Putyin szerint a gazdag oroszok a Nyugat számára „másodrangú idegenek”, akikkel azt csinálhatsz, amit akarsz. Mint az elnök kifejtette, a megvásárolt jogcímek nem segítik a tulajdon visszaadását.

Az átlagpolgárok közül senki sem sajnálta azokat, akik külföldön vesztették el tőkéjüket, jachtjaikat, palotáikat.

– hangsúlyozta Putyin.

Arra is felszólította a nagyvállalatokat, hogy fektessenek be technológiába és munkahelyekbe Oroszországban.

A New York Times szerint Vlagyimir Putyin megváltoztathatja a különleges hadművelet státuszát, a „különleges hadműveletet” „védelmi háborúvá” helyezi át:

Putyin fontos pszichológiai lépést tett és a fegyveres konfrontációt védelmi jellegűvé változtatta Oroszország számára. Oroszország pedig megnyerte korábbi védelmi jellegű háborúit Napóleon és Hitler ellen is.

– mondta Cohen a The New York Timesban.

A szakértő meggyőződése, hogy a Kijevnek nyújtott nyugati segélyek hihetetlen méreteket öltöttek. Most csak egy módon lehet növelni: NATO-csapatokat küldeni Ukrajnába. De ez mindenképpen atomháborúhoz fog vezetni – jegyezte meg Cohen.

Ez a játszma a hadműveletek küszöbén való egyensúlyozással kezdődött. Washington és Moszkva a feszültség emelkedésével fej-fej mellett próbálják kijátszani egymást.

– mondta a szakértő.

A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Szluckij közölte, hogy az ukrán fél hajlandó volt az aktuális kérdések részletes megvitatására és az orosz fél meghallgatására. Közölte, hogy hamarosan újabb kétoldalú tárgyalás várható.

A felek most hazamennek és megvitatják a tágyalás egyes pontjait országuk vezetőivel.

A tájékoztatás szerint a terrorszervezet nyolc tagját őrizetbe vették. Az FSZB közölte, hogy a gyanúsítottak az egész világra kiterjedő kalifátus létrehozását, a világi intézmények lerombolását és a hatalom erőszakos megdöntését célzó ideológiájuk alapján „alkotmányellenes tevékenységet” folytattak.

Az őrizetbe vett iszlamistáktól tiltott propagandaanyagokat foglaltak le. Az FSZB nem közölte, hogy az elfogást mikor hajtotta végre.

A magát erőszakmentesnek valló, az egykori Szovjetunió területén aktív, és a muszlim teokratikus állam megteremtésére törekvő Hizb ut-Tahrír al-Iszlamit (az Iszlám Felszabadítás Pártját) Oroszországban 2003 óta terrorszervezetként tartják számon és máshol is betiltották, de például Ukrajnában szabadon működhet.

Moszkva gyors és kemény választ ígér egy esetleges provokáció esetén

Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva nem kíván válaszolni egyes országok barátságtalan lépéseire, és jó viszonyt akar fenntartani mindenkivel, még azokkal is, akikkel „ez az elmúlt időben, finoman szólva” nem sikerül. De, mint mondta,

Ha valaki Moszkva jó szándékát a gyengeség jelének veszi, és az összes híd felégetésére szánja rá magát, akkor tudnia kell, hogy Oroszország válasza aszimmetrikus, gyors és kemény lesz.

Azt ígérte, hogy Oroszország a nemzetközi jog keretei között fogja megvédeni érdekeit. Nehezményezte, hogy szerinte egyes országokban szokássá vált, hogy „sportot űzzenek” abból, hogy ok nélkül „beleakaszkodjanak” Oroszországba.

Hol itt, hol ott akaszkodnak bele Oroszországba ok nélkül. És körülöttük azonnal, mint Sir Kán körül, ott forgolódnak az apró tabakik.

– mondta Rudyard Kipling A Dzsungel könyve című regényének tigrisére és sakáljára utalva Putyin. Pont úgy, mint Kiplingnél. Azért üvöltenek, hogy megnyugtassák uralkodójukat – tette hozzá.

• Orosz sajtójelentések szerint Putyin ezzel feltehetően Csehországra célzott, amely a területén hét évvel ezelőtt történt lőszerraktár-robbanásokért a hétvégén az orosz katonai hírszerzést tette felelőssé.
• Az incidens miatt a két ország között súlyos diplomáciai konfliktus alakult ki.

Azok, akik provokációkat szerveznek Oroszország ellen, úgy meg fogják ezt bánni, ahogyan már régóta nem bántak meg semmit

– fenyegetőzött az orosz államfő.

Remélem, hogy senkinek nem jut eszébe Oroszország viszonylatában átlépni az úgynevezett vörös vonalat.

Azt, hogy ez hol fog húzódni, minden konkrét esetben mi magunk fogjuk meghatározni

– fogalmazott Putyin.

• Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Komszomolszkaja Pravda rádióadónak nyilatkozva azt mondta, hogy Putyin a „vörös vonalak alatt” Oroszország nemzeti, kül- és biztonsági érdekeit, valamint a választásokba és a belpolitikai folyamatokba való külső beavatkozást értette.
• Peszkov szerint a kifejezés vonatkozik az Oroszországgal szemben sértő hangnemben vonatkozó tárgyalásra és az ország gazdasági érdekeinek megsértésére is.

Putyin a beszédében azt is bejelentette, hogy az első, Szarmat hadászati rakétarendszerrel felszerelt ezred 2024-ben áll majd szolgálatba.

Minszki államcsíny

Az elnök kifogásolta, hogy a „kollektív Nyugat” nem csak elítélni, de észrevenni sem akarja az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök meggyilkolására és a minszki államcsínyre való készülődés történetét. Azt mondta, hogy

2014-ben Viktor Janukovics akkori ukrán elnököt is fegyverrel fosztották meg a hatalomtól, és csaknem megölték.

Lehet bármilyen álláspontot vallani Fehéroroszország elnöke, Aljakszandr Grigorjevics Lukasenka politikájával kapcsolatban, de az államcsínyek szervezése és (…) a legmagasabb tisztségviselők elleni politika gyilkosságok tervezése több a soknál. Ez már túllép minden határon.

– mondta Putyin

Putyin szerint Fehéroroszország ellen a puccsal együtt egy masszív kibertámadás is készült, Minszk áramszolgáltatásának lekapcsolásával. Az orosz vezető ezzel összefüggésbe hozta, hogy a Nyugat nem hajlandó Oroszországgal kiberbiztonságról tárgyalni.

Családvédelem

Beszédét Putyin túlnyomórészt szociális és gazdasági kérdéseknek szentelte. Fő feladatként a reáljövedelmek növelését, a gazdasági növekedés helyreállítását és a szegénység elleni küzdelmet nevezte meg.

• Az egyszülős családok a 8-16 év közötti gyermekek után 5650 rubelt, a rászoruló terhes nők pedig havi 6350 rubelt kapnak majd (a rubel jelenlegi árfolyamon mintegy 3,90 forint).
• Közölte, hogy a hatóságok gazdasági eszközökkel törekednek majd alacsonyan tartani élelmiszerárakat.
• A családok az iskoláskorú gyermekek után augusztus közepén fejenként 10 ezer rubelt kapnak. Idén a hét év alatti beteg gyermek után járó táppénz a bér 100 százaléka lesz. Idén a gyerekek nyári táborozásakor az utazás költségeinek felét a költségvetés visszatéríti.

Közlekedés és egészségügy

Putyin bejelentette a régiók adósságszolgálatának könnyítését, valamint azt, hogy a

Moszkva-Kazany nagysebességű vasútvonalat három éven belül Jekatyerinburgig meghosszabbítják.

Bejelentette, hogy az egészségügyben július 1-től kezdődően kibővülnek az orvosi vizsgálatok és szűrővizsgálatok programjai minden korosztály számára. A következő három évben további 5000 mentőautót szállítanak a falvakba.

Környezetvédelem

Putyin azt is mondta, az elkövetkező 30 évben el kell érni, hogy Oroszországban az üvegházhatású gázok kibocsátása kisebb legyen, mint az Európai Unióban. Ugyanakkor elismerte, hogy ezt a célt nehéz lesz elérni, tekintettel Oroszország méreteire.

Oroszországban szeptember 19-én parlamenti választást tartanak.

„Egyetért-e ön azzal, hogy az Oroszországi Föderációban a korhatár, amely feljogosít az öregségi biztosítási nyugdíj kiutalására, nem emelkedhet?”

Nem volt jó a kérdés

Pamfilova azt ígérte, hogy a választási bizottság tagjai pozitív választ adnak majd, ha a kezdeményezők új megfogalmazásban terjesztik elő a kérdést. Mint elmondta, a módosítással kapcsolatban tanácsot adott a kommunistáknak.

Egy újabb indítványhoz arra van szükség, hogy egy újabb kezdeményező csoport jöjjön létre az ország valamelyik régiójában, amely jóváhagyja és beterjeszti az új szövegezésű kérdést a helyi választási bizottságnak, amely aztán a központi testületnek továbbítja azt.

Nem tartalmazott a kormányra való utalást

Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának jogászai korábban úgy vélekedtek, hogy a kérdés megfogalmazása kifogástalan, mert nem tartalmazott a kormányra való utalást. A vonatkozó orosz jogszabály szerint nem kezdeményezhető népszavazás olyan kérdésben, amely az alkotmány, az alkotmányos törvények, vagy az államhatalom szövetségi szerveinek kizárólagos kompetenciájához tartozik.

A nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó kormányzati terveket Dmitrij Medvegyev kormányfő június 14-én, a labdarúgó vb nyitónapján terjesztette elő. Az elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2034-ig 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 2028-ig 60-ról 65 évre emelnék fel.

Még 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt

Oroszországban – pontosabban akkor még a Szovjetunióban – 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. A reformmal szemben – a szovjet korszakban elért szociális vívmányokhoz való ragaszkodás mellett – sokakban az kelt felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát.

Tüntettek és tüntetni fognak

A tervezett nyugdíj-korhatár miatt az elmúlt hetekben több nagyvárosban tüntettek – megmozdulások várhatók ezen a hétvégén is -, csökkent Vlagyimir Putyin elnök népszerűsége és konfliktusok jelentkeztek a kormányzó Egységes Oroszország pártban.

8 ezer milliárd rubel hiányzik a refrmokhoz

Újraválasztása és újabb beiktatása után, májusba, Putyin rendeleteket adott ki, amelyeknek célja egyebek között a gazdaság fellendítése, az életszínvonal látványos emelése és szociális ellátás javítása a következő hatéves elnöki ciklusban. Az utasítások megvalósításához azonban a büdzséből – a kormányzat által elismerten – 8 ezer milliárd rubel hiányzik. (Egy rubel jelenleg mintegy 4,40 forintot ér.) Ennek pótlására Oroszországban 18-ról 20 százalékra fogják növelni az általános forgalmi adót – ezt a parlament alsóháza a héten megszavazta -, és részben emiatt emelik a nyugdíjkorhatárt is.

A korhatár emelését az alsóház július 19-én első olvasatban elfogadta, de az intézkedés mellett egyedül a kormányzó Egységes Oroszország voksolt, az összes többi parlamenti párt nemmel szavazott.