Harmadik alkalommal rendezi meg az iRUNmore Futóegyesület és az AVON a Fuss MELLettünk! elnevezésű közösségi futását, amelynek célja, hogy minél több nő és férfi figyelmét felhívja a mellrákszűrések, a rendszeres emlőönvizsgálat és az egészséges életmód fontosságára – olvasható a tájékoztatóban.

Az eseményre nem csak profi futókat várnak a szervezők, az egyesület tagjai különböző távokon, különböző tempóban vezetik a futócsoportokat, így biztosítva mindenkinek a kellemes sportolási lehetőséget.

A budapesti esemény helyszíne Hard Rock Cafe lesz, ahol a futást megelőzően a szervezők kerekasztal-beszélgetést tartanak Turóczi Réka, az Irunmom blog szerzőjének, az iRUNmore Futóegyesület alapítójának moderálásával. Az eseményen Kovács Ágnes Anna onkopszichológus, Máthé Andrea, a SYNLAB klinikai biokémikusa, valamint Tánczos Lilla modell, személyi- és funkcionális edző, táplálkozási tanácsadó beszélget a test és lélek kapcsolatáról.

Nyitókép: MTI/Mónus Márton

A sajtótájékoztatón bemutatták a Nemzetközi Rákkutató Ügynökségnek (IARC) a rák megelőzésével foglalkozó ingyenes online tananyagát, amely már magyar nyelven is olvasható. A tananyag magyar verziójának elkészítésében a Magyar Orvostanhallgatók Szövetsége vett részt.

Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarország sajnos még mindig élen jár a daganatos megbetegedések okozta halálozásban. Hangsúlyozta, a szűrővizsgálatoknak és az egészséges életmódnak nagy szerepe van a betegség megelőzésében.

Magyarországon azonban még mindig nagyon alacsony a szűrési hajlandóság – tette hozzá.
Az elhízás kockázati tényező több daganatos megbetegedésnél: a nőknél mindenekelőtt az emlő-, méh-, epehólyag-, vese- és vastagbélráknál, a férfiaknál pedig a vastagbél-, vese-, végbél-, hasnyálmirigy- és nyelőcsőráknál – ismertette Rozványi Balázs.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás is növeli a daganatos megbetegedések kockázatát.

A megelőzést segítő nemzetközi tananyag magyar verziója regisztrációt követően ingyenesen érhető el a https://learning.iarc.fr/edp/hu/courses/cpe/ oldalon.

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a daganatos megbetegedések megelőzéséhez kapcsolódó „Ismerd fel időben!” kampány részeként február 13-16. között négy városban – sorrendben Budapesten, Pécsen, Szegeden, Debrecenben – rendeznek egészségügyi állapotfelmérést és szűrést egészségügyi szakszemélyzet segítségével.

Nyitókép: Unsplash.

A rák a második vezető halálozási ok világszerte, és számos daganatos betegségben kulcsszerepet játszanak a kockázati tényezők.

Bár a daganatos betegségek kialakulásának pontos okait az orvosok nem tudják, azzal tisztában vannak, hogy egyes rizikófaktorok növelhetik a rák kialakulásának kockázatát.

A The Guardian által ismertetett tanulmány szerint a Washingtoni Egyetem orvosi karának kutatói azt vizsgálták meg, hogy ezek a kockázati tényezők világszerte hogyan járulnak hozzá a rákos halálozásokhoz.

Mint a Lancet című folyóiratban publikált kutatásból kiderült, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a magas testtömegindex (BMI) járul hozzá legjobban a rákos halálozáshoz.

A kockázati tényezők évente majdnem 4,45 millió rákos halálesetért felelősek, ami a világ összes daganatos halálozásának 44,4 százalékát teszi ki.

• A férfiaknál az 2019-ben bekövetkezett rákos halálesetek fele (50,6 százaléka, azaz 2,88 millió) a kockázati tényezőkre vezethető vissza.
• A nőknél pedig a rákos haláleseteknek több mint egyharmadában (36,3 százalékában, azaz 1,58 millió halálozásban) játszottak szerepet a rizikófaktorok.

A kutatók eredményeikhez a Global Burden of Diseases, Injuries, and Risk Factors (GBD) 2019 című tanulmány adatainak elemzésével jutottak.

Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem orvosi karán működő független globális egészségkutató-intézet (IHME) igazgatója, a tanulmány társszerzője szerint eredményeik arra figyelmeztetnek, hogy a daganatos megbetegedések világszerte továbbra is súlyos közegészségügyi problémát jelentenek.

A rákos halálozások vezető kockázati tényezője a nőknél és a férfiaknál is a dohányzás volt, amelyet az alkoholfogyasztás és a magas testtömegindex követett.

A rizikófaktorral összefüggő rákos halálozások legtöbbször légcső-, hörgő- és tüdőrák miatt következtek be. Ezek a kockázati tényezőknek tulajdonítható összes rákos halálozás 36,9 százalékáért voltak felelősek.

• A nőknél a méhnyakrák 17,9 százalékban, a vastag- és végbélrák 15,8 százalékban, a mellrák pedig 11 százalékban vezetett halálozáshoz.
• A férfiaknál a vastagbél- és végbélrák 13,3 százalékban, a nyelőcsőrák 9,7 százalékban, a gyomorrák pedig 6,6 százalékban okozott halált.

Az öt régió, ahol a tanulmány szerint a kockázati tényezők miatt a legmagasabb volt a rákos halálozási arány: Közép-Európa, Kelet-Ázsia, Észak-Amerika, Latin-Amerika déli része és Nyugat-Európa.

Nyitókép: Unsplash.

Az online, élő közvetítésű kerekasztal-beszélgetésen három ismert, ízig-vérig mai nő vesz részt, akik valamilyen formában kapcsolatba kerültek a betegséggel, így más-más szemszögből közelítik meg a témát. Személyes történeteik megosztásával, illetve egy orvosszakértő részvételével szeretnénk erre, a minden 10. nőt érintő betegségre felhívni a figyelmet.

• Bajkó Barbara, az Élet Dió után oldal alapítója sikeresen megküzdött a mellrákkal és hősies küzdelmét megosztotta a világgal Instagram oldalán, mivel a rák még mindig tabu téma Magyarországon és szeretné ezt a falat némiképp ledönteni.
• Túróczi Réka, az Irunmom blog futónője óriási lépést tett a megelőzés érdekében. Miután megtudta, hogy édesanyájától örökölte a nőgyógyászati rákokért felelős génmutációt, így igen magas az esélye, hogy kialakuljon nála a mellrák, úgy határozott, megelőzi a betegség kialakulását, ezért kétoldali masztektómiának, melleltávolító műtétnek vetette alá magát.
• Molnár Viola Anna, digitális tartalomkészítőként szívügyének tartja, hogy kiálljon a társadalom egészét érintő témák mellett. Vió 29 éves korában talált mellében egy csomót – ami szerencsére jóindulatúnak bizonyult – de azóta nagyon komolyan veszi a betegséget és fontosnak tartja, hogy évről évre felhívja a nők figyelmét a mellrákszűrések fontosságára.
• A beszélgetésben részt vesz továbbá Dr. Drajkó Veronika, az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány elnöke is, aki szakmai oldalról közelíti meg a témát.

Az izgalmas beszélgetést Szabados Ágnes vezeti.

Az esemény célja, hogy a résztvevők közreműködésével, személyes történeteik és egyéni látásmódjuk által minél több nő figyelmét felhívja a betegségre. A kerekasztal-beszélgetés mindenki számára ingyenesen elérhető, amelyet az AVON Youtube csatornáján élőben közvetít a vállalat.

További részletekért csatlakozz az eseményhez az alábbi link segítségével: https://fb.me/e/11PZRUeaV

Csatlakozz Te is és beszéljünk róla! Döntsük le együtt a mellrákot körülvevő falakat és indítsunk közösen párbeszédet ezzel kapcsolatban a nők között!

Nyitókép: Gabriel Aguirre / Unsplash.

Nyitókép: Illusztráció / Unsplash.

A Generali Biztosító legújabb reprezentatív felmérése a 18-59 éves hazai lakosság körében készült, és a rákos megbetegedésekkel kapcsolatos félelmeket, valamint a szűrővizsgálatok rendszeres igénybevételére vonatkozó általános motiváltságot vizsgálta. Különösen érdekes kérdés ez egy világjárvány idején, ami hiába jelent közvetlen fenyegetést az egészségünkre nézve, a hazai lakosság csupán 16 százaléka fél a koronavírustól, kétharmaduk pedig továbbra is abban bízik, hogy soha nem lesz majd dolga vele. Ugyanakkor a Generali felmérése szerint a magyarok 22 százaléka kifejezetten retteg attól, hogy daganatos betegséget diagnosztizálnak nála, további 37 százalékuk pedig tart attól, hogy a jövőben érintett lehet rákos megbetegedésben.

A genetika a legnagyobb mumus

Sajnos félelmeink nem alaptalanok, az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország az élen áll Európában a daganatos betegségek által okozott halálozások tekintetében: 100 000 lakosra 345 rák miatti haláleset jut évente. A szomorú lista élmezőnyében velünk van Horvátország, Szlovákia és Szlovénia, míg Európa legjobbjai ebből a szempontból a ciprusiak, a finnek és a svédek. A nőknél a leggyakoribb a mellrák, a tüdőrák és a vastagbélrák, míg a férfiak körében a tüdőrák, a vastagbélrák és a prosztatarák a legdominánsabb Európa-szerte.

A Generali felmérése szerint hazánkban a 30-49 éves nők félnek leginkább a daganatos megbetegedésektől, és a férfiak vannak többen azok között, akik ettől egyáltalán nem tartanak. Érdekes, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a Kelet-Magyarországon lakó magyarok kifejezetten felülreprezentáltak a ráktól legjobban félő hazai lakosok csoportjában. Fontos összefüggés, hogy azok a magyarok, akiknek a családjában előfordult már daganatos megbetegedés, kifejezetten félnek attól, hogy őket is érinteni fogja a rák (46 százalék), míg a helytelen életmód átlagosan csak a megkérdezettek 10 százaléka szerint játszik komoly szerepet a daganatok kialakulásában.

Félelem = rendszeres szűrés

Pozitív tendencia ugyanakkor, hogy azok a magyarok, akik tartanak attól, hogy rákkal diagnosztizálják őket, egyre tudatosabbak és gyakrabban járnak különböző orvosi ellenőrzésekre. A válaszadók 49 százaléka jár rendszeresen szűrővizsgálatokra, a válaszadók fele évente vagy akár félévente kivizsgáltatja magát. Sajnos azonban a magyarok 41 százaléka továbbra is úgy gondolja, ha nincs panasza, nem is kell szűrővizsgálatra mennie. Ez nem megfelelő hozzáállás, hiszen az időben felismert daganatos betegségek kezelése kíméletesebb lehet, és a gyógyulásra is sokkal nagyobb az esély.

A felmérést készítő Generali is ezt a preventív hozzáállást támogatja, hiszen szolgáltatásfinanszírozó biztosításaiban különböző szűrések érhetőek el, illetve a nap 24 órájában hívható egészségügyi tanácsadás is rendelkezésre áll.

• Az ilyen biztosítással rendelkező betegek gyors kivizsgálását a betegútszervezés is segíti a Generali Medi24 telefonos szolgáltatásán keresztül.
• Az onkológiai vagy egyéb szűrés, továbbá kivizsgálás kapcsán feltárt daganatgyanú esetén átlagosan 10-12 nap alatt pontos diagnózist kap az ügyfél, amennyiben rendelkezik Daganatdiagnosztika szolgáltatással, ez a rövid idő pedig bizonyos daganatos betegségeknél akár életet is menthet.
• A Daganatdiagnosztika szolgáltatás során kezelési tervet, és hosszabb távú tanácsadást is kap az ügyfél a biztosítás keretén belül.
• Emellett összegbiztosítás esetén műtéti-, és kórházi napi térítés szolgáltatásokat is tartalmazhat a biztosítás, amely segítséget nyújt a daganatos megbetegedések kezelése során.

Nyitókép: Illusztráció / Unsplash.

Gyógyszeripari felmérés készült

Az MTI-hez eljuttatott II. innovatív gyógyszeripari körkép alapján ugyanakkor a gyógyszerfejlesztéseket veszélyek is fenyegetik, amelyek közül legjobban a szellemi tulajdon védelmének csökkenésétől tartanak a megkérdezettek. Bár a gyógyszeripari innovációt támogató tényezők rendkívül szerteágazóak, a válaszadók szerint

Magyarországon ezek között is kiemelt figyelmet érdemel a gyógyszerkassza növelése, a szakemberek itthon tartása, valamint a klinikai vizsgálatok ösztönzése.

Az AIPM (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete) II. innovatív gyógyszeripari körképe a gyógyszergyártás és az egészségügy jövőjét, valamint a legújabb technológiák hazai helyzetét vizsgálta, a felmérésben a magyar gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adó fejlesztésorientált vállalatoknál.

Változást jósolnak a daganatos betegségeknél

Kiderült, a gyógyszergyártó vállalatok vezetői optimisták a legtöbb vizsgált betegség esetén:

közepes vagy nagy valószínűséggel várnak komoly előrelépést gyógyításukban a következő tíz évben.

• Leginkább a daganatos betegségek tekintetében optimisták, olyannyira, hogy itt sokan szinte biztosra vehető – egy ötös skálán 4,6 értékkel – változást jósolnak.
• A ritka betegségek (3,9) és a mentális betegségek (3,8) is azok közé tartoznak, amelyekkel kapcsolatban a leginkább számítanak áttörésre a gyógyszergyártók vezetői, míg a légzőszervi, emésztőszervi, valamint szív- és érrendszeri betegségek esetén is legalább közepes valószínűséggel számítanak változásra.
• A felmérés során a válaszadók olyan további betegségek kapcsán is áttörést várnak, mint a cukorbetegség, valamint az Alzheimer-kór.

Innovációs várakozások

A gyógyszeripari innovációt támogató tényezők rendkívül szerteágazóak, a megkérdezettek ezek között kiemelten fontos szempontként értékelték a gyógyszerkassza növelését (4,9), a szakemberek itthon tartását (4,5) valamint a klinikai kutatások ösztönzését is (4,4).

Félelmeink

A gyógyszeripari innovációt ösztönző lépések mellett a kutatás kitért a veszélyekre is, amelyeket nemzetközi kontextusban vizsgált. A megkérdezettek leginkább a szellemi tulajdon védelmének csökkenésétől tartanak (4), és szintén „eléggé” fenyegetőnek ítélték a képzett munkaerő hiányát, valamint a gazdasági visszaesést (3,9). A közepesen fenyegető kategóriába esett a válaszok szerint a fake news (3,4), a környezeti változások-globális felmelegedés (3,3), valamint a személyes adatokkal történő visszaélések (2,9).

Technológiai veszélyek

A körkép azt is vizsgálta, hogy mely technológiák milyen mértékben befolyásolják az innovatív gyógyszeripar fejlesztéseit a következő tíz évben, illetve nemzetközi összehasonlításban melyek alkalmazásában rendelkezik jó eredményekkel Magyarország.

• Az eredmények alapján a személyre szabott orvoslás, célzott terápiák/gyógyszerformák (4,9), a big data orvosi döntésekbe történő becsatornázása (4,6), valamint a sejt- és szövetterápiák, génterápiák (4,5) végeztek az első három helyen.
• Szintén legalább 4 pontosra értékelték a válaszadók a mesterséges intelligencia (4,4), a fejlett terápiás területeken történő fejlesztések (4,2), valamint a 3D nyomtatás (4) szerepét is.

A technológiák hazai helyzetét nemzetközi összehasonlításban összességében kis elmaradással jellemezték a vállalatok vezetői (átlag: 1,8). Leginkább a robotika (1,5), a sejt- és szövetterápiák (1,6), valamint a nanomedicina (1,6) területéről gondolják úgy, hogy elmaradásban vagyunk. Legjobb eredményt a személyre szabott orvoslás ért el (2,1), de ez is mindössze a „kis elmaradásban vagyunk” értékelést haladta meg éppen, miközben a többi technológia hazai eredményeit még ennyire sem értékelték a válaszadók – olvasható az összegzésben.

Nyitókép: Pixabay.

Évente csaknem ötezer férfinál diagnosztizálják a prosztatarákot és több mint ezren halnak meg a betegségben. A szűrés fájdalommentes és már csak azért is elengedhetetlen, mert a prosztatarák alattomos betegség, nincs tünete – magyarázta az egyesület elnöke.

A nyugdíjasok legnagyobb ellensége a fotel, (…) a punnyadás, az önpusztító életmód. (…) El kell indulni hazulról és menni, menni kell!

– szólította fel nyugdíjastársait Kalotay Gábor.

A globális dohányzási járvány

A világszervezet hetedik jelentése „a globális dohányzási járványról” kiemeli, hogy az elektromos cigaretták és a hevített dohánytermékek nem segítik a daganatos betegségek elleni harcot. Egyben felhívja a dohányzók és a kormányok figyelmét arra, hogy ne bízzanak a dohányvállalatok állításaiban.

Vinayak Prasad, a WHO programmenedzsere a jelentés Rio de Janeiró-i bemutatásakor hangoztatta, hogy az új termékek fejlesztésének egyedüli célja, hogy a dohánycégek kiterjeszthessék piacaikat.

Semmilyen különbség nincs a cigaretta és a hevítettdohány-termékek között azon kívül, hogy utóbbiak esetében dohányfüst és kátrány nem keletkezik. Az elektromos cigaretta, nem dohányt, hanem nikotint tartalmaz, és azzal terjesztik, hogy segít leszokni a dohányzásról.

– mondta Prasad.

• Korábban írtuk: Kásler: minden rákbeteg megkaphatja az ideális terápiát

Sokan azt hiszik, hogy nem káros, pedig mégis

Az e-cigarettát szívók azt gondolják, hogy ezek a termékek biztonságosabbak és kevésbé károsak, mind a dohány alapú cigaretták, de egyre több bizonyíték van arra, hogy a nikotin káros mind a hagyományos cigaretta, mind az e-cigaretta szívása esetében – közölte.

• Nincs semmi bizonyíték arra, hogy az e-cigaretták biztonságosabbak. Az Egyesült Államokban egyre nagyobb mértékben szoknak rá a fiatalok az e-cigarettára – tette hozzá.
• Az illetékes hangoztatta, hogy a világszervezet szerint szükség van az e-cigaretta szabályozására.
• Be lehet tiltani, de ha nem tiltják be, szabadon nem lenne szabad terjeszteni a piacon, mivel a fiatalok rászoknak – hangsúlyozta.

Több tanulmány mutatta ki az elmúlt hónapokban az elektromos cigaretta káros hatását, azt, hogy az e-cigit szívóknál gyakoribbak a szívbetegségek, mint az eszközt nem használók körében, és szívása károsíthatja az agy működése számára fontos őssejteket.

• Korábban írtuk: Groupama Biztosító: A korai rákdiagnózis kulcs a sikeres felépüléshez

A WHO méltatta az igyekezeteket

A WHO jelentése ugyanakkor elismerte azt, hogy a kormányok az elmúlt években számtalan olyan intézkedést hoztak, amelyekkel hozzájárultak a dohányzók számának csökkenéséhez, főként azáltal, hogy drágították a dohánytermékeket, és elrettentés céljával bevezették a rajzos figyelmeztetéseket a dohánytermékek csomagolásán.

Felhívták a figyelmet arra, hogy még jelenleg is mintegy 1,1 milliárd ember dohányzik világszerte, és évente még mindig nyolcmillió ember hal meg a dohányzás okozta betegségekben. A dohányzás az államoknak 1,4 milliárd dolláros költséget jelent a kiesett munkaidőt és az egészségügyi ellátás miatt.

Nyitókép: Pexels.