Hogy teljesít a biztosítási piac, hogy teljesíthetne jobban?

A globális számok jók (tavaly több mint 7%-kal nőtt a biztosításpiaci díjbevétel – a szerk.), de amely területeken nagy a magyar biztosítási piac lemaradása, ott mindenhol nehéz a pálya.

• Az egészségbiztosítási piac jelenlegi működési környezetéhez képest csoda például e szegmens kétszámjegyű növekedése – mondta Pandurics Anett, a Posta Biztosító vezérigazgatója.
• Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója saját céljaik között az organikus növekedés mellett az akvizíciós célpontok felkutatását is fontosnak nevezte.
• Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója szerint a nagy, közepes és kis biztosító teljesítményét másképp kell értelmezni.

Ez is érdekelheti: 

• Biztosítás 2019 – képriport

Sikeres a biztosítási piac a költségmenedzsmentben, de ekkora bérnyomás mellett meddig?

Sokat tettek a költséghatékonyságért a magyar biztosítók, de nemzetközi összehasonlításban még mindig magas a költségszint – hívta fel a figyelmet Kisbenedek Péter. Szerinte lesznek olyan piaci szereplők, akiknek a költséghányada akár csak a fele lesz a már piacon lévőkéhez képest, ezt tekinti a legnagyobb kihívásnak. A biztosítóknak erre reagálniuk kell, ugyanis a pálya szélére kerülnek. Ma már a korábban sikeres online alkuszok is a veszélyeztetett kategóriába sorolhatók. A technológia eltérő alkalmazása (pl. mesterséges intelligencia a kozkázatelbírálás területén) tovább nyithatja az ollót az egyes biztosítók profitabilitása között is, hiszen az innovatív biztosítók kaphatják ezáltal a jobb ügyfeleket. Pandurics Anett szerint a magyar piac mérete hátrány, túl kicsi a piac a legdrágább digitális Kicsi piacra egzotikus nyelven applikációt fejleszteni nem nagyon éri meg, nem véletlen tehát, hogy nem minket támadtak meg eddig kívülről.

Mennyire gyenge a lakásbiztosítási verseny?

Az MNB szerint ugyanis gyenge, és változtatni kellene. A biztosítási szakma természetesen nem mindenben ért egyet e téren a felügyelettel. Az ügyfelek jelentős része elégedett a meglévő lakásbiztosításával, nagy a márkahűség szerepe, egészséges fedezetekkel rendelkezik a piac, káros lenne szükségtelen árverseny és egyfajta fedezeterodáció okozása.

• A bizalmat növelő, minőségbiztosítási pecsétet jelentő megoldásra van szükség, ha viszont rosszul csináljuk, ebből nagy baj is lehet – fogalmazott Pandurics Anett.
• Kisbenedek Péter szerint sokkal lassabb mozgású piacról van szó, mint a gépjárműbiztosítások esetében, nem szabad zűrzavart okozni. A lakásbiztosítások piacán nincs baj, szó sincs túlzott díjakról, a lakásbiztosítások olcsók.

Miért van szükség a biztosítók tervezett garanciarendszerére?

Rengeteg védőháló és védővonal van most már a szektor életében, így hogy ezek elbuknának, annak a valószínűsége nagyon kicsi. De nem nulla, ezért érdemes beszélni arról, hogy egy nem túl drága, a termékek versenyképességét nem aláaknázó garanciarendszert miként lehetne megvalósítani – mondta Pandurics Anett.

Egy csomó részletkérdésben nem értenek egyet a tárgyalófelek, de áthidalhatók a különbségek.

– derült ki a panelbeszélgetésből.

Ez is érdekelheti: 

• Biztosítás 2019 – képriport

Hogy áll a piac?

Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az alábbiakat ismertette.

• A gazdasági aktivitás növekedését nem igazán követte az öngondoskodási szerződésszám növekedése Magyarországon, a lefedettség sajnos valamelyest csökkent 2018-ban, az életbiztosítási tartalékok csak kis mértékben emelkedtek tavaly.
• Az MNB adatai szerint tavaly 1081 milliárd forint volt a magyar biztosítási díjbevétele. Az intézmények üzleti terveik szerint 3,3%-os növekedést vártak, ehhez képest 7,1%-kal nőtt tavaly a díjbevétel a magyar biztosítási piacon.
• A 68 milliárd forintos tényleges növekedés azonban nem elégséges az MNB által kívánatosnak tartott konvergenciapálya tartásához, és a nominális GDP növekedésétől elmarad a díjbevételek növekedése.
• Az MNB meggyőződése, hogy kevesebb intézménnyel is versenyképes lehet a biztosítási piac.
• Az etikus koncepció hatására a TKM-értékek az MNB által kívánatosnak tartott sávban vannak, bár enyhe emelkedés látható volt az átlagban (3,26%-ról 3,46%-ra emelkedett).
• A nem-élet ágban a kombinált hányad értéke tovább (78,6%-ra) csökkent, így távolodott az MNB célsávjától. A károk emelkedését túlkompenzálta a díjak emelkedése.
• Az MNB meglátása a casco-piacról az, hogy nagyon nehezen fejlődik: egyfelől szerény profitot hoz a biztosítók számára, másrészt stagnál a szerződésszám. Egyértelmű az elmaradásunk, mélyebb vizsgálatot igényel, hogy mi kellene a piac felfuttatásához.
• A szektorszintű költséghányad az MNB 20-30%-os célsávjában van, ágak szerint lebontva (élet 20%, nem-élet 30%) azonban még nem teljesül.
• A profitbilitás elérte a válság előtti szintet, ami lényegesen magasabb profitszint az MNB célsávjában meghatározottnál. Tartósan 10-15%-os ROE-t szeretne látni az MNB a szektorban, ehhez képest 2017 után 2018-ban is 24% volt, az adózás utáni eredmény megközelítette a 80 milliárd forintot.
• Mindössze egy biztosítónak nem felel meg a feltőkésítettsége a 150%-os, MNB által kívánatosnak tartott küszöbértéknek, a biztosítók fele viszont a 200%-ot is meghaladja.

Ez is érdekelheti:

• Készül a nyugdíjkötvény: Szó sincs a biztosítók elleni barátságtalan akcióról

Mit tesz az MNB?

• A lakáshiteleknél ismert Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel mintájára az MNB előirányozta, hogy a lakásbiztosításokra is hasonló állít össze a verseny erősítésére, a jó termékek ügyfél általi megtalálására és a lakásbiztosítási lefedettség növelésére.
• A Minősített Fogyasztóbarát Lakásbiztosítás sztenderdizált paraméterekkel rendelkező, egyszerűen összehasonlítható terméke lenne, az ügyintézési folyamatok egyszerűsítését és hatékonyságnövelését is elhoznák.
• A koncepció kidolgozása megkezdődött, zajlik az egyeztetés a piacról már a különböző paraméterek meghatározásáról is.
• Az MNB szerint szükséges a biztosítási és bankszektor közötti digitális kapcsolatrendszer fejlesztése, a formalizált nyomtatványok ellenére nem egységes a gyakorlat, ami már 15 éve megoldatlan probléma. Elkezdték egy fejlesztés szakmai előkészítését a MABISZ-szal, a Magyar Bankszövetséggel és az MNB-vel. A technológiáról végleges döntés még nincsen, de a blockchain alapú működés tűnik ehhez ideálisnak.
• Az MNB egy garanciarendszert szeretne látni a biztosítási és a pénztári piacon is, aminek kialakításához ideálisnak érzik a mostani időszakot. Szektorsemleges garancialimitet (30 millió forint ügyfelenként) javasolnak, az OBA-hoz és a BEVA-hoz hasonló lenne.
• A régióban az elsők között alkalmaz az MNB regulatory sandboxot, és kezdeti mentesítési lehetőségeket biztosít az innováció pénzügyi tesztkörnyezetben.

Ez is érdekelheti:

• Biztosítás 2019 képriport

Fontos a garanciarndszer, a digitalizáció megkerülhetetlen

Gion Gábor a biztosítói és pénztári piacon is szükségesnek nevezte a garanciarendszer kiépítését, amely az elképzelések szerint nem jelent majd jelentős anyagi terhet a piaci szereplőknek. Megkerülhetetlennek nevezte a digitalizációt a szektorban, hozzátéve, a pénzügyi tárca az elektronikus ügyintézés előtt álló akadályok lebontásában partner lesz.

Az előzetes számok alapján a magyarországi biztosítók együttes díjbevétele tavaly átlépte az 1000 milliárd forintot, a díjbevétel GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor elmaradt a nyugat-európai országok szintjétől.

• A PM államtitkára kitért arra is, ha az Európai Unió (EU) gazdaságának növekedése nem lassul drasztikusan, a magyar gazdaság 4 százalék feletti mértékben – az uniós növekedés felett 2 százalékponttal – nőhet az idén is.
• A biztosítási szektorban a bővülés egyik fő lehetséges területének nevezte az egészségbiztosítást, amelynek népszerűségét egyelőre a szolgáltatások magas díja mérsékli.
• A tervezett, nyugdíj-előtakarékossági célú államkötvényről azt mondta, az nem jelent veszélyt a nyugdíjbiztosításokra, bár kétségtelen, hogy azokkal versenyző megtakarítási forma lesz. 

Sokan éltek a a nyugdíjbiztosítások után járó adókedvezménnyel

Gion Gábor elmondta: tavaly az szja-bevallások alapján 710 ezer ember vett igénybe a nyugdíjbiztosítás után járó adókedvezményt 28 milliárd forint értékben. A visszaigénylők száma több mint százezerrel emelkedett – fűzte hozzá.

170 ezren töltötték le az Ekárbejelentőt

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke az egységes baleseti bejelentőt felváltó, a Mabisz által kifejlesztett e-kárbejelentőről elmondta, hogy bevezetése óta mintegy 170 ezren töltötték le, és hozzávetőleg 1000 kárbejelentés érkezett ezen keresztül. Megerősítette ugyanakkor, hogy a jövőben sem szűnik meg a papír alapú kárbejelentés.

Az 1000 milliárd feletti díjbevétel

Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője arról beszélt, hogy az öngondoskodási termékek szerződésszámainak növekedése nem követte a gazdasági bővülés ütemét, ráadásul a hozamok is gyengék voltak.

A biztosítói piac fióktelepek nélkül számított éves díjbevétele 1081 milliárd forintot ért el, 86 milliárd forinttal, 7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, több mint kétszeres ütemben a piaci szereplők által a vártnál.