Elmondható, hogy a piac visszatért a válság előtti szintre

Pandurics Anett jelezte, hogy a biztosítási szektor jó évet zárt 2017-ben, ami a piac két fő motorjának volt köszönhető:

• Tavaly a biztosítási piacon a nyugdíjbiztosítások kiugróan bővültek, az első félév végén már 230 ezer fölött volt a szerződések száma.
• A másik kiemelkedően jól teljesítő terület a gépjármű-biztosítások piaca volt.

A biztosítási szektor előtt 2018-ban jelentős szabályozói feladatok állnak.

A biztosításközvetítői direktíva (IDD) február 23-án lépett volna hatályba, de az Európai Unió (EU) valamennyi illetékes szerve a határidő meghosszabbítása mellett érvelt, így a bevezetésre új határidőként valószínűleg október 1-jét tűzik ki.

Az X és az Y generációval való kommunikáció sokkal intenzívebb volt mint korábban, ennek főleg a nem életbiztosítási termékek körében lesz jelentősége a jövőben.

Január elsejétől lépett életbe a PRIIPS direktíva

Kozek András, a Mabisz életbiztosítási tagozatának vezetője elmondta, ahogy a szabályozók közül az úgynevezett PRIIPS direktíva már január elsején életbe lépett. A teljes költség mutatóval (TKM) már mintegy 8 éve olyan jelzőszámot alkotott a magyar biztosítási szektor, amely Európában is egyedülállónak számít. A mutató minden tranzakciós és háttérköltséget jelez, így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy idő után a TKM-et beépítette az életbiztosítások szabályozásába is, később a PRIIPS előírások átvétele miatt szükség volt a magyar szabályok átírására.

A szabályozás a biztosítók mellett az alapkezelőkre is vonatkozik majd, de csak 2019-től, így a megtakarítási piacon 2020-tól már egységesek lesznek az előírások.

KID – A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum

A jövőben a magyar ügyfeleknek újabb betűszóval kell megismerkedniük, úgynevezett kid-del, ha befektetési terméket akarnak majd venni. Elmondta, az Európai Unió lakossági befektetési csomagtermékekre és a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó szabályai (az úgynevezett PRIIPS-előírások) alkalmazzák a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (angol rövidítéssel a kid) rendszerét.

Ez alapján az ügyfél információkat kap arról, hogy a termék pontosan milyen célra szolgál, és egy előre meghatározott képlet alapján be kell mutatniuk a pénzügyi szolgáltatóknak a termék valamennyi kockázatát.

Azt is előírja az új szabályozás, hogy a termék teljesítményét 4 forgatókönyv alapján modellezniük kell az ajánló szolgáltatóknak.