Az MNB a Zöld Bank Díj odaítélésekor szigorú indikátorrendszer alapján értékeli a pénzügyi intézményeket. A rendszer figyelembe veszi a zöld hitelkihelyezések mértékét, a birtokolt zöldkötvény-portfóliót, valamint a klímaváltozás hatásaival összefüggő kockázatait. A Raiffeisen Bank ezekben a kategóriákban is kiemelkedő eredményeket ért el.

Nagy örömmel fogadjuk ezt az elismerést, amely megerősít bennünket abban, hogy a Raiffeisen Bank jó úton halad a fenntartható jövő építése felé.

– mondta Kementzey Ferenc, a bank vállalati és tőkepiaci üzletágakért felelős vezérigazgató-helyettese a díjátadón.

A fenntarthatóság a vállalati kultúránk szerves része, és hisszük, hogy a pénzügyi szektornak vezető szerepet kell vállalnia a környezetvédelemben és a társadalmi felelősségvállalásban – tette hozzá Kementzey Ferenc.

A Raiffeisen Bank számos területen bizonyította elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt: széleskörű finanszírozási megoldásokat kínál lakossági és vállalati ügyfelei számára az energiahatékonyság növeléséhez, a megújuló energiaforrások hasznosításához és a környezetbarát technológiák bevezetéséhez. Zöldhitel kedvezményt nyújt például a piaci lakáshitelek kamatából, valamint kedvezőbb konstrukciókat kínál azoknak a projekteknek, amelyek megfelelnek a bank Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerének. Ezek jellemzően megújuló energia, tiszta közlekedés és zöld épület beruházások. A Raiffeisen Bank banki partnerként részt vesz a MOHU RePont programjában, amelynek célja a hulladékgazdálkodás hatékonyságának növelése.

A digitalizációval is tesz a bank a fenntarthatóságért: az online bankolás, az elektronikus aláírás és a papírmentes folyamatok nemcsak kényelmesebbé teszik az ügyfelek számára a banki ügyintézést, hanem jelentősen csökkentik a bank ökológiai lábnyomát is.

Saját működésében is ügyel a fenntarthatóságra, a Raiffeisen bank a legmagasabb szintű zöldépület minősítésekkel rendelkező székházban működik, folyamatosan fejleszti fiókjainak energiahatékonyságát, és fokozatosan elektromos autókra cserélni járműparkját és törekszik a megújuló energiaforrások használatára. Nyíregyházi központjában például a napelempark 2024-es bővítése után az épület teljes energiaszükségletének 35-40%-a tisztán zöld energiával biztosított.

A Raiffeisen Bank elkötelezett a fenntarthatóság iránt, és továbbra is vezető szerepet kíván betölteni a zöld pénzügyi megoldások fejlesztésében, népszerűsítésében. A Zöld Bank Díj elnyerése újabb megerősítése ennek az elkötelezettségnek.

A közlemény szerint a felek áttekintették a gazdasági és pénzügyi folyamatokat. Nagy Márton a megbeszélésen kiemelte, hogy a kormány célja, hogy megvédje a családokat és a teljes foglalkoztatottságot a háború és szankciók negatív hatásaitól. Ezért 2023-ban ki kell védeni a recessziót, 2024-ben pedig újra dinamikus növekedésre kell állítani a magyar gazdaságot.

Megállapították, hogy egészséges hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés, ezért a kormány februártól 1-től 700 milliárd forintos kerettel elindítja a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogramot, amely a jelenlegi kitermelhetetlenül magas kamatok mellett olcsó forráshoz juttatja a vállalkozásokat.

A programban – amely 8 alprogramot foglal magában – a hitel méretétől függően kereskedelmi bankokon, vagy közvetlenül az Eximbank keresztül érhetők el a források, így a kormány számít a bankok együttműködésére.

Az induló új programmal együtt a kormány 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül – összegezte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Fotó: Biztosító Magazin.

Horváth Ákos, a meteorológiai szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának meteorológusa azt írta: a verseny időjárását egy nagy kiterjedésű, centrumával az országtól nyugatra elhelyezkedő anticiklon határozza meg. Pénteken hajnalban hidegfront is érkezik, amely szélfordulással és megerősödő északira forduló széllel jár. Ez az élénk-erős északias áramlás délutántól mérséklődik.

Csütörtökön a reggeli órákban a víz felett még gyenge, változó irányú légmozgás várható, amelyet délelőtt fokozatosan felvált a megélénkülő délnyugati (20-30 kilométer/órás) szél. A déli partnál a gyenge északias szél tovább kitart. Napnyugta felé gyengül a légmozgás.
Emellett változóan, majd túlnyomóan napos idő várható nagy valószínűséggel csapadék nélkül.

A víz felett 26-27, a parton 32 Celsius-fokos lesz a legmagasabb nappali hőmérséklet, este 22 fok várható. A víz hőmérséklete 24, estére 25 fok körül alakul.

Pénteken a kora reggeli órákban érkezik a hidegfront, amelyet hirtelen északnyugatira forduló szél jelez, erős (45-55 kilométer/órás), a „kitett helyeken”, mint például a szigligeti öbölben, viharos (60-65 kilométer/órás) lökésekkel. Az egész Balatont átfújó erős szél délutántól lassan mérséklődik, de egy-egy erős (45-50 kilométer/órás) lökés az esti órákig előfordulhat. A jelenlegi számítások szerint a front alapvetően szárazan érkezik, de nem zárható ki teljesen egy-egy zivatar, amely rövid ideig tartó viharos (75-80 kilométer/órás) lökéseket is okozhat.

Az érkező front mögött megnövekszik a felhőzet, kis eséllyel zápor vagy zivatar is kialakulhat.

Pénteken a legmagasabb nappali hőmérséklet a víz felett 25, a parton 27 fok körül várható. A vízhőmérséklet 24 fok körül alakul – fejtette ki a meteorológus.

Az először 1934-ben kiírt Kékszalag Európa legnagyobb tókerülő versenye. Tavaly 556 hajó nevezett, hogy teljesítse a légvonalban mintegy 150 kilométeres távot a Balatonfüred-Balatonkenese-Siófok-Tihany-Keszthely-Balatonfüred vonalon.

Nyitókép: MTI / Archív.

Kiemelte: a magyar gazdaság az úgynevezett magas nyomású gazdaság jeleit mutatja, amelyre a tartósan alacsony munkanélküliségi ráta, a gyorsan növekvő bérek, az emelkedő infláció, a magas beruházási ráta és az átlagos trend feletti gazdasági növekedés jellemző.

A magas nyomású gazdaság mindig egy mélyebb válságot követő elhúzódó és lassú kilábalási időszak után következik be.

– jelezte Török Zoltán.

Úgy vélte, 2019 második felében már várhatóan láthatók lesznek a növekedés lassulásának jelei: idén 4,2 százalékos, 2020-ban pedig 3,1 százalékos GDP-növekedési ütemre számítanak a bank szakértői, ezzel együtt gyors marad a magyar felzárkózás folyamata.
Jelezte: a maginfláció a következő negyedévekben még magasabbra megy fel, a Központi

Statisztikai Hivatal által számított maginfláció átmenetileg 4 százalék fölött tetőzik majd, miközben a Magyar Nemzeti Bank által figyelt adószűrt maginfláció 4 százalék körül mozoghat a második félévben. A világ nagy jegybankjainak a lazító politikája miatt az MNB addig halogatja a kamatemelést, ameddig csak lehetségesnek ítéli – mondta a vezető elemző.

Jelezte: a monetáris politika 5-8 negyedéves távlatában a mostani információk alapján nem indokolt a kamatemelés, a bankközi kamatok szintje 2019 hátralévő részében és 2020-ban egyaránt a mostanihoz közeli mértékű lesz, rendkívül alacsony marad. Az infláció idén éves átlagban 3,2 százalék, jövőre 2,5 százalék lesz.

Török Zoltán elmondta: az euró árfolyama az idén és jövőre is 320 forint körül mozoghat.

Nem könnyű megduplázni a hitelkihelyezéseket

Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója jelezte: mind a lakossági, mind a vállalati hitelezésben számos pozitív tényező fogja támogatni a növekedést a következő években.

Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta:

Európában a legnagyobb organikus növekedést az OTP érte el a hitelezésben, ezt az akvizíciókkal tovább tudják növelni.

A hitelkihelyezések MNB által felvázolt megduplázása nehéz feladat lesz, de ez helyes irány a további fejlődést tekintve – mutatott rá.

Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója jelezte: négy iparág, nevezetesen az ingatlan- és építőipar, a kereskedelem, az autóipar és az agrárium húzza a vállalati hitelezést, ezek adják a növekedés mintegy felét. Szerinte a lakossági hitelkihelyezések a következő két évben tetőzhetnek. Simák Pál a vállalati ingatlanfinanszírozás területén lát inkább kockázatokat.

Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese úgy vélte:

a külföldi hitelek kiváltásában is versenyképes napjainkban a magyar bankszektor.

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint a lakossági eladósodottsági mutatók azt jelzik, hogy nagy bővülésre van lehetőség a lakossági hitelek terén, visszaesés esetleg a projekthitelezés területén várható.

Tóth Viktor, a Budapest Bank üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta: a szabályozás változása, szigorítása miatt a Budapest Banknál a lakosság esetében kisebb problémákat érzékelnek, a vállalati banki tevékenységek területén inkább tapasztalnak kockázatokat.

Kovács Antal szerint erőteljesen szűkülnek a jelzáloghitelzésben a kamatrések, holott ezeknek a kockázati költségeket is fedezniük kellene. Az OTP vezérigazgató-helyettese a kereskedelmi ingatlanfinanszírozás területén látja túlfűtöttnek a bankok tevékenységét.

Lojálisak a dolgozók, de nem könnyű munkaerőt találni

Nagyon nehéz a képzett munkaerő megszerzése, megtartása, de alapvetően lojálisak a bankok dolgozói – jelezte Kovács Antal. Kementzey Ferenc ezzel párhuzamosan úgy vélte: nemcsak a bérekkel, hanem a digitalizációval is lehet munkaerőt szerezni, megőrizni.

Többször felmerült a bankok konszolidációjának és a Budapest Bank értékesítésének kérdése is

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója rámutatott: a takarékok, a Takarékbank folyamatosan konszolidálnak, májustól további kisbankjaik lesznek, a végén már csak egy maradhat. A Budapest Bank esetleges megvásárlásáról jelezte: van egy kormányzati akarat, ha meglesz a pályázat, ők is tudnak majd erről beszélni.

Tóth Viktor, a Budapest Bank üzleti vezérigazgató-helyettese szerint nagyon erős tulajdonosi szemlélettel vezetett bank a BB, a korábbi pesszimista jövőképek miatt nem futottak bele nagy kockázatokba és a terveiket rendszeresen sikerül teljesíteniük, sőt felülírniuk.

Simák Pál szerint lassú organikus hatékonyság-javulás jellemzi a bankszektort, a konszolidáció elsősorban a heterogén informatikai rendszerek miatt nehezen valósul meg. A CIB továbbra is univerzális nagybankként képzeli el a jövőjét – jelezte a CIB első embere.

Kemenztey Ferenc a Raiffeisen részéről kiemelte: fontos, hogy transzparens és korrekt módon történjen majd a Budapest Bank értékesítése, megerősítette azt a korábbi hírt, hogy ha a pályázat megjelenik, a Raiffeisen Bank International is ajánlatot tesz a Budapest Bankra.

Balog Ádám az MKB Bank elnök-vezérigazgatója rámutatott: egészségesebb lenne, ha egy magyarországi döntési központú nagyobb bank jöhetne létre. Utalt arra, hogy ez mikor következik be, arról a megfelelő időben értesülnek az érintettek.

A közleményben kiemelték: a hitelintézet többször nem a jogszabályban előírt kölcsönösszeggel számítva tüntette fel a hitel lényeges feltételeit bemutató reprezentatív példát, s nem feltűnően jelenítette meg a hitelköltségeket összegző teljes hiteldíj-mutató értékét.

A pénzintézet reklámjában 1 millió forintos hitelösszegre mutatta be a hitel költségeit, holott a jogszabály szerint adott esetben a példát 3 millió forint összegű hitelre kellett volna meghatároznia – derül ki a közleményből.

A bírság összegének megállapításakor figyelembe vették, hogy a jogsértő gyakorlattal a pénzintézet a fogyasztók széles körét érhette el.

Az MNB a közleményben felhívta a figyelmet arra is, hogy – a lakáshitelekhez hasonlóan – a személyi kölcsönök esetében is célszerű a kockázatosabb, változó kamatozású termékek helyett a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hiteleket választani.

4 százalékos GDP bővülést vár az idei évre a Raiffeisen Bank

A GDP növekedésében erősödhet a lakossági fogyasztás és a beruházások szerepe. Török Zoltán szerint az első negyedév után „a növekedésben már csak lefelé vihet az út”. A Raiffeisen Bank egyébként 4 százalék körüli GDP-bővülést vár az idei évre.

A vezető elemző szerint az euró/forint árfolyam 310-315 forint körül mozoghat egész évben, az infláció 2,3-2,4 százalék lehet.

Nincs ok aggodalomra a pénzforgalmi hiány miatt

Török Zoltán kifejtette: az első negyedévben az államháztartásban a pénzforgalmi hiány ugyan megugrott, de ennek GDP-arányos mértéke szinte minden előző választási év első negyedévében ugyancsak magas volt. Így 2010-ben, 2014-ben is ez zajlott le, később csökkenő tendenciát mutatott a hiány, így különösebben nincs ok aggodalomra. Úgy ítélte meg, hogy az államháztartási hiány idén a 2-2,5 százalékos tartományban marad.

A nettó export bővül, aminek a külső, európai üzleti környezet is kedvez, emellett pozitív jelenség, hogy az export növekedésében nemcsak az autóipari cégek kivitele játszik fontos szerepet. A növekedés alakulásában fontos az is, hogy az építőipar „kirobbanó formában van”, megnőtt a kiadott építési engedélyek száma – mondta az elemző.

Segítheti a növekedést a jegybank monetáris politikája is

• Véleménye szerint a következő két évben sem éri el a hazai infláció a célnak tekintett 3 százalékos szintet.
• A hazai magas növekedési trendet támogatja továbbá, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB)tevékenységében megmarad az együttműködés, a gazdaságpolitika alakításában segítik majd egymást.
• MNB-ben sok olyan tanulmány, elképzelés született a közelmúltban, amely a kormány gazdaságpolitikájának része lehet.

Felfuthat a banki hitelezés, akár felminősítések is várhatók

A vezető elemző szerint a következő években a banki hitelezés felfutása a gazdasági növekedés egyik pillére lehet, 2020-ig a bankok hitelállományában jelentős bővülés következhet be.

A makrogazdasági folyamatok kedvező alakulása újabb felminősítéseket eredményezhet, ez olcsóbbá teszi majd az államadósság finanszírozását.

– jegyezte meg.

Könnyítésre számítanak az adózás terültén is

Török Zoltán számít arra is, hogy az adózás terén bekövetkező változtatásokkal segítik majd a hazai vállalkozások, köztük a kis- és közepes cégek tevékenységének bővülését, a következő években az ország versenyképességének erősítése kerül a kormány gazdaságpolitikai döntéseinek fókuszába.

Kérdésre elmondta: az MNB első alapkamat-emelése csak 2019 végén várható.