Kiemelte: a megváltozott nemzetközi pénzügyi és gazdasági helyzetben a monetáris és a fiskális politikai döntéshozóknak együttműködve kell példátlan intézkedéseket hozniuk.
Robert Holzmann, az osztrák jegybank elnöke, az idei Lámfalussy-díj nyertese előadásában megjegyezte, hogy az euró atyjának nevezett közgazdász munkássága a jelenlegi viszonyok között nagyobb jelentőséggel bír, mint azt sokan gondolják. A bankár szavait idézve hangsúlyozta: a monetáris politika művészet marad, nem pedig tudomány – írta az MNB.

A közlemény szerint Catherine L. Mann, a brit jegybank monetáris tanácsának tagja arra világított rá, hogy a sokkok együttes hatása révén a mostani gazdasági visszaesés különbözik a korábbi évtizedekben tapasztalt recesszióktól. Szerinte az energia-, az élelmiszer- és a nyersanyagárak gyors növekedése következtében megugró infláció miatt a jegybankoknak fenn kell tartaniuk a magasabb inflációs várakozást, mivel az inflációs dinamika alábecsülésének jelentős gazdasági költségei vannak.

Az előadásokon arról is szó esett: az elmúlt évek sorozatos krízisei rávilágítottak arra, hogy minden esemény visszavezethető a természetes környezetünk megbomlott rendjére; a zöld kötvények népszerűsége jól mutatja, hogy a változásra igény van, és ez a változás már meg is kezdődött.

A konferencián a szakemberek azt is megállapították, a digitális pénz attól válhat sikeressé, hogy minél többen használják, ez pedig a jegybankok részéről komplex projektmenedzsment-szemléletet követel meg.

A Lámfalussy-díj a monetáris politikában kiemelkedő nemzetközi szakmai teljesítményeket ismeri el; az MNB első elnökéről elnevezett Popovics-díjjal pedig a közgazdaság és a pénzügyek területén kiemelkedő munkát végző fiatal szakembereket jutalmazzák.

A Popovics-díjat idén Kuti Zsolt, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója vette át – közölte az MNB.

Nyitókép: MNB

Patai Mihály az MTI-nek adott interjúban kiemelte: forradalmi változást hoz az új rendszer a magyar pénzforgalomban, ami az ügyfeleknek minőségi ugrást jelent a pénzügyekben. Hozzátette: a rendszer folyamatosan üzemel majd, tehát az év minden napján, a nap minden percében, pár másodpercen belül jóváírják a belföldi átutalást a kedvezményezett számláján. Az összeghatár 10 millió forint lesz, amely a mostani lakossági átutalások 99 százalékát lefedi.

A rendszert már tavaly ősz óta aktívan tesztelik és gyakorlatilag minden szereplő teljesítette a rendszer bevezetésének technikai feltételeit, valamint a GIRO központi rendszere is teljesen készen áll az elindítására – mondta.

Az ügyfelek számára másik fontos fejlemény a másodlagos azonosítók bevezetése lesz, amely lehet e-mail cím vagy mobiltelefonszám, így már nem szükséges megjegyezniük egy hosszú bankszámlaszámot – tette hozzá a jegybank alelnöke.

A fejlesztés eredményeként hosszabb távon megnő az elektronikus fizetések aránya a teljes fizetéseken belül, ami a magyar lakosság esetén jelenleg 16-17 százalék körüli. Ennek következtében a készpénzforgalom jelentősen csökkenhet.

Patai Mihály elmondta, hogy a rendszerrel felgyorsul a pénz forgási sebessége, ami a magyar gazdaságnak további lökést ad, nagyobb teljesítményt és ezáltal versenyképesebb gazdaságot tesz lehetővé. Ez a tervezett növekedési pályán fogja tartani a gazdaságot – mutatott rá.

Az MNB hosszú távú célja, hogy új digitális fejlesztések valósuljanak meg a pénzügyi rendszerben. Az azonnali fizetési rendszer alapinfrastruktúra lesz Magyarországon, modernizációt hoz és további szolgáltatások épülnek majd rá, mint például a mobilfizetés – jelezte. A rendszer lehetőséget ad a bankoknak arra is, hogy csökkentsék az átutalások költségeit, ezzel is hatékonyabbá válhatnak a pénzügyi szolgáltatásaik, így aktívan tudnak reagálni a fintech-kihívásra.

Elmondta: a világban nagyjából két tucat országban alkalmaznak azonnali átutalást, Magyarország azonban úttörő, hiszen minden piaci szereplőnek kötelező az alkalmazása. A tapasztalatok szerint a legtöbb országban, ahol bevezették, az elektronikus fizetéseken belül rövid idő alatt 25-30 százalékot ért el az azonnali fizetések aránya, és jelentősen csökkent a készpénzhasználat.

Az MNB célkitűzése, hogy 2030-ig az összes lakossági fizetés fele elektronikusan bonyolódjon le.

Patai Mihály jelezte, hogy a tranzakciós költségek csökkentése terén a magyar bankrendszernek van még tennivalója. A magyar bankok pénzforgalmi költségei európai összehasonlításban drágának számítanak, különösen az átlagjövedelmekhez képest – hívta fel a figyelmet az MNB alelnöke.

Bizottsági meghallgatásakor Patai Mihály úgy nyilatkozott, hogy az alapkamat jelenlegi, 0,9 százalékos szintje tartható lesz a következő időszakban is. Magyarországon a gazdasági növekedés fenntartható marad a következő 2-3 évben, annak ellenére, hogy mind az Európai Unióban, mind a világgazdaságban lassul a növekedés üteme.

Patai Mihály a Magyar Bankszövetség elnöke. Korábban az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója volt 13 éven keresztül, tisztségéről a jegybank-alelnöki kinevezésére tekintettel lemondott.

Korábbi információk szerint az MNB három alelnöke közül Gerhardt Ferenc hatéves megbízatása április 21-én szűnik meg. A most kinevezett Patai Mihály mellett Nagy Márton és Windisch László tölt be alelnöki pozíciót a jegybankban.

Testületi ülést tartott a Magyar Bankszövetség

Varga Mihály a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén kiemelte: továbbra is szeretnék elérni, hogy 2022-ig az államadósság GDP-hez mért aránya a maastrichti előírásoknak megfelelően 60 százalékra, vagy még inkább az alá csökkenjen. A nemzetgazdasági tárca vezetője kifejtette: 

• A következő években is lendületben marad a magyar gazdaság, ezen fog dolgozni a jövőben is.
• A miniszterelnök ismét felkérte Varga Mihályt a miniszteri tisztég betöltésére és a Gazdasági Kabinet vezetésére.
• Az Európai Uniónak megküldött konvergencia-program összeállításakor is évi 4 százalék körüli gazdasági növekedést vázoltak fel a következő évekre.
• A következő évek gazdasági feladatainak összeállításakor kikérik a különböző kutatóintézetek, például a Századvég, a munkáltatói szövetségek, a gazdasági kamarák, így például az AmCham, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség véleményét is.

A következő években tovább kell javítani Magyarország versenyképességét

2010 óta tartósan csökken az államadósság GDP-hez mért aránya, „ebből nem adunk le semmit” – fogalmazott a miniszter. 2010 óta a munkanélküliség nagymértékben csökkent, az akkori 12 százalékos szintről napjainkra 3,8 százalékra esett vissza, a foglalkoztatottak száma a 2010-es 3,7 millióról 4,4-4,5 millió dolgozóra emelkedett mostanra – sorolta. A nemzetközi szervezetek is optimistábbak lettek a magyar gazdasági fejlődést tekintve:

A Nemzetközi Valutaalap a legutóbbi előrejelzésében 0,4 százalékponttal 3,8 százalékra javította az idei növekedésre tett előrejelzését.

50 százalék felett a magyar tulajdon a hazai bankrendszerben

A miniszter beszélt arról is, hogy az elmúlt évek egyik jelentős változtatása volt, hogy a hazai bankrendszerben a magyar tulajdon aránya 50 százalék fölé emelkedett, a hazai irányítású banki tulajdon már 55 százalék fölött van, de a magyar állami tulajdoni hányad nem torzítja a bankszektor fejlődését.

Fókuszban maradnak az érdekvédelmi szervezetekkel kötött megállapodások és az adócsökkentések

A testületi ülés után Varga Mihály újságíróknak elmondta: a magyar gazdaság fejlődésének egyik fontos alappillére marad a jövőben is a munkaadók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteivel kötött hatéves megállapodás. Ez a keretét adja a további fejlődésnek, a közterhek csökkentésének, de olyan módosításokat szeretne majd az új, felálló kormány megvalósítani, amely tovább javítja a munkaadók, munkavállalók helyzetét.

• Varga Mihály szerint szeretnék elérni, hogy sokkal hatékonyabb legyen a költségvetési gazdálkodás, hogy jobban használják fel a közbiztonságra, a védelemre, az oktatásra biztosított összegeket.
• Az új kabinet további adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani.
• Hosszú távú célja a leendő kabinetnek, hogy az szja mértékét tovább lehessen mérsékelni. A munkát terhelő adókat tovább csökkentik – tette hozzá.

Bár egyre több hitelt vesz fel a lakosság, Varga Mihály nem látja veszélyét egy jelentős eladósodási hullámnak, de a változó kamatozású hitelek felvétele kockázatot hordoz a lakosság számára.

A Bankszövetség 4.5 százalékos GDP bővülést vár idén

A Magyar Bankszövetség elnöke beszámolt arról, hogy a bankszövetség még a kormánynál is optimistább, 4,5 százalékos GDP-bővülést vár idén. Patai Mihály kifejtette:

• A gazdaságban 2018-ban nem lesz inflációs nyomás, a szövetség a következő időszakban is 310-315 forint/euró árfolyamot vár.
• A magyar gazdaságtörténet soha nem látott korszakát éljük, erős a gazdasági növekedés, hét év óta folyamatosan bővül a magyar gazdaság, és ezzel párhuzamosan stabilak a makrogazdasági alapok, csökken az államadósság, az államháztartási hiány alacsony és a kormány „kézben tartja”, ráadásul évek óta többletet mutat a folyó fizetési mérleg.
• 2017-ben a magyar bankrendszer kiemelkedő, 600 milliárd forintot meghaladó adózás utáni nyereséget ért el, hosszabb távon azonban – már 2018-ban is – szektorszinten az 1 milliárd euró, 300 milliárd forint körül lehet a reálisan elérhető nyereség.

Szinte minden bank nyereséges volt, de ez főleg egyszeri tételekből adódott

Patai Mihály újságíróknak elmondta: tavaly a bankrendszer kiemelkedő nyereséget produkált, szinte minden bank nyereséges volt, de ez főleg egyszeri tételekből, alapvetően nem az üzemi tevékenységből származott, inkább céltartalékokat írtak vissza. Az idei évben a tavalyi nyereség felére esik majd vissza a profit – fűzte hozzá.

A bankszövetség elnöke sem fél attól, hogy túleladósodás következne be, tíz évvel ezelőtt 7000 mrd Ft volt az összes lakossági hitel, most csupán 5000 mrd Ft ez az állomány.

Ezzel párhuzamosan a bankszövetség azt javasolja, hogy tovább csökkentsék a bankadó és a tranzakciós illeték mértékét.

Nyitókép: Varga Mihály Facebook oldala