Régóta töretlen a panellakások népszerűsége a Duna House piaci tapasztalatai alapján. Elsősorban az első lakásvásárlók keresik induló lakásnak, a jó elhelyezkedésű, változó nagyságú és még mindig legkedvezőbb árú ingatlantípust, amelyet viszonylag gyorsan és egyszerűen lehet felújítani is, amennyiben szükséges.

• A legtöbb panellakást a XI., XIII., XIV, és III. kerületben értékesítettek az első negyedévben, a legdrágább kerületnek panel szempontból Angyalföld számított.
• A XIII. kerületben az átlagár 43 millió forint volt, szemben a legolcsóbb XVIII. kerülettel, ahol a 30 millió forinthoz közelítettek a panellakás árak.

A kereslet továbbra is erős a panellakások iránt, ezt mutatja a vevők egyre szűkülő alkuhelyzete is. A végső meghirdetett árból a vevők Budán már csak 3, a pesti oldalon pedig csak 2%-ot tudtak átlagosan alkudni, de a tranzakciók 10%-nál már licitáltak a vevők a lakásokra, így tornázva feljebb kicsivel a végső árat.

– nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Az egymillió forintos négyzetméter ár természetesen még kuriózum, de jól mutatja a felértékelődési potenciált. Egyre több tranzakciónál találkozunk 800-900 ezer forintos négyezetméterárral, ami régebben a belvárosi téglalakásokra volt jellemző – tette hozzá az elemző.

Az első negyedéveben a legdrágábban eladott panellakás egy 80 négyzetméteres panellakás volt, amit 61 millió forintért vett meg az új tulajdonosa. Átlagosan már 90 nap sem kellett a sikeres értékesítéshez, de a legkelendőbb lakásokat mindössze néhány nap alatt értékesítették az ingatlanközvetítő hálózat értékesítői. A Duna House jövő héten publikálja első negyedéves Barométer elemzését, amely elsőként tartalmazza az idei év első árindexeit.

A közleményben Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője ismertette, hogy amíg a téglalakások értékesítési ideje nem változott 2020-hoz képest, addig tavaly a paneleket 10, a házakat 14 nappal rövidebb idő alatt lehetett értékesíteni a hálózati eladási statisztikák szerint.

Ugyanakkor jelezte, a paneleknél tapasztalt átlagos értékesítési időtől országrészenként jelentős eltérések mutatkoznak.

Az ingatlanközvetítő hálózat szerint leggyorsabban a hat régióközpontban cseréltek tulajdonost a panelek, ezek átlaga 62 nap, míg Budapest belső kerületeiben csaknem duplaennyi időre, 115 napra volt szükség. Ugyancsak száz nap feletti értékesítési idő kellett az agglomerációban és az 5-25 ezer lakossal rendelkező településeken, míg a megyei jogú városokban 95 nap alatt tudták eladni a paneleket.

Arra is kitértek, hogy a téglalakások átlagos forgási ideje 110 nap volt tavaly, a régióközpontokban viszont ez a középérték 88 napot tett ki. Az értékesítéséhez a leghosszabb időre, 128 napra a 25 ezernél kevesebb lakossal rendelkező településeken volt szükség.

Soóki-Tóth Gábor a közleményben hozzátette, a használt házak forgási sebessége még mindig a leglassabb, azonban az utóbbi években ebben a szegmensben csökkent a legnagyobb mértékben az értékesítéshez szükséges idő. Ugyanis amíg 2014-ben még átlagosan 240 nap kellett a sikeres tranzakcióhoz, addig ez az időtartam tavaly átlag 154 napra csökkent.

A használt családi házak eladásához a régióközpontokon túl a fővárosi agglomerációban és a külső pesti kerületekben kellett a legkevesebb idő, átlagosan 135 nap. A kisebb településeken az értékesítési idő átlagosan 170 nap volt, Budán viszont a 200 napot is elérte. Az ingatlanközvetítő hálózat szerint utóbbi a négyzetméterárak jelentős emelkedésével magyarázható.

Tavaly a fővárosi és megyeszékhelyen lévő eladó panellakásokra több mint félmillió érdeklődés jutott az ingatlan.com-on, ami 4 százalékkal haladja meg a 2020-as szintet. Még látványosabban nőtt az egy eladásra kínált lakásra jutó kereslet, amely a panelek esetében 6 százalékkal nőtt éves szinten, miközben a téglalakások iránti kereslet stagnált. Még látványosabb, hogy 2022 januárjában tavaly októberhez képest az egy eladó panellakásra jutó érdeklődések száma 14 százalékkal emelkedett, miközben a téglalakások iránti kereslet feleekkora mértékben nőtt. Ennek köszönhetően az egy panelhirdetésre jutó érdeklődések száma közel 2 éves csúcson van, legutóbb 2019 tavaszán volt hasonlóan magas.

Nemcsak a vevők, a bankok is szeretik

A lakótelepi iránti érdeklődés érthető, erre már korábban is volt többször példa. A lakásárak drágulása a nagyvárosokban folytatódott, a panelek pedig jellemzően olcsóbbak a téglaépítésű lakásokhoz képest. A panelek népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy az emelkedő kamatkörnyezet ellenére a bankok is szívesen adnak hitelt ezekre a lakásokra.

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az állami támogatás is többet ér a panelban

A szakember hozzátette, hogy a panelek iránti keresletet növeli az államilag támogatott konstrukciók nagyobb súlya a vételárban. Ezek közé tartozik például a családi otthonteremtési kedvezmény vissza nem térítendő támogatása és a csok-hitel, ami nagyobb arányú segítséget biztosít egy-egy panel esetében, mint egy téglából épül lakás vagy ház megvásárlásakor, amik drágábbak a piacon. Egy 2 gyermeket nevelő család esetében a vissza nem térítendő csok támogatás és a 10 millió forintos kedvezményes lakáshitel várostól függően akár a kiszemelt lakás vételárának 30-40 százalékát fedezheti. A gyermeket vállalók számára pedig a babaváró hitel nagyobb arányú önrészt tehet ki, ha első lakást vásárolnak.

15-30 százalékkal olcsóbb a panel

Az ingatlan.com körképe szerint idén januárban a fővárosi panellakások átlagos négyzetméterára 643 ezer forint volt a kínálati piacon. A téglalakásokra 867 ezer forintos átlagár a jellemző, aminél a panel 26 százalékkal olcsóbb. A XI. kerületi panelingatlanok a legdrágábbak, négyzetméterenként 776 ezer forintot szeretnének kapni a vevők. A legolcsóbb városrész a XXIII. kerület, ahol 522 ezer forintot kérnek az eladók egy négyzetméterért.

A megyeszékhelyek panelárait nézve kiderül, hogy az átlagos négyzetméterár 421 ezer forint, a téglalakásoknál viszont 491 ezer ugyanez, így a panelok 15 százalékkal olcsóbbak.

A paneleknél a veszprémi kínálat vezeti a sor 563 ezer forinttal. Majd a székesfehérvári és debreceni panelek következnek 535 ezer és 522 ezer forintos összeggel egy négyzetméterre vetítve.

Salgótarján számít a legolcsóbb panelvárosnak, 216 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható még Békéscsaba és Miskolc, ahol a panellakásokat 316-328 ezer forintért kínálják eladásra.

Pestről az agglomerációba

Habár van mozgás most az ingatlanpiacon, nem állíthatjuk azt, amit most sokan gondolnak, hogy “nagyon menne az ingatlanpiac” – hívta fel a figyelmet Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan XXI. kerületi és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője.

Csepelre és a dél-pesti agglomeráció településeire leginkább az jellemző, hogy a legolcsóbb ingatlanokat keresik a vevők: a 20-40 millió árkategóriában élénkebb a kereslet, ugyanakkor azt tudni kell, hogy például Szigetszentmiklóson 30 millió forintért már legfeljebb csak társasházi lakást lehet kapni. 

Sokan próbálkoznak még mindig azzal, hogy értékesítik pesti lakásukat, hogy némi hitel felvétele mellett egy kertes házat keressenek az agglomerációban.

• Ez azonban nem felétlenül könnyű, különösen azért, mivel sok az irreálisan árazott ingatlan, melyek közel sem érnek annyit, mint amennyiért kínálják őket a tulajdonosaik.
• Ráadásul sokan kitartják az árakat és még 500 ezer forintot sem hajlandóak engedni, különösen akkor nem, ha a meghirdetés után valóban jelentkezik egy-egy érdeklődő. Ilyenkor úgy érzik a tulajdonosok, hogy többet is érhet az ingatlanjuk

– magyarázta Marosvölgyi Gabi.

Túlárazott az ingatlan? – Idővel beérnek az árak

A túlárazott ingatlanoknál jellemző azonban, hogy egy-két év után úgymond “beérik” az áruk, mivel az árak folyamatosan araszolnak felfelé: az elmúlt egy évben is 5-10 százalékos drágulást lehetett tapasztalni. A vevők persze erősen alkudoznak, és alku nélkül nagyon nehéz bármit is eladni – mondta Marosvölgyi Gabi, aki hozzátette, hogy természetesen akadnak vevők, akiknek fontos, hogy belátható időn belül értékesítsék az ingatlanjukat, így ők piaci áron teszik ezt meg.

Az újépítésű ingatlanok iránti érdeklődés ugyanakkor érezhetően visszaesett, nézegetik ugyan őket a vevők, de a folyamatosan változó – leginkább emelkedő – árak sokak lelkesedését lelohasztják.

• A problémát az jelenti, hogy míg Szigetszentmiklóson és környékén 50 millió alatt nem nagyon találni újépítésű ingatlanokat, illetve Dunaharasztiban és környékén már 70 millió forintos árakról beszélhetünk az ikerházak esetében, addig a kereslet 50-55 millió forintnál megáll. Ez a lélektani határ.
• Ha viszont egy újépítésű ingatlant mondjuk 49,9 millióért kínálnak, akkor gyakorlatilag 2 hét alatt vevőre talál, mint ahogy arra volt is példa

– derült ki az ingatlanközvetítő szavaiból.

Népszerű panelek

De nem csak a házakat keresik a vevők errefelé, a panellakások és a téglaépítésű lakások iránt is jelentős kereslet mutatkozik most Csepelen, sok eladása volt a Balla Ingatlannak ezekben a kategóriákban is:

• A kétszobás, 50-55 négyzetméteres panellakások ára most 24-27 millió forint környékén mozog a XXI. kerületben, bár akadnak kifejezetten rossz állapotú lakások akár 22,5 millióért is, vagy például az Árpád utcában – ami nem egy felkapott környék Csepelen – 46 négyzetméteres, teljesen felújítandó lakást 20,5 millióért is lehet találni.
• Ezzel szemben olyan esettel is találkozni, amikor egy panellakást 31 millió forintért hirdetnek meg, mégis akad rá érdeklődő.

– említett egy példát Marosvölgyi Gabi. 

A családi házak túl drágák, képbe kerülnek a zártkertek

Amire viszont nem nagyon mutatkozik érdeklődés a XXI. kerületben, azok a családi házak. Ennek feltehetően az az oka, hogy errefelé a királyerdei részen a legrosszabb állapotú, szinte lakhatatlan házak is 60-70 millió forintba kerülnek, így a kerületben inkább az olcsóbb, zártkerti ingatlanokra mutatkozik kereslet, melyekre azonban nem tudnak hitelt felvenni a vevők.

Pedig rendkívül sokan vesznek vagy vennének fel hitelt ingatlanvásárlásra, még bizonytalan élethelyzetekben is – mondta az ingatlanközvetítő, aki gyakran találkozik azzal, hogy

az érdeklődők egy forint önerő nélkül keresnek ingatlant maguknak, esetleg a babaváró hitelt akarják önerőként felhasználni.

Számukra inkább a lakásbérlés lehet járható út, azonban, mint a szakértő rámutatott, míg sok budapesti kerületben jelentős a kínálat albérletekből, addig Csepelen szinte alig találni kiadó lakást, így, ha valaki kiadná itt a lakását, akkor szinte azonnal talál rá bérlőt. Az érdeklődés tehát jelentős a bérlakások iránt, csak nincs miből válogatni.

Negyedik hullámra várva?

Ami pedig a jövőt illeti, Marosvölgyi Gabi várakozásai szerint az ingatlanpiacon legfeljebb akkor következhet be ismét megtorpanás, ha kibontakozik egy negyedik járványhullám, aminek ideje azonban teljesen bizonytalan, így nem lehet megjósolni, hogy mit hoznak majd az őszi hónapok az ingatlanpiacon.

Járvány előtti szinten a panelkereslet

Idén januártól május végéig országosan havonta átlagosan 55 ezer érdeklődés történt a panellakások iránt, ami meghaladja a járvány előtti – 2019 egészére vonatkozó – havi átlagot. Közben a téglaépítésűeknél az teljes érdeklődés még nem lépte át a pandémiát megelőző szintet, igaz, már nagyon közel van hozzá.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint:

A panellakások mindig is speciális helyet foglaltak el a lakáspiacon és általában válságállóbbnak bizonyulnak, mint a téglaépítésűek.

Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy

• szinte minden nagyvárosban olcsóbbak a panelek,
• a legalacsonyabb áron elérhető ingatlanok iránt pedig a legélénkebb a kereslet.

Ráadásul többnyire jó tömegközlekedéssel is rendelkeznek, és a lakótelepek köré rengeteg szolgáltatás épült ki az elmúlt évtizedekben.

Még mindig a panelek drágulnak gyorsabban

Az ingatlan.com elemzése szerint június közepén a budapesti panellakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon 605 ezer forint volt, ami 6,1 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. A téglaépítésű lakások négyzetméterára mérsékeltebben, kevesebb mint 4 százalékkal 825 ezer forintra nőtt.

• A jelentős panelállománnyal rendelkező budapesti városrészek közül a XI. kerületben 7,7 százalékkal 715 ezer forintra, a XIII. kerületben pedig 6,4 százalékkal 711 ezer forintra nőtt az új tulajdonosra váró panellakások átlagos négyzetméterára.
• A Budapesten kívüli piacon is drágultak a panelek, a megyeszékhelyeken átlagosan 10 százalékkal 380 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár.

Megtérül?

Balogh László azt is elmondta, hogy az idén elindult állami lakásfelújítási program – amelynek keretében a gyermeket nevelő háztartások maximum 3 millió forintot visszakaphatnak a felújítás költségeiből – fokozta a használt lakások iránti keresletet. A korszerűsítés pedig az esetek többségében megtérülő beruházásnak mondható.

• Az ingatlan.com adatai szerint a felújítandóként hirdetett fővárosi panellakások átlagos négyzetméterára 572 ezer forint volt, míg a felújítottaké 619 ezer forintot tett ki, vagyis a felújítás több mint 8 százalékot tehet hozzá egy panellakás árához.
• A megyeszékhelyeken a felújítandó paneleknél az átlagos ár 352 ezer forint volt június közepén, ezzel szemben a korszerűsítettként hirdetett társaiktól 394 ezer forint – vagyis 12 százalékkal magasabb áron szeretnének megválni a tulajdonosok.

A tranzakciószám csaknem megegyezett a 2017-ben mérttel, és a tavalyi évtől is csak minimálisan maradt el. Az ingatlanárak továbbra is folyamatos növekedésben vannak, egyes fővárosi kerületekben a tégla lakások átlagos négyzetméterára nemsokára eléri a 800 ezer forintot.

Panelek esetében a tavalyi adatokhoz képest Pesten és Budán is közel 5 millió forinttal lett drágább az átlagár,

vidéken 3-4 millió forintos volt az emelkedés 2018 januárjához képest.

Az árak növekedésével párhuzamosan tovább csökkent az értékesítési idő, a jelenlegi ingatlanpiacon 2-4 hónap is elegendő a sikeres tranzakcióhoz. Az eladói és a vevői ügyfélprofil nem mutat kiugró változást az előző hónapokhoz, évhez képest, a legaktívabb korosztály az ingatlanpiacon a 30 és 50 év közöttiek, a fővárosban a vevők között arányuk több mint 60%.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta:

A legjelentősebb presztízsű kerületek mellett a peremkerületekben ment végbe kiugró drágulás. Előbbiekben a téglalakások, utóbbiakban inkább a panelek ára emelkedett jelentősen. Az utóbbi egy évben szinte nem volt olyan kerület, ahol komolyabb áresés következett be. Ahol pedig nem volt drágulás, ott is inkább stagnáltak az árak, az I. kerület gellérthegyi részén például 822 ezer forint maradt az átlagos négyzetméterár.

 Téglabajnokok

Az elemzés szerint a II. kerületi városrészekben emelkedtek a legnagyobb mértékben az átlagos négyzetméterárak. A hűvösvölgyi eladásra hirdetett lakások átlagos négyzetméterára 66 százalékkal 1,15 millió forintra nőtt.

A második helyen Lipótmező áll, ott 54 százalékos emelkedés 1 millió forintos átlagot eredményezett. A harmadik legjelentősebb drágulást a rézmáli lakások érték el, négyzetméteráruk 45 százalékkal 1,05 millió forintra nőtt.

Balogh László elmondta:

A II. és a XII. kerületben a kínálat szűkebb, mint más fővárosi kerületekben, de sok vevő kimondottan ott szeretne vásárolni, ez pedig felhajtja az lakások árát.

A XII. kerületi Svábhegyen szintén jelentősen, 40 százalékkal 827 ezer forintra nőttek az árak.

Kiugró paneldrágulás

A panellakások Budapest-szerte jelentősen drágultak, az átlagos négyzetméteráruk meghaladja a 470 ezer forintot a kínálati piacon, ami bő 20 százalékos drágulásnak felel meg. A peremkerületekben azonban ennél jóval nagyobb mértékű volt az áremelkedés. A XX. kerületben lévő, pesterzsébeti panellakások átlagos négyzetméterára nőtt a legnagyobb mértékben, 43 százalékkal 405 ezer forintra. A XXII. kerületen belül a budatétényi városrész panellakásai állnak a második helyen: átlagos négyzetméteráruk 39 százalékkal 500 ezer forint fölé emelkedett. A harmadik legnagyobb drágulás a kőbányai panellakásoké: 38 százalékkal 471 ezer forintra nőtt az ár.

Az is kiderül az elemzésből, hogy számos városrész, például a kispesti, újpalotai, józsefvárosi, rákosszentmihályi, békásmegyeri panellakások átlagos négyzetméterára is 30-34 százalékkal 450-550 ezer forintra emelkedett.

Balogh László szerint a nagy presztízsű városrészek kiugró drágulása azzal is magyarázható, hogy az idei év második felében ismét felgyorsult a fővárosi lakáspiac, és mivel októbertől a hitelfelvétel szabályai is szigorodnak, ezért sokan előrehozzák a későbbre tervezett lakásvásárlást. A külső kerületek átlagosnál nagyobb ütemű áremelkedésének a szakember szerint pedig az az oka, hogy a vevők egy része már csak ezekben tudja megfizetni a lakásárakat. Ráadásul a legolcsóbb városrészek árai eleve alacsonyabb szintről indulnak, ezért az itt található lakások értékének fél-egymillió forintos növekedése relatíve nagyobb drágulást eredményez, mint a drágább környékeken.

Komoly hozamot realizálhat, aki befektetési céllal egy évvel ezelőtt Káposztásmegyeren vett magának panelt 

„A legnagyobb áremelkedés a káposztásmegyeri panelek esetében következett be, ahol egy év alatt több mint 80 ezer forinttal nőtt az átlagos négyzetméterár. Ez egy 50 négyzetméteres lakás esetében 4 millió forinttal is növelhette az ingatlan vételi árát.”

nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.

Persze azért nem mindenütt volt ekkora a drágulás

Akadnak azért olyan környékek is, ahol nem volt ilyen nagymértékű a drágulás. Újpalotán például közel azonos négyzetméterár volt jellemző 2016-ban és 2017-ben is, egy év alatt a 290 ezer forintról 313 ezer forintra változott az átlagos négyzetméterár. Ezzel a lakótelep az alacsonyabb árfekvésű területek között tartható számon a Havanna, az óhegyi és a békásmegyeri lakóteleppel egyetemben.

Vizafogó vs Havanna

Aaz egyes lakótelepek, városrészek árai között természetesen, nagy a szórás:

A legalacsonyabb (Havanna) és a legmagasabb árfekvésű (Vizafogó) paneltömbök közötti különbség 2017-ben elérte az 50%-ot.

Egy évvel korábban ez a különbség még 65%-os volt, így jól látható, a kevésbé kedvelt lakótelepeken is erős növekedésnek indultak az árak az elmúlt egy évben.

175 százalékponton a Budapesti Panel Árindex

A Duna House által rendszeresen publikált Budapesti Panel Árindex értéke a legfrissebb adatok alapján tovább emelkedett, jelenleg nominál értéken 175 százalékponton áll, de reál értéken is bőven meghaladta a 2008-as értékeket, ami például a Budapesti Tégla Árindexnek épphogy sikerült. A 2014 végén – 2015 elején növekedésnek indult panel index töretlenül ível felfelé, 2016-ban 10-, 2017-ben 20 százalékpontot emelkedett. Ez az ingatlanpiac fellendülése óta bekövetkezett legnagyobb mértékű növekedés.

A rezsicsökkentés óta keresettebbek

Korábban a magas távfűtési díjak a panellakások ellen szóltak, de ezek az elmúlt években mérséklődtek, ami javította a panelek lakáspiaci megítélését is. Ezt mutatja, hogy országos szinten a 30 millió forintnál olcsóbb lakóingatlanok körében tavalyi 30 százalékhoz képest idén 36 százalékra nőtt a panellakások iránti érdeklődések aránya.

Budapesten még látványosabb a növekedés ebben az árkategóriában: 2016-ban az érdeklődések 41 százaléka érkezett panellakásokra, idén pedig már több mint 53 százalék.

Milliókat érő állapot

A panellakások népszerűsége annak köszönhető, hogy alacsonyabb az átlagos négyzetméteráruk, mint a téglaépítésűeknek.

• Budapesten egy 50 négyzetméteres panellakás az átlagárak alapján már 16-20 millió forintból kijöhet.
• Egy téglalakás – állapottól függően – 24-28 millió forintért szerepelt a kínálatban november elején.

Ugyanakkor a vevők, sem az eladók szempontjából is lényeges, hogy milyen állapotban van az adott panellakás.

Közel 400 ezer forint a felújított panel négyzetméterára

• Az ingatlan.com adatai szerint a felújítandóként hirdetett budapesti panellakások átlagos négyzetméterára október végén 336 ezer forint volt.
• Ezzel szemben a normál állapotú panellakásokért 363 ezer forintot, a felújított, jó állapotúakért pedig 382 ezer forintot kértek az eladók.
• A felújítandó panellakásokhoz képest a normál állapotúként hirdetetteket 8 százalékkal magasabb négyzetméteráron kínálták, a jó állapotúakat pedig 14 százalékkal drágábban.

Egy 50 négyzetméteres panellakás esetében több mint 2 millió forint is lehet az állapotból adódó különbség.

“A jó állapotúként hirdetett panellakások egy része olyan házban van, amelyeket már leszigeteltek ez pedig alacsonyabb fenntartási költségek mellett magasabb piaci árral párosul.”

– mondta Balogh László.

Tovább emelkedhetnek az árak

A felújítandó panelek tulajdonosainak emiatt is érdemes megfontolniuk a felújítást, mivel a panelek iránt várhatóan továbbra is lesz kereslet, és a jobb állapotúak értéke még tovább emelkedhet. Az ingatlan.com szakembere hozzátette azt is, hogy a szakemberhiány miatt érdemes jó előre tervezni, mert a komolyabb munkálatok megkezdéséhez a mesterekre akár hónapokat is várni kell.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!