November végére átlépte a 11 ezer milliárd forintos lélektani határt a háztartások banki hiteltartozása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. (A lakosság teljes hiteltartozása ennél magasabb, szeptember végén megközelítette a 13,5 ezer milliárd forintot, ebben a nem pénzügyi vállalatoktól, külföldön vagy az államtól felvett hitelek is benne vannak.) A rekord mértékű banki hiteltartozás oka az, hogy a lakosság tavaly novemberben is több hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett. Zsinórban 21. hónapja nettó hitelfelvevők a háztartások, novemberben csaknem 64 milliárd forinttal haladta meg az új hitelek összege a meglévők tőketörlesztését. 

Bár a lakáshitelek átlagos kamata kissé mérséklődött, a kereslet valamelyest csökkent a nyári hónapokhoz képest, amelyek hagyományosan a legerősebbek a lakáspiac szezonalitása miatt. Novemberben ennek ellenére is erős maradt a lakáshitelpiac, 113,3 milliárd forint volt a szerződések összege, ez csaknem 70 százalékkal haladja meg a 2023-asat. Ez azt jelenti, hogy tavaly 11 hónap alatt már 1234,6 milliárd forintnyi lakáshitelt értékesítettek a bankok, így biztosan rekordot döntött 2024-ben a lakáshitelezés. A nagyon erős 2022-es és a rekord 2021-es években sem érte ezt a szintet a szerződések összege.

Folyamatosan nő az átlagos hitelösszeg

A hitelfelvevők számában nem lesz rekord, tavaly havonta átlagosan 6290 lakáshitelszerződést kötöttek, 2021-ben pedig 9 ezernél is jóval többet. Az átlagos lakáshitelek összege azonban megugrott időközben, és három év alatt 11,5 millió forint körüli összegről 19 millió forint fölé emelkedett. A felvett lakáshitelek mintegy negyede volt államilag támogatott kölcsön, döntő részben falusi CSOK vagy CSOK Plusz. A statisztikából az is látszik, hogy egyre gyakrabban használják a hitelt építkezésre, felújításra.

A személyi kölcsön is jól fogyott

Novemberben valamivel kevesebb személyi kölcsönt folyósítottak a bankok az októberi, 80,6 milliárd forintot meghaladó rekordhoz képest, de a 73,2 milliárdos szerződéses összeg is hatalmasnak számít, 58 százalékkal haladta meg a 2023-asat. Az év utolsó előtti hónapjában több mint 25 ezren vettek fel személyi kölcsönt, 20 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A kamatok is csökkentek, átlagosan 16,42 százalékosra, ami 2022 júliusa óta a legalacsonyabb szint. 

A személyi kölcsönöknél is rekord esztendőt zárhatott a bankszektor. 11 hónap alatt 755 milliárd forintnyi folyósítás történt, és összesen 301 ezren vettek fel ilyen hitelt. Érdekesség, hogy a szerződések száma alig nő, az első kilenc hónapban például alig 876 ezer szerződést tartottak nyilván, ez 26,8 ezerrel több, mint 2023 végén, holott ez idő alatt csaknem 248 ezer új szerződést írtak alá. A háttérben részben a régi hitelek kifutása, részben pedig a kiváltása állhat. Herman Berndaett, a Bank360.hu szakértője szerint a régi személyi kölcsönt fizetők közül sokan úgy vesznek fel új kölcsönt, hogy annak egy részéből a meglévő hitelt visszafizetik, a maradékot pedig felhasználják. 

Stabil a kereslet a babaváró támogatásra

A babaváró hitelt novemberben 1907 házaspár vette fel, ez megfelel a korábbi hónapokban megszokottnak. Novemberben 20,8 milliárd forintnyi babaváró hitelszerződést írtak alá, ami azt jelenti egyúttal, hogy szinte minden igénylő a maximális 11 millió forintos hitelt kérte. 

Az idén nőhetnek ezek a számok, miután az igénylők maximális életkorát felemelték. Olyan házaspárok vehetik fel januártól a kamattámogatásos hitelt, amelyeknél a feleség 35 évesnél fiatalabb. Tavaly még 30 év volt a korhatár, és csak speciális esetekben lehetett ennél magasabb – emlékeztet a Bank360.hu. 

Közölték, hogy a több mint 100 éves, Hold utcai központban helyreállított műemléki pénztárteremmel tovább bővül a kincstár állampapír-forgalmazó és intézményi számlavezetési hálózata.

Az eredetileg Lechner Ödön tervei alapján épült Pénztárterem helyreállítása azt a célt szolgálta, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő szolgáltatásokat az eredeti építészeti értékek körében érhessék el az ügyfelek. Az új állampapír-forgalmazási ügyfélszolgálat megnyitásával országosan 79 helyszínen intézhetik állampapírokkal kapcsolatos ügyeiket a kincstár ügyfelei. A felújításnak köszönhetően ez a helyszín is Budapest méltó módon rendbe hozott látványosságainak és műemlékeinek sorát gyarapítja – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.

A hitelszakértők által kitöltött felmérés szerint a bankok hitelnyújtási aktivitásában nincs törés, sőt a bankok közötti verseny kifejezetten aktívnak tekinthető az ügyfelekért. Ennek következtében a közvetítők közel háromnegyede kibővíti tevékenységét és a lakáshitelek mellett már elkezdett foglalkozni egyéb banki termékek közvetítésével is. Hetvenegy százalékuk nyilatkozott úgy, hogy új ügyfélszerzési csatornákkal kívánja támogatni saját üzleti volumenét, és a banki közvetítők mintegy fele a tervek szerint belép biztosítási termékek piacára is.

A szakértők 68 százaléka gondolja úgy, hogy a folyamatok, az ügyfélazonosítás és aláírás digitalizációja jelentős mértékben fog fejlődni a következő három évben.

A tájékoztatás szerint 2023 első negyedévében a lakáshitel szerződések értéke 67 százalékkal elmaradt a tavalyi év azonos időszakáétól, részben azért mert a zöld hitelek (MNB zöld otthonteremtési program) kiemelten kedvező feltételei jelentősen megnövelték a keresletet 2022 elején. A szövetség felmérése alapján a hitelfelvételt a magas kamatszint mellett például az is mérsékli, hogy a potenciális ügyfelek egy része bizonytalan a jövőjét nézve, illetve a bankok is szigorúbban bírálják el a kérelmeket.

A magyar hitelpiacon 2023 áprilisában készült először olyan felmérés, amely a legnagyobb aktivitású, éves szinten több mint egy milliárd forint lakáshitel-volument elérő szakértők véleményét szondázta. A 133 hitelszakértő tavaly a teljes hazai lakáshitelpiac új szerződéseinek 15 százalékánál nyújtott szolgáltatást.

A hazai lakáshitelezési piacon a független közvetítőknek 46 százalékos a piaci részesedése, ezen belül a szövetség tagjai a volumen 85 százalékát adják.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Döbbenetes mennyiségű bankbetétet tartanak a magyarok külföldön. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén már 1751,5 milliárd forintot tartottak a magyarországi háztartások külföldi bankokban. Ez azt jelenti, hogy a bankbetétjeik csaknem nyolcada külföldön volt. Az állomány az elmúlt évben ugrott meg hirtelen, a harmadik negyedévben több mint 170 milliárd, a negyedikben pedig 215,5 milliárd forinttal emelkedett. 

Nem a gyenge forint dobta meg a betétállomány értékét

A növekedéshez valamelyest hozzájárult az is, hogy tavaly összességében véve gyengült a forint más devizákhoz képest, de az árfolyamnyereség a kivitt pénznél sokkal kisebb volt, nem érte el a 100 milliárd forintot. Az utolsó negyedévben pedig már 91,3 milliárd forintos árfolyamveszteség volt a külföldi betéteken. 

Eközben a hazai bankokból inkább kiveszik a pénzt a magyar háztartások. Tavaly csaknem 700 milliárd forintnyi lakossági forintbetét távozott a hitelintézetekből, és bár jelentősen bővült a devizabetétek állománya – csaknem 560 milliárd forintnyi beáramlás volt – ez sem kompenzálta a csökkenést.  

Azt, hogy pontosan melyik országok bankjaiba kerül a magyarok pénze, nem mondja el az MNB. Az adatokat a nemzetközi intézmények, illetve külföldi jegybankok adját át a magyarországi jegybanknak, és hasonló adatokat az MNB is közöl a többi ország intézményeivel. Országbontást viszont nem adhat ki a jegybank, ezeket az adatokat csak a hivatalos statisztikák összeállításához használhatja – közölte a Bank360.hu-val. 

Köze lehet a devizázáshoz

A jelenség azért is figyelemre méltó, mert a tavalyihoz hasonló összegű friss megtakarítás még soha korábban nem került magyar magánszemélyektől külföldi bankokba. Utoljára nagyobb mennyiségű pénzt 2011 végén és 2012 elején menekítettek ki magyarok az országból. Akkor két negyedév leforgása alatt több mint 100 milliárd forint áramlott külföldi bankbetétekbe. Ennek a hátterében egy mini magyarországi bankpánik húzódhatott meg, amelynek előzményei között ott volt a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti nem éppen harmonikus kapcsolat és az államadósság bóvli kategóriába történő leminősítése. 

Tavaly azonban bankok iránti bizalom töretlen maradt, egyetlen problémájuk lehetett a kisbefektetőknek a hazai hitelintézetekkel: kevesellték a lekötött betétekre kínált kamatot a magasra emelkedő infláció idején. Emellett a forintban sem bíztak, miután a magyar fizetőeszköz árfolyama a nemzetközi devizákkal szemben egyre mélyebbre került. Az euró ára 434, a dolláré 450 forint fölött is járt 2022 októberében. 

Ez sokakat arra késztetett, hogy devizaszámlát nyissanak, és devizabetétbe tegyék át a megtakarításukat. A magyarországi bankok magas számlavezetési és tranzakciós díjait látva pedig vélhetően sokan úgy okoskodtak, ha már egyébként is átváltják a pénzüket, akkor azt egy másik ország bankjában helyezik el, ahol ráadásul még a kamat is magasabb, mint Magyarországon.

A magyarországi devizabetétekben lévő megtakarítás is tetőzött tavaly, a jegybank adatai szerint 2500 milliárd forint fölött volt 2022 második felében, az októberi forintösszeomlás idején 2566,4 milliárdos csúcson járt. 2022-ben összesen 557 milliárd forint fölötti friss lakossági megtakarítás került devizabetétekbe Magyarországon, az idén viszont már fordult a kocka, ahogy erősödni kezdett a forint, elkezdték visszaváltani a kisbefektetők az euróikat, dollárjaikat.

Csak néhány bank kínál 10 százalék feletti betéti kamatot

Nem dúskál az ajánlatok között az a kisbefektető, aki a 24 százalékos hazai infláció idején legalább két számjegyű betéti kamatot akar kapni a forint megtakarítására. Egyéves lekötésre a Magnet 10,88 százalékot ad (EBKM 10,85), A Cetelem 10,5-öt, a Gránit Bank pedig 10,25-öt. Kétéves lekötésre a Cetelem kínál 12 százalékos éves kamatot (EBKM 11,36). Rövidebb, 3 vagy 6 hónapos futamidőkre is a Gránitnál és a Magnetnél kaphatunk 10 százalék fölötti vagy legalább akörüli kamatot a Bank360.hu betétkalkulátora szerint.  

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az elmúlt év utolsó három hónapjában több, mint 26 millió alkalommal indítottak bankkártyás tranzakciót a magyarországi bankok pénzkiadó automatáinál, az ATM-eknél a banki ügyfelek.

Napi átlagban tehát 283 ezer tranzakciót kezeltek ezek a készülékek.

Ez a szám több, mint 10 százalékkal marad el az eddigi csúcsot jelentő 2019. II. negyedévi adattól, amikor az ATM-es tranzakciók száma megközelítette a 28,8 millió darabot, egy napra pedig több, mint 316 ezer tranzakció jutott.
Az ügyfelek tizede befizet

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor 4 év alatt megduplázódott azon tranzakciók száma, amikor az emberek nem azért keresték fel az ATM-eket, hogy pénzt vegyenek ki, hanem épp azért, hogy pénzt helyezzenek el folyó- vagy hitelkártya-számlájukra.

• A készpénzbefizetések száma a tavalyi utolsó negyedévben abszolút csúcsra jutott, meghaladta a 3 millió darabot, azaz a tranzakciók 13 százaléka volt pénzbefizetés az ATM-eknél.
• 2019. II. negyedévében 1,57 millió készpénzbefizetést regisztráltak, ami az adott időszak ATM-látogatásainak alig 5,8 százalékát tette ki.

A trendeket erősíti, hogy az automatán keresztüli pénzbefizetés még mindig ingyenes a legtöbb banknál, a fióki befizetésért ugyanakkor komoly pénzeket kérnek a pénzintézetek. Ráadásul egyre több banknál a ki- és befizetős ATM helyettesíti a fióki pénztárt.

Átlagosan 230 ezer forint

A készpénzbefizetések darabszámának emelkedésénél is figyelemreméltóbb tény, hogy az automatákba befizetett összeg az elmúlt év utolsó negyedévében átlépte a 700 milliárd forintos határt. Egy-egy befizetés értéke így ma már meghaladja a 230 ezer forintot, miközben egy átlagos készpénzpénzfelvétel esetén 108 ezer forint alatt marad a készpénzkiadó automatából kinyert összeg.

Mindennek következtében az ATM-ekbe befizetett készpénz ma már az automatákból felvett összeg 28,4 százalékát teszi ki, négy éve ez az arány 16 százalék alatt maradt. A trendek alapján azt gondolhatnánk, hogy a készpénzkiadó automaták hamarosan önfenntartók lesznek, nem, vagy csak ritkán kell feltölteni őket pénzzel, hiszen az emberek ezt megteszik majd, ám Gergely Péter szerint ettől még messze vagyunk.

• Egyrészt a befizetős ATM-ek ma még szinte kizárólag csak bankfiókok mellett működnek, így arányuk az elmúlt évek gyors elterjedése ellenére is nagyjából a 4700 működő ATM harmadát teszi ki (az MNB nem gyűjt külön adatsort a befizetős ATM-ekről).
• Másrészt – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője – a készpénzbefizetésre alkalmas ATM-eknél csak az elmúlt hónapokban kezdtek elterjedni azok a típusok, amelyek a befizetett bankjegyeket azok átvizsgálása után a következő, készpénzt felvenni szándékozó ügyfélnek vissza tudják adni.

Az ATM-ek új forradalma jöhet

Miután az ATM-ek feltöltésének készpénzlogisztikai költségei az elmúlt években az egekbe szöktek, a szakember szerint ugyanakkor egyre több helyen találkozunk majd a befizetett bankjegyeket visszaforgatni képes intelligens ATM-készülékekkel.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Reggel hét órakor az euró árfolyama 384,14 forintra nőtt a csütörtök este hatkor jegyzett 379,16 forintról.

A svájci frank jegyzése 382,82 forintról 390,01 forintra emelkedett, a dolláré pedig 358,36 forintról 362,86 forintra erősödött.

Az euró 1,0587 dollárra erősödött a csütörtök esti 1,0575 dollárról.

Január 17-én tartotta a Takarék Jelzálogbank Nyrt. az év első jelzáloglevél aukcióját, amelynek keretében nyilvános ajánlattételre bocsátotta a 2032-es lejáratú, évi 5,75% fix kamatozású TZJ32NF1 zöld jelzáloglevél második sorozatrészletét. A 10 milliárd forintra meghirdetett aukció keretében a tőkepiaci szereplők összesen 15,175 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatot, amelyből a bank végül 10 milliárd forintot fogadott el.

A bevételből a Takarék Jelzálogbank kizárólag energiahatékony lakóingatlanok építését, és zöldnek minősített használt lakás vásárlását, valamint használt ingatlanok energiahatékony felújítását finanszírozza, ezzel hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez és a klímaváltozás mérsékléséhez.

Mind az üzleti, mind az ősszel meghirdetett ESG-stratégiánk megjelöli célként az új, energiahatékony épületek finanszírozási arányának növelését a jelzáloghitelállományon belül, illetve a kifejezetten az energiahatékonyságot szolgáló felújítások hitelezésének ösztönzését. Szeretnénk partnereinket a zöld innovációk iránti nyitásra is motiválni: nem véletlenül, hiszen a mostani jelzáloglevél-aukciónk sikere egyúttal azt is jelzi, hogy hazánkban egyre népszerűbbek a fenntartható termékek és szolgáltatások.

– nyilatkozott dr. Nagy Gyula, a Takarék Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A vádirat szerint a 49 és a 39 éves férfi legkésőbb 2019 elején állapodott meg arról, hogy nagy mennyiségben állít elő és értékesít hamisított bankjegyet. A szükséges eszközöket – festéket, halogénlámpát, lézernyomtatót, lamináló gépet – közösen szerezték be, a hamisítványokat pedig egy XIV. kerületi lakásban készítették. Vegyi módszert is alkalmaztak, számítástechnikai eszközöket használtak, a hamisított bankjegyeken a biztonsági elemeket imitálták – tartalmazza a közlemény, amely szerint a hamisítványok megtévesztésre alkalmasak voltak. A hamisításhoz szükséges anyagi háttér biztosításában a két férfi egy barátja is közreműködött.

A 49 éves férfi a hamisított bankjegyek egy részét fián keresztül hozta forgalomba, másik részét pedig a 39 éves vádlott értékesítette, 30-35 százalék jutalékért.

Az ügy további hat vádlottja a hamisított bankjegyeket általában kisebb értékű vásárláskor használta fizetőeszközként, így a visszajáró már valódi pénz volt. A vádlottak a fővárosban és vidéken, főként dohányboltokban, gyorséttermekben, drogériákban, gyógyszertárakban fizettek a hamisított bankjegyekkel.

A két pénzhamisító vádlott 2019-ben legalább ötszáz hamisított 20 ezrest készített, amelyek forgalomba is kerültek.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben több terhelt ellen bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás miatt emelt vádat.

Nyitókép: MTI.

A tőkemérleg aktívuma a májusi szerény 35 millióról 222 millió euróra nőtt, de ez a 187 millió eurós javulás nem volt képes kompenzálni a folyó mérleg egyenlegének 436 millió eurós romlását.

Az ország külső pénzügyi pozíciójának átfogó mutatójaként elfogadott, a folyó és a tőkemérleg együttes egyenlegéből számolt külföldi finanszírozási igény az áprilisi 108 millió és a májusi 335 millió euróról júniusban 584 millió euróra ugrott.

A folyó mérleg romlását a külkereskedelmi áruforgalomhoz köthető pénzmozgások okozták. Az exportbevételek májushoz hasonlítva 124 millió euróval csökkentek, miközben az importkiadások 377 millió euróval emelkedtek, így a deficit 501 millió euróval 907 millió euróra nőtt. A szolgáltatások külkereskedelmi többlete 81 millió euróval 732 millió euróra nőtt, amiből az utazási szolgáltatások aktívuma 26 millió euró emelkedéssel 357 millió eurót tett ki.

Az elsődleges jövedelmek nettó kivonása májushoz képest 58 millió euróval 453 millió euróra csökkent, döntően a befektetési hozamok nettó repatriálásnak 111 millió eurónyi csökkenése miatt, míg a munkavállalói jövedelmek aktívuma 61 millió euróval csökkent. A befektetések jövedelmein belül a külföldiek közvetlen működőtőke beruházásain alapuló nettó profitkivonás a májusinál alig 16 millió euróval kevesebb 439 millió euró volt júniusban, miközben a portfolió befektetésekből hazautalt hozamok 99 millió euróval estek vissza 127 millió euróra – derül ki az MNB adataiból.

A Svájc által befagyasztott orosz vagyon nagysága jelenleg körülbelül 6,3 milliárd dollár.

Nem zárolhatjuk a pénzeszközöket, ha nincs megfelelő okunk. A pénzeszközöket fel kell szabadítani, ha nincs bizonyíték arra, hogy az eszközök közvetlenül szankciók hatálya alá tartozó személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak

– ismerte el az illetékes.

Az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága – az USA kormánya által finanszírozott független bizottság – (Hogyan lehetne valami független, ha azt az USA kormánya finanszírozza? – a szerk.) , amely az európai biztonsági, együttműködési és emberi jogi kérdésekkel foglalkozik, május elején Svájcot „Vlagyimir Putyin orosz diktátor és csatlósai vezető támogatójának” nevezte. A bizottság szerint „svájci nyelvet” használtak; titoktartási törvényeik mögé bújtak, hogy elrejtsék és megvédjék a bűncselekményekből származó bevételeiket”.

A svájci kormány „a leghatározottabban” tagadta a vádakat, Ignazio Cassis svájci elnök pedig Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében azt követelte az Egyesült Államok kormányától, hogy „azonnal korrigálja ezt a félrevezető benyomást”.