Az állásportál jelezte: Heves, Fejér, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében több állást hirdettek meg tavaly a negyedik negyedévben, mint 2021 utolsó negyedévében, az ország többi területén azonban csökkent a toborzás volumene, ezen belül Zalában 39, Nógrádban 34, Budapesten pedig 22 százalékkal.

A különböző szakterületek közül a cégvezetés és menedzsment kategóriában feladott, valamint a mérnököket kereső álláshirdetések gyarapodtak, a többi esetben kevesebb embert kerestek a cégek, mint tavaly ilyenkor. A leglátványosabb csökkenés az IT programozás, fejlesztés és a vendéglátás kategóriáknál történt, ahol 39, illetve 34 százalékos volt a visszaesés.

A Profession.hu felületén elérhető álláshirdetésekre leadott jelentkezések száma a legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében nőtt, itt 87 százalékos emelkedés történt egy év alatt, míg Hevesben 71, Bács-Kiskun és Békés vármegyében pedig 58-58 százalékos. A legkisebb növekedés Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegyében volt, ahol szintén erősödött az álláskeresés intenzitása, de 10 százalék alatt maradt a növekedés az előző év számaihoz képest.

Az egy álláshirdetésre jutó jelentkezések számában a közigazgatás, a fizikai, segéd, betanított munka, a szakmunka, az IT programozás, fejlesztés, az értékesítés, kiskereskedelem és a bank, biztosítás, bróker kategóriákban történt jelentős emelkedés.

Tavaly az első fél évben jelentős munkaerőhiány és intenzív toborzás jellemezte a magyar munkaerőpiacot, ősszel viszont csökkent a betöltésre váró pozíciók száma, miközben megélénkült a munkavállalók álláskeresési üteme. Bár bizonyos szakmáknál továbbra is fennáll a munkaerőhiány, alapvetően erősödik a verseny a nyitott pozíciókért – mutatott rá Varga Balázs, a Profession.hu marketing igazgatója a közlemény szerint.

Nyitókép: Pexels.

Az állásportál elemzésében 2019 januárjától vizsgálta az adatokat és megállapította, hogy az oldalon feladott fizikai és szakmunkás munkavállalókat toborzó hirdetések száma harmadával emelkedett idén augusztusban. Ezzel párhuzamosan a 2020. március-április és november-decemberi időszakban egy hirtelen emelkedést követően az egy hirdetésre érkező jelentkezések átlaga visszacsökkent a 2019-es szintre.

A kialakult helyzet okainak vizsgálata érdekében az érintett munkavállalók körében a Profession.hu idén augusztusban online felmérést végzett 2000 ember bevonásával.

A közlemény szerint a válaszadók 90 százaléka gondolkodott már a pályaelhagyáson, 66 százalékuk pedig lépéseket is tett annak érdekében, hogy más területen tudjon elhelyezkedni: rendszeresen jelentkeznek olyan álláshirdetésekre, amelyekhez nem rendelkeznek a megfelelő képesítéssel.

Ezen felül jellemző a kivándorlás is: az osztrák társadalombiztosítás adatbázisa szerint idén júliusban csaknem 114 500 magyar dolgozott Ausztriában, míg 10 évvel korábban ez a szám éppen csak meghaladta a 40 ezret.

Közölték, jelenleg 365 ezer ember szerepel a Profession.hu jelölt adatbázisában a szakmunka és fizikai munka kategóriában: egy ekkora csoportban történő célzott toborzással a területen aktív munkáltatók számottevően meggyorsíthatják a munkaerőfelvételi folyamatukat.

Nyitókép: Unsplash.

Az online felmérést idén májusban készítették a passzív jövedelem elterjedtségéről és a tevékenység motivációiról, a 18-75 éves internetezők köréből a reprezentatív kutatásba 1000 embert vontak be.

A felmérésből kiderül, hogy a magyar felnőtt lakosság 52 százaléka nem ismeri a passzív jövedelem fogalmát, bár a definíció tisztázását követően a megkérdezettek háromnegyede már ismert ilyen bevételi formákat.

A válaszadók 67 százaléka számára a lakásbérbeadás volt a legismertebb, a pénzügyi befektetéseket 46 százalék, a tőzsdét 43 százalék, a saját internetes vállalkozást 41 százalék azonosította passzív bevételt generáló lehetőségként.

A felmérés szerint a passzív jövedelmi forrásokat ismerők 25 százaléka profitál saját passzív jövedelméből. A teljes online elérhető lakosságra vetítve nagyságrendileg 1,2 millió ember van az országban, aki rendelkezik a fizetése melletti extra bevétellel. Többségüknek pénzügyi befektetéseik vannak (kötvény, értékpapír), amelyet az ingatlan-bérbeadás követ. A harmadik helyen holtversenyben áll a kriptovaluta-bányászat és -kereskedelem, illetve az MLM (multi-level marketing) típusú ügynöki tevékenység.

A közlemény rámutat: bár a passzív bevétel megszerzése sok esetben nem igényel komolyabb előképzettséget, a passzív jövedelemmel nem rendelkezők 83 százaléka nem is tervezi, hogy a közeljövőben belevág ilyen célból valamilyen tevékenységbe.

A passzív jövedelemmel tervezők motivációja szerteágazó a felmérés szerint. A válaszadók 42 százaléka több szabadidőt remél tőle hosszú távon, 37 százalékuk rugalmasabb időbeosztást, míg csaknem azonos arányban vannak azok, akik szórakoztató tevékenységet látnak benne.

A passzív jövedelemre vágyók több mint fele még nem tudja, mire használná a passzív bevételéből származó összeget. Ezzel szemben 31 százalékuk nyugdíjkiegészítés céljából vágna bele a tevékenységbe, a megkérdezettek közel negyede szeretné hosszú távon kiváltani az aktív jövedelmi forrását – olvasható a Profession.hu közleményében.

A Profession.hu – a 2014-ben és 2019-ben végzett kutatását megismételve – az idén júniusban online kérdőíven, reprezentatív munkavétellel felmérte a nyári szabadságok felhasználását.

• A közlemény szerint a válaszadók – az átlagos évi 29 nap szabadságukból – összesen 13 napot terveztek kivenni az idei nyári szezonban.
• Míg 2014-ben a megkérdezettek 37 százaléka utazott el, addig ez az arány 2019-re 60 százalékra, az idén pedig 65 százalékra nőtt.
• A felmérés szerint tízből hat munkavállaló egyszerűen ki tudja venni szabadságát, minden tizedik válaszadó érezte úgy, hogy ebben különböző tényezők akadályozzák.
• A munkavállalók többségét teljes mértékben tehermentesítik a szabadság alatt, csupán harmaduknak kell pótolni a távoltöltött idő alatt felgyűlt feladatokat az aktuális teendőik mellett.

A rendelkezésre álló fizetett szabadnapokat tízből négy munkavállaló hosszabb turnusokra osztva használja fel, jellemzően egy hétnél hosszabb időre elutazva, megközelítően ennyien törekszenek rövidebb programok tervezésére, 35 százalékuk pedig csak 1-2 szabadnapot vesz ki egyszerre – írják a közleményben.

A felmérés szerint a válaszadók 7 százalékának a felettese, míg 5 százalékának kollégái nincsenek tekintettel a szabadságára,

A nyaralás alatt a megkérdezettek 32 százaléka alkalmanként, míg 9 százaléka rendszeresen dolgozik.

A válaszadók 60 százaléka követi a céges levelezést akár a tengerpartról is, 30 százalékuk ráadásul minden nap, 8 százalék pedig teljesen távol tartja magát ettől. A hivatalos hívásokat a válaszadók több mint fele fogadja alkalmanként vagy minden alkalommal, és csak 14 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem veszi fel a telefonját nyaralás közben – írják a közleményben.

A kutatás rámutatott arra is, hogy 2020-ban a járvány miatt:

A munkavállalók közel negyede volt kénytelen a vezetőség által kijelölt időben felhasználni szabadságának egy részét az optimalizálás, költséghatékonyság és bizonytalan tervezhetőség következtében.

Az idei oltási hullámban a válaszadók 3 százaléka kényszerült betegszabadságra a vakcináció miatt, 7 százaléknak pedig fizetett szabadnapot kellett kivennie.

Közös felmérést készített a BCG és a Profession.hu

Az MTI-nek kedden eljutatott közlemény szerint az online, reprezentatív felmérésben 2020 októberében 1380 dolgozó és 216 cég vett részt.

A munkaadók és munkavállalók szerint is a kommunikáció segítheti legjobban a munkatársak kapcsolatát a megváltozott munkakörülmények mellett, és egyezett a véleményük abban is, hogy a munka iránti elkötelezettséget leginkább a kollégákkal és a felettessel való kapcsolat, valamint a sikerek nyilvános elismerése erősítheti.

A szervezet iránti elkötelezettséget egyértelműen a felettesek hozzáállása határozza meg, hogyan kommunikálnak, hogyan támogatják beosztottjaikat a munkavégzés folyamán – vélték a válaszadók.

A magyar munkavállalók a jóllét szempontjából a legfontosabbnak a rugalmas munkaidő lehetőségét tartják, ezt követi a jobb munkakörnyezet, a munkáltató által biztosított home office csomag, majd a munkavégzés helyéről és idejéről való döntés lehetősége. A munkavállalók a legfontosabb hat feltétel közé sorolták a munkáltató által biztosított egészségügyi szolgáltatásokat és a sportolási lehetőségek támogatását is.

Ugyanakkor a munkáltatók a rugalmas munkaidő mellett a második legfontosabbnak a felettessel való rendszeres kommunikációt tartják, majd az egészségügyi szolgáltatások támogatását.

A legnagyobb eltérés a kötelező irodai napok fontosságának megítélésében van a munkavállalók és a munkáltatók között: a munkáltatók ezt viszonylag fontosnak ítélik, míg a munkavállalók nem.

A BCG a világ egyik vezető menedzsment tanácsadó cége, a vállalat árbevétele 2019-ban 8,5 milliárd dollár volt, 14 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A budapesti iroda egyben régiós központként is működik, a BCG tevékenységét irányítja Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Romániában.

Így alakulnak a toborzási és kiválasztási folyamatok

Az MTI-nek eljutatott közlemény szerint a vizsgálatba 234 véletlenszerűen kiválasztott céget vontak be, akiket 2018 második felében kérdeztek meg a toborzási és kiválasztási folyamataikról, illetve a humánerőforrás stratégiájukról, az így kapott eredményeket kiegészítették az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. közel 400 magyar vállalkozás bevonásával készített felmérésének tanulságaival.

A közlemény szerint a munkáltatók 83 százaléka 1 millió forintnál kevesebbet költött idén az új dolgozók felkutatására, a legjellemzőbb hogy 50 és 500 ezer forint közötti költségvetésből gazdálkodnak.

Kevés jelentkező, hiányzó munkatapasztalat

A megkérdezettek 82 százalékánál a fő probléma idén a nem megfelelő minőségű jelentkezésekből adódott, azaz amikor a pályázó nem rendelkezett a cég által elvárt végzettséggel vagy szakmai tapasztalattal, 53 százalékuknál pedig az alacsony jelentkező szám volt a gond.

Adatbázis spontán jelentkezőkből

A magyar cégek több mint fele több dolgozóval kezdte a 2018-as évet, mint a tavalyit, kétharmaduk pedig létszámnövekedéssel számol a következő egy évben. Ezt támasztja alá, hogy a vállalkozások 60 százaléka több csatornán keresztül – állásportál, közösségi média, nyomtatott sajtó, adatbázist építenek a spontán jelentkezésekből – próbál munkaerőt toborozni, és a cégek közel fele többet is költ erre a célra, mint egy évvel korábban.

Átlagosan 10 százalék körüli bérfejlesztéssel számolnak

A felmérésben részt vevők szerint a szakemberek megtartásánál a piaci elszívó erő, a tőkeerős konkurencia és a bérezés jelenti a legnagyobb kihívást, az idősödő kollégáknál pedig a motiválatlanság. A válaszadók 75 százaléka rendelkezik általánosan alkalmazott bérezési politikával, a munkaerő megtartása érdekében a bérfejlesztés mértéke tavaly átlagosan 9,4 százalék, idén 8,4 százalék volt, jövőre 9,1 százalékot terveznek.

A Profession.hu közel 70 százalékos részesedésével Magyarország piacvezető toborzási szolgáltatója. Havonta átlagosan közel 15 ezer új pozíció jelenik meg az oldalon, 2017-ben több mint 15 ezer munkáltató döntött úgy, hogy igénybe veszi a társaság szolgáltatásait.

Passzív jövedelem = ingatlan bérbeadás

Az MTI-nek kedden küldött felmérés szerint a válaszadók kétharmada az ingatlan bérbeadást tekinti ilyen tevékenységnek, felük a pénzügyi befektetéseket is ismeri és 47 százalék a saját szellemi termékből származó bevételt is passzív jövedelemforrásként azonosítja. A magasabb végzettségűek egyértelműen tájékozottabbak a témában, így ők az osztalék és üzletrész, a lízingeltetés vagy a saját szellemi termék fogalmával is tisztában vannak.

A válaszadók 83 százaléka nem végez semmilyen passzív jövedelmet biztosító tevékenységet.

Akad aki MLM-ben is gondolkodik

Akik mégis, azok közül a legtöbben (7 százalék) a tőkeigényesebb pénzügyi befektetésekben és ingatlan bérbeadásban (6 százalék) látták meg a lehetőséget, míg egészen kis hányaduk (3 százalék) a multi-level marketing (MLM) vagy network marketing típusú ügynöki tevékenységbe fekteti erőforrásait. Ezek a tevékenységi formák jellemzően a fővárosban élők körében népszerűek, a vidéki lakosság szinte alig mutat ilyen aktivitást.

Sokat tervezik, de alig van aki ebből él

Az állásportál kérdőívét kitöltők majdnem kétharmada csupán jövedelemkiegészítő tevékenységnek tekinti passzív forrásait. Mindössze 16 százalékot tesznek ki azok, aki kizárólag így teremtik elő a megélhetéséhez szükséges pénzt és 25 százalék tervezi, hogy hosszú távon ebből akar megélni. Több mint felük viszont folyamatosan keresi az új alternatívákat és fejlesztési lehetőségeket.

Az érdekeltek 70 százaléka havi szinten kevesebb mint 10 órát fordít passzív jövedelemszerző tevékenységének fenntartására és mindössze 13 százalékuk fordít teljes vagy részmunkaidőnyi energiát ilyen tevékenységre.

Ingatlan bérbeadást és pénzügyi befektetést terveznek

Minden harmadik megkérdezett tervezi, hogy belekezd valamilyen passzív jövedelemszerző tevékenységbe: a legtöbben ingatlan bérbeadást (12 százalék) és pénzügyi befektetést (12 százalék) terveznek, de vonzó az internetes vállalkozás indítása is (7 százalék).

A passzív bevételszerzést tervezők 84 százalékát a több pénz motiválja, 34 százalékuk a munkaadójától szeretne függetlenedni, 27 százalékuknak a rugalmasabb időbeosztás a vonzó. Minden ötödik válaszadó a kapcsolatrendszerét szeretné bővíteni ilyen módon a kutatás szerint.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!