A közlemény szerint a Quaestor Értékpapír Zrt., a Buda-Cash Brókerház Zrt., valamint a Hungária Értékpapír Zrt. volt ügyfeleiből létrejött pertársaság még 2017 decemberében kérte a bíróságtól az állami intézmények felelősségének megállapítását.

A csütörtöki tárgyaláson kihírdetett elutasító döntés indokaként a közlemény szerint elhangzott: az 1653 károsultat tömörítő pertársaság tagjainak jelentős részét – egészben vagy részben – a Kárrendezési Alapból már kártalanították, ezért az érintettek bírósági úton e körben már nem érvényesíthetnek további igényeket.

A bíróság a közlemény szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyben azok részéről sincs helye az MNB, az ÁSZ és a Magyar Állam felelősségének megállapítására irányuló keresetnek, akik nem tartoznak a fentebb meghatározott károsulti csoportba. Nekik ugyanis az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján csupán a felelősség megállapítására irányuló kereseti kérelmük nem volt teljesíthető – áll a közleményben.

A pertársaságot összefogó P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. a per kezdetén közölte: a perközösségben 1264 Quaestor, 229 Hungária és 159 Buda-Cash károsult érintett, akiknek mintegy 30 milliárd forint kára nem térült meg a bróker cégek csődjét követően.

A kft. szakértői álláspontja szerint a károkozást megelőző években, az állam által kizárólagos joggal és törvényi kötelezettséggel ellenőrzött befektetési piacon az állam intézményeinek, így különösen az MNB-nek a tevékenységét olyan működési zavarok, súlyos mulasztások és jogellenes döntések sorozata jellemezte, amely nélkül az érintett befektetési szolgáltatók nem lettek volna képesek a befektetőket megtéveszteni, befektetési forrásaikat jogellenesen eltulajdonítani – írják.

Nyitókép: MTI.

A közlemény emlékeztet: az eddig megtartott több mint 200 tárgyalási napot követően a Fővárosi Törvényszék augusztus 25. és december 23. közötti időszakra további 85 tárgyalási napot tűzött ki. Időközben az ügyben érintett egyik vádlott védője meghatalmazásának megszűnéséről tájékoztatta a bíróságot. Mivel a büntetőügyben a védő részvétele kötelező, a törvényszék haladéktalanul új védő kirendeléséről rendelkezett.

Mint írták, az új védő az eljárás 4-5 hónapra történő elhalasztását kérte a bíróságtól. Az érintettek hivatkoztak arra is, hogy az előzőleg eljárt szakértő elfogultsága miatt a törvényszék által kirendelt könyv-pénz-tőkepiaci-informatikai igazságügyi szakértők időközben benyújtott terjedelmes véleményének megismerésére is több időre van szükségük.

A bíróság a szeptember végére és októberre kitűzött tárgyalási napokat elhalasztotta, a hatékony védelemhez való jog biztosítása érdekében. Azért is döntöttek a halasztásról, hogy a vádban érintett, közel 50 cég tevékenységét vizsgáló, mellékletekkel együtt 16 ezer oldalas szakértői véleményből megfelelő felkészülési időt biztosítsanak. Az ügy észszerű határidőn belüli befejezése miatt a törvényszék – a járványügyi készültségre is tekintettel – a vonatkozó időszakra idézett közel 40 tanú írásbeli vallomástételét rendelte el.

A jegybank 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta.

A Quaestor-ügyben a nyomozás 2015. március 11-én indult el, a Nemzeti Nyomozó Iroda március 26-án három embert gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vette őket üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.

Nyitókép: MTI.