A Mi hazánk a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy Rogán Antal a Világgazdasági Fórum „legvidámabb barakkjává” tegye Magyarországot.

Ha a szuverenitásvédelmet annyira hangoztatja a kormány és a Fidesz, akkor az az egyes állampolgárok esetében is meg kell, hogy állja a helyét, rájuk is vonatkoznia kell – fogalmazott.

A képviselő elmondta: az ombudsmanhoz fordulnak, azt kérve, hogy kezdeményezze a jogszabály utólagos normakontrollját, mert szerintük az számos alkotmányossági alapelvet is sért, legyen szó a normavilágosságról vagy több adatkezelési szabályról.

Megemlítette: elképzelhetetlennek tartják, hogy az adatkezelés szabályait és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdéseket törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban, például rendeletben rendezzék. Hozzátette:

A törvény lehetővé tenné a személyiségprofil kialakítását, amit az Alkotmánybíróság már évtizedekkel ezelőtt megtiltott. Szerinte ennek az eszköznek az alkalmazása „kifejezetten csak diktatúrákra jellemző”.

Dúró Dóra azt közölte, azt is elképesztőnek tartják, hogy az állam a megszüntetést követően még fél évszázadig kezelhetné a digitális állampolgársághoz kapcsolódó adatokat.

Jelezte: rendkívül aggályosnak tartják, hogy a törvény kötelezően bevezetendőként határozza meg, hogy

csak ezen a módon lesz lehetősége az embereknek bizonyos szolgáltatások igénybevételére.

Nyitókép: Unsplash.

A köztársasági elnök a csütörtökön kezdődő Budapesti Demográfiai Csúcsról elmondta, hogy ötödik alkalommal szervezik meg, idén öt kontinens harminc országából hatvanöt felszólalót várnak.

Hozzátette, hogy a családpárti erők legnagyobb nemzetközi fóruma a családról mint a biztonság zálogáról szól. Az állam- és kormányfők mellett részt vesz a fórumon mások mellett James Heckman Nobel-díjas közgazdász, Jordan Peterson pszichológus és Nick Vujicic, aki végtagok nélkül él és sokakat inspirál.

Sok szellemi és lelki muníciót kap, aki csatlakozik – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve: szombaton családi napra várnak mindenkit a Városligetben és öt vidéki városban.

A csökkenő magyar népességre vonatkozó kérdésre elmondta: nem csupán arról van szó, hogy minden évben kevesebb gyerek születik, mint ahány ember meghal, hanem arról is, hogy húsz százalékkal kevesebb a gyermekvállalási korban lévő nő, mint két évtizeddel ezelőtt.

Felidézte: a pápa is a modern kor egyik aggasztó jelenségének látja, hogy míg régebben egy családban öt-hat gyermek született, ma jó, ha kettő.

„Ma Európában nincs olyan nemzet, amely önerőből képes fennmaradni” – hangsúlyozta Novák Katalin, aki szerint az állam abban tud segíteni, hogy a családalapításnak minél kevesebb anyagi akadálya legyen, és ne járjanak rosszabbul a gyermeket nevelők azoknál, akik nem akartak családot alapítani.

Véleménye szerint ezt a segítséget a többség szívesen fogadja, és mára Magyarország sokak számára követendő példává vált.

Kiemelte azt is, hogy az ukrán-orosz háborúból fakadó gazdasági nehézségek ellenére sem változott Magyarország családok melletti elkötelezettsége. A teljesítőképessége határán áldoz erre a magyar költségvetés – emelte ki a köztársasági elnök, hozzátéve: ez nem kiadás, hanem a legjobb befektetés. Szülessen egy magyar gyermek a határainkon innen, vagy a határainkon túl, egyaránt fontos nekünk – mondta.

Volodomir Zelenszkij kijelentésére, miszerint ő kész megadni a kárpátaljai magyar kisebbség tagjainak azt, amit megkapnak Magyarországon az ukrán kisebbség tagjai, Novák Katalin úgy reagált: ha a kárpátaljai magyarság számára is biztosítanák mindazt, amelyet az Alaptörvény biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek, az nagy előrelépés lehet, különösen az elmúlt évek fejleményeihez képest.

„Nem vagyok naiv ember, csak optimista” – hangsúlyozta Novák Katalin, hozzátéve: egy Európába igyekvő ország fontos ismérve, hogy komolyan vehető. Az ukrán elnök bizonyára egy komoly ember, s ha mondott valamit, azt komolyan is gondolta – tette hozzá.

Kiemelte: bízik abban, hogy ami Munkácson történik, nem felel meg az ukrán elnök szándékainak, s a problémákat mielőbb orvosolni lehet. „Határozottan ezt várom tőle” – emelte ki.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnökről elmondta, hogy igyekszik megküzdeni az elődeitől kapott nehéz örökséggel, de nem sok drukkere van Olaszországban és a nagyvilágban.

Novák Katalin szerint a magyaroknak nem a kritikusok táborát kell erősíteniük, hanem támogatniuk kell mindannak végrehajtásában, amire vállalkozott, beleértve Olaszország gazdasági stabilitásának megteremtését, az illegális migráció megállítását vagy a hagyományos családi értékek megerősítését. Utóbbi miatt érkezik most Budapestre is a demográfiai csúcsra – tette hozzá.

A pápai látogatást felidézve elmondta, hogy Ferenc pápa nagyra tartja a magyarokat, értékeli a kereszténység melletti kiállásukat. Novák Katalin példa nélkülinek nevezte, hogy a pápa rövid időn belül kétszer látogatott el ugyanazon országba.

Az Eucharisztikus Kongresszuson és háromnapos apostoli látogatásán is olyan vonzereje volt a jelenlétének, hogy azoknak a szívéhez is eljutott, akik nem gyakorló hívők – fogalmazott az államfő.

Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban a köztársasági elnök leszögezte: „határozottan azt gondolom, hogy a svéd NATO-csatlakozást támogatnunk kell”. Hozzátette, hogy a szuverén magyar Országgyűlés fog dönteni a ratifikációról, s bízik a képviselők bölcsességében.

A külpolitikai tevékenységére vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy a külpolitika első számú célja a magyar érdekek érvényesítése, s ebben egy diplomáciailag aktív elnök segíthet. „Az, hogy a szövetségesek értsenek bennünket, és mi is értsük őket, közös érdek” – hangsúlyozta.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kilicdaroglu, aki a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, a CHP székházában tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:

Mihelyt hatalomra kerülök, az összes menekültet hazaküldöm, pont.

A politikus azzal vádolta Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy nem állt ki az ország határaiért, becsületéért.

Tudatosan több mint 10 millió menekültet hoztál ebbe az országba

– hangoztatta, hozzátéve: „ez sem volt elég, importszavazatok biztosítása érdekében árverésen eladtad a török állampolgárságot”.

Kilicdaroglu úgy vélte, hogy Erdogan menekültté tette a saját állampolgárait, és ha a jelenlegi államfő maradna, még több mint 10 millió menekült jönne Törökországba.
A kis-ázsiai országban a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját Erdogan hivatalban lévő elnök nyerte meg a szavazatok 49,51 százalékával. Az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót tartanak a legjobban szereplő két jelölt részvételével. Kilicdaroglu, akit egy hatpárti ellenzéki pártszövetség jelölt, a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg.

Kilicdaroglu korábban, egy április végi kampányrendezvényén még azt mondta, hogy két éven belül minden szíriai menekültet hazaküldene, most azonban már az összes menekültről beszélt.

Az államfőválasztás első fordulójának harmadik helyezettje, Sinan Ogan, aki bevándorlóellenes politikusként 5,17 százalékot kapott, a napokban dönt arról, hogy a második fordulóban Erdogant vagy Kilicdaroglut támogatja-e.

Törökországban él a világon a legtöbb menekült, a hivatalos számok fényében nagyjából 4 millió.

Nyitókép: Pixabay

A reggel 9 órakor kezdődő ülésen megemlékeznek a Felvidékről kitelepítettekről.
Április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját 2012-ben nyilvánította emléknappá az Országgyűlés a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságra emlékezve.

A napirend előtti felszólalások után a Magyarország és Bosznia-Hercegovina közötti, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről tárgyal az Országgyűlés.

Napirenden szerepel az egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról szóló javaslat, amely lehetőséget teremt arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tavalyi népszavazáshoz beszerzett tableteket ingyenesen átadja egyebek mellett helyi önkormányzatoknak, országos nemzetiségi önkormányzatoknak, egyházaknak, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet folytató civil szervezeteknek. A KSH 32 ezer tabletet ajánl fel továbbhasznosításra.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításával az energiahivatal által végzett ellenőrzések jogszabályi hátterét határozzák meg, rögzítik például, hogy a jövőben minden ellenőrzés határozattal zárul.

A parlament tárgyalja az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosítását, amely alapján több vidéki kórház is fenntartót vált. A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház a debreceni egyetemhez, a deszki Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a szentesi Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház a szegedi egyetemhez, a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház, a Szigetvári Kórház és a Siklósi Kórház a pécsi egyetemhez kerül.

Ha a törvényjavaslatot elfogadják, akkor a jövőben tilos lesz tizennyolc év alattinak vízipipát eladni, illetve azzal kiszolgálni.

Megvitatják az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosítását, amely az alternatív vitarendezési feladatokat ellátó békéltető testületekre vonatkozó módosításokat tartalmaz a hatékonyságuk és elérhetőségük növelése érdekében.

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a kormány a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbíthassa. Az indoklás szerint a különleges jogrend fenntartása azért indokolt, mert az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor a tárgyaláson kifejtette: a veszélyek korában Magyarországnak kiemelt érdeke, hogy Bosznia-Hercegovina biztonságos és stabil ország legyen. Hazánk a továbbiakban is kész támogatást nyújtani Bosznia uniós integrációjához és gazdasági fejlődéséhez; nyitottak vagyunk az együttműködésre – mondta a kormányfő.

A boszniai elnök köszönetet mondott Magyarország segítségéért, és fontosnak nevezte, hogy a két ország között folytatódjon az intenzív párbeszéd, valamint erősödjenek a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok – ismertette Havasi Bertalan.

A vasárnapi voksoláson és népszavazáson a magyarországi szavazókört felkereső választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát. Ezt bármilyen típusú, erre alkalmas igazolvánnyal megteheti. A szavazatszámláló bizottság elfogadja az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Emellett a választópolgárnak igazolnia kell lakcímét vagy személyi azonosítóját.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején lejárt okmányokat azonban a szavazatszámláló bizottságok elfogadják

Érvényes a személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, illetve az útlevél, ha az érvényességi ideje 2020. március 11-i vagy azt követő időpont, és érvénytelen, ha az okmány érvényességi ideje ez előtt járt le.

A Miniszterelnökség korábban közölte: annak érdekében, hogy a választásra jogosultak élni tudjanak szavazati jogukkal, a választópolgárok akár a választás hétvégéjén is pótolhatják a szavazáshoz szükséges, de érvényét vesztett, elveszett, sérült okirataikat. A kormányablakok és okmányirodák rendkívüli nyitvatartással biztosítják szombaton és vasárnap a választáshoz kapcsolódó okmányok pótlásának ügyintézését.

A választás hétvégéjén azonban kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre lesz lehetőség, illetve az elveszett vagy megsérült lakcímkártya pótlására. Ha valakinek semmilyen személyazonosításra alkalmas okmánya sincs (személyi igazolványa, érvényes útlevele, jogosítványa), akkor ideiglenes személyi igazolványt kap, amellyel részt vehet a szavazáson.

Az ügyeletet tartó kormányablakokról és okmányirodákról a kormanyablak.hu weboldalon lehet tájékozódni.

Áder János jelenlegi köztársasági elnök második államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le. Az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra.

A miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar alkotmányos rend csak két hivatali ciklust enged az államfőnek, majd arról beszélt:

Negyven országgyűlési képviselőnek kell ajánlást tennie az új államfő személyére. A Fidesz pártelnöksége a kérdést megvitatta, és javaslatát hivatalosan már meg is tette

– közölte Orbán Viktor.

Életút

Novák Katalin 1977. szeptember 6-án született Szegeden. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem, valamint az Université Paris X Közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. Az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Angolul, franciául és németül folyékonyan beszél, spanyolul társalgási szinten.

A 2018-as országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot.

A kormányzati portálon is olvasható életrajza szerint három gyermekes családanyaként és a magyar kormány demográfiai törekvéseinek felelőseként célja a vágyott gyermekek megszületésének elősegítése, a gyermeket nevelő családok megerősítése, a családalapítás előtt álló fiatalok támogatása, a generációk közötti együttműködés ösztönzése. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a nőknek ne kelljen lemondaniuk a családalapításról, ha fontos számukra szakmai karrierjük.

Nevéhez fűződik egyebek mellett a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutatóintézet létrehozása, a Családok éve 2018-as meghirdetése, a kétévente rendezett Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozók megszervezése, olyan nemzetközileg is elismert lehetőségek kidolgozása, mint a Babaváró támogatás, a négygyermekes édesanyák szja-mentessége, az Otthonteremtési Program és a bölcsődei fejlesztések elindítása.

Novemberében mutatták be a szerkesztésében kiadott – ötven ember, köztük író, költő, humorista, pap, sportoló, tudós, gazdasági és közéleti szereplő – családról szóló írásait tartalmazó Ami a miénk című kötetet.

Kormányzati tevékenysége:

• 2020-tól családokért felelős tárca nélküli miniszter;
• 2021. június 15. és 2021.október 5. között a Társadalmi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs vezetője;
• 2014-2020: család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma;
• 2014 és 2016 között nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma;
• 2012-2014: miniszteri kabinetfőnök, Emberi Erőforrások Minisztériuma;
• 2013-2014: frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos, Külügyminisztérium;
• 2010-2012: miniszteri tanácsadó, Miniszteri Kabinet, Külügyminisztérium;

2001-2010: a Külügyminisztérium különböző főosztályain dolgozott, valamint a gyermekeivel otthon töltött évek.

Közéleti tevékenysége:

• 2021 szeptemberétől a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete;
• 2020-tól a Stratégiai és Családügyi Kabinet társelnöke;
• 2019-től a Politikai Hálózat az Értékekért Political Network for Values) elnöke;
• 2019-től a Nemzetközi Demokrata Unió női tagozata (International Women’s Democrat Union) alelnöke;
• 2018-tól a Nők Magyarországért Klub alapító elnöke, a Nők a Magyar Nemzetért Mozgalom elindítója;
• 2017-ben a Fidesz alelnökévé választották, miniszteri tisztsége miatt a 2021 novemberében tartott pártkongresszuson nem indult újra a tisztségért;
• 2018: a Fidesz-KDNP pártszövetség népesedés- és családügyi kabinetjének titkára;
• 2018-tól az Országgyűlés Magyar-Francia Baráti Csoportjának elnöke;
• 2016: a Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központja tanácsadó testületének tagja.

Díjai és elismerései:

• 2021: Szent Mórus Tamás-díj;
• 2021: Milotai Nyilas István-emlékérem
• 2020: a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje;
• 2019: a Francia Becsületrend lovagkeresztje;
• 2019: Popovics-díj (Magyar Nemzeti Bank);
• 2019: a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Családok Angyala-díj (Angelus Familiarum) kitüntetettje
• 2018: Pro Familiae Hungariae Díj (Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság);
• 2018: a Nagycsaládosok Országos Egyesületének díja;
• 2017: a Magyar Bölcsődék Egyesületének Akócsi Ágnes-díja;
• 2016: Luchador por la Familia (Családokért küzdők díja, Associació Plataforma per la Família Catalunya adományozásában.

Schmuck Erzsébet azt mondta, hogy a havi 28 500 forintos minimálnyugdíj, amelyet 12 éve nem emeltek, az egyik legalacsonyabb Európában. Javaslatuk egyik fő eleme, hogy az ellátást növeljék mintegy 2,5-szeresére, 72 500 forintra.

Másrészt azt szorgalmazzák, hogy amennyiben az infláció a tervezett nyugdíjemeléshez képest meghaladja az 1 százalékot, azonnal legyen nyugdíjkorrekció. Idén már áprilisban szükség van erre, nem lehet novemberig várni – fogalmazott a társelnök, hozzátéve: átlagosan havi 2600 forintos növelés kell. Felszólította a kormányt, hogy „ne használja az időseknek járó pénzt”, ne a nyugdíjasok hitelezzenek.

Schmuck Erzsébet azt mondta, hogy a nyugdíjak emelése nem követi az inflációt.

Januárban a fogyasztói árak „szabályosan elszabadultak”: 4,7 százalékkal nőttek – fogalmazott, megjegyezve, hogy az élelmiszerek csaknem 7 százalékkal kerülnek többe.

Ehhez képest az idősek ellátása mindössze 2,8 százalékkal emelkedett, pedig az ő fogyasztói kosarukban főként ételek és gyógyszerek találhatóak – hangsúlyozta.
A nyugdíjasok egyre inkább leszakadnak az aktív dolgozóktól, mert az utóbbi években érdemben nem részesültek a gazdasági növekedés hasznából – vélekedett az LMP társelnöke.

Schmuck Erzsébet arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjasok közti különbségek egyre lényegesebbek. Megjelentek a nagyon magas ellátások, miközben 600 ezer idős havi 100 ezer forintnál kevesebbet kap.

A koronavírusról a társelnök kérdésre azt mondta: a héten találkoztak kormányzati és ellenzéki vezetők, és úgy látják, a kabinet minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Magyarországon ne legyen fertőzött, vagy legalábbis ne alakuljon ki járvány. Ebben az ügyben teljes mértékben együtt kell működni, az ellenzék minden támogatást meg is ad ehhez – hangoztatta.

Amin javítani kellene, az a kommunikáció. Talán nem nemzeti konzultációra kellene költeni – mondta Schmuck Erzsébet, hozzáfűzve, hogy a jövő évi költségvetésben kiemelt források szükségesek az egészségügy helyzetének javítására.

Nyitókép: Unsplash.