Nemzeti Kiberbiztonsági Konferencia

A Nemzeti Kiberbiztonsági Konferencia megnyitóján Rajnai Zoltán – Magyarország nemzeti kiberkoordinátora – kifejtette :

• az új magyar kiberbiztonsági stratégia mellett egy akciótervet is szeretnének elfogadtatni, amely a feladatokat, határidőket, felelősöket is tartalmazza majd. 
• uniós szinten több Magyarország kiberbiztonsága szempontjából is meghatározó szabályozást hoztak, mint például az uniós kiberbiztonsági stratégia, az európai hálózatbiztonsági irányelv, s az általános adatvédelmi rendelet,
• komoly munka előtt áll a bankbiztonsági munkacsoport is, amely a közeljövőben tervezett következő ülésén a bankszövetséggel együttműködve egyezteti majd a bank- és állami szektor közös érdekeit.

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat épít az együttműködésre

Az európai kiberbiztonsági hónap magyarországi kampánynyitó rendezvényén Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) főigazgatója is hangsúlyozta: ahhoz, hogy a kiberbiztonság területén eredményeket érjenek el, fontos az együttműködés. Az NBSZ főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett Teller Ede idézetére, aki azt mondta:

Az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez, a XXI. században analfabétának fog számítani.

Szabó Hedvig szerint viszont nem csak a számítógépekhez, hanem azok biztonságához is érteni kell.

Hiányozó szakemberállomány fenyeget

Utóbbi kapcsán Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) vezetője elmondta, a legújabb tanulmányok szerint 2022-re uniós szinten 350 ezer, míg globálisan 1,8 millió kiberbiztonsági szakember fog hiányozni. Ezért az oktatás területén, a szakemberek képzését érintően is jelentős beruházásokra van szükség. Az emberi tényező kapcsán az eddigi felmérések lehangoló eredményeket mutatnak; az uniós lakosság:

• 71 százaléka osztott meg magáról valamilyen személyes adatot az interneten.
• több mint 60 százalék kapcsolattartási adatokat, nevét, születési idejét, személyiigazolvány-számát is megosztotta,
• ezek mellett 40 százalék körüli volt a hitelkártya-, bankszámlaadatokat megosztók aránya is.

Erősíteni kell a vállalati kiberbiztonságot is

A magyarországi nagyvállalatok mintegy fele, míg a kis- és középvállalkozások közül 10 százalék alatt van azok aránya, akik foglalkoznak IT-biztonsággal. Ezek is azt mutatják, hogy a magyarországi kiberbiztonság erősítésében van még hova fejlődni.  Az előrejelzések szerint 2020-ra több tízmilliárdnyi IoT eszköz fog működni a világban. Egyre inkább ezen – a kiberbiztonság szempontjából veszélyeztetettnek számító – eszközök puszta léte határozza majd meg életünket.

Nő a kockázat, rengeteg a zsarolóvírus

Bencsik Balázs szerint a kockázat folyamatosan nő: a kiberbűnözés stabilan emelkedő tendenciát mutat: 2013 és 2017 között jelentősen, ötszörösére nőtt a kiberbűnözés gazdasági hatása; csak a zsarolóvírusos támadások száma 300 százalékkal növekedett. A májusi wannacry néven ismert támadás 150 országot – köztük Magyarországot is – és 190 ezer rendszert érintett.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!