Az idei Pénzmesterek verseny megújult, és mobil eszközről is könnyen megtekinthető felületen zajlik majd, amit a www.penzmesterek.hu oldalon lehet megtalálni.

A vetélkedőn a 200 ezer forintos fődíj mellett számos különdíjat osztanak ki, valamint díjazzák az induló diákok legeredményesebb iskoláit is. A verseny 2021. május 20-ig tart. A nyerteseket az oldalon keresztül, illetve közvetlenül fogja értesíteni az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.

Nagy Csaba, a Pénztárszövetség elnöke a közleményben kiemelte: a vetélkedő több mint egy online kvízsorozat, hiszen a versenyre a résztvevők egy összetett, és a pénzügyi kultúra számos területére kiterjedő tudástárból készülhetnek fel.

Nemcsak a pénztári alapfogalmakat sajátíthatják el, hanem például megtanulhatják, hogy mire érdemes odafigyelni egy online vásárlás, vagy éppen egy bankszámlanyitás során.

– ismertette.

A verseny az elmúlt években több mint ezer magyar gimnáziumi diák számára nyújtott segítséget abban, hogy élményszerűen ismerkedjenek meg a pénzügyi kultúra alapfogalmaival.

A megmérettetésre már március 16-tól regisztrálhatnak a résztvevők, az első kvízkör pedig március 31-én éjféltől lesz elérhető. Ezt követően a diákok hat héten át, minden héten egy újabb kvízt kapnak majd, egyenként 10 kérdéssel. A legeredményesebb 50 versenyző jut a döntőbe. Aki esetleg kihagyna egy-egy kvízt, nem kell aggódnia, utólag is pótolhatja azt. A kvízekre a diákok a szintén az oldalon, regisztrációt követően elérhető tudástár segítségével készülhetnek fel – írták.

Az elnök rámutatott: ez a vagyonnövekedés a mostani alacsony kamatok mellett kimondottan jó eredmény, ráadásul az egy pénztártagra jutó vagyon is jelentős emelkedést mutat. Az átlagvagyon szeptember végén 1,3 millió forint volt, ez 9 százalékos éves emelkedés, az öt évvel korábbi összegnél pedig 47 százalékkal magasabb – ismertette. A taglétszám mintegy 2 százalékkal csökkent, idén szeptember végén 1 millió 76 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tagot tartottak számon.

A Pénztárszövetség elnöke elmondta: az egyik legnagyobb gond, hogy a munkáltatói befizetések továbbra is jelentős elmaradásban vannak, az idei első kilenc hónap alatt alig több mint 23 milliárd forint hozzájárulást fizettek be a munkáltatók, ez 24 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A munkaadói befizetések csökkenése azért is gond, mert a munkaadóknak is szerepe van a dolgozók megtakarításra ösztönzésében, így az öngondoskodást választók számának és a megtakarításra befizetett összegek növekedésében, tette hozzá.

Az idei harmadik negyedévben 14,6 milliárd forintot fizettek be a pénztártagok, ez pedig 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. Ez fontos eredmény, mivel az első fél évben átmeneti megtorpanást lehetett tapasztalni az egyéni befizetésekben – emelte ki a Pénztárszövetség elnöke.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak az idei harmadik negyedévben 2,38 százalékos becsült hozamot értek el, ami jelentős eredmény a tavalyi egész éves átlagos mínusz 1,9 százalékkal szemben. Ráadásul a szövetség az idei egész évre vetítve mintegy 7,5 százalékos becsült hozamot vár.

A Pénztárszövetséghez tartozó egészség- és önsegélyező pénztárak összesített vagyona szeptember végén mintegy 52 milliárd forint volt, ami egy év alatt 0,4 százalékos emelkedés. Az egészségkasszáknál azonban nem a vagyongyarapodás az elsődleges eredményességi mutató, hiszen az egészségpénztári befizetéseiket a pénztártagok elsősorban a különböző, akár napi szinten felmerülő egészségügyi-, vagy önsegélyező (például lakáshitel törlesztéssel, gyermekek iskoláztatásával kapcsolatos) kiadásaikra használják fel.

A Pénztárszövetség által képviselt egészségpénztárak tagjai az év első kilenc hónapjában több mint 6 millió alkalommal fizették egészségszámláikról a különféle szolgáltatásokat, alkalmanként átlagosan 5600 forint értékben. Kiemelte: az egészségkasszák az első kilenc hónap alatt több mint 23 ezer alkalommal összesen 458 millió forinttal járultak hozzá tagjaik lakáshitel-törlesztéseihez, ami éves szinten 47 százalékos bővülés a kifizetett szolgáltatások terén.

Kravalik Gábor közölte: az egészség- és önsegélyező pénztárak tagjai az idei első kilenc hónap alatt 17 százalékkal 18,5 milliárd forintra növelték az egyéni befizetéseiket, ugyanakkor a munkáltatói befizetések ezeknél a kasszáknál is csökkentek, az előző év azonos időszakához képest több mint 50 százalékkal 5,4 milliárd forintra.

A szövetség szerint a munkavállalók 65-70 százaléka fontosnak tartja, hogy a munkáltatója hozzájáruljon az öngondoskodásához, ezen belül az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári takarékoskodáshoz, ezért érdemes a juttatási csomagokat ezt figyelembe véve kialakítaniuk a munkáltatóknak.

A közleményben Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke kifejti, hogy bár jövőre a dolgozók pénztári megtakarításaihoz adott munkáltatói hozzájárulások ugyanolyan mértékben adóznak majd, mint a bérek, azonban

az alkalmazottak adójóváírást vehetnek igénybe nemcsak az egyéni befizetés, hanem a munkáltatói juttatás után is. Így ez az egyik legkedvezőbb juttatási forma marad jövőre is.

A Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai az idén az első kilenc hónapban az egy évvel korábbinál 16 százalékkal többet, közel 42 milliárd forintot, havonta átlagosan 4,7 milliárdot tettek félre egyénileg. Kedvező, hogy a dolgozók takarékoskodásához hozzájáruló munkáltatók is növelték ebben az időszakban a befizetéseiket: 11 százalékkal 30 milliárd forintra.

Ezzel a vállalatok havi átlagban  3,3 milliárd forinttal járultak hozzá a dolgozók megtakarításaihoz.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona szeptember végén már meghaladta az 1320 milliárd forintot, ami 3,1 százalékos emelkedés éves összevetésben. Az egy tagra jutó átlagos vagyon több mint 3 százalékkal 1,22 millió forintra nőtt.

Photo by Haley Phelps on Unsplash

Jön az év végi hajrá

A szövetség közleménye idézi Kravalik Gábort, a Pénztárszövetség elnökét, aki elmondta:

egyre többen élnek a pénztári megtakarításokhoz kapcsolódó adó-visszatérítés lehetőségével.

Várhatóan az idei év végén is megnő az egyéni befizetések összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál és egészségpénztáraknál, mivel így lehet a legjobban kihasználni az évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítést. Ez a kedvezmény várhatóan új belépőkkel is gyarapítja a pénztári tagságot – tette hozzá.

Sokan tesznek be pénzt

A Pénztárszövetség adatai alátámasztják, hogy az év végi időszakban a legaktívabbak a tagok: 2016 és 2017 utolsó negyedévében is több mint 20 milliárd forint felett volt az egyéni befizetések összege, szemben az adott év korábbi negyedéveire jellemző 8,3-13,5 milliárdos összegekkel.

Az egészségpénztárak a családtagoknak is segítséget nyújtanak

A Pénztárszövetség elnöke szerint az adóvisszatérítés kedvez a lakossági megtakarítási hajlandóságnak és az adófizetés optimalizálása szempontjából is jó lehetőség. A szövetség idei kutatásából kiderült, hogy napi pár száz forintos spórolással a pénztárakon keresztül a tagok megteremthetik az egyéni céljaikhoz szükséges anyagi fedezetet. Megjegyezte, hogy az egészségpénztárak nemcsak a pénztári tagnak, hanem a családtagjaiknak is segítséget nyújtanak az egészségmegőrzésben és a váratlan helyzetekre való felkészülésben.

Az elnök rámutatott: bár az alacsony kamatok hatással vannak a kasszák teljesítményére, de hosszú távon ebből a szempontból is kedvezőek az adatok, az elmúlt másfél évtized alatt a teljes önkéntes szektor átlagosan évi 3,5 százalékos reálhozamot produkált. A pénztárak 2008 óta 412 milliárd forintot fizettek ki nyugdíjszolgáltatásként, vagyis

évente átlagosan 40 milliárd forint körüli nyugdíj-kiegészítést juttattak tagjaik számára,

az átlagos tagi megtakarítás 1,3 millió forintot ér el.

Nyitókép: unsplash.com

Garanciaalapot javasolt a pénztáraknak Windisch László MNB alelnök

A jegybank alelnöke szerint az önkéntes nyugdíjkasszák portfóliójában jelenleg rendkívül alacsony a magyar tőzsdei részvények aránya. Ennek emelésével – nyugat-európai mintára – a magyar tőkepiac erős pilléreivé válhatnának, támogatva a magyar gazdaságot és a munkahelyteremtést – fűzte hozzá.

Windisch László úgy vélte, meg kellene újítani néhány ponton a pénztári szektor szabályozását is, például célszerű lenne, ha egy garanciaalapot hoznának létre, amely a bankbetétekhez és az értékpapírokhoz hasonlóan biztosítaná a pénztárakban őrzött megtakarításokat. Ez a garancia-alap védené az önkéntes pénztárak tagjainak megtakarításait egy esetleg bekövetkező felszámolás, csőd esetén pótolná a fedezethiányt. Az MNB javaslata szerint a garancia-alap egy-egy pénztártag vagyonát 30 millió forintig biztosítaná, és körülbelül egy közepes méretű pénztár vagyona 10 százalékának megfelelő összeggel kellene feltölteni.

A pénztárak hozama együtt mozog az állampapírokéval

Windisch László kiemelte: napjainkban a hazai nyugdíjkasszák csak vagyonuk 5,8 százalék fektették be részvényekbe, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT-en) pedig a vagyonuk csupán 3,4 százalékát forgatják meg. A teljes pénztári vagyon legnagyobb részét, 58 százalékát állampapírokban helyezték el, a kötvényalapokkal együtt az állampapírok a vagyon közel 70 százalékát teszik ki, s emiatt a pénztárak hozama az állampapírokéval együtt mozog.

Az Európai Uniót és még néhány fejlett, unión kívüli nyugat-európai országot tömörítő Európai Gazdasági Térség (EGT) államaiban a pénztárak vagyonának csak 30 százaléka van állampapírban, a részvények aránya pedig 32 százalékot tesz ki – mondta.

Portfóliókba kellene rendezni a tagokat

Az MNB azt is javasolja, hogy a magán-nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az önkéntes nyugdíjkasszák is az életkoruknak megfelelően osszák be a különféle portfóliókba a tagokat, ami azt eredményezné, hogy a fiatalokat ne a közepes, hanem a magasabb kockázatú alapokba sorolják be. Az alelnök közölte: a jegybank felügyeleti része jövőre naponta fogja nyomon követni, monitorozni a nyugdíjkasszák befektetéseit, ennek érdekében adatokat kér be a letétkezelőktől, és megvizsgálja, kellő gondossággal fektették-e be vagyont a pénzügyi intézmények.

2 millióan már fontosnak tartják az öngondoskodást

Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke kiemelte: Magyarországon több mint 4 millió ember dolgozik, de mindössze 2 millió ember tagja valamelyik pénztárnak. Ez azt mutatja, hogy több mint 2 millióan tartják fontosnak az öngondoskodást, amire nagy szükség lenne az egészségük megőrzése és az időskori anyagi biztonság megteremtése érdekében, de a munkáltatók szerepét erősíteni kellene a folyamatban.

• Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (Pénztárszövetség) tartozó önkéntes nyugdíjkasszák összesített vagyona június végén 1304 milliárd forint volt, 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
• Az egy főre jutó vagyon 5 százalékkal 1,2 millió forint fölé emelkedett.
• Az egészségpénztárak sikeresen működnek, ezt jelzi, hogy a tagok az egy évvel korábbinál 47 százalékkal több alkalommal, 4,7 millió alaklommal vettek igénybe olyan szolgáltatást, amelynek költségét egészségkasszájuk fizette.
• Az összes kiadás 23 milliárd forint volt, ami 29 százalékos emelkedésnek felel meg.

Még mindig alacsony szinten vannak a nyugdíj megtakarítások

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója elmondta: a részvénypiaci átlagforgalom az elmúlt 2 és fél év alatt több mint 26 százalékkal közel 11 milliárd forintra nőtt, a tőzsde GDP-hez mért kapitalizációja pedig 14,7 százalékról 20 százalék fölé ugrott. Az irányadó index (BUX) pedig 56 százalékkal emelkedett, azaz a magyar tőzsde jó eredményeket ért el.

Kitért arra, hogy a nyugdíj-megtakarítások alacsony szinten vannak a teljes lakossági pénzügyi vagyonon belül és a részvénykitettség is alacsony nemzetközi összevetésben.

• A nyugdíjvagyon aránya a teljes lakossági pénzügyi vagyonon belül 3 százalék, szemben a hollandiai 62 százalékkal és a lengyelországi 9 százalékkal.
• Emellett a nyugdíjvagyonnak Magyarországon a 34 százaléka van befektetési alapokban vagy részvényekben, míg Hollandiában 67, Lengyelországban pedig 83 százalék ez az arány.

Lengyel minta

Végh Richárd az új lengyel nyugdíjprogramot is bemutatta, amely egy önkéntes alapon működő rendszer. A lengyel modell mindhárom szereplőt bevonja, az állami támogatás mellett fontos eleme a munkavállalók egyéni befizetései és a munkáltatói hozzájárulás is – jelezte a BÉT vezérigazgatója.