Müller Cecília hozzátette, minden oltóponton zajlik az oltások beadása, ma már vakcinabőség van, és csak az egyénen múlik, hogy él-e a védőoltás lehetőségével.

Elmondta: AstraZeneca– és Szputnyik vakcina már csak korlátozott számban áll rendelkezésre, az oltópontokon elérhető a Sinopharm vakcinája, és további Pfizer–szállítmányt is várnak. Hétfőn 38 400 Janssen-oltóanyag érkezik.

A tisztifőorvos hangsúlyozta:

A járványügyi adatok kedvezően alakulnak, a védelmi intézkedéseknek és a védőoltásoknak köszönhetően a harmadik hullám leszálló szakaszának végéhez közeledünk.

Mamer elmonda, az uniós biztosok szerdán hagyhatják jóvá a megállapodást.

Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztos újságíróknak nyilatkozva közölte, amennyiben az uniós biztosok jóváhagyják a megállapodást, a tagállamok ez után dönthetnek arról, milyen mennyiségben kívánnak oltóanyagot vásárolni az EU által aláírt szerződés alapján.

Kiemelte, a dokumentum elfogadása feltétele annak, hogy a tagországok milyen körülmények között és milyen feltételek mellett vásárolhatják meg a vakcinát. Hozzátette ugyanakkor: az uniós bizottság terve szerint a rendelkezésre álló oltóanyagot arányosan fogják elosztani az egyes államok között.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök hétfőn Twitter-bejegyzésében közölte, hogy nemsokára megállapodást írnak alá a két céggel, amelynek révén az Európai Unió akár 300 millió adagot is vásárolhat az oltóanyagból.

Az uniós bizottság már hónapokkal ezelőtt tájékozódó megbeszéléseket tartott több gyógyszervállalattal, többek között a Pzifer-Biontech cégekkel. A testület szeptemberi tájékoztatása szerint a közös uniós beszerzésen alapuló tervezett szerződés lehetővé tenné, hogy valamennyi uniós tagállam megvegye az oltóanyagot, valamint azt is, hogy az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok ingyen kaphassák meg.

Az EU június közepén fogadta el az úgynevezett európai oltóanyag-stratégiáját, amelynek célja, hogy 12-18 hónapon belül minden európai állampolgár számára magas színvonalú, biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokat biztosítson. Ennek érdekében a bizottság a tagállamokkal együtt előzetes piaci kötelezettségvállalásokat köt az oltóanyaggyártókkal.

A Pfizer és a BioNTech hétfőn jelentette be, hogy az oltóanyag tesztelésének harmadik, befejező szakaszában gyűjtött előzetes adatok alapján kilencven százalék feletti hatékonyságot értek el. Mint írták, folytatják a munkát, és azzal számolnak, hogy november harmadik hetében lesz elég adatuk ahhoz, hogy kiváltsák az amerikai szakhatóság (Food and Drug Administration – FDA) rendkívüli engedélyét az oltás forgalomba hozatalához (Emergency Use Authorization – EUA). Tájékoztatásuk szerint idén nagyjából ötvenmillió, jövőre 1,3 milliárd adagot tudnak gyártani a BNT162b2-ből.

A BNT162b2 lehet az első oltás a SARS-Cov-2 koronavírus ellen, amelynek használatát engedélyezik a gyógyszerfelügyeleti hatóságok a nyugati világban. A fejlesztők eddig a brit és az amerikai kormánnyal kötöttek szállítási szerződést.

Nyitókép: Unsplash, illusztráció

Február 28. a ritka betegségek világnapja. Ez a nap azokra a betegségekre hívja fel a figyelmet, amelyek kétezer ember közül kevesebb, mint egyet érintenek, azaz ritka előfordulásúak. A ritka betegségek nagyon sokfélék lehetnek, ide sorolhatók neurológiai, endokrinológiai, hematológiai, autoimmun vagy genetikai rendellenességek, fertőző vagy ritka daganatos megbetegedések.

Világszerte mintegy 350 millió ember, a teljes népesség 5%-a él valamilyen ritka betegséggel, Mára már 7000 ilyen betegséget azonosítottak, ezek 50-75%-a gyermekeket érint. Magyarországon mintegy 500 000 beteg szenved valamilyen ritka kórképben.

Minden tíz ritka betegségben szenvedő emberből kevesebb, mint egy az, aki pontos diagnózisra épülő ellátást kap, hiszen jelenleg kezelések az ilyen jellegű betegségek csupán 5%-ára érhetők el. Ha van is elérhető terápia, átlagosan 5 év telik el a tünetek megjelenése és a pontos diagnózis felállítása között.

Dr. Gayor Máté, a Pfizer ritka betegségek üzletágának hazai kereskedelmi vezetője azonban bizakodó.

Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépések történtek a ritka betegségek kezelése területén. Ugyanakkor még mindig kevés a tudásunk számos ritka betegség kiváltó okairól és korlátozott számban érhetők el a terápiák is. A Pfizer kutatás-fejlesztési programjának azonban már vannak kézzelfogható eredményei, de a munkát folytatni kell, újabb, innovatív megoldásokat kell keresnünk a betegekért.

– emelte ki Dr. Gayor Máté.

A ritka betegségek kapcsán az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy ezen betegségek 80%-a genetikai eredetű. Óriási tehát az igény a megfelelő terápiákra.

Photo by rawpixel on Unsplash

Közös pályázatot hirdettek

A Magyar Kardiológusok Társasága Szívalapítványa és a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. még az év elején hirdette meg közös pályázatát a fel nem ismert szívritmuszavarok időben történő felismerésének elősegítésére. A pályázat céljai az alábbiak voltak: 

• Elősegíteni a magyarországi szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítását az előforduló szívritmuszavarok időben történő felismerésének támogatásával.
• Csökkenteni a hazai stroke megbetegedések számát a hatékony diagnosztika és orvos-beteg kommunikáció segítésével.
• Javítani a kardiológiai szakrendelők és intézmények eszközellátottságát.

WIWE eszközökre lehetett pályázni

Összesen 50 db kardiológiai szakrendelés, illetve szakambulancia nyújtotta be pályázatát, amelyek közül 35-en részesültek a 60 db felajánlott 6060 WIWE diagnosztikai készülékből és a 15 táblagépből.

„A pályázattal megvalósult jelentős hazai eszközfejlesztés életeket menthet, hiszen a WIWE eszköz segítségével idejében felismert pitvarfibrilláció kezelésével súlyos, akár halálos stroke események előzhetők meg. A készülék rendkívül modern, igen jó minőségű valós EKG görbe készítésére és tárolására alkalmas. Kis méreténél fogva mindig kéznél lehet” 

– mondta el a Magyar Kardiológusok Társasága tiszteletbeli elnöke, Prof. Merkely Béla.

A megelőzés, illetve a bajok idejében történő felismerése életeket menthet

Vereckei Péter, a Pfizer ügyvezető igazgatója elmondta: A Pfizer 2016-ban 1,5 milliárd forinttal támogatta a hazai betegellátást. A cég különösen büszke a most lezárult pályázatra, amelynek köszönhetően egy hazai fejlesztés segítheti még szélesebb körben a szívritmuszavarok időben történő felismerését.

De mi az a WIWE?

A hazai orvostechnológiai innováción alapuló, mindössze névjegykártya méretű WIWE egy mobil EKG készülék Az életkor előrehaladtával növekvő gyakorisággal fordulhat elő pitvarfibrilláció. A pitvarfibrilláció egy – sokszor tünetmentes vagy csak kevés panaszt okozó – szívritmuszavar. Az eszköz alkalmas többek között ezen alattomos és veszélyes ritmuszavar időben történő felderítésére.

Elsősorban az ambuláns kardiológiai szakrendelésen megjelenő páciensek előszűrését teszi lehetővé.

Sok tudás egy kis helyen is elfér

A diagnosztikai készülékkel online és offline mérés is végezhető, ezzel ésszerűsítve az orvos-beteg találkozások számát. A mérés mindössze 60 másodpercet igényel, amit a beteg által önállóan is el tud végezni. Ezalatt az eszköz az EKG, a pulzus és az oxigénszaturáció valós idejű mérési eredményeit rögzíti.

Ezt követően algoritmusa segítségével a szívritmuszavar okozta stroke, hirtelen szívmegállás kockázatára hívja fel a figyelmet.