénzügyi szolgáltatások, a digitalizáció pedig átalakítja a munkamódszereket, a kikapcsolódást, sőt, még a társkeresést is.
• Üzleti oldalon az internetalapú vállalkozások szerves részét képező ún. közösségi hatás esélyt kínál a gyors meggazdagodásra és sikerre.

Ugyanakkor a foglalkoztatás jövője sokakban aggodalmat kelt

A mesterséges intelligencia és az automatizálás miatt ugyan kevesebb a munkaerőre lesz szükség 2040-ben, Hammond szerint az emberi tényező továbbra is nélkülözhetetlen lesz. Ezzel összefüggésben új terek nyílnak a foglalkoztatásra. Napjainkban a legfontosabb hivatások egy része nem minősül hagyományos értelemben vett munkának, és fizetés sem jár érte; ilyen pl. az anyaság, a családtagok ápolása, a háztartás vezetése vagy a gyermekfelügyelet. Hammond szerint ezek a szerepkörök újra megkaphatják a hivatásoknak kijáró megbecsülést, ezáltal pedig szélesedik az emberek által nyújtott szolgáltatások köre.

• Ez is érdekelheti: IT innovációk a magyar Allianznál I. rész: Szoftverrobotok és más Y generációs okosságok

Trend #7: A szegénység problémája

A globalizáció kedvező hatása ellenére a világ 58 országában kétmilliárd ember továbbra sem tud kilábalni a mélyszegénységből.

• Mivel csekély az esélyük arra, hogy villamos energiához jussanak, bejussanak az oktatásba, egészségügyi ellátásban részesüljenek, és más alapszükségleteiket kielégítsék, sokan csak az árnyékban tengődnek.
• Nehéz helyzetük azonban a jövőnkre is jelentős hatással lehet, figyelmeztet Hammond.

A jövőben a fejlett világnak kell viselnie azt a hatalmas pénzügyi költséget, amelyet a hanyatló vagy egymással hadakozó államok idéznek elő a világgazdaságban. (Vagy hagyják majd továbbra is őket úgy ahogy vannak? – a szerk.)

Ezenkívül a szegénység elől menekülők illegális úton gazdag országokba vándorolnak, ami jelentős politikai és gazdasági bizonytalanságot okoz.

• Ez is érdekelheti: Vezetőváltás: Kisbenedek Péter távozott az Allianz Hungária Biztosító éléről

Nyitókép: ALLIANZ.