Bruno Le Maire a FoxNews hírtelevíziónak adott stúdióinterjúban hangsúlyozta, hogy Európa Kínával kapcsolatban ugyanakkor szeretne „kockázatmentesítést” és ennek jegyében építi meg saját elektromos akkumulátor-gyárait, valamint kevésbé akar függeni Kínától a nyersanyagokat tekintve is.

A miniszter Emmanuel Macron Európa jövőjéről szóló beszédjével kapcsolatban megjegyezte, hogy a francia államfő egy, az Egyesült Államoktól is függetlenebb és szuverénebb Európát képzel el, végső soron pedig ez az Egyesült Államoknak is érdeke, ami egy erősebb Európát jelent, amely többet fektet be saját védelmébe. A francia-amerikai kapcsolatokkal kapcsolatban kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy erősebbek, mint valaha.

Rámutatott, hogy el kell kerülni bármilyen félreértést, mert Franciaország közeli, erős és megbízható szövetségese az Egyesült Államoknak.

A francia miniszter az interjúban arról is beszámolt, hogy ő maga is részt vett a francia államfő kínai látogatásán, és jelen volt minden találkozón Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Megjegyezte, hogy a látogatással kapcsolatba el kell kerülni annak félreértelmezését, és hangsúlyozta: Emmanuel Macron világossá tette kínai partnere számára, hogy Kínának el kell kerülnie Tajvannal kapcsolatban bármiféle katonai eszkalációt. Franciaország a helyzet békés rendezése mellett áll – mondta a francia kormánytag.

Bruno Le Maire az energiapolitikával kapcsolatban kijelentette, hogy Franciaország meggyőződése szerint az atom-erőművek a következő évszázadban a megoldás kulcsát jelentik, és, ha csökkenteni akarják a szén-dioxid kibocsátását, akkor támaszkodni kell ezekre az erőművekre. Ezért is döntött úgy a francia kormány, hogy 2035-ig hat új atom-erőművet épít fel – jegyezte meg a francia gazdaság és pénzügyminiszter a Fox News-nak adott interjúban.

Fotó: Unsplash

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint országszerte 1,08 millióan vettek részt a tüntetéseken, a CGT szakszervezet 3,5 millió résztvevőről számolt be. Ez a szám jelentősebb, mint az előző tiltakozás után közölt adat, de valamivel kevesebb, mint a megmozdulások januári kezdetén regisztrált.

A legtöbben Párizsban tiltakoztak, a belügyminisztérium szerint 119 ezren, a szervezők szerint 800 ezren.

A menet élén vonuló szakszervezeti vezetők a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat. 

Philippe Martinez, a CGT főtitkára úgy vélte, hogy Emmanuel Macron „benzintartályt dobott a tűzre” az előző napi interjújával,

amelyben hajthatatlannak mutatkozott a nyugdíjreform visszavonását illetően, s úgy vélte, hogy az elengedhetetlen az ország érdekében.

Alig indult el a százezres menet Párizsban, zavargások törtek ki a tömegben: macskaköveket, üvegeket, füstbombákat dobáltak fekete öltözékű kapucnis fiatalok a rendőrök felé, majd kukákat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be és buszmegállók elemeit, padokat, táblákat rongáltak meg. A párizsi prefektúra a Black Bloc radikális mozgalomhoz tartozóként azonosított rendbontók közül este 8 óráig 33 embert állított elő.

Erőszakos cselekmények kísérték a felvonulásokat a nyugat-franciaországi Nantes-ban és Rennes-ben, ahol könnygázt és vízágyút vetettek be a rendőrök a rendbontók ellen, Lorient-ben a tiltakozók egy rendőrőrsöt támadtak meg, kisebb incidensről érkezetek hírek a déli Toulouse-ból, Bordeaux-ból és az északi Lille-ből is.

Gérald Darmanin belügyminiszter elítélte „az elfogadhatatlan támadásokat”. A tárca előzetesen 12 ezer rendőrt és csendőrt rendelt ki a felvonulások biztosítására országszerte.

Feszültebb a helyzet péntek óta, azóta egyre több a spontán megmozdulás. Korábban a felvonulások békések voltak. De néhány napja kukákat gyújtanak fel, a rendőrök pedig könnygázt vetnek be, minden elszabadult. A tüntetőknek elegük van, a rendőröknek is, és jóval nagyobb számban vonulnak ki.

– idézett az AFP egy strasbourgi lakost.

A békés menetekben a szlogenek többsége a nyugdíjreform visszavonásának követelésén túl az államfő ellen irányult, aki szerdai televíziós interjújában elmondta: a nyugdíjkorhatár 64 évre történő megemelését előíró törvénynek az év végéig hatályba kell lépnie.

Az előző megmozdulásokhoz képest csütörtökön jóval nagyobb számban vettek részt a tiltakozásokban fiatalok, akik az ország 3750 középiskolájából tucatnyit elfoglaltak, s nyolcvan felsőoktatási intézményt is blokkoltak a diákok.

Ez jelképes. Az elégedetlenségünket akarjuk kifejezni a reformmal szemben.

– idézett egy 23 éves diákot az AFP hírügynökség a párizsi Assas jogi egyetemről, amelyet a megmozdulás kezdete óta először foglaltak el a diákok.

Csütörtökön a sztrájkok is folytatódtak: a vonatoknak a fele közlekedett, és fennakadások voltak a városi tömegközlekedésben, a tanároknak a negyede nem tartotta meg az óráit az közoktatási intézményekben.

A szakszervezetek a következő, tizedik országos tiltakozónapot március 28-ra hirdették meg.

Nyitókép: Unsplash.

A klorokint elsősorban maláriás betegségek megelőzésére és kezelésére használják, és egy hónapja megosztja a francia orvostársadalmat az a kérdés, hogy hatékony lehet-e a Covid-19 fertőzés kezelésében is.

Didier Raoult marseille-i professzor és már mások is dolgoznak vele, mindennap beszélek velük.

– mondta az orvos végzettségű miniszter az LCI hírtelevízióban, jelezve, hogy Franciaország két hét múlva biztos eredményeket tud felmutatni a klorokin hatásait illetően.

Mindent meg kell mozdítanunk, hogy igazoljuk a hatékonyságát. Ha bebizonyosodik, akkor mindent megteszünk, hogy a franciák haladéktalanul hozzáférhessenek. Két hét múlva biztos adataink lesznek. Ez esetben ki fogok állni a franciák elé nyilatkozni

– tette hozzá.

Olivier Veran ugyanakkor óva intett a csodavárást illetően.

Nem lenne felelős addig kezelésről beszélni, amíg ez hivatalosan nem bizonyított

– hívta fel a figyelmet.

A francia egészségügyi kutatóintézet, az Inserm vasárnap európai szintű tesztelést indított Discovery néven, amely négy terápiát tesztel a koronavírus-fertőzés kezelésére, köztük a klorokint. Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Spanyolországban összesen 3200 fertőzött, Franciaországban pedig nyolcszáz, Covid-19 fertőzéssel kórházban ápolt beteg vesz részt a tesztelésben.

Először öt francia kórházat vonunk be (a párizsi Bichat kórházat, valamint Lille, Nantes, Strasbourg és Lyon egy-egy kórházát), majd további intézmények is, legalább húsz, vesz részt a programban

– mondta a miniszter.

Sokak azonban nem szeretnék megvárni a tesztelés eredményeit, miután a marseille-i professzor saját állítása szerint már többeket meggyógyított a terápiával.

A tesztelés bejelentése előtt néhány órával Christian Estrosi, Nizza polgármestere – aki fertőzöttként otthoni karanténból irányítja a dél-franciaországi várost – bejelentette, hogy a helyi kórházban már klorokinnal kezelik a koronavírusos betegeket, és ő maga is ilyen kezelés alatt áll.

Tavaly 87 millió külföldi turista járt Franciaországban

Az idei szezon kiváló. A 2015-ös merényletek miatti zuhanás már a múlté. Az amerikaiak, az indiaiak és a kínaiak tömegesen térnek vissza. És ez utóbbiak esetében mintegy 10 százalékos a növekedés, háromszor gyorsabb mint az általános fejlődés.

– hangsúlyozta a szakember.

A fejlesztési ügynökség előrejelzése szerint idén 2,2-2,3 millió kínai turista látogat el Franciaországba, s ezzel az ország a kínaiak elsőszámú európai célpontjává válhat. 2010-ben még csak 600 ezer kínai turista volt kíváncsi Franciaországra. A párizsi agglomerációba pedig idén egymillió kínait várnak a tavalyi 800 ezer után. A fővárosban tíz év alatt 361 százalékkal növekedett a kínai látogatók száma – hívta fel a figyelmet Christophe Decloux, az Ile-de-France régió turisztikai bizottságának igazgatója.

Párizs-szerte egyre inkább láthatókká válnak a kínai turisták, akiket a számukra készült rózsaszín térkép alapján könnyű felismerni a többi ázsiai látogató között. Az elmúlt évben például a Louvre Múzeumában 626 ezer belépőjeggyel a kínaiak lettek a második legnagyobb számban érkező külföldi látogatók az amerikaiak mögött.

A francia múzeumokban ezért egyre gyakrabban látni a francia és angol mellett mandarin nyelvű feliratokat is, s a párizsi kulturális intézmények és a kereskedelem lasszóval fogják az ázsiai nyelveken beszélő munkavállalókat.

Franciaországban igazi erőfeszítés kezdődött a kínaiak fogadási körülményeinek javítására, például nekik megfelelő reggelik bevezetésével a hotelekben. A francia turisztikai szakemberek arra is figyelnek, hogy a kínaiak utazási szokásai is egyre változatosabbak. Még mindig sokan utaznak csoportosan, de egyre többen családdal vagy barátokkal.

Ez egy óriási változás, mert már más célpontokat is lehet nekik javasolni, mint a Versailles-i kastély, a Louvre és az Eiffel-torony. Az Ile-de-France régió mégiscsak nagyon gazdag látványosságokban

– idézte a lap Valérie Pécresse-t, a régió jobboldali elnökét, volt minisztert.

A párizsi agglomeráció célja, hogy a következő években 5 millióra növekedjen a Kínából érkező látogatók száma, s ehhez a francia vízum könnyebb megszerzésével, valamint a közbiztonság javításával kíván a régió hozzájárulni. Az elmúlt években ugyanis kínai turistabuszok ellen több támadás is történt, miután köztudott, hogy a kínai turisták előszeretettel hordanak magukkal készpénzt, illetve vásárolnak luxusmárkájú árucikkeket.

Az Atout France adatai szerint egy kínai turista átlagosan 1500 eurót költ el Franciaországban, nagyon takarékosodnak a szálláson és az étkezésen, de többet költenek el vásárlásra más nemzetiségű turistáknál.

A francia GDP mintegy hét százalékát biztosítja a turizmus, amely jelentősen hozzájárul a költségvetési egyensúly helyreállításához – írta a Le Monde.