Aki június 9-ig elmulasztja a díjtámogatásra vonatkozó igényt benyújtani az egységes kérelemben, teljes mértékben elesik az idei támogatástól.

Az immár egy évtizede elérhető támogatott mezőgazdasági biztosításokat jelenleg négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító), illetve néhány további egyesület mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók. E biztosítások három típusba sorolhatók: A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak.

Az elmúlt években dinamikusan növekedett a támogatott agrárbiztosítások díjállománya: a míg 2019-ben összesen 11,2 milliárd forint volt az éves biztosítási díjelőírás a három kockázati csoportban, 2021-re ez a mérték már meghaladta a 17,2 milliárd forintot. Csak az elmúlt évben 32 százalékos volt a növekedés.

A támogatott agrárbiztosítások mindhárom típusában a biztosítási díj legfeljebb 70 százaléka igényelhető vissza. A rendelkezési keret kimerülése esetén a támogatási intenzitás arányosan csökken.

Az agrárkormányzat a 2019-es 5 milliárdról három lépcsőben mára 13 milliárd forintra emelte a díjtámogatás keretösszegét. Ennek köszönhetően a jelentősen bővülő díjállomány ellenére 2021-ben a feltételeknek megfelelő valamennyi igényt a maximális 70 százalékos arányban tudták kielégíteni.

– mutat rá Póczik András, a FBAMSZ szakértője.

A konstrukció vonzerejét a magas várható visszatérítési arány mellett több további tényező is növeli. Egyrészt az érintett biztosítások önrészét 2020-tól 30 százalékról 20 százalékra csökkentették, másrészt továbbra is érvényben van az a korlátozás, hogy az egységes kárenyhítő alapból megítélt juttatás teljes összegére csakis azok a termelők jogosultak, akik a megművelt területük referencia-hozamának legalább 50 százalékára kiterjedő biztosítással is rendelkeznek. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés feléhez juthatnak hozzá.

A támogatott agrárbiztosítások rendszerének továbbra is hiányossága ugyanakkor, hogy az állattenyésztésre egyáltalán nem terjed ki. Egyes állatbiztosítási elemek (például egyes kiemelt kockázatú karanténbetegségek: baromfi influenza, sertéspestis, száj- és körömfájás) beemelése a kiszámítható támogatási rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére. Emellett a klímaváltozás miatt egyre inkább előtérbe kerülő erdősítési programok sikerének elősegítése érdekében célszerű volna a támogatott növénybiztosítást az erdőkre, azokon belül is legalább az új telepítésű erdőterületek befejezetlen erdősítéseire, azok állományára is kiterjeszteni.

– mutat rá a FBAMSZ szakértője.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint tavaly a növénybiztosítási ágazat adta az agrárbiztosítási díjbevétel 87,1 százalékát. miközben az állatbiztosítási ágazat részesedése összes díjbevételből 3 százalék volt. A vagyon- és felelősségbiztosítások részaránya szinten maradt (9,8 százalék), míg az erdőbiztosításoké minimálisra (0,04%) csökkent.

2021-ben a mezőgazdasági biztosítási díjbevételek összesen 22,0 milliárd forintot míg a kárfizetések összege 10,9 milliárd forintra rúgott (ez 65 százalékkal több, mint az előző évi érték). A növénybiztosítások díjösszege 19 milliárd forint felett alakult, amiből 17,2 milliárd forint (vagyis a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.

A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:

– az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési alap

– a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2022-ben 40-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják.

– a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)

– a negyedik pillér, az állam által nyújtott mezőgazdasági krízisbiztosítás 2021 februárjában jelent meg. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak immár lehetősége van a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni. A krízisbiztosítás nem az üzleti biztosítókon, hanem a Magyar Államkincstáron keresztül köthető az adott tárgyévre minden év február 28-ig.

A díjtámogatási igény feltüntetésének elmulasztása az egységes kérelemben később már nem pótolható, aki ezt a lépést nem teszi meg legkésőbb a júniusi határidőig, az teljes mértékben elesik idén a támogatástól.

A támogatott agrárbiztosítások díjállománya öt év alatt több mint két és félszeresére emelkedett: 2015-ben 5,7 milliárd forint volt az állomány nagysága, tavaly pedig már meghaladta a 14,5 milliárd forintot. Csak az elmúlt évben 28 százalékos volt a növekedés, amely az előzetes adatok szerint idén is tovább folytatódik majd.

A konstrukció vonzerejét a közelmúltban két kedvező változás is növelte. Egyrészt ezeknek a biztosításoknak az önrésze tavaly 30-ról 20 százalékra csökkent, így a biztosítások már 20 százalékot meghaladó hozamcsökkenés esetén is térítenek. Másrészt a 2019-es 5 milliárdról két lépcsőben idénre már 11 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatás keretösszege, így a gazdák többsége idén a maximális, 70 százalékos díjvisszatérítésre számíthat.

– magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője.

A támogatott mezőgazdasági biztosításokat immár nyolcadik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók. E biztosítások három típusba sorolhatók: A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban meghatározó szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, biztosítóktól független alkuszok.

További, a támogatott növénybiztosításokhoz kapcsolódó határidők

• Az idei támogatotti körbe bevont növénybiztosítási szerződés kötésére egészen május 31-ig lehetőség van (itt is feltétel az igény bejelölése a kérelmen). Természetesen, aki nem kötötte meg időben például a tavaszi fagykárra vonatkozó biztosítását, utólag erre már nem kaphat térítést a biztosítótól.
• A biztosításokkal kapcsolatos változások bejelentését július 30-ig kell megtenni. Ilyen lehet például a termelési érték változásának jelentése a takarmánynövényeknél, melyeknek ára az elmúlt hónapokban az egekbe szökött.
• A biztosítás díját legkésőbb október 31-ig teljes mértékben rendezni kell.

Noha a támogatott agrárbiztosítások rendszere évről évre egyre vonzóbb megoldást jelent a gazdálkodóknak, továbbra is komoly hiányossága, hogy az állattenyésztésre egyáltalán nem terjed ki. Az e területeken fellépő kockázatok mérséklése, valamint a gazdálkodói öngondoskodás ösztönzése érdekében indokolt volna ebben az ágazatban is fokozatosan bevezetni a díjtámogatások körét. Első a kiemelt kockázatú, úgynevezett karanténbetegségek (például száj- és körömfájás, sertéspestis, madárinfluenza, kelet-európai marhavész) esetében lenne a legsürgetőbb a támogatás kiterjesztése.

– mutat rá a FBAMSZ szakértője.

Noha tavaly a díjtámogatás éves összegét 4-ről 5 milliárd forintra emelték, ez az emelt összeg sem nyújt fedezetet az elérhető támogatások maximumára. Idén a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint várhatóan az alábbi séma szerint zajlik majd:

• A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében 55 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák
• A jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások (B típus) esetén 40 százalék,
• A többi szántóföldi kultúra (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható.

Kedvező változás volt az idei évben, hogy immár mindhárom biztosítási módozat tartalmazza a kilenc kockázati fedezet lehetőségét (őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk). A gazdálkodók túlnyomó többsége azonban mindössze két (tűz és jég), illetve három (tűz, jég és vihar) kockázatra kötött biztosítást. A jövőben fontos feladat a többi fedezetnek az egyedi adottságokhoz igazodó bevonása is a biztosításokba. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ehhez szükség lenne egyes káresemények (például a gyümölcsöket érintő tavaszi fagykárok) feltételrendszerének javítására is a biztosítók részéről.

 – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője.

Jellemző idei mezőgazdasági károk

Az idei kárbejelentések alapján a mezőgazdaságot ért természeti károk mértékét tekintve átlagos év áll mögöttünk. Jelentősebb növényi káresemények az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszályt követően a keleti és déli országrészeket sújtó jégverések és viharkárok voltak. Míg júniusban főként Szabolcs, Csongrád, Békés, Baranya, júliusban Békés és Bács-Kiskun megyék voltak ennek fő elszenvedői. Összességében mégis kedvező a kép: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kifejlesztett talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszernek (JÉGER) eddigi eredményei bíztatóak, ugyanakkor teljes védelmet messze nem képes biztosítani. Emellett a viharkároknak idén mind a gyakorisága, mind az intenzitása megnövekedett.

Jövő évi változások és a fejlődés lehetséges irányai

Sajnos az állatbiztosítások támogatása továbbra is várat magára, noha egyes állatbiztosítási elemek beemelése a kiszámítható támogatási rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére.

Az állatbiztosítások megkötése ugyanakkor a jelenlegi helyzetben díjtámogatási rendszer nélkül is feltétlenül ajánlott: egyes kiemelkedő karantén és zárlati betegségek (például a sertéspestis) egyre több hazai régióban jelent kiemelt kockázatot. Fontos tudni, hogy azt követően, hogy egy adott földrajzi területen megjelenik egy-egy betegség, arra a biztosítótársaságok gyakran már nem adnak fedezetet, vagyis célszerű mindenképpen előre gondolkodni

– emelte ki a FBAMSZ szakértője.

A hazai agrárstratégiai prioritások, valamint a klímaváltozás miatt egyre inkább előtérbe kerülő erdősítési programok sikerének elősegítése érdekében célszerű volna a támogatott növénybiztosítást az erdőkre, azokon belül is legalább az új telepítésű erdőterületek befejezetlen erdősítéseire, azok állományára kiterjeszteni.

nyitókép: unsplash.

Immár hatodik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

A visszatérítés feltétele, hogy a gazdálkodók legkésőbb június 11-ig külön feltüntessék az egységes díjtámogatási kérelemben, hogy a támogatást igénybe kívánják venni

– magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője.

A kérelmet azonban célszerű május 15-ig benyújtani, ezt követően ugyanis késedelmi szankcióval kell számolni, melynek mértéke munkanaponként a támogatási összeg 1 százaléka.

Kedvező változások

A díjvisszatérítés mértéke várhatóan a tavalyihoz hasonló módon alakul majd: Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára, illetve idéntől csonthéjas és héjas növényi kultúrákra is kötött csomagbiztosítások esetében a díj 65 százalékát fizethetik majd vissza. A „B” típusba tartozó ültetvény és zöldségkultúrák, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 40-40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés, erre nyújthat fedezetet a rendelkezésre álló 5 milliárd forintos keretösszeg.

• Kedvező változás, hogy 2019-től – a „B” típus lehetőségeinek idei bővítésével – immár mindhárom biztosítási módozat tartalmazza mind a kilenc kockázati fedezet lehetőségét, ezek: őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk.
• A gyakorlatban azonban a támogatott biztosítások többsége két (tűz és jég), illetve három (tűz, jég és vihar) kockázatra terjed ki, így a különösen az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszály okozta károk részleges megtérítésében a biztosítók viszonylag csekély mértékben lesznek érintettek, és főként az „A” típusú biztosítást kötők felé lesz kárrendezési feladatuk.

Kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának egy részét támogatásként visszakapják. A rendszerhez 2018 óta egy harmadik elemet is hozzá szokás sorolni: ekkor kezdte meg működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kifejlesztett talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER).

Fontos ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek. A teljes körű folyósítás további feltétele, hogy az üzleti biztosítás terjedjen ki a megművelt terület referencia-hozamértékének több mint felére.

Négy biztosító közül lehet választani

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak. Az egyes biztosítót termékei azok eltérő fedezetei, kárrendezési sajátosságai, illetve speciális kockázatai miatt gyakran nehezen hasonlíthatók össze közvetlenül egymással, ezért az eligazodásban jelentős szerepet játszanak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

Új biztosítási termékek várnak fejlesztésre

A támogatott agrárbiztosítások területén két olyan terület is van, ahol a jelenlegi biztosítási kínálat alapvető bővítésére volna szükség:

• Erdőbiztosítás: A kétmillió hektáros hazai erdőállománynak alig 3-4 százaléka biztosított. Ennek az is az oka, hogy a messze legnagyobb károkat okozó illegális fakivágásokra az erdők tulajdonosai nem tudnak megfelelő biztosítási fedezetet vásárolni.
• Állatbiztosítás: a támogatott növénybiztosítások évről évre tökéletesedő rendszere mellett az állatbiztosítások támogatása továbbra sincsen napirenden. Támogatás híján azonban nem várható, hogy jelentősen növekedjék ennek az ágazatnak a biztosítottsága. Első körben olyan kockázatok támogatotti körbe történő bevonásáról volna célszerű gondoskodni, mint a jelentős nemzetgazdasági károkat is előidéző kiemelt kockázatú betegségek: sartéspestis, veszettség, BSE, stb.

Photo by Joao Marcelo Marques on Unsplash

Május 15-ig célszerű beadni a támogatási kérelmeket, aki utána adja be késedelmi szankciónak néz elébe

Az idei díjtámogatásban azok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig külön feltüntetik az egységes támogatási kérelemben, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni (a nyilatkozat utólagos pótlására már nem lesz lehetőségük). Azok járnak a legjobban, akik ezt a lépést már május 15-ig megteszik, azt követően ugyanis a kifizető ügynökség – a Magyar Államkincstár – munkanaponként 1 százalékos késedelmi szankciót alkalmaz.

Az előző hat évben dinamikus növekedést mutatott a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjállománya: 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíj, tavaly pedig már elérte a 10 milliárd forintot. – Mivel idén mind a biztosítási kockázatok fedezeti köre, mind a rendelkezésre álló támogatás mértéke, mind pedig az igénybe vevők köre lányegében azonos marad, lényeges további elmozdulás a tavalyi szintről már nem várható.

– magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője. 

Így alakulnak majd a visszatérítések

Ennek megfelelően a visszatérítés is a tavalyi felosztáshoz hasonló mértékű lehet. Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára kötött csomagbiztosítások esetében a díj több mint 40 százalékát fizethetik majd vissza. A „B” típusba tartozó jégeső- fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások esetében, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 30 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés.

2012 januárja óta van kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

• Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának 30-65 százalékát támogatásként visszakapják.
• További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás összegére, amennyiben a művelésükben lévő termőterület legalább felére megkötik az üzleti biztosítást.

Öt biztosító termékei közül lehet választani, tanácsért forduljunk a biztosítási alkuszokhoz

Immár ötödik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

A Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) élesítését követően is szükség lesz a jégkárok biztosítására

Noha május 1-jével országos szinten is elkezdte működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kifejlesztett talajgenerátoros jégeső-elhárító rendszer, nagy hiba lenne a jövőben kihagyni a növénybiztosítási csomagokból a jégkárra vonatkozó fedezetet. Bár a szakszerűen üzemeltetett rendszer kétségtelenül jelentős károktól óvja majd meg a gazdálkodókat országszerte, az eddigi tapasztalatok szerint teljes védelmet nem nyújt.

A tavaly jégkárra kifizetett 8,6 milliárd forintnyi kártérítésből 2,7 milliárd forintot Baranya, Somogy és Tolna megyékben fizették ki.

– abban a három megyében, ahol a rendszer kísérleti üzemeltetése immár évek óta zajlik.

Szükséges egyes módozatok újrafogalmazása, pontosítása

Nagyon időszerű egyes növénybiztosítási módozatokban a bekövetkező károk feltételeit újrafogalmazni, azokat életszerűvé tenni. Jó példa erre a március 21-ét követő erős lehűlés következménye: az ország kajsziállományának háromnegyedét érte fagykár. Az érintett termelők joggal bíznak abban, hogy ezt az eseményt senki nem fogja a téli fagy fogalmi körébe sorolni.

A jelenlegi módozatok ugyanis ezt lehetővé tennék, habár ez leginkább azt a kevés gondos termelőt büntetné, akik jóval a kár bekövetkezte előtt, időben tavaszi fagybiztosítást kötöttek.

Állatbiztosítások bevonása

A kezdeti reményt keltő jeleket követően úgy tűnik, az állatbiztosítások támogatása lekerült a napirendről. Pedig egyes állatbiztosítási elemek – például olyan kiemelt kockázatú betegségek, mint a jelenleg is jelentős károkat okozó afrikai sertéspestis – beemelése a kiszámítható támogatási rendszerbe kiválóan szolgálhatná az agrárkormányzatnak a gazdálkodói öngondoskodást ösztönző törekvéseit.

Erdőbiztosítások

Az elmúlt öt évben ezen a területen sem történt érdemi előrelépés. Biztosítási szempontból két súlyos hiányosság is terheli az erdőgazdálkodást: egyrészt a mintegy 2 millió hektáros magyar erdőterület kevesebb mint öt százaléka biztosított. Másrészt az illegális fakivágásokra – amely az erdészek szerint messze a legnagyobb kárt okozzák a hazai erdőkben – jelenleg a közvetítők nem tudnak biztosítási védelmet ajánlani.

Az FBAMSZ kiemeli: az épületen belül elvégzett egyéb szakmunkákat végző szakemberekre ez a kötelezettség nem vonatkozik. Fontos, hogy a kötelező biztosításhoz nem írtak elő utófedezetet sem, tehát a munka átvételét követően már ebben az esetben sem érvényesíthető biztosítói kártérítési igény – jelezték.

„Ez nem jelenti azt, hogy a más jellegű villany- és vízvezeték-szerelési szakmunkát végző mesterek ne köthetnének saját elhatározásból felelősségbiztosítást, hiszen ez komoly bizalomnövelő tényező lehet egy megbízás elnyerésénél”

– magyarázta a közleményben Póczik András, az FBAMSZ elnökségi tagja.

Póczik András hozzátette: egy ilyen, 1 millió forintos fedezethatárral rendelkező módozat már 35-40 ezer forintos éves díjért is megköthető, vagyis túlzott terhet nem jelent, de erre a mostani jogszabályok senkit sem köteleznek.

Számla nélkül nem fizet a biztosító

Az ügyfelek – főként a magánszemélyek – számára fontos tudni, hogy a károkozás ténye, illetve annak okozója a biztosító felé csakis a tevékenységhez kapcsolódó számla bemutatásával igazolható, vagyis

hiába van felelősségbiztosítása a mesternek, ha a tevékenységéről nem állít ki számlát, a biztosítójától nem számíthatunk kártérítésre

– emelte ki az FBAMSZ szakértője.

Rámutatott: a lakásbiztosítások többsége ugyanakkor alkalmas arra, hogy a szakmai műhibák következtében bekövetkező káreseményekre, például hibás toldás miatt bekövetkező csőtörésre vagy hanyagul végzett elektromos csatlakozás zárlata miatt bekövetkező lakástűzre kártérítést fizessen.

A közleményben idézték a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatait, amelyek szerint 2016-ban a hazai vállalkozók összesen 110 ezer általános felelősségbiztosítást kötöttek, mintegy 30 milliárd forintnyi értékben.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségét 1991-ben 13 alkuszcég alapította meg, jelenleg közel 90 teljes jogú, illetve pártoló taggal működik. A tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt biztosítói állomány alapján a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!