Bár a nagyvállalatok többsége idén őszre már nem várt a tavaszihoz hasonló súlyosságú hullámot, a felkészülést komolyan vette – ez derült ki a K&H felméréséből, amit szeptemberben a 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező magyarországi cégek körében végzett. A megkérdezettek csupán tizede számított arra, hogy a tavaszihoz hasonló mértékű üzleti hatással lesz rájuk a járványhelyzet az év hátralévő részében, 46 százalékuk érezhető, de gyengébb gazdasági hatásokkal tervezett, 42 százalék pedig nem várt érdemi hatást.

Az optimista várakozások mögött feltehetően az áll, hogy az elmúlt több mint másfél év alatt a cégek megtanulták, milyen óvintézkedésekkel vészelhetik át könnyebben az újabb hullámot. Szintén közrejátszhat, hogy a szakemberek előrejelzései miatt jobban tervezhető, hogyan alakulhatnak a megbetegedések, és így a felkészülésre is több idő volt

– értelmezte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Minél több a munkatárs, annál szigorúbbak az óvintézkedések

A negyedik hullámra való felkészülésben kiemelt szerepet kap a kötelező maszkhasználat ismételt bevezetése és a gyakoribb fertőtlenítés, mindkettőre a cégek nagyjából kétharmada (67%, illetve 66%) készül. Emellett a válaszadók 51 százaléka tervezi ösztönözni a kollégákat, hogy oltsák be magukat. Megközelítőleg minden harmadik vállalat készül az egy légtérben tartózkodás szabályainak szigorítására (33%), valamint több lehetőséget biztosítani az otthoni munkavégzésre (32%).

A vállalatok 97 százaléka tervezi valamilyen módon csökkenteni a vírus jelentette egészségügyi kockázatot, ám a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek az átlagosnál is komolyabban veszik a felkészülést a negyedik hullámra. 77 százalékuk számol kötelező maszkhasználat bevezetésével, 54 százalékuk pedig az egy térben tartózkodás szabályainak szigorításával. Az oltakozás ösztönzése és a home office is a legnagyobbaknál népszerű igazán: előbbire 67 százalékuk tervez nagyobb hangsúlyt fektetni, utóbbira pedig 42 százalékuk készül több lehetőséget adni, mint nyáron.

Szektoronként nézve az ipar a legaktívabb az óvintézkedések tekintetében: a vállalatok 76 százaléka számol kötelező maszkhasználat bevezetésével, 44 százalékuk pedig az egy térben tartózkodás szigorúbb szabályozásával. A beoltásra való ösztönzésben a szolgáltató szektor jár az élen, a cégek 58 százaléka tervezi meggyőzni dolgozóit a vakcináció jelentőségéről – ez lényegesen magasabb, mint minden más szektorban.

A K&H nagyvállalati kutatásról

A kutatás 200, a 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem állami tulajdonú cég döntéshozójának megkérdezésével történik. A felmérést az Impetus Research készítette 2021. szeptember 1. és 20. között a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító díját is elnyerte a K&H exportfinanszírozási tevékenysége

Az elmúlt év kiemelkedő ügyletei közül a finanszírozás jelentősége, mérete és strukturáltsága alapján a K&H elnyerte a MEHIB 2018 első díját, egy, az energiaiparhoz kapcsolódó beszállító cég exporttevékenységének finanszírozásával. A 2018 év végén az Eximbank által refinanszírozott állomány mérete alapján pedig az EXIM 25 kategóriában harmadik helyezést ért el a Bank.

A K&H az elmúlt évben is aktívan szerepet vállalt abban, hogy a hazai cégek igényeihez igazodóan, velük együtt gondolkodva finanszírozza exporttevékenységüket, elősegítse ügyfelei magyar termékeinek és szolgáltatásainak exportpiacokra való kijutását. A beruházási és forgóeszköz finanszírozáson belül az újonnan, 2018-ban megkezdett folyósítások mintegy 23 milliárd forint értékű refinanszírozott állományt tettek ki az év végére – fele forint, a másik fele euro és amerikai dollár devizanemben –, így a teljes záróállomány elérte a 70 milliárd forintot

– mondta el Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője a díjak átvételekor.

A K&H finanszírozza a jövő exportőreit

Miközben az ügyletek tárgyát tekintve egyértelműen a naperőmű beruházások vitték tavaly a prímet, a finanszírozási programok szempontjából a Versenyképességet Javító Hitelprogram keretein belül meghirdetett Jövő exportőrei program bizonyult a legsikeresebbnek.

Az EXIM versenyképességet javító hitelprogramja  azoknak a Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozások számára is biztosít kedvezményes kamatozású forrást belföldi beruházásokhoz és forgóeszköz finanszírozáshoz fix kamatozás mellett, amelyek egyelőre még nem exportálnak, a forrásnak köszönhetően azonban képesek lesznek felépíteni exporttevékenységüket. A programban ezért főként a magyar hozzáadott értéket és innovációt képviselő termelő és a szolgáltató cégek vannak fókuszban, így az ő bekapcsolódásuk a hazai exportba nemzetgazdasági előnyt jelenthet

– hangsúlyozta ki Patrick Van Overloop.